Departa mentul de Pedagogie și Didactică Aplicată [617776]

Universitatea Babeș -Bolyai, Cluj -Napoca
Facultatea de Psihologie și Științe ale Educației
Departa mentul de Pedagogie și Didactică Aplicată
Specializarea Pedagogia Învățământului Primar și Preșcolar
Odorheiu Secuiesc

LUCRARE DE LICENȚĂ
Temele pentru acas ă din perspectiva
celor implicați în procesul de învâțare:
cadre didactice, elevi, părinți

Coordonator științific : Autor:
Conf. dr. Barabási Tünde Jakab Ildikó

2018

Babeș -Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár
Pszichológia és Neveléstudományok Kar
Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet
Óvodai és Elemi Oktatás Pedagógiája Szak
Székelyudvarhely

SZAKDOLGOZAT
Házi feladat – az érem két olda la,
avagy hogyan vélekednek a pedagógusok,
szülők és gyerekek a házi feladatokról?

Szakirányító: Szerző:
dr. Barabási Tünde Jakab Ildikó
egyetemi docens

2018

Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 4
1. A TANULÁSRÓL ÁLTALÁB AN ………………………….. ………………………….. ………………… 6
1.1. A TANULÁS TANÍTÁSÁNAK FONTOSSÁGA ………………………….. ………………………….. ……6
1.1.1. A hatékony tanulásról általában, tanulási technikák ………………………….. ……7
1.1.2. Tanulási stílusok ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……..8
1.2. AZ ÖNSZABÁLYOZÁS SZEREP E A TANULÁSBAN ………………………….. ……………………… 9
2. A TANULÁS EREDMÉNYES SÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉ NYEZŐK ……. 12
2.1. AZ OTTHONI TANULÁST B EFOLYÁSOLÓ CSALÁD I KÖRNYEZETI TÉNYEZŐ K .. 14
2.1.1. A családi légkör. mint a sikeres tanulás tényezője ………………………….. ……. 14
2.1.2. A szülői bevonódás, mint a hatékonyság té nyezője ………………………….. …… 14
2.1.3. A családi szerkezet, mint befolyásoló tényező ………………………….. ……………. 15
2.1.4. A szülők társadalmi helyzete, mint sikeres tanulási tényezőj e………………. 16
2.1.5. A tárgyi környezet szerepe a tanulásban ………………………….. ……………………. 17
3. A HÁZI FELADATOKRÓL ÁLTALÁBAN ………………………….. ……………………….. 18
3.1. A HÁZI FELADATOKRA FOR DÍTOTT IDŐMENNYISÉ É S A TANULÓI
TELJESÍTMÉNY ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………………. 21
3.2. A HÁZI FELADAT KÉSZÍTÉ S KÖRÜLMÉNYEI ………………………….. ………………………… 23
3.3. A SZÜLŐK BEVONÓDÁSA A HÁZI FELADATOK ELKÉS ZÍTÉSÉBE ……………………… 24
3.4. NEMZETKÖZI KUTATÁSOK BEMUTATÁSA ………………………….. ………………………….. . 25
3.5. A ROMÁN OKTATÁSÜGYI MINISZT ÉRIUM FELMÉRÉSÉRŐL ………………………….. 26
4. AZ OKTATÁSI FOLYAMAT BAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉL YEK HÁZI
FELADATOKKAL KAPCSOL ATOS VÉLEMÉNYEINEK F ELTÁRÁSA ……. 29
4.1. A KUTATÁSRÓL RÖVIDEN ………………………….. ………………………….. …………………………. 29
4.2. A KUTATÁSI PROBLÉMA BE MUTATÁSA ÉS INDOKLÁS A ………………………….. ……… 29
4.3. HIPOTÉZISEK ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 30

4.4. A MINTA ÉS A KUTATÁS T EREPE ………………………….. ………………………….. ………………. 31
4.5. MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSO K ………………………….. ………………………….. …………………….. 31
4.5.1. Pedagógusoknak szánt kérdőív ………………………….. ………………………….. ……….. 32
4.5.2. Szülőknek szánt kérdőív ………………………….. ………………………….. …………………… 32
4.5.3. Gyermekeknek szánt kérdőív ………………………….. ………………………….. …………… 33
4.6. AZ EREDMÉNYEK BEMUTAT ÁSA ÉS ÉRTELMEZÉSE ………………………….. ……………. 34
4.7. KÖVETKEZTETÉSEK A HIP OTÉZISEK MENTÉN ………………………….. ……………………. 51
ÖSSZEGZÉS ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 52
FELHASZNÁLT IRODALOM ………………………….. ………………………….. …………………………. 53
MELLÉKLETEK ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 55

4
BEVEZ ETÉS
A házi feladatokról, azok fontosság áról, szükségességéről többnyire másképp
gondolkodnak az emberek, másképp vélekednek a pedagógiai folyamat résztvevői és
szintén másképp a laikusok, akik nem érintettek benne. Felvetődik a kérdés, mi a
véleményük a házi feladatokról a szülőknek, pedagóguso knak és maguknak a
diákoknak? Dolgozatomban erre a kérdésre kerestem a választ saját szülővárosomban,
Baróton. A téma aktualitását bizonyítja, hogy nemrégiben az Oktatási Minisztérium is
kibocsátott egy közvélemény kutatást éppen a házi feladatok fontosság áról, szintén a
pedagógusok, szülők és gyerekek véleményét kérték ki. Ez igazolta számomra, hogy
igenis érdemes megnézni, milyen arculata van a házi feladatoknak a saját kis
térségemben.
Célom volt feltárni a különböző véleményeket, majd összehasonlítani azokat.
Kíváncsi voltam, hogy a pedagógusok életkora és szakmai tapasztalata milyen
mértékben befolyásolja a felhagyott házi feladatokat, valamint, azt is megvizsgáltam,
hogy a szülők segítségnyújtása, véleménye befolyásolja -e a gyerekek házi
feladatokkal kapcsolatos attitűdjét. Megvizsgáltam, hogy a pedagógusok
fontosabbnak tartják -e a házi feladatokat és azoknak elvégzését, mint a szülők.
Mindezek mellett érdekelt, hogy a mai diákok milyen gyakran kapnak, és mennyi időt
töltenek az házi feladatok megoldás ával (mind írásbeli, mind otthon elsajátított
tananyag esetében) . Továbbá kíváncsi voltam, hogy mit gondolnak a kitöltők, van -e
szükség napjainkban házi feladatokra illetve arra kértem őket, hogy fogalmazzák meg,
szerintük milyen az ideális házi feladat.
Dolgozatom első felében a tanulásról, a tanulás tanításának fontosságáról, a
hatékony és az otthoni tanulásról lesz szó. Ezt követi a tanulás sikerességét
befolyásoló tényezőkről szóló rész, aztán a legkiterjedtebb elméleti rész, ami a házi
feladatokkal kap csolatos. Először a házi feladat fogalmának pontosítása, majd a 2001 –
ben kiadott Caroline Sharp, Wendy Keys, Pauline Benefield által végzett és összesített
Homework – A review of recent research nemzetközi kutatás eredményeiről számolok
be, továbbá összefü ggésbe hozom saját kutatásommal, kidomborítva a két kutatás
közös pontjait. Az elméleti rész végén a romániai Oktatási Minisztérium közvélemény
kutatásáról fogalmazok meg pár gondolatot.
A gyakorlati rész a kutatási probléma és a hipotéziseim bemutatásával veszi
kezdetét. Ezt követi a módszerválasztás ( az írásbeli kikérdezést, azon belül a

5
kérdőívezést választottam módszernek) mintavételi eljárások (az én esetemben
hozzáférés alapú mintavétel, mintámat a baróti Gaál Mózes Gimnázium IV. és V.
osztályos tanulói, az iskolában tevékenykedő pedagógusok és a ki sdiákok szülei
képezték) majd végül az eredmények bemutatása a hipotézisek mentén, illetve a
következtetések megfogalmazása és az összegzés.

6
1. A TANULÁSRÓL ÁLTALÁB AN
A tanulásnak rengeteg meghatározása ismeretes. A tanulást a laiku sok
információfeldolgozásként, valaminek az elsajátításaként értelmezik. Nagy József
(2000) szerint, a tanulás egy olyan pszichikus aktivitás, melynek eredményeként a
pszichikumban tartós változás jön éltre. Tehát a tanulás az egyén viselkedésének
változás a, ez a változás a tanuló aktív és produktív tevékenysége (új és új
tapasztalatok átélés e) által jön létre. A tanulást és annak eredményességét számos
tényező befolyásolja, ezek közé tartozik például a tárgyi környezet, a tanulási stílus, a
tananyag felépítése, a pedagógusi attitűd (autoriter, demokratikus, ráhagyó), és a
motiváció (külső, belső) is.

1.1. A tanulás tanítás ának fontossága
Az 1996 -os évet az Európai Parlament és az Európai Tanács a „tanulás évének”
nyilvánította, ezáltal szerették volna felhívni a figyelmet, a tanulási tevékenység
egyéni és társadalmi jelentőségére. A XXI. századot gyakran nevezik a tu dás
évszázadának, és annak társadalmát információs társadalomnak, mivel napjainkra
jellemző az információk hatványozódása, tehát minden nap újabb és újabb
információkkal találkozunk, és ezek bővülése folyamatos. A társadalom egyre
fokozódó tudásigénye és a z ezzel való lépéstartás, mint elvárás következtében jutunk
el az egész életen át tartó tanulásig. Ahhoz, hogy beilleszkedjünk a társadalomba,
napjainkban csak folyamatosan tanulással, naprakészséggel valósítható meg. Ahhoz,
hogy ez egyén képessé váljon a folyamatos önfejlesztésre, tanulásra elengedhetetlenné
válik az iskoláskori művelődési igény kialakítása, valamint az önálló tanulás
képességének a fejlesztése. Ha ez nem történik meg, az egyén nem tud megbirkózni a
társadalom kihívásaival. Ahhoz, hogy az egyénnek igénnyé váljon a tanulás és a
fejlődni akarás, a kulcsot a megfelelő minőségű alapoktatás szolgáltatja. Ez amellett,
hogy segíti a tanuló tanuláshoz való viszonyát megfelelően kialakítani, olyan tanulási
technikákat is bemutat, mely lehetőséget ad a tanulás „megkönnyítésére”. Rengeteg
emberben megfogalmazódik a: miért tanuljak kérdés. Azért kell tanulni, hogy a
társadalom elénk állított kihívásainak megfeleljünk, hogy emberhez méltó életet
élhessünk, ez az egyéni motiváció, ugyanakkor a megszerzett tudás mai világunkban
már társadalmi szükséglet is. Sajnos, a tanulás értékét tekintve, nincs az őt megillető

7
helyen, és az értékrend megváltoztatásához szükséges az, hogy az egyén
megtapasztalja, hogy a tanulás előfeltétele mind a társadalmi rang mind a státusz
megszerzésének.
A tanulás tanításának célja négy pontban foglalható össze (Oroszlány, 1994,
idézi Barabási, 2008, 150):
 Viszonyformálás (elengedhetetlen az tanuláshoz, iskolához való pozitív
érzelmi viszonyulásmód kialakítása a gyermekekben)
 Tanulási szokások formálása (gyenge pontok feltérképezése , új szokások
kezdeményezése és azok gyakorlása, gyakoroltatása ; végső cél: a gyerekek
egyéni tanulási kultúrájának felépítése)
 Képességfejlesztés (alapképességnek tekintendőek: koncentrációs képesség,
beszédben – és írásban való önkifejezés, néma és hangos olvasás, gondolkodás
valamint az ismeretek világában való tájék ozódás képessége – ezek fejlesztése
folyamatos, intenzív, átgondolt és megtervezett kell legyen, külön kiemelkedő
az iskolakezdés időszaka)
 Tanulási módszerek, tanulási technikák elsajátítása (a tanulás azon
mesterfogásaival való megismerkedtetés, amelyek a tanulást hatékonnyá,
eredményessé és gazdaságossá teszik ; végső cél: s gyerek saját tanulási
módszerének kialakulása)
Ezek alapján a pedagógus feladata tehát e négy cél érvényesítése (tanuláshoz
való pozitív attitűd megalapozása, gyerekek egyéni tanulási kultúrájának felépítése,
alapképességek fejlesztése, illetve a gyermek saját tanulási módszerének kialakítása) a
tanítási -tanulási folyamatban.

1.1.1. A hatékony tanulásról általában, tanulási technikák
Minden tanuló csak akkor tud hatékonyan tanulni, ha ismeri saját adottságait,
képességeit és ezeket egy adott helyzetben sikeresen tudja alkalmazni. A tanulás
hatékonyságát befolyásoló körülményeket két nagy csoportra osztjuk: külső és belső
feltételek (Nahalka, 2006) :
 Optimális külső feltételek : fokozottan oda k ell figyelmi a tanulás
fizikai környezetére (az rendezett legyen) továbbá az esetleges
zajforrásokra, gyakran szellőztetni kell, fontos a megfelelő világítás,

8
optimális hőmérséklet, kényelmes testhelyzetben és lehetőleg csendben
történjen a tanulás (az öss zpontosítás eredményessége céljából)
 Optimális belső körülmények: itt fontos a tanuló egyén aktuális
állapota (megfelelő lelkiállapot, ráhangolódás, illetve ne legyünk
fáradtak, éhesek, szomjasak), a tanulással kapcsolatos önértékelés
(meghatározzák a korá bbi kudarc – és sikerélmények), és a tanulás
motivációja (külső és belső motiváció, amely tanulásra ösztönöz minket)
A tanulási technikák „azoknak a módszereknek, eljárásoknak az összessége,
amelyekkel a tanulás megvalósul” (Benedek, Csoma, Harangi, 2002. 5 30. p., idézi
Dávid Mária é.n.). Tehát ezek olyan módszerek, apró tanulási lépések , amelyek
elősegítik a megtanulandó tananyag megértését, rögzítését és a tananyagon belüli
kapcsolatok közti összefüggések feltárását. Megkülönböztetünk elemi és összetett,
komplex tanulási technikákat. Elemi tanulási technika lehet például a szöveg hangos
olvasgatása vagy a parafrazeálás. A komplex tanulási technikák az elemi tanulási
technikák kombinációjából jönnek létre, ide sorolható például a jegyzetelés,
vázlatkészítés, gondolattérkép készítése, ez utóbbi lehetőséget teremt az egyes részek
közötti kapcsolatok feltárására és az ismeretek rendszerezésére egyaránt.

