Kínai Papírművészet 1 [619185]

Kállai Enikő
2019. Kínai papírművészet, legyezők,
lampionok

Kállai Enikő
DNR2PO
2

A papír feltalálása előtt a kínaiak többféle írófelületet is kipróbáltak. Írtak például
agyagra, teknőspáncélra, illetve selyemre.1 Elterjedt volt még, hogy a bambuszkéregből
készítettek keskeny lapocskákat, amelyre tussal festették felülről lefelé írásjegyeiket és
hosszabb írásműveiknél a bambuszlapocskákat zsinórral egymáshoz kötötték. Azonban a
bambuszból vagy falapocskákból készített könyvek kezelése elég nehézkes volt. Egy
egyszerűbben kezelhető, olcsón előállítható anyagot kellett tehát előállítaniuk az írás hoz.
A papír feltalálásának körülményei valamilyen szinten tisztázatlanok. Sem az pontos
időpont, sem a feltalálója nem ismert.2 Írásos emlékek szerint3 Han-korban kezdtek
kísérletezni a papír készítésével. 4Azonban több helyen is olvashatjuk Caj -lun nevé5t, akinek a
munkásságának köszönhetően a Han -dinasztia akkori uralkodója, Ho -ti császár 105 -ben
elrendelte a papírkészítés elterjesztését.
A papír készítésének alapja a rostok vizes oldata.6 Egyes vidékeken a merítéses, máshol pedig
a felöntéses technika terjedt el, előbbi eljárásnál a szitát merítették a rostoldatba, az utóbbi
módszernél az anyagot öntötték rá a szitára.7 Az eljárás során példának okáért rég rongyokat
áztattak, majd az így kinyert rostszálakhoz további vizet adtak, és végül egy szitával f elfogták
a rostokat, amíg a vizet leeresztették. A szálak magukba szívták a vizet, kitágultak és végül
egy homogén felületté álltak össze.8 A papír alaptechnikájának kifejlesztése után egyre több
anyaggal próbálkoztak. Az eperfa kérgéből, rattanból ,9 bambuszból, továbbá rizs és –
bambuszszálakból is tudtak rostot kinyerni, ezáltal papírt előállítani. Mivel sok anyagból
lehetett papírt készíteni, igen hamar a legelterjedtebb írófelületté vált az országban. Bár a
kínaiak a papír előállításának titkát fél tve őrizték, a terméket – a selyemhez hasonlóan más

1 Shaughnessy 182.o
2 Kálmán 8.o
3 A legkorábbi írásos emlék Shaanxi tartomány Xi’an nevű városának sírleleteiben voltak. Kb. Kr.e. 140 -87
közötti időszakban keletkeztek
4 Shaughnessy 182.o
5 a Caj -lun-féle papírk észítés: a papír készítéséhez 105 -ben faháncsrostokat és textilh ulladékot kell felhasználni
6 Például növényi anyagok, s elyem – vagy kötélhulladék, stb.
7 Kálmán 8.o
8 Shaughnessy 182.o
9 Rattanoópálma, magyarul rotangnak is nevezik