1.1.2. Tanulási stílusok
A tanulási stílus „a személyiség belső, viszonylag állandó determináló
tényezője, kognitív és affektív vonások összessége, amelyben a megismerés módja,
formája nyilvánul meg, és amely a legkülönbözőbb helyzet ekben is meghatározza a
tanulás módját, befoly ásolja eredményességét ” (Barabási, 2008, 187). Az előbb
említett tanulási technikák kidolgoz ásához, megválasztásához és alkalmazásához
figyelembe kell venni, hogy milyen stílus felel meg a tanulónak önálló tanulási
tevékenysége során.
Balogh ( 1998 ) szerint a fő tanulási stílusok a következők :
 audití v: verbális feldolgozásra figyel, önálló tanu láskor a hangos
feldolgozásra épít
 vizuális : a rögzített anyag felidézése először képileg történik, a
látottakra alapoz, memorizál
 mozgásos : a cselekvés játssza a főszerepet, memorizálását gyakran
mozdulatokkal segíti

9
 egyéni : nyugalmat, csendet igényel, ki fejezetten zavarják a környezet
hangjai és a körülötte lévő emberek
 társas : igényli a barátok, szülők akár pedagógusok jelenlétét, kedveli, ha
megoszthatja másokkal a tananyagot
 impulzív: a választ intuitív módon közlik, előbb beszélnek, minthogy
mérlegeln ék válaszukat
 reflektív: mielőtt válaszolnának, elemzik, és logikai egységekbe
foglalják mondanivalójukat
Azt, hogy a gyerekek milyen tanulási stílussal rendelkeznek egy direkt erre a
célra kifejlesztett teszt segítségével lehet megállapítani. A hatékony t anulás érdekében
célszerű ezt minden gyerekkel elvégeztetni, se sajnáljuk rászánni a kellő időt.

1.2. Az önszabályozás szerepe a tanulásban
Önszabályozás: az evolúció során kialakult önirányított folyamat, amely jelenti
saját gondolataink, viselkedésünk értel mezését és azoknak módosítását,
szabályozását, az illető környezethez való alakítását (alkalmazkodást).
Az önszabályozó tanulás legátfogóbb értelmezését Schunk és Zimmerman
(1994) adta, mely szerint olyan komplex gondolkodási, érzelmi, akarati és cselekvés i
önfejlesztő képesség, amely minden esetben szisztematikusan a saját cél elérésére
irányítja a tanulási képességeket (Molnár, 2002). Ennek hatására a tanuló külső és
belső körülmények változását folyamatosan figyelemmel kíséri, ennek függvényében
és enne k megfelelően módosítja saját tevékenységét. Lenkovics Ildikó ( é. n. ) az
önszabály ozás három szintjét különíti el : viselkedés önszabályozása, környezeti
önszabályozás és rejtett önszabályozás.
Az önszabályozás igazából két dolgon alapszik: válaszkészségen és kontrollon,
illetve ez a kettő együtt nyilvánul meg. Az önszabályozás működése a következőképp
írható le: először van a tervezés fázisa, ami meghatározza az egész folyamatot. Ebben
a fázisban a tanuló azonosítja a feladatot (számára az unalmas, izgalmaz , érdekli őt
vagy sem – ezek a személyiségjegyeiből adódóak), majd meghatározza, kitűzi a
célokat. A következő fázis a teljesítés, vagy akarati kontroll fázisa, amely a
tevékenység nyomon követését jelenti, állandó visszacsatolások követik egymást,
ezáltal a viselkedés igazodhat a környezet változásaihoz. Ebben a fázisban fontos

10
szerepet tölt be a metakogníció. A harmadik, és egyben utolsó fázis az önreflexió,
amelyben az egyén értékeli tevékenysége eredményességét és itt nyilvánulnak meg az
önszabályozó str atégiák.
Kutatások alapján az önszabályozó tanuló jellemzői a következők:
o a tanulás a tanulók által kezdeményezett, s végig kitartanak a
feladat végzése mellett
o önálló ak
o hatékony tanulási stratégiá kat alkalmaznak
o felmérik a következmények jelentőségét; önreflektí v
megállapításokat tesznek, (metakognití v komponensek)
o kialakult érdeklődésű ek
o belső és személyes céljaikat, képességeiket reá lisan ismerik
o attitűdjük pozitív a tanulás iránt (motiváció s komponensek)

Tehát, összességé ben elmondható, hogy az önszabályozó tanuló metakognitívan
és motiváltan irányítja saját tanulási folyamatát és felelős a saját tanulásáért. A
motivációja akkor alakul ki elsősorban, ha a tanulással kapcsolatos feladatot
vonzónak, érdekesnek találja és látja hasznát,

1.3. Otthoni , önálló tanulás
A hatékony, önálló tanulás (Báthory –Falus, 1997) azt jelenti, hogy a tanuló
képes közvetlen irányítás nélkül kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni
egyénileg, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is, és
felismeri szük ségleteit és lehetőségeit. Ez egyrészt új ismeretek szerzését,
feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások, stratégiák, értelmezési sémák,
forgatókönyvek keresését és alkalma zását jelenti. (idézi Antal , 2015).
Az önálló tanulás arra készteti a tanul ókat, hogy előzetes élettapasztalataira
építsenek, és az azokra épített tudásukat és képességeiket használják az iskolában és
otthon egyaránt. Ennek kialakulásához számos feltételre van szükség, például feltétele
a saját tanulási stratégia kialakítása, a m otiváció megléte, a figyelem
összpontosításának képessége, a tanulás céljának mérlegelése.
Az önálló tanulás támogatja a gyermek személyiségfejlődését, erősíti annak
önbizalmát, és hozzásegíti ahhoz a képességhez, mely által magabiztosan tud majd

11
fellépni a társadalmi környezetben . Lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók saját
maguk határozzák meg a tanulásuk folyamatát. Megadja azt a felelősséget, hogy
elképzeléseiket tanulási folyamatukhoz igazítsák, ezáltal megtapasztalva a
személyiség és a tanulás kapcs olatát. Továbbá nagy szerepet játszik a tanuló
iskolához, tanuláshoz kapcsolódó pozitív viszonya kialakulásában.
Amikor a gyermek átlépi az iskola küszöbét, egyfajta szokásrendszerrel
találkozik, amely magában foglalja a tanulási szokásokat is. Ez a szoká srendszer
határozza meg az iskolai tanulást, a gyermek elfogadja ezt és alkalmazkodni hozzá,
ezért javallott kialakítani egy szokásrendet is az otthoni tanulás sikeressége
érdekében. A már kialakított szokásrendet következetesen be kell tartani, mind a
szülői mind a gyermeki részről. A napirend elkészítése által, hozzájárulunk a
megfelelő tanulási magatartás kialakításához, majd fejlesztéséhez. Napirend alatt a
nap rövid – illetve hosszú távú megtervezést értjük, figyelembe véve a szervezet
egészségi állapot át, a fiziológiai szükségleteket, a gyerekek szellemi kapacitását és a
megtervezett pihenési alkalmakat is. Fontos, hogy az otthoni tanulást jellemezze a
folyamatosság és kitartás, aktív pihenőidők közbeiktatásával. Az otthoni tanulásnak
éppen olyan szerep e van, mint az iskolainak, ezért nem szabad elhanyagolni és
segíteni kell a gyermeket, hogy az minél sikeresebb legyen.

12
2. A TANULÁS EREDMÉNYES SÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉ NYEZŐK
A tanulás, iskolai teljesítmény sikerességét számtalan tényező befol yásolja,
ilyen például a teljesítményigény (teljesítménymotiváció), az énkép, az önértékelés, a
tanulási és iskolai motiváció, iskolai szorongás valamint a tanulási stílus és stratégia.
Teljesítményigény: az egyik legmeghatározóbb az iskolai sikeresség
szempontjából a siker elérése, a magasabb teljesítményre való törekvés. Ez a motívum
a teljesítménymotiváció, amely minden iskolai feladat előtt megnyilvánul ugyanis
ilyenkor, minden gyermek meghatároz egy teljesítményszintet az adott feladatra
vonatkozóan, a mit el szeretne érni. Ám ez a meghatározás magában hordozza a
kudarckerülés és a siker elérésének motívumát egyaránt.
Kialakulásában jelentős szerepe van a társas hatásoknak, mivel a diákok szeretik
összehasonlítani saját teljesítményüket társaikéval, tov ábbá szerepe van még a
környezet visszajelzésének, értékelésének. Tehát ha az otthoni környezet egy
támogató, érzelmileg stabil légkörrel rendelkezik valamit reális elvárásokkal, a diákra
a sikerkeresés lesz a jellemző, ellentétben a gyermek képességeit fi gyelmen kívül
hagyó túlzott elvárások kudarckerülő gyermekeket hoznak létre.
Énkép, önértékelés: az énkép egy mentális reprezentáció, amely tartalmazza,
az egyén saját tulajdonságait, előzetes tapasztalatait és jövőbeli céljait valamint társas
szerepeit. T artalmi szerveződés alapján elkülönítünk reális és lehetséges (ideális és
kellene énkép) énképet. Az iskolai munka szempontjából nem mindegy, hogy az a
tanuló reális és ideális énképe milyen távolságra van egymástól. Minél távolabb
vannak, annál inkább azt az érzést keltheti a tanulóban, hogy amilyenné szeretne ő
válni, az lehetetlen, ez önbizalomhiányhoz, negatív önértékeléshez vezethet. A túlzott
közelsége az énképeknek, túlzott magabiztossághoz, önbizalomhoz vezethet, emiatt a
tanuló úgy gondolhatja, hog y nem szükséges erőfeszítéseket tennie, nem kell
megerőltetnie magát a céljai elérései érdekében. A túlzott önértékelés miatt az
egyénnek társas kapcsolati és beilleszkedési problémái lehetnek.
Az énkép és a tanulási eredményesség közötti kapcsolat igazol t. A magas
önértékelésű gyermek elégedett életével, gyakran tölt be vezető pozíciót az
osztályban, ezzel szemben az alacsony önértékelésű gyermeknél gyakrabban
tapasztalható rossz iskolai teljesítmény és kapcsolatteremtési gondok. Az iskolai
énkép kialakul ását jelentősen befolyásolja a pedagógus személyisége és
visszajelzései.

13
A tanulási és iskolai motiváció: az iskolai motiváció a tanuló és környezete
(tanulótársak, pedagógusok és az iskola intézményrendszere) közti kölcsönhatásában
alakul ki . A motiváció kétségtelenül az egyik legmeghatározóbb tényezője a tanulási
eredményességnek. Az iskolához való megfelelő viszonyulást és a tanulási motivációt
jelentős mértékben növeli, ha az iskola légköre pozitív, ha rendszeres az
együttműködés, ha elfogadó a közösség , ha megjelenik a társas támogatás és a csoport
motiváló ereje.
Az iskolai szorongás: a szorongás egy feszültéségi állapot, amelyet
nyugtalanság és bizonytalanság jellemez. Ennek optimális szintje normális reakció
stresszhelyzetekben, azonban a túlzott mér tékű idegeskedés, aggodalmaskodás
általában teljesítménycsökkenéssel jár együtt. Ezek alapján kijelenthetjük, hogy a
szorongás debilizál és facilitál. A debilizáló szorongás teljesen leblokkolhatja a
tanulót, melynek következtében hiába tanulta meg a tanan yagot, nem tudja visszaadni
azt, tehát mindenképpen rontja az iskolai teljesítményt. Ezzel ellentétben a facilitáló
szorongás serkenthetni a teljesítményt, lendületet adhat és pozitív hatással lehet a
teljesítményre.
Az iskolai szorongás egyik képviselője a teljesítményszorongás, ami egy
magatartási zavar. A gyermek vágyakozik a sikerre és fél a szeretet elvesztésétől.
Általában olyan családból jövő gyermekeknél érthető tetten, ahol túl magasak a
gyermekkel szemben támasztott elvárások (a gyermek fél, hogy elveszíti szüleinek
szeretetét).
A tanulási stílus és stratégia: a hatékony tanulási folyamat alapvető feltétele.
A tanulási folyamat taktikai lépések sorozata, melyek egymásra épülve,
összekapcsolódva alakítják a tanulási folyamatot egy egésszé. A megfig yelések azt
bizonyítják, hogy az iskolai sikertelenség hátterében az áll, hogy a diákok nem, vagy
nem megfelelő stratégiákat használnak, továbbá, hogy nem tudják, hogyan kellene
hatékonyabbá tenni saját tanulási folyamatukat.
Kozéki és Entwislte (1986) há rom tanulási stratégiát azonosított: mélyreható
tanulási stratégia, szervezett tanulás, mechanikus tanulás. Mélyreható tanulási
stratégia a dolgok megértésére, az összefüggések megragadására törekszik. A
szervezett tanulást a rendszeresség jellemzi , a mec hanikus tanulásra a részletek
megjegyzése, összefüggések feltárása jellemző.

14
2.1. Az otthoni tanulást befolyásoló családi környezeti tényezők
A tanuló társas lény, nem szigetelhető el attól a családi -társadalmi környezettől,
amelyben él, amelyben tevékenykedi k, és amelynek hatására énkép kialakul. Az
iskolai sikerességre vonatkozó kutatások felhívják a figyelmet, hogy a szülői
elvárások szorosan összefüggenek a gyerekek teljesítményével, és teljesítményének
sikerességével. Az otthoni tanulás eredményességét be folyásoló családi környezeti
tényezők közül fontos kiemelni a családi légkört, a szülői bevontságot és a szülők
társadalmi helyzetét , a család szer kezetét és a tárgyi környezetet egyaránt.

2.1.1. A család i légkör . mint a sikeres tanulás tényezője
A családi légkö r és a tanulói teljesítmény összefüggéseiről számos kutatás
számol be. A légkört meghatározza a kapott érzelmi támogatás mértéke valamint a
nevelői stílus gyakorlatának a minőséget. Az érzelmi támogatás mértékét a szülői
melegség, szeret és elfogadás adja. Ehhez kapcsolódóan két lehetséges végpontot
különböztetünk meg: az elfogadó, vagy meleg szülői magatartást, illetve ennek
ellentettjét, az elutasító, vagy hideg szülői magatartást.
Baumrind (1993) megfogalmazza a szülői bánásmód típusait ( négy kritérium –
kontroll, érett viselkedés megkövetelése, kommunikáció, érzelmi gondoskodás –
alapján ). (idézi Antal, 2015) Ezek szerint van tekintélyelvű, engedékeny és mérvadó
szülői bánásmód. A mérvadó szülő gyermekközpontú, de ugyanakkor követelő is
egyben. Szabads ágot biztosít a gyermeknek, józan keretek között természetesen, de
ha szükséges szigorú is az optimális fejlődés elérése érdekében. Magas mércét állít a
gyerekek elé , azt be is tartatja, akár fizikai büntetés árán is, viszont minden esetben
érvekkel támasz tja alá azokat. (megfelelő kognitív szinten). Azok a gyerekek, akiket
ilyen szellemben nevelnek lehetőséget kapnak megszerezni a kellő kompetenciákat és
interperszonális készségeket egyaránt. (Antal, 2015)

2.1.2. A szülői bevonódás , mint a hatékonyság tényezője
Az eredményes otthoni önálló tanulásnak egyik fontos tényezője a szülői
involváltság, a segítségnyújtás mértéke a gyermek életkorával van összefüggésben
attól függ. Iskolába lépéskor szüksége van a szülők segítségére, támogatására, ahhoz,
hogy szembe tudjo n nézni az új kihívásokkal és meg tudjon felelni a vele szemben

15
támasztott elvárásoknak. Antal (2015) úgy fogalmaz: „a szülői tanítási stratégiák, a
biztatás a kommunikáció milyensége és a házi feladatban nyújtott magyarázat,
fejlesztik a tanuló kognitív k épességeit, teljesítményét, ugyanakkor az önállósodás
csapásait járatják be. ” Ezzel arra irányítva a figyelmet, hogy fokozottan oda kell
figyelnünk, hogy hogyan magyarázunk, milyen kommunikációs formákat használunk
a gyerekek eligazításakor, mivel, ha ezek tudatosan jól megválasztottak, segítik a
kisdiákot, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak képessége i fejlesztése által, és rávezeti
őket az önállósodásra.
Fontos, hogy kialakítsunk egy szokásrendszert az otthoni tanulás során is, ebben
a szülőknek befolyásoló szerepük van. Ahogy nő a gyermek, egyre nagyobb osztályba
kerül , a bevonódás mértéke csökken, mert az otthoni tanulási tevékenysége az életkor
növekedésével egyre önállóbbá válik.
Az otthoni együtt tanulásnak a jelentősége az, hogy a tanulás során a szülő
jobban megismeri gyermeke értelmi, érzelmi és akarati jellemzőit. A szülők
bevonódása segíti a gyermek képességeinek kifejlődését, ösztönözheti teljesítményét.
Továbbá segíti a szülői elvárások reálissá tételét saját gyermekével szemben, ezáltal a
gyermekben elősegítve a reális önértékelés, önbizalom és sikerorientáltság
kialakulását. A gyermek sike re egyben a szülő sikere is lesz, ez építően hat a szülő –
gyermek kapcsolatra, fenntartja a gyermek motivációját és tanulási vágyát, hiszen a
tanulást közös örömként éli meg mindkét fél.

2.1.3. A családi szerkezet, mint befolyásoló tényező
A család egy mikroközös ség, sajátos dinamikai erőtérrel, melyben egyedi
viszonyok alakulnak ki az együtt élők között. Szerkezet ét vizsgálták az integráltság, a
hatalom vagy a kommunikáció alapján. (Antal, 2015)
Ennek függvényében megállapítható, hogy azon családok gyermekei, amelyek
összetartóak, támogatják egymást és nyílt kommunikációt folytatnak otthoni tanulása
és iskolai teljesítménye egyaránt sikeresebb. A tanulói teljesítményt meghatározhatja,
hogy az illető gyermek hányadiknak született, hányadik helyet foglalja el a test vérek
sorában. Ezáltal az idősebb testvérek tanítják fiatalabb testvéreiket, gyakran
szembesülünk olyan helyzetekkel, amikor a kisebb testvér hamarabb tanul meg
dolgokat a nagyobbaktól, gondolhatunk itt az írásra, olvasásra és számolásra. Ebből a
kapcsolat ból mindenki nyer valamit: a kistestvér hamarabb elsajátít dolgokat, a

16
nagytestvérek, akik tanítják kisebb testvéreiket kutatások által igazoltan jobban
teljesítenek az iskolákban, azon társaiknál akik nem tanítják, vagy esetleg egyedüli
gyermekek (nem ren delkeznek testvérrel).
Megállapítható, hogy a hagyományos családi szerkeze t napjainkban
felbomlóban van. Egyre inkább növekszik a válások száma, ennek következtében sok
gyerek egy szülővel nevelkedik, esetenként második házasságból jövő testvérekkel él.
Megnőtt az élettársi viszonyban élők gyermeknevelésének az aránya. A gazdasági,
politikai és társadalmi változások következtében olyan helyzetbe kényszerülnek a
szülők, hogy távol kell lenniük gyerekeiktől a munkahelyük miatt, ilyenkor a
gyerekek túl korán rá vannak utalva az önállósodásra. Ezek a körülménynek negatívan
befolyásolja a tanulási teljesítményüket, és ami még rosszabb a z érzelmi életüket is.

2.1.4. A szülők társadalmi helyzete , mint a hatékony tanulás tényezője
Számos k utatási eredmény azt bizonyítja , hogy a szülők iskolai végzettsége,
foglalkozása, jövedelme jelentősen befolyás olják a tanulás eredményességét (Antal,
2015) . A tényezők közül talán mégis a leghangsúlyosabb a szülők iskolai végzettsége,
sokkal hangsúlyos abb, mint azoknak anyagi helyzetük. Ez ek a tényezők
meghatározzák az egész család életvitelét, annak értékrendjét és egyben
nyelvhasználati kódját is.
A nyelvhasz nálati kód hatása az iskolai teljesítményre egyértelmű. Azon
gyerekek, akik korlátozott nyelvi kóddal érkeznek az iskolába, kevésbé jó iskolai
teljesítménnyel büszkélkedhetnek, mint azok a gyerekek , akik gazdagabb szókinccsel
és igényesebb megformáltsággal , esetenként több há ttértudással rendelkeznek. A
nyelvhasználati kód összefügg a szülők végzettségével is , akiknek a szülei
iskolázottabbak, nem lesz eltérő különbség az otthoni és iskolai nyelvhasználatban,
ezáltal jobb á válik az iskolai teljesítmény, míg az alacsony végzettségű szülők
esetében az otthoni és iskolai kommunikáció között nagy szakadékot vélünk
felfedezni. Továbbá a segítségnyújtásban hatékonyabbak azok a szülők, akik
magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Az anyagilag kedvezőbb háttérr el
rendelkező c saládok biztosítani tudják a job b tanulást elősegítő eszközöket, amely egy
plusz előnyt jelent a gyermekek számára.

17
2.1.5. A tárgyi környezet szerepe a tanulásban
A megfelelő tárgyi környezet a tanulás teljesít ményét döntő módon
befolyásolja, eze ket nevezhetjük ergonómiai tényezőknek is. Az otthoni tanulás tárgyi
környezete a család anyagi helyzetével (jövedelem) és életmód lehetőségeivel van
összefüggésben. Az otthoni tanulás munkavégzés a gyermek számára, így a
munkakörnyezet egyik feltétele és tényezője az ere dménynek. Antal (2015) szerint a
tanulás i helye, a környezet , a munkaeszközök, a munkaidő a tanuló ösztönző vagy
kedvetlenítő tényezői lehetnek. Kedvező például, ha a gyermek külön szobával
rendelkezik, vagy olyan hellyel, ahol a tanuláshoz elérhető minden eszköz
(gondolhatunk itt arra, hogy megfelelő nagyságú bútorzat, példának okáért az
íróasztalon elférjenek a taneszközök). Az, hogy min és hogyan ülünk, szintén
befolyásolja a teljesítményünket (egy nagyon kényelmes karosszék például
elége dettséget kelt, ezáltal gyengíti a koncentrációt, a figyelem megcsappanhat, a
gyermek elveszítheti érdeklődését a tanulás iránt). Azok a gyermekek, akik rendet
tartanak maguk körül sokkal eredményesebbek rendetlen társaiknál, ugyanis ezekre a
gyerekekre j ellemző a szétszórtság és a csapongás a tanulási folyamatot tekintve is
A ta nulási környezetnek hangulatteremtő ereje van, ezt nem szabad
elhanyagolni, mert elvonja a figyelmet a tanulásról. (Oroszlány, 1999, idézi Antal,
2015). Fontos megtalálni az arany középutat, szükség van a józan semlegességre .
Figyelni kell továbbá az optimális körülmények megteremtésére és azoknak
fenntartására: k ielégítő mennyiségű friss levegő, nem túl magas és nem túl alacsony
hőmérséklet, megfelelő megvilágítás, ugyanis ezek h iányában megfelelő szellemi
aktivitás nem megy végbe . A megvilágítás kiemelt szerepet kap, mivel a gyermek a
legtöbb információt látás útján szerzi, ezért fontos, hogy a fény balról és egy kicsit
hátulról érje az asztallapot (így elkerüljük, hogy a gyerme k keze árnyékot vessen
íráskor) . Ahhoz, hogy szellemi munkát végezhessünk magas fokú koncentrációra,
figyelemre és csendre van szükségünk, mivel a zaj csökkenti az érdeklődést és a
koncentrációképességet, akár a motiváció megszűnéséhez is vezethet. Készülé kek,
például televízió, rádió, számítógép (kivéve abban az esetben , ha szükség van rá)
működtetése nem ajánlott. Ha nem tud csendben tanulni, feszélyezi a gyermeket a
csend javallott a halk zene hallgatása, ami nem vonja el figyelmét a tanulásról. Tehát
elsősorban szöveg nélkül dallamok hallgatása, mivel a zenék szövegére, a beszédre
akaratlanul is felfigyelünk.

18
3. A HÁZI FELADATOKRÓL ÁLTALÁBAN
Cooper ( 199) szerint a házi feladat: a pedagógus által tanulóknak adott feladat,
amit nem iskolai időben, hanem isk olán kívül kell elvégeznie. A tanulók elvégezhetik
otthon, de máshol is pl. városi könyvtárban, végezhetik egyedül, együtt más
tanulókkal, szüleikkel vagy más családtagjukkal egyaránt. Továbbá megfogalmazza,
hogy a házi feladatoknak számos előnye, de ugyan akkor hátránya is van a
következőképpen:
 Előnyök (pozitív hatások):
o azonnali hatások:
 a gyermek jobban szem előtt tudja tartani a tényeket és
jobban tud igazodni hozzájuk
 a házi feladatok által jobban megérti a tanagyagot
 a házi feladatok elvégzésnek egy ik hozadéka, hogy
fejlődik a gyermek kritikus gondolkodása, információ
feldolgozó képessége
o hosszú távú hatások:
 hajlandóság a tanulásra a szabadidő alatt
 az iskolával szembeni pozitív attitűd alakulása
 jobb tanulási szokások, készségek és képességek
kiala kulása
 önfegyelem, öntudat, önirányítás kialakítása és fejlődése
a házi feladatok által
 fejlődik az önálló problémamegoldó képessége
 a gyermek megtanulja jobban beosztani az idejét
 fokozódik kíváncsisága, tudásvágya
o a házi feladatok biztosítják a szülők e gyfajta bevonódását az
iskolai életbe, erősíthetik a szülő -gyermek kapcsolatot

 Hátrányok (negatív hatások):
o fenn áll az érdeklődés elvesztésének veszélye az elméleti
tananyaggal szemben
o pszichikai és emocionális fáradtság

19
o kevesebb hozzáférés a közösségi v alamint a szabadidős
tevékenységekhez
o szülői beavatkozás:
 a szülők túl nagy nyomást gyakorolnak a gyerekekre,
túlzott elvárások, teljesítménykényszer a gyerekek
részéről
 zavar léphet fel az utasítási technikák alkalmazásakor
o fenn áll a csalás veszélye:
 egymásról másolnak a diákok, vagy a szülő elvégzi,
megoldja gyermeke helyett a házi feladatokat
o kiéleződhetnek a különbségek a jobban illetve kevésbé jól
teljesítő tanulók között
Ezek alapján elmondható, hogy a házi feladat, mint olyan számos előnnyel és
hátránnyal rendelkezik , törekednünk kell tehát arra, hogy ezeknek előnyeit
érvényesítsük és hátrányait lehetőségeinkhez mérten elkerüljük, kiküszöböljük
(példának okáért, a hátrányok közül a csalás veszélye könnyen kiküszöbölheti,
megfelelő szülői és gyermeki hozzáállással).
Epstein (1998) szerint a házi feladatok felhagyására vonatkozóan a
pedagógusok különböző okokkal rendelkeznek, ezért megfogalmazta a „tíz P -t”( the
ten Ps) :
 Practice – gyakorlás: gyorsaság fejlesztése, mesteri készségek fejlesztése
 Prepa ration – felkészülés: előkészülés a következő órára
 Participation – részvétel : elősegítse a gyerekek bevonódását a tanulási
helyzetbe, megtapasztaltassa a tanulás/tudás élményét
 Personal development – személyes fejlődés: a felelősségérzet fejlesztése,
időbe osztás, magabiztosság, teljessék kibontakoztatása extra feladatokkal
 Peer interactions – egyenrangú kölcsönhatások : csoportmunkákon együtt
dolgozzanak, motiválni őket, hogy tanuljanak egymástól
 Parent -child relations – szülő -gyermek kapcsolatok : kommunikáci ós
helyzet megteremtése a tanulás szükségességről, szülő bevonása a tanulásba,
gyermek motiválása

20
 Parent -teacher communication – szülő -pedagógus kommunikáció : a szülők
érdeklődjenek a tantervi tevékenységről, kérjenek információkat a gyerekek
helyzetéről
 Public relations – nyilvános kapcsolatok : bebizonyítani a nyilvánosság
számára, hogy az iskolában komoly munka zajlik
 Policy – politika, irányelv
 Punishment – büntetés, fenyítés: problémák javítása érdekében DE ez nem
célja a házi feladatoknak!
Tehát minden, a pedagógusok által kiválasztott házi feladat valamilyen okkal
van felhagyva a gyerekek számára a fentiek közül.
A házi feladat szerves része a tanórán elindított tanulási folyamatnak, a tanulási
célok elérést szolgálja, lehetőséget biztosít a gyakorlása, információk gyűjtésére
illetve fejlesztő hatást gyakorol az önálló tanulási képességre és a reális önértékelésre.
A házi feladat visszajelzésekkel szolgál mind a diákok, mind a pedagógusok számára.
A házi feladatok meghatározásakor a következő elveket kell figyelembe venni:
 tartalma illeszkedjen a tanórán feldolgozott tananyagéhoz
 legyen egyértelmű, pontosan megfoga lmazott és megfelelően
előkészített
 legyen értékelhető, ellenőrizhető a következő tanórán (annak elején)
 ne legyen túlzottan időigényes, túl nehéz, mert az a tanuló számára
túlterheltséget eredményezhet
 vegye figyelembe a tanuló pihenési igényét, legyen te kintettel
családi életére és esetleges programjaira (legfőképp vakációkban,
hétvégenként)
 próbáljunk mindenképpen differenciálni (pl. szorgalmi feladat az
előrehaladás segítéseként, vagy éppen felzárkóztatás céljából)
Összegzésképpen elmondható, hogy az id eális házi feladat differenciált, a
gyermekek igényeihez igazodik, figyelembe veszik azok pihenési igényét,
egyértelmű, pontos és a tanórán elsajátított tananyaghoz kapcsolódik. Terjedelemben
csupán annyi, hogy a következő órán értékelhető és ellenőrizhető legyen.