Kállai Enikő
DNR2PO
3 országokba is szállították, ezzel elterjesztve az egész világon. Kevesen tudják, hogy a
könyvnyomtatást is Kínában találták fel. A papírgyártásnak köszönhetően jöttek rá arra, ha
kőbe vagy más kemény anya gra írásje leket vésnek, rászorítják a papírlapot és azt
átszatírozzák tintával, akkor fekete alapon fehér írásjeleket kapnak. 10
Érdekesség magyar vonatkozásban, hogy Stein Aurél rendkívül értékes őspapírokat tárt fel
kelet -indiai határvidéken található őrt ornyokban. Ezek II. századból származó – más források
szerint 400 – 800 közötti – papírok vizsgálatakor kiderült, hogy javarészt roncsolt
szövetdarabokból készültek. Ez a felfedezés megerősítette a Caj -lun-féle papírkészítésről
szóló feljegyzéseket, amelyek szerint a papír készítéséhez 105 -ben faháncsrostokat és
textilhulladékot egyaránt felhasználtak. A papír hagyományos módja majdhogynem kétezer
éven keresztül fenn állt , csak keveset változott.11
A japán -kínai háború idején a papírkészítés nyersanyaga a bam busznád volt, amelyet
késő tavasszal learattak, majd félméteres vagy annál rövidebb darabokra vágták. E szálakat
durva rostokká zúzták, a napon megszárították, majd száz napig meszes oldatban áztatták.
Ezután újra tiszta vízbe tették, és nyáron egy, télen három hétig hagyták benne. A teljesen
szétázott rostokat nehéz kalapáccsal összezúzták, a bambusz héját és más – a papírkészítéshez
használhatatlan – részeit ismételt mosással eltávolították. A puhára ázott bambuszrostokat
fafűtésű kemencére helyezett üstb en lúgos közegben főzték, majd a pépet vízzel átmosták, és
nedvesen egy vékony bambuszágyra terítették. A napon a pép sárgás színe valamennyire
elhalványult ugyan, de nem eléggé. A további fehérítésre a már kissé megszikkadt anyagból
kisebb lepényeket kész ítettek, és ezeket még tíz napig a napon hagyták. A lepényeket
általában dombtetőkre vitték fehéríteni, gyakran forgatták őket, hogy színük egyenletes
legyen. A fehérítést mosás és szárítás követte, majd az anyagot fahamu oldatában két napon át
főzték. A kifőzött, kimosott pépet kőlapon, majd kőmozsárban finomra zúzták, egy fakádban
meghatározott mennyiségű vízzel felhígították, és a csomókat keveréssel szétoszlatták. A
kádba valamilyen növény gyökeréből készített ragadós oldatot adagoltak, és jól elkevert ék. A
kapott elegyből kisebb mennyiséget kézzel fakeretre erősített bambusz -szitára mertek, és a
keretet rázogatva az anyagot egyenletesen eloszlatták. Amikor a víz a szitáról lecsorgott, a
nedves papírlapot óvatosan lefejtették. Több nedves lapot egymásra helyeztek, és egy deszka
alatt, kőnehezékekkel kipréselték őket. Ezzel még jelentős mennyiségű vizet távolítottak el, és

10 Shaughnessy 182.o
11 Kálmán 9 -10.o

Kállai Enikő
DNR2PO
4 egyúttal a nagy súly kisimította is a lapokat. Sajtolás után a még mindig nedves papírlapokat
fehérített, finom felületű téglafalakon szárították meg.12
Az ókori Kínában azt tartották, hogy a papír elkészítéséhez 72 művelet szükséges. E zt
a bonyolult szakmá t hosszú éveken át tanították a fiataloknak , akik azután a mesterség ti tkát
életük végéig megőrizték, és csak tanítványaiknak adták to vább.13 A papírt sokfajta célra
használták. Elsősorban természetesen íráshoz, de később színesre festve helyiségek díszítésére
is felhasználták . A Kr.u. 2. században már készítettek papír zsebkendőket és a 6. században
rizsszalmából már wc papírt is állítottak elő . Kifejlesztették a papírpénzt, amely 1024 -től
egyre inkább elterjedt az országban. A kínaiak művészi papír kézimunkái az egész világon
ismertté tették Kína gazdag mesevilágát, magas fokú kultúrájának fantáziadús, harmonikus
színes formavilágát.14

Mint ahogy azt már fent említettem, a kínaiak már az ókorban is készítettek különféle
papír kézimunkákat. A papírkivágások általában mesefigurákat ábrázoltak, de készültek
papírból míves legyezők, ernyők, ü nnepi alkalmakra díszítések, lampionok is.15
A legyező, azaz a shànzi (扇子 ) Kínában Kr.e. első évezredben a kerek és a pálmalevél
formájú volt.16 Kínában a legyezőkészítés már több mint 3000 éves múlttal rendelkezik.
Először tollból, finom bambusz -szalagokból és selyemből készítettek legyezőket. A papír
felfedezése után ebből is készítettek legyezőket.17 Azonban ténylegesen XI. századtól, azaz a
Song -dinasztia korától terjedt el az összehajtható legyezők használata és készítése. Lapjuk két

12 u.o.
13 Kálmán 9 -10.o
14 Schmitz 58.o
15 Kálmán 10.o; 51.o
16 Az összecsukható legyező koreai találmány, és az i. sz. 10. századig nem is jelent meg Kínában.
17 https://tereb ess.hu/keletkultinfo/lexikon/legyezos.html