21
3.1. A házi feladato kra fordított időmennyisé és a tanulói
teljesítmény
Számos kutatás számolt be arról, hogy a házi feladatokra fordított időmennyiség
és a diákok iskolai teljesítménye kapcsolatban áll egymással. Ezt kívánta igazolni a
NFER (Natio nal Foundation for Educational Research) 2001 júniusában kiadott
összegző tanulmánya is , amely a Homework -Review of a recent research c ímet viseli,
és melynek szerzői : Caroline Sharp, Wendy Keys és Pauline Benefield .
Az 1998 -as évben a Departament of Educa tion and Employment által
kibocsátott útmatató alapján a házi feladatokra fordítandó ideális időmennyiség a
következőképpen néz ki az I .-VI. osztályos gyerekeknél:

Osztály Időmennyiség Tantárgy
I.-II. osztály 1 óra/ hét Betűzési, olvasási, írási,
számol ási gyakorlatok az
alapozó szakaszban
III.-IV. osztály 1,5 óra/ hét Írás, olvasás, számolási
gyakrolatok, alkalmanként más
feladatok más tantárgyakból
V.-VI. osztály 30 perc/ nap Szokásos napi menetrend,
továbbra is hangúlyosan a
szövegértő képesség, nye lvtani
gyakorlatok, írásbeli
kifejezőképesség és
matematikai képességre
fokuszálva, viszont kiegészülve
a tanterv széles körű
elvárásaival

A táblázat alapján tehát kijelenthető, hogy az elemi tagozaton a házi feladatokra
szánt időnek maximum másfél órán ak kellene lennie egy héten, ami mindössze
átlagosan 18 perc naponta (hétfőtől péntekig). Ez az idő szinte duplájára nő V. -VI.
osztályban, bővülnek a tantárgyak, bejönnek újjak (példának okáért a fizika,mint új
tantárgy) és azokra is kell időt szánni. Az a lapozó szakaszban a az alapműveletekre,
valamint írás és olvasás előkészítésére, kialakítására fektetődik a hangsúly. Harmadik 1.sz. táblázat: Javaslatok a házi feladatokra for dított időmennyiségre I -VI. osztályban

22
és negyedik osztályban ezeknek fejlesztése, tökéletesítése kerül előtérbe, továbbá itt
bejönnek más feladatok más tantárgyakból ( gondolhatunk itt például a történelemre).
A NFER által publikált tanulmányban megfogalmazódik, hogy Cooper és
munkatársai (1998,1999,2000) azt vizsgálták, hogy a házi feladatokra ráfordított
időmennyiség növekedésével egyenes arányban növekszik -e a tanul ók teljesítménye.
Ez a vi zsgáltat 41 országra terjedt ki és azt tapasztalták, hogy az elemi tagozaton azok
a tanulók fordítanak több időt a házi feladatok elvégzésére, akik gyengébben
teljesítenek, míg felső tagozaton a jól teljesítő, sikervágyó diákok sz ánnak több időt
egy-egy házi feladat megoldására.
Kutatásaik arra az eredményre vezettek, hogy a házi feladatra fordított ideális
időmennyiség 1 -3 óra között mozog, ekkor a legmagasabb a gyerekek iskolai
teljesítménye. Az eredmények felvázolásában megfoga lmazták, hogy a tanulásra
fordított idő és az iskolai teljesítmény nem pozitív lineáris kapcsolatot mutat, hanem
görbe vonalút. A kutatók saját tapasztalataikra hivatkozva arra hívták fel a figyelmet,
hogy az időmennyiség emelkedése csak egy bizonyos szint ig jár együtt növekvő
tanulmányi eredményekkel. A naponta három óránál is többet tanulók tanulmányi
sikeressége és eredménye rendszer,
. A hipotézis tehát csak részben igazolódott be, ugyanis következtetésképpen
megfogalmazták, hogy az alsó tagozaton a ház i feladatra ráfordított időmennyiség
növelésével nem feltétlenül mutatható ki az iskolai teljesítmény javulása, viszont felső
tagozaton összefüggéseket találtak ezzel kapcsolatosan. Minél idősebb tehát a diák
annál nagyobb körültekintéssel végzi el (kellen e elvégeznie legalábbis) a házi
feladatait, tehát ez az alaposság és a ráfordított idő együtt mozdítsák el pozitív irányba
az iskolai teljesítményt. Ugyanakkor, mindezek mellett nagy hátránya lehet, hogy a
házi feladat bizonyos mértékben tovább szélesíthet i a jól teljesítő és kevésbé jól
teljesítő (vagy éppen alulteljesítő) diákok közti szakadékot.
A nemek tekintetében, a házi feladatokra fordított időmennyiség kérdését
vizsgálva a fiúk és a lányok között szignifikáns különbséget találtak. Ezek alapján a
lányok általánosan több időt fordítanak az otthoni felkészülésükre, mint a fiúk. Ők az
iskolán kívüli idejükben sokkal szívesebben sportolnak, vagy vesznek részt közös
programokban kortársaikkal. A lányok gyakran és szívesen társalognak barátai kkal az
iskola i feladataikról , ezzel szemben ez a fiúk ról nem mondható el. A fiúk gyakrabban
tiltakoznak, lázadnak a házi feladatok és azok megoldása ellen, mint a lányok.

23
3.2. A házi feladat készítés körülményei
Cooper és munkatársai (1999) erre vonatkozóan különböző kísér leteket
végeztek, azt vizsgálták, hogy hogyan befolyásolja a házi feladat elkészítését, ennek
következtében az iskolai teljesítményt a tanuló otthoni környezete. Elsőként a fizikai
környezetre vonatkozóan állapították meg, hogy azok a tanulók, akik saját í róasztallal
rendelkeznek, van egy saját „tanuló sarkuk”, ahol hozzáfér nek különböző
könyvekhez, szótárakhoz, továbbá optimálisak a körülmények (megfelelő
hőmérséklet, megvilágítás és páratartalom) rendszeresebben és igényesebbe n
elkészítik házi feladataika t. Ezáltal eredményesebbek az iskolában, mint azok a
társaik, akik például ágyukban , előnytelen testhelyzetben és optimális körülmények
hiányában végzik el az otthoni tanulást. Az otthoni családi légkör is nagymértékben
befolyásolja a tanulók házi feladat végzését. Arra a kérdésre, hogy milyen az
optimális környezet, a következőket fogalmazták meg:
 a bátorító családi környezet megléte elengedhetetlen a házi feladatok pontos
elvégzéséhez, a jó iskolai teljesítményhez
 segíteni kell a tanulónak megtalálni a saját tanulási stílusát, nincs két egyforma
gyermek, ezért hagyni kell mindenkit a saját módján tanulni
Továbbá megfogalmaztak tanácsokat gyerekeknek, hogy mikor lehet sikeres a
házi feladatuk elkészítése, a következőképpen: Akkor eredményes a házi feladat
elvégzése, ha:
 saját magatok készítitek el a házi feladatokat, nem szüleitek helyettetek
és nem egymásról másoljátok azokat
 mielőtt nekiállítok elkészíteni az írásbeli házi feladatokat, átnézitek az
órai tananyagot
 szóbeli házi feladat esetén ellenőrzitek ö nmagatokat, például
próbafelmondással – így meg tudtok bizonyosodni arról, hogy tényleg
sikerült -e elsajátítani azt a bizonyos tartalmat
 a felkészüléseteket nem hagyjátok az utolsó pillanatra (a legideálisabb,
ha az hazaérve rövid pihenő után máris nekilátt ok)
 pontosan megtervezitek a tanulásotok idejét és nem töltitek feleslegesen
az erre szánt időt (minél hamarabb végzel, annál hamarabb tudod nézni a
kedvenc rajzfilmed a TV képernyőjén)

24

Ezen tanácsok betartása elsőre egyszerűnek tűnik, viszont közlésük a gyerekekkel
igenis nagy hasznot hozat a tanulási tevékenység javítása érdekében.

3.3. A szülők bevonódása a házi feladatok elkészítésébe
A NFER tanulmányában megfogalmazódik, hogy a szülői bevonódás mértéke
nagyban függ a gyerekek életkorától. Ez evidens, hisz en az iskolába lépő gyermeknek
nagy szüksége van a szülei támogatására, segítségére és bátorítására. Minél fiatalabb a
gyermek, annál inkább bevonja szüleit a tanulási folyamatába, ez az idő múlásával
fokozatosan kimarad, a gyerekek önállósulnak. Ugyanakko r a szülők hozzáállása a
házi feladatokhoz, a segítségnyújtáshoz nagyban meghatározza és befolyásolja a
gyerekek hozzáállását is. Ennek értelmében, az a szülő, aki nem tartja értéknek a
tudást, tehernek éli meg a házi feladatokban való segítségadást, azt a z érzést kelti
gyermekében, hogy a házi feladat egy rossz dolog és annak elvégzése értelmetlen.
Cooper és munkatársai (1999) által végzett kérdőíves felmérése alapján kiderül,
hogy azok a gyerekek, akik a kérdőívben a szülői segítségnyújtás mértékénél a
legmagasabb értéket választották, arra a kérdésre, hogy szeretnek -e tanulni,
hasznosnak érzik -e a házi feladatokat az oktatási folyamatban igen -nel válaszoltak, és
válaszaikat meg is indokoltál. Ezzel szemben, azok a gyerekek, akiknek szülei nem
segítettek a házi feladatok megoldásában, mert éppen túl elfoglaltak vagy fáradtak
voltak határozottan kijelentették, hogy szerintük a házi feladat időpocsékolás.
A kutatások során kiderült, hogy a szülők elvárják az iskolától, hogy otthon
megoldandó feladatot adjanak a gyerekek számára, mégis a házi feladat megoldásához
igényelt segítség az egyik leggyakoribb oka a szülő -gyermek konfliktusoknak. M ivel,
ha a szülő nem képes segíteni (úgy érzi , a házi feladat meghaladja az ő képességeit)
feszültté válik, ez átragad a gyermekre, olykor még hangosan is megfogalmazza, hogy
butaság, felesleges és h aszontalan ez a házi feladat. Ilyenkor a gyermekben kettős
folyamat játszódik le: először is rosszul érzi magát, amiért segítséget kért, hogy
feszült helyzetet okozott, és valószínűleg többé nem fogja kérni a szülő segítségét.
Másodszor, a szülők szolgálta tják az elsődleges mintát a gyerekek számára, ha anya
vagy apa szerint haszontalan és szükségtelen a házi feladat, akkor nagy
valószínűséggel a gye rmeknek is ez lesz a véleménye.

25
Mindezekre alapozva bátran kijelenthető, hogy a szülők véleménye,
segítségny újtása és bevonódása a tanulási folyamatba jelentősen meghatározza és
befolyásolja a gyerekek házi feladatokkal kapcsolatos attitűdjeit. Ám ez a bevontság
különböző faktoroktól függ, ilyen például a kulturális háttér, mivel egyes kultúrákban
jobban igényli k a gyerekek a segítséget, másokba n nagyobb a gyerekek önállósága.
A házi feladat és a szülők bevonódásnak vonatkozásában három dimenziót
különíthetünk el : az első az autonóm támogatás, a második a direkt részvétel és a
harmadik a zavaró körülmények megsz üntetésének dimenziója. (Mihály, 2003) Szóba
kerül ugyan egy negyedik is, a szülői interferencia, amely kissé különbözik az
autonóm támogatástól, és ez leginkább a nagyobb, idősebb tanulóknál eredményes.
Megfogalmazódik , hogy a megfigyeléseken alapuló kuta tások kimutatták azt, hogy a
szegényebb családokban kevesebb az autonóm támogatás és jóval több az
interferencia. Viszont a tanulók házi feladattal kapcsolatos attitűdje nem mutat
összefüggést a különböző szülői stílusokkal . (Mihály, 2003)
Következtetéské ppen és összességében kijelenthető tehát, hogy a szülői
bevonódás és segítségnyúj tás nem elegendő a sikerhez, viszont az egyik kulcsa lehet
annak.

3.4. Nemzetközi kutatások bemutatása
Homework – A review of recent research
(C. Sharp – W. Keys – P. Benefield, 2001)
A dolgozatom előző részeiben már utaltam erre az áttekintő kutatásra, és
eredmény eire. Amit erről tudni kell, az az, hogy e z egy áttekintés, összefoglaló munka
1989 -2001 között megjelent házi feladattal kapcsolatos mérvadó kutatásokról,
kísérletekről . Közz étéve 2001 júniusában volt a National Foundation for Education
Research (a továbbiakban NFER) jóvoltából.
Az áttekintés kutatásáról tudni kell, hogy 1997 -ben indult az OFSTED
felhívására, aminek célja kutatásra alapozott szakirodalom feltárása és ez ek a
kutatások angol nyelven legyenek. A kutatás vizsgálta, hogy miként működik a házi
feladat az iskolai gyakorlatban, valamint a házi feladatok hatását a tanulókra, szülőkre
és pedagógusokra. Alternatív lehetőségek után kutattak, hozzáférés alapú
forrása nyagokat tártak fel. Az irodalomelemzéssel 7 kutató foglalkozott . A

26
áttekintésben szereplő kutatások közül több használ statisztikai vizsgálatot pl. a házi
feladatra ráfordított idő és teljesítmény kapcsolata, korrelációt és szignifikancia
vizsgálatot a vé letlenszerűség elkerülése és kiszűrése érdekében.
A szerzők a házi feladat pedagógiai kérdéseit több, egymástól viszonylag jól
elkülöníthető területen is összesítették. Viz sgálták, hogy az iskoláknak rendelkeznek –
e házifeladat -politiká val, illetve hogy mi jellemzi a különféle oktatási intézmények
házi feladattal kapcsolatos gyakorlatát. Külön fejezetként jelennek meg a házi
feladatokra fordított időmennyiség és az iskolai teljesítmény kapcsolatait kutató
vizsgálatok, az ezek közötti összefüggések feltárása . Megpróbálták feltárni a tanulok
házi feladatokkal szembeni attitűdjeit, valamint az azt befolyásoló tényezőket.
Kitértek a gyengén teljesítő tanulóknak adandó házi feladatok tanulságaira, azaz arra,
hogy hogyan lehet differenciált házi feladatot adni a g yengébb képességű tanulóknak.
Felvázolták a szülők bevonásának fontosságát az otthoni tanulásba, házi feladatok
elkészítésébe és foglalkoztak ezek elkészítésének körülményeivel, az optimális
környezet megteremtésével .
Ez az áttekintés 101 kutatást használ fel és összegez, angol nyelvterületeken a
következőképpen: Amerikai Egyesül Államokban 40%, a maradék 70% -a az Egyesült
Királyság területén, a többi 30% Hollandia, Kanada, Ausztrália területén. A
populációt az alsó és felső tagozatos diákok képezték ezekbe n az országokban. A
kutatásokban nagy szerepet játszott többek közt dr. Harris Cooper, Joyce Epstein és
Jim Hartley munkássága, a szerkesztők külön köszönetet is mondanak nekik az
előszóban.

3.5. A román Oktatás ügyi Minisztérium felméréséről
Az Oktatásügyi Minisztérium nyilvános konzultációt hirdetett 2017. november
7-20-ig. A konzultáció célja volt feltárni, hogy vélekednek az országban a házi
feladatokról a pedagógusok, szülők és a diákok. A felmérésben résztvevők (összesen
70.952 kitöltő) közül 27.383 szü lő (ebből 84% anya), 32.786 diák és 10.783
pedagógus az ország különböző megyéiből jelentkeztek be.
Online felületen, anonim kérdőívek kitöltésével történt ez a felmérés. Elsőként
demográfiai adatokra kérdeztek rá, majd különböző kijelentéseket kellett ért ékelni 1 –
5ig terjedő skálán aszerint, hogy milyen mértékben értenek velük egyet a kitöltő
személyek. A házi feladatok hatásain kívül rákérdezted arra is, hogy mennyi időt

27
töltenek a gyerekek a házi feladatok megírásával, illetve, a pedagógusokat arra kérté k,
hogy fogalmazzák meg milyen gyakran adnak házi feladatot valamint véleményük
szerint mennyi időbe telik azt megoldani a diákoknak. A kérdőívek végén lehetőség
adódott bármelyik kategória kitöltője számára, hogy saját véleményt formáljon, illetve
javasla tot tegyen a házi feladatokkal kapcsolatosan.
Az eredményekről készült összefoglaló alapján elmondhatjuk, hogy nagyon
eltérő vélemények születtek . A pedagógusok általánosságban inkább a házi feladatok
pozitív hatásait domborították ki, ezzel szemben a szül ők és diákok a házi
feladatoknak a hátrányait hangsúlyozták. A pedagógusok az órán feldolgozott
tananyag rögzítéséhez szükséges házi feladat típusokat kedvelik és szorgalmazzák,
ezzel szemben a szülők és a gyerekek kreativitást igénylő, differenciált házi feladatok
igényelnének, ahol megvalósulhat a csoportmunka, csapatban való együttdolgozás.
A kérdőívet kitöltő szülők és diákok 75 -80% -a egyöntetűen kifejezte
véleményét, miszerint túl sok házi feladatot kapnak a gyerekek és ezek fárasztóak és
elveszik a sz abadidő nagy részét. Negatív hatásként jelöltél meg még, hogy a házi
feladatoknak stressz keltő hatása van.
Mindhárom kategória viszont egyetért abban, hogy a házi feladatoknak szerepük
van a jobb megértésben és elvégzésük a jó jegy, a tanulás eredményessé gének
feltétele. Körülbelül a szülők 80% -a gondolja úgy, hogy a gyerekeknek segítségre van
szükségük a házi feladataik megoldásában, és a legtöbb szülő s gyerek úgy gondolja,
hogy ezek ismétlődőek, monotonok és unalmasak, ezzel természetesen nem értenek
egyet a pedagógusok. Általánosan azok a diákok, akik meglátják a házi feladatokban a
pozitív fejlesztő hatást lányok.
A házi feladatok elvégzésére fordított időmennyiség tekintetében is eltérőek a
vélemények. Míg a pedagógusok úgy nyilatkoztak, hogy az órare ndben szereplő
óraszám alapján osztják ki a házi feladatokat (tehát nagyobb óraszám esetén több házi
feladat) illetve a vakációkra nem adnak kötelező házi feladatokat addig a szülők és
diákok éppen az ellenkezőjét állítják ennek. Ők megemlítik, hogy sokszo r a
melléktárgyakból még több házi feladattal találkoznak és, hogy mindig kapnak
kötelező házi feladatokat a szünidőkre. Továbbá kiderül, hogy a diákok több mint
egyharmada legalább 3 órát, vagy annál többet készül otthon, míg a többiek 1 -3 óra
között.

28
Megfogalmazódik továbbá, hogy a diákok a kooperatív csoportmunkára épülő
házi feladatokat meglehetősen pozitívan értékelik. Véleményük szerint egyesül
bennük a jó kedv, a társakkal való együttműködés és a házi feladatok kreatív
megközelítése. A szülői bevon ódás mértékében különböző fokokat különíthetünk el,
mégpedig: pontos segítségnyújtás (abban segít a szülő amire éppen a gyermeke
rákérdez), kiegészítő magyarázat (egy feladat megértését, letisztázódását segíti elő), a
házi feladat egyszerű ellenőrzése.
A nyitott kérdésekre javaslatokként, valamint arra a kérdésre, hogy szükség van –
e a házi feladatokról szintén osztottak voltak a vélemények, a pedagógusok nagy része
szerint szükséges a házi feladat, a szülők és gyerekek kihagynák az oktatási folyamat
szerv es részéből. Az ideális házi feladat mégis létezik a gyerekek számára, legyen
rövid, igényeljen kreativitást, lehessen csoportban dolgozni, együtt a társakkal,
alapozzon a gyermekek érdeklődési körére és kíváncsiságára, illetve legyen
differenciált, a gyer mekek saját képességeihez igazított.

29
4. AZ OKTATÁSI FOLYAMAT BAN RÉSZTVEVŐ SZEMÉL YEK HÁZI
FELADATOKKAL KAPCSOL ATOS VÉLEMÉNYEINEK
FELTÁRÁSA
4.1. A kutatásról röviden
A köztudatban számos vélemény kering a házi feladatokkal, és azok
hasznosságával, szü kségességével kapcsolatosan . Mindig is érdekelt, hogy hogyan
vélekednek az emberek bizonyos kérdésekről, hogy hogyan lehetséges az, hogy
ennyire különbözően látunk dolgokat. Nincs ez másképp a házi feladatok
kérdéskörével kapcsolatosan sem. Néhányak szerin t a házi feladatok szükségtelen és
megterhelő, vagy éppen a pedagógus munkáját megkönnyítő intézkedések. Mások
úgy gondolják, hogy a céltudatosan megválasztott házi feladatnak rengeteg előnye és
fejlesztő hatása van. Példának okáért fejleszti a gyermekek p roblémamegoldó
képességét, segít az önállósulás folyamatában továbbá motiválja a gyermekeket és
egyfajta felelősségtudatot alakít ki bennük. Általában a szülők és gyermekek a negatív
hatásokat társítanak a házi feladatokhoz, míg a pedagógusok pozitívan vél ekednek
róluk, és előnyeiket helyezik előtérbe. A kutatásom során ezeket a különböző
nézőpontokat igyekeztem feltárni, és összehasonlítani, hogy egy átfogóbb képet
kaphassunk a házi feladatokkal kapcsolatos véleményekről .

4.2. A kutatási probléma bemutatása és indoklása
Dolgozatomnak e része egy kutatást tartalmaz, melynek kutatás problémája:
Hogyan vélekednek a pedagógusok, szülők és gyerekek a házi feladatokról? A kutatási
problémám változói a pedagógusok, szülők, gyerekek (véleménye) valamint a házi
felada t.
Kutatásom célja feltárni, és összehasonlítani a pedagógusok, szülők és gyerekek
véleményét a házi feladatokkal kapcsolatosan. Arra a kérdésekre is keresem a választ,
hogy véleményük szerint szükség van -e napjainkban házi feladatokra, és milyen az
ideál is házi feladat. Természetesen válaszaikat indokolniuk kellett.
Kutatásom aktualitását és kutathatóságát bizonyítja, hogy nemrégiben az
Oktatásügyi Minisztérium országszerte konzultációt hirdetett a házi feladatokkal
kapcsolatosan, ugyancsak pedagógusok, s zülők és diákok véleményért kérte néhány

30
kérdéskörben. Véleményem szerint egy ez olyan kérdéskör, amivel érdemes
foglalkozni, ami további kutatásokat igényel. Az elméleti szakirodalom áttekintésekor
döbbentem rá, hogy nagyon keveset foglalkoztak eddig a há zi feladatokkal és azok
jelentőség ével, valamint azzal a kérdéskörrel is, hogy létezik -e az ideális házi feladat,
és ha igen akkor az milyen. A kutatásom helyzetfeltáró, amely a térségemben lévő
pedagógusok, szülők és gyerekek véleményét szeretné összegezni, ezáltal egy átfogó
képet biztos ítani a házi feladatokról. Azért választottam ezt kutatásomnak, mivel
mindig is érdekelt az, hogy hogyan tudnak az emberek egy problémáról
többféleképpen gondolkodni, szeretem megérteni, elemezni mások nézőpontját, majd
összevetve az enyémmel egy reális ö sszképet létrehozni. Ezt terveztem a házi
feladatok kérdéskörével kapcsolatosan is megvalósítani.
Vélem ényem szerint a kutatásomnak gyakorlati haszna abban nyilvánul meg,
hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel a kérdéskörrel igen is foglalkozni kell,
továbbá hozzájárul az ismeretanyag bővítéséhez. Esetlegesen elgondolkodtatja a
pedagógusokat, szülőket és gyerekeket, ha megismerik a vélemények
összehasonlítását, és lehetővé tesz egy jobb tanulási folyamatot. Ha a pedagógusok
odafigyelnek a házi feladat me nnyiségre és milyenségre, a szülők kellő segítséget
nyújtanak a gyerekeknek, és a gyerekek preferenciáját is figyelembe veszik (például
azt, hogy szeretnék a házi feladatokat, ha azt társukkal közösen oldhatnák meg), akkor
sikeresebbé válik a tanítási -tanulási folyamat, és ez látszani fog az iskolai teljesítmény
eredményességében is. Továbbá, hasznos a tekintetben is, hogy felhívja a figyelmet a
további kutatásvégzés fontosságára.

4.3. Hipotézisek
o Globális hipotézis: Az oktatási folyamatban résztvevő személyek véleményei
között eltérések figyelhetőek meg.
o Hipotézisek:
 A pedagógusok fontosabbnak tartják a házi feladatok elvégzését, mint a
szülők.
 A pályakezdő pedagógusok nem ugyan olyan gyakorisággal adnak házi
feladat ot, mint a régebb óta pályán lévő kollégáik.
 A szülők véleménye, segítségnyújtása nagyban befolyásolja a gyerekek
házi feladatokkal szemben tanúsított attitűdjét.

31

4.4. A minta és a kutatás terepe
Kutatásom populációját az Erdővidéki pedagógusok, IV -V. osztályos diákok, és
ezeknek a diákok nak a szülei k alkotják.
A mintavételi eljárást tekintve hozzáférés alapú mintavételt alkalmaztam, mivel
Baróton élek így bejárásom van az iskolába és lehetőségem volt rá, hogy az
adatgyűjtésnél személyesen is jelen legyek, ez így gyorsabb és praktikusabb volt
számomra. Illetve a mintavételi eljárás másik magyarázata az, hogy mivel ebben a
közösségben élek, ezért ennek a közösségnek a véleményét szerettem volna feltárni,
amit reményeim szerint később a térség javára tudunk fordítani.
Így tehát a mintámat a baróti Gaál Móz es Gimnázium IV. -V. osztályos diákjai,
a diákok szülei és az itt dolgozó pedagógusok képezik.
Összesen kiküldött kérdőívek száma 150 darab volt, ebből a szülőknek és
gyerekeknek szánt 60 -60 darab illetve 30 darab a pedagógusok számára.
Visszaérkezett ebbő l 120, amely a következőképpen oszlott meg: 60 gyerme knek
szánt, 30 pedagógusnak és 30 szülőnek szánt kérdőív.

4.5. Módszerek és e ljárások
Kutatásomban az általam készített kérdőíveket használtam fel, a
következőképpen: miután elkészítettem a három kérdőív típ ust (pedagógusoknak,
szülőknek és gyerekeknek) bementem felmérni a terepet, beszéltem a gimnázium
igazgatónőjével, akinél ott hagytam a pedagógusoknak szánt kérdőíveket, ő biztosított
az felől, hogy egy hét leforgása alatt kitölteti őket. Ezt követően megl átogattam a két
negyedik osztályt, beszéltem a tanító nénikkel és engedélyüket kértem, hogy
valamelyik tanítási órájuk alatt kitöltethessem a kérdőíveket a gyerekekkel. A
negyedikesekkel való közös munka viszonylag könnyen ment, ezzel szemben az
ötödikesek nél már picit nehezebb volt a dolog. Az osztályfőnökökkel való egyeztetés
után, meg kellett találni a tökéletes időpontot, hogy osztályfőnöki óra keretén belül
történjen meg a kérdőívek kitöltése.
Ezt követően az egyik V. osztályos osztályfőnök és az egyi k IV. osztályos tanító
néni elvállalta, hogy a szülőértekezlet keretén belül kitölteti a gyerekek szüleivel a
szülőknek szánt kérdőívemet, így megtörtént az adatok felvétele.