Kállai Enikő
DNR2PO
5 anyagból, nagyrészt papírból, kisebb részben pedig finom selyemből készült. Az idő
múlásával a legyezők funkciója megváltozott. Amellett, hogy hűtésre szolgált, egyre inkább
képzőművészeti cikké is vált. A legyező a kínai irodalomhoz, kalligráfiához, és fest észethez is
kapcsolódni kezdett.18 A kalligráfusok, az írók, a költők, illetve a festők sokszor kaptak
felkéréseket, hogy írjanak , illetve rajzoljanak valamit a legyezőre.
A búzaszalma legyezőket készítéskor először fehérítik, utána színezik a búzaszalma -szálakat,
amelyekből aztán vékony szalagot fonnak. Ezt követően félkör alakú legyezőt varrnak a
színes szalma -szalagból és a díszítésre való színes selyemszalagból. Végül tájképeket és
palotákat festenek a legyezőre, és hozzáerősítik a nyelet és más díszítőe lemeket. A szerelem
zálogaként is funkcionált a legyező, valamint a méltóságot és tekintélyt is jelképezte és egyes
táncokban is felhasználták .19

A legjellegzetesebb kínai lámpaforma a papírból készül lampion( 灯笼, dēnglóng).
Ezek a lámpások egy vékony, élénk színű papírból készült lámpás.20 A papírlámpák
különböző formájú és méretűek, valamint különféle gyártási módszerekkel kaphatók. A
legegyszerűbb formájukban egy egyszerű papírtáska egy belsejébe helyezett gyertyával, bár a
bonyolultabb lámpák összecsukható bambusz – vagy fémkeretekből állnak, amelyek
keménypapírral vannak borítva. Időnként más lámpák készülhetnek színes selyemből
(általában piros) vagy vinilből.21 A selyemlámpák összecsukhatóak egy fémtartóval és kínai
karakte rekkel és / vagy mintákkal vannak díszítve. A vinillámpák tartósabbak; ellenállnak az
esőnek, a napfénynek és a szélnek.
A papírlámpá k nem tartanak sokáig, hamar elhasználódnak. A kínai buddhisták reményei ket
és álmaikat a papírlámpák fényében jelezték, a melyeket gyakran stilizált karakterekkel

18 http://www.aboutdecorativestyle.com/articles/history_fans.htm
19 https://w ww.hand -fan.org/chinese_hand_fans.html
20 https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/lampion.html
21 műanyag alapanyag

Kállai Enikő
DNR2PO
6 díszítettek.22
Kínában a papírlámpákat öt külön osztályba lehet sorolni; a miniatűr osztály, amelyet
manapság gyakran használnak karácsony i fényekkel. A második osztály a magas, hengeres
lámpák, amelyek gyakran társulnak éttermekhez és bárokhoz. A harmadik osztály a klasszikus
kerek közepes méretű lámpás. A negyedik osztály a különböző négyzet alakú és háromszög
alakú táblákból épített geometriai lámpák. A nagy és az ext ra nagy lámpások templomok
díszítésére és fesztiválokon történő bemutatásra szolgáltak. Vannak még továb bá a
hagyományos kínai lámpások. E lsősorban piros színűek, amelyek lehetnek kerek vagy
kapszula alakúak, általában az üzletekben, a templomokban vagy a fesztiválok során
találkozhatunk velük . A piros szín (tűz) hagyományosan a szerencsét és az örömöt jelképezi .23
A kínai hagyományos naptári év első hónapjának 15. napján van a kínai hagyományos
lampionünnep. A lampionünnephez igen sok népszokás kapcsolódik. Az emberek ilyenkor
nemcsak a különböző színű és formájú lampionok szépségében gyönyörködtek, hanem
úgynevezett dob -, sárkány – és oroszlántáncot is jártak, népdalokat énekeltek, petárdákat
robbantottak. Ennivalót, szimbolikus papírpénzt áldoztak a halotta knak és őseiknek. A
családtagok összejöttek és annak a jeleként, hogy a család egységben, boldogságban és
bőségben éljen egy Yuanxiao nevű ragadós rizsgombócot ettek, amelyet különféle
gyümölccsel töltöttek me g.24

22 https://en.wikipedia.org/wiki/Paper_lantern#cite_note -5
23 https://en.wikipedia.org/wiki/Paper_lantern#cite_n ote-5
24 https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/lampion.html

Kállai Enikő
DNR2PO
7

Bibliográfia:
E.L,Shaughnessy (szerk): Kína , ford.Vekerdy J.,Saxum Kiadó, Budapest, 2011
Kálmán P.: A kétezer éves papír ( http://mek.oszk.hu/01200/01208/pdf/01208.pdf )
W, Schmitz (szerk): Kína, A kultúra látképei , ford. Ipacs M., Alexandra Kiadó, Pécs,
2008
http://www.aboutdecorativestyle.com/articles/history_fans.htm
https://en.wikipedia.org/wiki/Paper_lantern#cite_note -5
https://www.hand -fan.org/chinese_hand_fans.html
https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/lampion.html
https://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/legyezos.html