32
A kérdőívet kitöltő személyek közül (összesen 120 személy) 60 gyermek, 30
pedagóg us és 30 szülő volt.
Amint már említettem az írásbeli kikérdezést és azon belül a kérdőíves
felmérést választottam. Kutatásomban saját kérdőívekkel dolgoztam, melyeket én
magam szerkesztettem, külön a pedagógusoknak, kül ön a szülőknek és a gyerekeknek
szem előtt tartva, a kutatási problémám és hipotézisemet.

4.5.1. Pedagógusoknak szánt kérdőív
A pedagógusoknak szóló kérdőív első részében demográfiai adatokra kérdeztem
rá, mint például a kitöltő neme, továbbá, hogy az oktatás mely szintjén fejti ki
tevékenységét (elemi vagy gimnáziumi), a gimnáziumi esetén kíváncsi voltam, hogy
milyen tantárgyat tanít az illető pedagógus illetve, hogy hány éves és mennyi ideje
tartózkodik a pedagógusi pályán (régisége a tanügyben, évben megadva) .
Ezt követ ték a zárt, feleletválasz tós kérdések (pl. milyen gyakran ad írásbeli
házi feladatot az illető pedagógus, vagy éppen mit gondol, mennyi időre van szüksége
a gyereknek az általa adott házi feladat megoldására), valamit skála szerinti érkélések
(itt x -el kellett jelölniük a kitöltő személyeknek, hogy 1 -5-ig terjedő skálán mennyire
értenek egyet az adott kijelentésekkel: 1 -egyáltalán nem értek egyet, 5 – teljes
mértékben egyetértek). A skálában ilyen és ehhez hasonló kijelentések szerepelnek
például: „A házi feladat elengedhetetlen és a jobb megértést szolgálja. ” vagy „El
tudnám képzelni az iskolát házi feladatok nélkül.” stb.
A kérdőív végén, lezárásként két nyitott kérdést fogalmaztam meg (az elsőt egy
nyitott mondat formájában: Véleményem szerint az ideális házi feladat… ; a második
pedig azzal kapcsolatos, hogy szükség van -e napjainkban a házi feladatokra , itt
indoklást is kértem a kitöltő személyektől ) amelyeknél a kitöltő pedagógusnak
lehetőséget kínáltam saját véleményének kifejtésére, javaslatai megfogalmazása.
Természetesen a k érdőívek kitöltése teljes mértékben anonim módon történt.

4.5.2. Szülőknek szánt kérdőív
Hasonlóan a pedagógusoknak szánt kérdőívhez itt is először a demográfiai
adatokra kérdeztem rá. Érdekelt a szülők iskolai végzettsége, hogy gyermekük épp
gimnáziumba vagy el emi tagozatra jár, és a szülők életkora.

33
A következőkben hasonlóan az előbbiekhez, a házi feladat és a ráfordított
időmennyiségre kérdeztem rá. Zárt, feleletválasztós kérdéseket használva, kíváncsi
voltam, hogy a szülők szerint a gyermekük milyen gyakran k ap házi feladatokat és ezt
mennyi ideig tart nekik elvégezni. Itt is megjelentek a skála szerinti értékelések (1 -5ig
x-el jelöljék, hogy mennyire értenek egyet a kijelentésekkel), a kijelentések zömében
hasonlóak a pedagógusok kérdőívében szereplőkkel azért, hogy ezeket a
későbbiekben tudjam majd felhasználni összehasonlítás céljából. A szülők
kérdőívén él bejött még a segítségnyújtás valamint a bevonódás a házi feladat
készítésbe, itt zárt, feleletválasztós kérdéseket használtam és ehhez kapcsolódóan
szeret tem volna megtudni, hogy a gyermekük milyen gyakran igényel segítséget tőlük
a házi feladatok megoldásában, illetve, hogy a szülő maga mennyi időt áldoz egy nap
a fela datok megoldására, a gyermeke által igényelt segítségre,ű.
A kérdőív lezárásaként ugyanaz t a két nyitott kérdést fogalmaztam meg a
szülőknél is akárcsak a pedagógusoknál, lehetőséget teremtve a saját, önálló vélemény
megfogalmazását. Hasonlóan, akárcsak az előbbinél itt is garantált volt az anonimitás,
ezzel ösztönözve a kitöltő személyeket, h ogy őszintén válaszoljanak a feltett
kérdésekre.

4.5.3. Gyermekeknek szánt kérdőív
Hasonlóan az előbbieknél itt is a demográfia adatok jelentek meg a kérdőív
elején (a gyerekek neme, életkora és, hogy hányadik osztályba járnak).
Ezt követték a zárt, feleletvá lasztós kérdések arra vonatkozóan, hogy milyen
gyakran kapnak házi feladatot, mennyi időre van szükségük azok megoldásához.
Majd következtek a skála szerinti értékelések, hasonló kijelentésekkel, mint az előző
két kérdőív esetében, kiegészülve egy olyannal , melynek célja volt meghatározni,
hogy a gyerekek mennyire szeretik a különböző házi feladat típusokat. Itt is 1 -5-ig
kellett jelölni x -el annak függvényében, hogy mennyire szereti a kitöltő személy az
illető házi feladat típust (1 -egyáltalán nem szeretem , 5- nagyon szeretem).
Kiegészül a kérdőív olyan kérdésekkel, amelyek rákérdeznek, hogy milyen
gyakran igényelnek segítséget a házi feladatuk megoldásához, és mikor igénylik ezt a
segítséget (pl. ha a feladat nagyon nehéz, ha le kell ellenőrizni, hogy jól oldotta -e meg
stb.).

34
A kérdőív lezárása ugyanazzal a két nyitott kérdéssel történik, mint az előbbi
két esetben, ugyancsak lehetőséget adva a gyerekeknek, hogy meg fogalmazzák és
alátámasszák saját véleményüket .

4.6. Az eredmények bemutatása és értelmezése
A demográfiai adatokat számba véve, a 60 gyerekből 30 negyedikes és 30
ötödikes, nemüket tekintve 35 lány és 25 fiú. A 30 pedagógusból, a nő neműek
vannak többségben, mivel csupán 5 férfi, a többi 25 nő. A szülőket tekintve (30
szülőből) 8 apa töltötte ki a k érdőívet, itt is többségben vannak az anyák, szám szerint
22-en.
A pedagógusok életkorát és régiségüket a tanügyben tekintve a következő
kategóriákat határoztam meg:
 0-2 év régiséggel rendelkezők – pályakezdő pedagógusok
 3-5 év régiséggel rendelkezők – gyakorló pedagógusok
 5-10 év régiséggel rendelkezők – II. fokozati vizsgás pedagógusok
 10 év feletti régiséggel rendelkezők – I. fokozati vizsgás pedagógusok

A kérdőívet kitöltő pedagógusok, régiségük szerint eloszlása a következőképen
valósul meg:

1. sz. ábra: A pedagógu sok elo szlása régiségük függvényében 20%
7%
17% 56% pályakezdő pedagógus
gyakorló pedagógus
II. fokozatos pedagógus
I. fokozatos pedagógus

35
A fenti diagram segítségével kívántam szemléltetni, hogy a vizsgált
pedagógusok, hogy oszlanak el az általam kialakított kategóriák szerint. Ennek, a
következőkben nagy je lentősége lesz, mivel összefüggésbe kerül, azzal, hogy a
különböző kategóriájú pedagógusok milyen mennyiségű házi feladatot hagynak fel a
gyerekek számára.
A kérdőívem következő feldolgozandó kérdése, a házi feladatok gyakoriságával
kapcsolatos. Arra keres tem a választ, hogy milyen gyakran adnak a pedagógusok házi
feladatot a gyerekek számára . Ugyanakkor kíváncsi voltam arra is, hogy az milyen
összefüggés van a gyakori házi feladat és a pedagógus szakmai tapasztalata, életkora
és tanügyi régisége között . A következő eredményekre jutottam:

2. sz. ábra : A házi feladat kihagyásának gyakorisága pedagógus kategóriánként
A fenti ábra világosan tükrözi, hogy az általam kialakított pedagóguskategóriák
milyen gyakorisággal adnak házi f eladatokat, véleményem szerint, ami mindenképp
említésre méltó, az a pályakezdő pedagógusok viszonyulásmódja. Ugyanis ők,
igyekeznek nem minden tanítási óra után házi feladatokat adni a gyerekek számára,
ezzel ellentétben az II. fokozattal és I. fokozattal rendelkező pedagógusok többnyire
minden tanítási óra után élnek a házi feladat adás lehetőségével. 17% 50% 17% 17% 0%
50% 50% 0%
60% 40% 0%
58.82% 23.52% 17.64% 0%
minden tanítási óra után 2-4 tanítási óra után óra után havonta párszor egy félévben csak nagyon kivételes esetekben Pályakezdő Gyakorló II. fokozatis I. fokozatis

36
Belegondolva, hogy a gyerekek az Oktatásügyi Minisztérium felmérésén
(ahogyan azt az elméleti részben is említettem, lásd 3.5. fejezet) is kiderült, hogy a
gyerekek szerint az egyik legelső negatívum volt azt, hogy minden óra után túl sok
házi feladatot kapnak a tanáraiktól. Ráadásul ezek gyakran ismétlődnek, unalmasak,
és nem keltik fel a gyerekek érdeklődését sem. Szerintem ezt a negatívumot ki lehet
küszö bölni, ha mondjuk minden két -négy tanítási óra után kapnának házi feladatot a
gyerekek, és ezt kooperatív csoportmunka formájában, mivel szintén ebből a
felmérésből kiderült, hogy szeretnék a házi feladatokat, ha társaikkal tudnának együtt
dolgozni és az ő személyes érdeklődésükre alapozna.
Az alábbi ábra felhívja a figyelmet a pályakezdő pedagógusok és a több mint 10
évvel, és mindkét fokozati vizsgával rendelkező pedagógusok házi feladat adási
szokásainak hatalmas különbségére.

3. sz. ábra: A házi feladatok gyakorisága a kezdő és I. fokozati vizsgával rendelkező
pedagógusoknál
Egyértelműen kirajzolódik, hogy a pályakezdő pedagógusok, nem adnak olyan
gyakran házi feladatot, mint a régebb óta pályán levők. Illetve szembetűnő, hogy a
pályakezdő pedagógusok, élnek azzal a lehetőséggel is, hogy párszor egy félévben
adjanak ki házi feladatokat, míg a régebb óta tanügyben dolgozó kollég áik egyáltalán
nem választották ezt a válaszlehetőséget. 17% 50%
17% 17%
0% 58.82%
23.52%
17.64%
0% 0%
minden
tanítási óra
után 2-4 tanítási
óra után óra
után havonta párszor egy
félévben csak nagyon
kivételes
esetekben Pályakezdő I. fokozatis

37
A következő kérdéskör a házi feladat és a ráfordított időmennyiség, és az ezek
közti összefüggések feltárása. A gyerekeket és pedagógusokat is egyaránt
megkérdeztem, hogy mennyi időre van szükségük a házi feladatok megoldására (ami
lehet írásbeli, vagy az osztályban feldolgozott tananyag megtanul ása is).
A következő lehetőségekből lehetett választani mindkét fajta házi feladat esetében:
 Kevesebb, mint 15 percre
 15-30 percre
 31-60 percre
 Egy-másfél óra között
 Másfél -két óra között
 Több mint két órára
Dolgozatom elméleti részében bemutattam, hogy m ennyi időt javasol a
szakirodalom a házi feladatok megoldásáram, osztályokra lebontva. (1.sz. táblázat).
Az szerint a III. -IV. osztályos gyermekeknek 1,5 órát kellene rászánniuk egy héten a
házi feladatok elvégzésre, míg az V.VI. osztályos gyerekek pedig n api 30 percet.
Ezzel ellentétben, az általam megkérdezett gyerekek, ha általában minden tanítási óra
után kapnak feladatot, akkor ezeknek az értékeknek többszörösét kell ráfordítsák az
otthoni felkészülésre.

4. sz. ábra: A g yerekek házi feladatok elvégzéshez szükséges időmennyiségei 6.66% 20% 40%
26.66%
6.66%
0% 0% 10% 26.66% 46.66%
16.66%
0%
<15 perc 15-30 perc 31-60 perc 1 -1.5 óra 1.5 óra – 2 óra > 2 óra IV. osztályosok V. osztályosok

38
Amint az a 4. sz. ábrán is látható, a IV. osztályos gyerekek 40% -ának szüksége
van 31 -60 perc közötti időre, hogy elvégezzék az otthoni feladataikat. Ha kettő közötti
értéket veszünk, ami 45 perc, úgy is több időt kell dolgozzanak otthon, mint ami a
szakirodalom által ajánlott. A szakirodalomban megnevezett 1,5/hét tehát jelen
esetben az kétnapi otthoni tanulást foglal magába. Az V. osztályosok esetében, ahol
napi 30 perc a javasolt, megduplázódik, sőt akár meg is triplázódik, ugyanis a
válaszadó gyerekeknek igen nagy hányadának, szinte felének (46,66% -a) napi egy és
másfél óra szükséges, hogy elvégezze a kihagyott teendőket.
Véleményem szerint ez az oka, hogy egyre többen kezdik a házi feladatok
kirekesztését követelni az oktatási folyamatból, mivel túlterhelté válnak a gyerekek,
és sokkal kevesebb szabadidejük marad. A pedagógus válaszaiból viszont azt tűnik ki,
hogy szerintük az általuk adott házi feladat mindig megoldható 15 -30 perc alatt. Ez az
ellentmondás a gyerekek és pedagógusok válaszai között, azt sugallhatja, hogy vagy
túl nagyok a pedagógusok gyerekkel szembeni elvárásai, vagy nem illesztette eléggé a
gyermekek képességeihez az adott feladatokat.
A következőkben a szülői segítségnyújtás, bevonódását vizsgáltam a gyerekek
otthoni tanulásába, illetve azt, hogy a gyerekek milyen gyakran és milyen esetekben
kérnek segítséget szüleiktől. Meglepődve tapasztaltam, hogy vannak olyan gyerekek,
akik egyáltalán nem kérnek segítséget a házi feladatuk hoz, annyira önállósult a
munkavégzésük.

5.sz. ábra: A szülői segítségnyújtás igénylése gyerekek és szülők szemszögéből

nem igényli néha
igényli gyakran
igényli legtöbbszö
r igényli mindig
igényli
szülő 3.33% 10% 13.33% 33.33% 40%
gyermek 0% 5% 50% 10% 35%

39
Ahogyan azt az ábra is mutatja , a gyerekek általáb an igénylik a szülők
segítségét. Ami meglepő, hogy va nnak olyan gyerekek, akik mindenben segítséget
kérnek szüleiktől. Ezzel nagyon óvatosnak kell lennünk szülőként, mivel
megtörténhet, hogy a gyermek ki akar bújni kötelezettségei alól, így megvalósulhat a
Cooper (1998) által megfogalmazott negatív hatások k özül az egyik legerő sebb: a
csalás, vagyis az, hogy a gyerekek a szüleikkel végeztetik el a házi feladatokat.
Arra a kérdésre, hogy a szülők milyen gyakran szakítanak időt és mennyi időt
szánnak a gyerekekkel való házi feladatok megoldására/leellenőrzésé re azt a
következő diagram szemlélteti:

6.sz. ábra: A szülők rászánt ideje az otthoni tanulásra
Belegondolva, hogy az előbbiekben felvázoltam, hogy a negyedikes
gyerekeknek nagy többségének, az ötödik osztályosokról nem is b eszélve legalább 31 –
60 percet tölt (ötödikesek esetében 1 -1,5 óra között idő) az otthon megtanulandó
anyag elsajátítására és az írásbeli házi feladat elvégzésére a szülők erre áldozott idege
elég kevés. Persze, ha csak a feladatok helyességének leellenőrzé sét kéri a gyermek,
akkor arra ez a 16 -30 perc éppen elegendő, viszont, ha útbaigazítást kér a feladathoz,
mert nem érti azt, mert túl nehéznek érzi azt arra véleményem szerint ez nem
elegendő. Annak okai, hogy miért csak ennyi időt áldoznak a szülők, megé rne egy
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70%
10-15 perc
16-30 perc
31-60 perc
>60 perc

40
külön kutatást, valószínűleg a késői hazaérés, fáradtság és a frusztráltság , hogy esetleg
nem tud segíteni gyermekének mind közrejátszik.
A gyermekek különféle okokból kéri a szülők segítségét a házi feladatok
elvégzése során, ilyen lehet, hogy út mutatásra van szüksége, nem érti, vagy túl
nehéznek találja a feladatot, csak megerősítés céljából kéri, le akarja ellenőriztetni,
hogy jól dolgozott -e. Megkérdeztem a gyerekeket, hogy mikor kérnek ők segítséget
szüleiktől, továbbá, hogy válaszoljanak arra is, hogy hogyan reagálnak , mikor
segítséget kérnek tőlük. A következő eredményeket kaptam:

7. sz. ábra: Mikor kérnek a gyerekek segítséget szüleiktől ?
Meglepődéssel tapasztaltam, hogy a gyerekek elég nagy százaléka nyilatko zott
úgy, hogy mindig segítséget kér szüleitől, mégis kijelenthető, hogy a gyermeke
leginkább akkor vonják be szüleiket a tanulási folyamatukba, ha éppen elakadnak egy
feladat megoldása közben, vagy ha túl nehéznek, érthetetlennek látják a feladatokat. A
nem kérek
segítséget ha nem
értem a
feladatot visszajelzés
érdekében leellenőrzés
céljából mindig kérek
segítséget 3.33% 36.66%
10% 21.66% 28.33%

41
megkérdezett gyerekek, gyakran csak azért kérik szüleik segítségét, hogy
leellenőriztessék velük az általuk helyesnek vélt megoldás valóban jó -e.
Visszaemlékezve, én is mindig ellenőrzés céljábó l kértem segítséget szüleimtől,
illetve akkor vontam be őt, ha nem értettem a kiadott feladatot. A gyerekek ezt
követően megfogalmazták, hogy ha szüleik szívesebb, jó kedvvel jöttek segíteni, ők is
szívesebben végezték el a házi feladatokat. Tehát a szülői bevonódás mértéke, a
támogatás, a pozitív légkör megteremtésé vel befolyásolni lehet a gyerekek házi
feladatokkal, egyáltalán tanulással szembeni attitűdjét.

A kérdőívem több skála szerint i értékelést tartalmaz, melyek a házi feladatok
közé csoportosulnak. Elsőként arra voltam kíváncsi, hogy milyen szerepeket
társít anak a szülők és pedagógusok a házi feladatokhoz. A kijelentések
megalkotásánál próbáltam figyelembe venni azt, hogy „szakember” és laikus egyaránt
megértse őket, egyszerűen és pontosan fogalmazni, de úgy, hogy mégse legyen túl
köznapi.
Arra kértem őket, hogy értéke ljék a kijelentéseket az szerint, hogy mennyire
értenek egyet velük. X -el jelöljék, a következők függvényében:
1- Egyáltalán nem értek egyet
2- Inkább nem értek egyet
3- Részben egyetértek
4- Inkább egyetértek
5- Teljes mértékben egyetértek
A kijelentések a kö vetkezőek voltak:
1. A házi feladat elmélyíti az iskolában feldolgozott tananyagot
2. Elősegíti a tanulási motiváció kialakulását.
3. Fejleszti a gyerek időbeosztását
4. Segít a már meglévő ismeretek új kontextusban való helyezésére
5. Fejleszti a reális önértékelés képe sségét
Az véleményekből átlagokat számoltan mindenik kijelentéshez, és ezt egy
diagramban ö sszesítettem. Az ábráról már ránézésre kitűnik, hogy az első, a második
és az utolsó kijelentésnek nagy különbség jelenik meg, míg a harmadik és negyedik
kijelentés tekintetében nagyjából azonosak az értéke k, ami azt jelenti, hogy a

42
kérdőívet kitöltő pedagógusok és szülők hasonlóan gondolkodnak, véleményeik
nagyrészt azonosak.

8. sz. ábra: A házi feladatok szerepei
A fenti diagramból k itűnik, hogy a szülők és pedagógusok véleménye nem
mindenhol egyezik meg. Például nagy különbség mutatkozik az első kijelentésnél, a
szülők szerint ugyanis, a házi feladatnak nem látják a rögzítő szerepét, részben
értenek egyet azzal, hogy elmélyíti az isk olában, tanórán feldolgozott tananyagot,
ezzel szemben a pedagógusok többnyire egyetértenek a kijelentéssel. A következő
kijelentést tekintve, miszerint a házi feladat elősegíteni a tanulási motiváció
kialakulását épp fordított az eredmény, itt a szülők ér téke a magasabb a
pedagógusokéval szemben.
Abban, hogy a házi feladat fejleszti a gyerekek időbeosztását hasonló értékek és
hasonló vélemények születtek, akárcsak abban, hogy a házi feladat egyik szerepe,
hogy segítse a már megtanult dolgokat új kontextus okba helyezni.
Az utolsó kijelentésnél ismét markáns különbséget láthatunk, a pedagógusok
szinte teljes mértékben egyet értettek azzal a kijelentéssel, hogy a házi feladat fejleszti A házi feladat
elmélyíti az
iskolában
feldolgozott
tananyagot Elősegíti a
tanulási
motiváció
kialakulását. Fejleszti a
gyerek
időbeosztását Segít a már
meglévő
ismeretek új
kontextusban
való
helyezésére Fejleszti a
reális
önértékelés
képességét
Szülő 3.05 3.62 4.25 4 3.48
Pedagógus 4.42 2.86 4.4 4.26 4.8 0 1 2 3 4 5 6

43
a reális önértékelés képességét, ezzel szemben a szülők kissé vonakodnak ennek
kijelentésétől. Hogy miért lehet ez így, annak érdekes lenne utána járni, véleményem
szerint, a segítségnyújtással áll kapcsolatban, miszerint azok a szülők adtak alacsony
értéket, akiknek gyereke mindig vagy nagyon gyakran segítséget kér tőlük a ház i
feladatok megoldásakor. Feltevődik a kérdés, hogy akkor a szülő csak segítséget
nyújt, vagy a könnyebb utat választva, egyszerűen megírja gyermeke helyett a házi
feladatokat?
A következő skála szerinti értékelés 13 kijelentést tartalmazott, amelyben
hasonlóan kellett eljárni akár az előzőnél, tehát x -el jelölni, 1 -5-ig terjedő skálán,
hogy mennyire értenek egyet a pedagógusok, szülők és gyerekek a kijelentésekkel. A
13 kijelentést szétválasztva és csoportosítva, a véleményekből esetenként átlagokat
számol va, egyedüli kijelentésenként százalékokat számolva (hány százaléka a
gyerekeknek jelölte az 1 -t pl. ) dolgoztam fel.
Az első kijelentés, amit külön választottam, így hangzik: El tudnám képzelni az
iskolát házi feladatok nélkül.

9.sz. ábra: El tudnám képzelni az iskolát házi feladatok nélkül
A fenti ábrán szépen kirajzolódott, hogy míg a pedagógusok véleménye szerint
több mint fele a kitöltő pedagógusoknak egyáltalán nem tudná k elképzelni az iskolát
házi felad atok nélkül. Nem úgy a szülők , akik inkább egyetértettek illetve teljesen
egyetértettek ezzel a kijelentéssel. Ez az ábra bizonyítja többek közt azt, hogy a
szülők korántsem tartják annyira fontosnak, hasznosnak vagy szükségesnek a házi
feladatokat, mint a pedagógusok.
0.00% 10.00% 20.00% 30.00% 40.00% 50.00% 60.00%
1 2 3 4 5 Gyermek
Szülő
Pedagógus

44
A gyerekek válaszai meglepetésként értek engem, mivel a legtöbb gyerek a
részben egyetérteket (3 -as értéket) jelölte, tehát bizonytalanok saját véleményükkel
kapcsolatosan is. El is tudnák egy picit képzelni, hogy ne kelljen iskolai után a házi
feladatok ol dására szentelni az időt meg nem is.
A következő ábrán négy kijelentés jelenítettem meg, amelyek a következők:
o A tanulók feladatkörébe tartozik a kiadott házi feladat elvégzése,
mennyiségtől függetlenül.
o Annak idején nekünk is volt házi feladat, most sem á rt. (a gyermekeknek
szánt kérdőív esetében ez úgy jelent meg, hogy annak idején szüleimnek
is volt házi feladata)
o A házi feladat megkönnyíti a gyermekek tanulását.
o A házi feladat elengedhetetlen és a jobb megértést szolgálja.

A következő eredményeket kapt am:

10. sz. ábra: A kijelentésekre adott átlagok összehasonlítása
A fenti diagramon látható, hogy az első kijelentés miszerint akármennyire is sok
feladatot kapnak a gyerekek. el kell azt végezzék a pedagógusok magas értékek et
A tanulók
feladatkörébe
tartozik a kiadott
házi feladat
elvégzése,
mennyiségtől
függetlenül Annak idején
nekünk is volt házi
feladat, most sem
árt. A házi feladat
mekönnyíti a
gyermekek
tanulását. A házi feladat
elngedhetetlen és
a jobb megértést
szolgálja 4
3.46 4.05
3.62
2.89 3 3.66 3.52 3.49
2.5 4.19
3.09
pedagógus szülő gyermek

45
jelöltek, ezzel szemben a szülők nem értenek egyet ezzel. A gyerekek megtalálták az
arany középutat.
A második kijelentés tipikusan jellemzi a erdővidéki gondolkodásmódot, a
bezzeg a mi időnkben típusú gondolatok itt is visszaköszönnek, meglepően a
pedagógusoknál a legnagyobb százalékban. A gyerekek azok akik ezzel nem értenek
egyet.
A harmadik kijelentés, miszerint a házi feladatok megkönnyítik a tanulást
hasonló véleményeket hozott a gyerekektől és pedagógusoktól egyaránt, a szülők egy
picit elmaradv a vonakodnak.
Arról viszont a szülők és pedagógusok is hasonlóan gondolkodnak, hogy a házi
feladat a jobb megértést szolgálja, és hogy ez elengedhetetlen lenn -e, nos a gyerekek a
kijelentés e része miatt adtak alacsony értékeket, ahogyan azt a kérdőív kit öltésekor
szóban ki is nyilvánították számomra.
Érdekes különbségeket mutat néhány kijelentés ebből a skálából, ezek kiemelve
a következőképpen néznek ki:
 Az első vizsgált kijelentés így szól : A házi feladat megkönnyíti a tanárok
munkáját.

11.sz. ábra: A házi feladat megkönnyíti a tanárok munkáját
Ez a diagram abban nem okozott meglepetést, hogy a pedagógusok és szülők
nézőpontja teljesen eltér, mivel a szülők hajlamosak azt gondolni, hogy a pedagógusi
szakma nagyon könnyű, h olott rengeteg szervezést, előkészítést és összehangoló
munkát igényel. Nagy meglepetésemre, a gyerekek nem osztoznak szüleik
0% 20% 40% 60% 1 2 3 4 5
pedagógus
szülő
gyermek

46
véleményében, ez mindenképp egy pozitív visszajelzés, hogy mégis látják azt a sok
előkészületet, amely mind értük és a tanulási fo lyamatuk jobbá tétele érdekében
történik. Véleményem szerint, itt fontos ráébreszteni a szülőket, hogy a házi feladatot
nem azért adja a pedagógus, mert nincs kedve azt órán megtanítani, hanem (ideális
esetben) azért, hogy a tanuló például elmélyülhessen benne, vagy akár
begyakorolhassa azt.
Az elméleti részben Epstein (199 8) által megfogalmazott „tíz P” épp erről nyújt
tanúbizonyságot, hogy a pedagógusnak igenis valós okai va nnak arra, hogy házi
feladatokat hagyjanak fel a gyerekek számára .

A következő kijelentés, az előbbire válaszreakcióként: A házi feladat
megnehezíti a szülők dolgát.

12. sz. ábra: A házi feladatok megnehezítik a szülők dolgát
A kijelentés olvasatakor azt gondolnánk, hogy itt a pedagógusok lesznek
hason ló véleménnyel , mint az előbb a szülők , de ez nem így történik. A szülők fele
(50%) megterhelőnek éli meg a házi felad atokat és az azokban való segédk ezést,
mindezek mellett a gyerekek nem gondolják, hogy szüleiknek nehezebb lenne attól ,
amiért ők házi fel adatokat kapnak és segítséget kérnek a megoldásukban.
0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%
1 2 3 4 5 szülő
pedagógus
gyermek

47
A pedagógusok közel fele részben egyetért azzal, hogy nehezebb a szülőknek,
gondolva itt arra, hogy nem könnyű összeegyeztetni a szerepek szülte elvárásokat, a
munkahely, az otthoni háztartást és a gye rmek segítése mind időigényes, és olykor
fárasztó is tud lenni. Valószínűleg azért voltak a pedagógusok ilyen toleránsak, mivel
ők is szülők, és tudják, látják, bele tudnak helyezkedni a másik fél nézőpontjába is.
Végül az utolsó kijelentés, ahol említésre méltó különbséget találtam: A házi
feladatnak több előnye van, mint hátránya.

13. .sz. ábra: A házi feladatnak több előnye van, mint hátránya
Itt én megdöbbenve tapasztaltam, hogy összesítve a szülők közel fele inkább
nem, vagy egyáltalán nem ért egyet ezzel a kijelentéssel, holott az előbbi kijelentések
rendjén úgy válaszoltak, mintha fontosnak és szükségesnek tartanák a házi
feladatokat. Szintén meglepő, hogy a gyerekek több mint fele inkább egyetért ezzel,
tehát ők látják értelmét a házi feladatoknak. Felmerül a kérdés, hogy vajon akkor nem
inkább a szülőket kell meggyőzni a házi feladatokban rejlő fejlesztő hatásokat
illetően?
A hátralévő kijelentések ( mint pl. A házi feladatok miatt, a tanulónak kevesebb
szabadideje ma rad. valamint Nem a tanár, hanem a tanuló érdeke, hogy elvégezze a
házi feladatokat . stb.) esetében nem találtam kiemelkedő különbségeket, általánosam
kijelenthető, hogy a pedagógusok, szülők és gyerekek véleménye nagyrészt
megegyezik ezekkel a kijelentése kkel kapcsolatban.
Meg szerettem volna vizsgálni, hogy a gyerekek hogyan viszonyulnak a
különböző típusú házi feladatokhoz, mennyire szeretik azokat, ezért szintén skála
0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 1 2 3 4 5
Gyermek
Pedagógus
Szülő

48
szerinti értékelést alkalmaztam, annyi változással, hogy most x -el azt kellett jelölni e,
hogy mennyire szereti az adott házi feladat típust 1-5-ig: 1-egyáltalán nem szeretem,
5- nagyon szeretem.

14. sz. ábra: Házi feladat típusok preferenciája

Az ábráról leolvasható, hogy a gyerekek legkedveltebb házi felad at típusa az
olyan fajta házi feladat, amelyben egy társával közösen dolgozhat. A második
legkedveltebb a projekt, gyűjtőmunka. Az is kiderül, hogy a gyerekek legkevésbé
szeretik az idegen nyelvű szavakat megtanulását, vagy a házi olvasmányokat szeretik,
és az órán megoldott feladatot jobban kedvelik, mint a teljesek újat, ami utánajárást
igényel.
A kérdőívem végén két nyílt kérdést fogalmaztam meg mindhárom
célcsoportnak . Az elsőt egy nyitott mondat formájában , a következőképpen : Fejezd be
a mondatot: Szer intem az ideális házi feladat… Nagyon sok érdekes vélemény
érkezett, mindhárom célcsoport részéről.
A pedagógusok általában ilyen dolgokat jelöltek meg folyatásként, mint a
tanórán feldolgozott tananyag elmélyítésére szolgál, vagy éppen segíti a diákok
problémamegoldó képességét, motiválja a tanulás iránt, fenntartja kíváncsiságát. Nem
0 0.5 1 1.5 2 2.5 3 3.5 4 4.5 5 4.8
3.6 5
3.2
2.8 4.9

49
túl időigényes, a legközelebbi fejlődési zóna elvét érvényesíti. A következő véleményt
egy matematika szakos tanárnő írta ezzel kapcsolatban:
„Az ideális házi feladat a tanór án feldolgozott anyagrész elmélyítése mellett, az
órán megoldott, átbeszélt feladatokat felhasználva segíti a gyerekeket az új anyagrész
begyakorlására .”
A szülők osztoztak a pedagógusok véleményében, továbbá kiemelték, hogy ne
vegyen el túl sok időt és ne terhelje túl a gyerekeket. Legyen tanulságos, és a
monotonitás helyett igényeljen több kreativitás a gyerekektől.
Egy anyuka, akinek gyermeke a IV. osztályba jár így nyilatkozo tt:
„Az ideális házi feladat igenis létezik, mégpedig olyan, amely a gyermekek
érdeklődésére épül, továbbá szem előtt tartja az elmélet összekapcsolását a
gyakorlattal és igényel némi kreativitást is.”
A gyerek véleményeit sokkal nehezebb volt összesíteni. A leggyakoribb
válaszok a következőek voltak:

15. sz. ábra: A gyerekek válaszai
58% 23% 10% 9% olyan amivel gyakorolhatunk nem létezik
tanulságos nem túl nehéz de nem is túl könnyű

50
A második és egyben utolsó kérdés a kérdőívben a következő volt: Ön szerint
szükség van napjainkban a házi feladatokra? Válaszát indokolja! (Gyerekeknek:
Szerinted szükség van napjainkban a házi feladatokra? Válaszodat i ndokold! ).
A pedagógusok egyöntetűen igennel feleltek, indoklásaikban olyan dolgok
szerepelnek, mint például, hogy szükség van a gyerekeknek az önálló munkára, és
fejlődik a házi feladatok által a felelősségérzetük, kötelességtudatuk.
„Mindenképpen szük ség van rá, mert gyakorlás nélkül nem tudja elmélyíteni az új
anyagrészt”
A szülők nagy része szerint szükség van házi feladatokra, viszont voltak olyan
vélemények is akik kijelentették, véleményük szerint a házi feladat felesleges
időpocsékolás, terheli a gyermeket és a szülőt egyaránt.
„Nem gondolom, hogy szükség lenne rájuk, mivel túlterhelté, feszültté és szorongóvá
teszik a gyermekeket”
A gyerekektől kaptam a legérdekesebb és legszínesebb válaszokat. Ők fogalmazzák
meg a legőszintébben, ho gy mit is gon dolnak igazán a házi feladatokról, ilyeneket és
ehhez hasonlókat írtak:
„Szükség van a házi feladatokra én tudom, de azért az sem baj, ha néha nincsenek.”
„Igen, szükség van , mert azt akarom, hogy okos legyek, és amikor felnövök munkám
legyen, legyen meg a kenyerem, legyen kocsim, házam és amikor a szüleim öregek
lesznek, megköszönöm, hogy amikor hívtam tanulni mindig jöttek,.”
Ezek a vélemények csak egy töredékét képezik a kapott gondolatoknak,
javaslatoknak és mintegy ízelítőül szolgálnak. Szerintem ezek a kérdések egy
színfoltját képezik a kutatásnak, illetve általánosan összefoglalják a kitöltő személyek
gondolatait a házi feladatok kérdéskörével kapcsolatosan. Elmondhatjuk ezek alapján,
hogy nem a házi feladat léte a probléma forrása, hanem annak menny isége,
gyakorisága és differenciálatlansága. Tehát, ha ezeket a „hibákat” kiküszöböljük az
jelentős pozitív hatást gyakorol majd az tanulási folyamat egészére.

51
4.7. Következtetések a hipotézisek mentén
Amint az nyilvánvaló vált az eredmények bemutatása alatt , nagy összefüggések
mutathatók ki a pedagógusok életkora és szakmai tapasztalata, tanügyben eltöltött
régisége és házi feladat adási szokásai között. A viszonylag kevés tapasztalattal
jelentkező pedagógusok ugyani s mennyiségileg is kevesebb házi feladatot adnak, mint
azok a kollégáik, akik már mindkét fokozati vizsgájukat letették, azaz több mint 10
éve vannak a pedagógusi pályán. Mindezeket ö sszesítve és az 2. számú és 3. s zámú
ábrán látható eredmények alapján a hipotézisem , miszerint: A pályakezdő
pedagó gusok nem ugyan olyan gyakorisággal adnak házi feladatot adnak, mint a
régebb óta pályán lévő kollégáik maradéktalanul beigazolódott.
Az adatok feldolgozása és elemzésekor az is világossá vált számomra, hogy a
skála szerinti értékelések során, az egyes kije lentésekkel való egyet nem értések vagy
éppen egyetértések következtében, valamint a nyitott kérdésekre adott önálló
vélemények alapján az a hipotézisem, miszerint: A pedagógusok fontosabbnak tartják
a házi feladatok el végzését, mint a szülők beigazolódott . (Az eredményeket lásd 8., 9,
10, 11, 12. sz. ábrák)
A harmadik hipotézisem, miszerint A szülők véleménye, segítségnyújtása
nagyban befolyásolja a gyerekek házi feladatokkal szemben tanúsított attitűdjét is
beigazolódott, mivel a szülői segítségadás, bevo ntság kérdéskörének vizsgálatakor
világossá vált számomra, hogy azok a szülők, akik szívesen segített gyerekeiknek, és
nem teherként tekintettek az együtt tanulásra, azok pozitív mintát mutattak
gyerekeiknek, ezért nekik is más lett a házi feladatokhoz val ó hozzáállásuk. Míg azok
a gyerekek, akiknek szülei kedvtelenül, unszolásra segített csak, vagy nem segített, a
házi feladatot egy problémának, nehézségnek és szükséges rossznak tekintette, sőt
egész tanulással szembeni attitűdje negatív irányt vett. Az sz ülői bevonódás,
segítségnyújtás és gyermeki segítségkérés adatai alapján (lásd 6. És 7. sz. ábra)
megállapítható, hogy a gyermekek sokkal többször kérnek segítséget, mint amennyi
időt szánnának ezekre a szülők és ez bizonyos konfliktusokhoz vezethet, akár az is
megtörténhet, hogy a gyermek egyszerűen nem fogja elvégezni a kihagyott házi
feladatokat, mert szülei nem segítenek az elindulásban, vagy éppen a felmerülő
problémák megoldásában.

52
ÖSSZEGZÉS
Összegzésképpen elmondható, hogy a kutatásom eredményes volt, feltár tam
azokat a dolgokat , amelyekre vállalkoztam, és olyan kiegészítő információkhoz
jutottam, amelyekről véleményem szerint érdemes beszélni (gondolok itt például a
gyerekek házi feladat típusainak preferenciájára, ami azt sugallja nekem, hogy a
gyerekeknek nem is igazából magukkal a házi feladatokkal, hanem azoknak
milyenségével és mennyiségével elégedetlenek ).
Kutatásom gyakorlati haszna véleményem szerint abban nyilvánul meg, hogy
gyarapítja az ehhez a témakörhöz kapcsolódó ismeretanyagot, és felívja a fig yelmet
arra, hogy ezzel a témakörrel igenis foglalkozni kell. Valamint rávilágít a
véleménykülönbségekre, és arra, hogy egy témát több szempontból és szemszögből
lehet megfigyelni és elemezni. Mindezek mellett egy képet fest a baróti pedagógusok,
szülők és gyerekek gondolkodásmódjáról, személyes véleményeiről. Az ütköző
nézetek világossá tétele után ugyanis, el lehet kezdeni a megoldást keresni a
problémára, hogy ezeket kiküszöböljük.
Úgy gondolom , hogy ezen a téren a kutak odást mindenképp érdemes tovább
folytatni, hiszen a téma aktuális. Érdemes lenne egy nagyobb mintán elvégezni ezt a
véleménykutatást, akár hasonlóan az Oktatásügy i Minisztérium konzultációjához,
illetve véleményem szerint a szülők bevonódását a házi feladatok, egyáltalán az
otthoni tanulás folyamatába érdemes lenne tovább kutatni, akár olyan értelemben is,
hogy ez miképpen befolyásolja a szülő -gyermek kapcsolatot.
Megfogalmazódott bennem számos gondolat a házi feladatokkal kapcsolatosan,
és megdöbbenve tapasztaltam, hogy a szülőket sok kal jobban zavarja és feszélyez i a
házi feladatok jelenléte, mint magukat a tanulókat, akiket igazából közvetlenül
érintenek. Véleményem szerint is létezik ideális házi feladat, csak nagyon nehezen
kivitelezhető, emellett egyetértek azzal is, hogy figyelni kell , hogy a gyerekeket ne
terheljük túl, mert nem marad szabadidejük, nem marad idejük pihenni, ami az egyik
alap pillére a testi -lelki egyensúly fenntartásának.
Szerintem, ha megtaláljuk az arany középutat a házi feladatok mennyiségében
és minőségében egyará nt, figyelembe vesszük a gyerekek érdeklődését és
elszakadunk a minden tanóra utáni házi feladat adástól, akkor egy eredményes és
örömteli tanítási -tanulási folyamat részeseivé válhatunk.

53
FELHASZNÁLT IRODALOM
Balogh L.(1998): Tanulási stratégiák és stílus ok, a fejlesztés pszichológiai alapjai ,
Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen
Barabási T. (2008): Tanítástanulási és tanulástanítási alapismeretek , Kolozsvári
Egyetemi Kiadó, Kolozsvár.
Falus I. – Szivák J. (1996): Didaktika , Comenius BT., Pécs.
Gaskó K., Hajdu E., Kálmán O., Lukács I., Petriné F. J. – Nahalka I. (2006): A
gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése , Bölcsész Konzorcium, Budapest,
9-15.
Szekeres Józsefné (1974). Az otthoni tanulás pedagógiai -pszichológiai problémái ,
Tankönyvkiadó, Budapest.
ONLINE HIVATKOZÁSOK
***Institutul De Științe Ale Educațilei (201 7) Temele pentru acas ă – consultare
națională privind rolul, consistența și eficiența temelor pentru acasă, URL:
http://www.ise.ro/temele -pentru -acasa -raport -de-consultare -nationala ,
Letöltve : 2018.01.20.
Antal I. (2015): Hatékony otthoni tanulás, Magiszter , URL:
http:/ /rmpsz.ro/uploaded/tiny/files/magiszter/2015/tavasz/07antalotthonitanula
s33_45.pdf , Letöltve : 2017.12.14.
Bacsák G. (2003) : Mit jelent valójában „tanulni megtanítani?”, Új Pedagógiai
Szemle , URL: http://ofi.hu/tudastar/bacsak -gabor -mit-jelent
Dávid M. (é.n.) : A hatékony tanulás – a tanulásfejlesztés elméleti háttere, URL:
http://www.tanulasfejlesztes.ektf.hu/?val aszt=hatter_hatekony_tanulas
Huszka J. (2009) : A házi feladatok pedagógiai kérdéseiről, a házifeladat -politikáról,
URL: http://digitmatek.hu/web0/documents/matekhazi.pdf , Letöltve :
2017.12.1 2
Mihály I. (összeáll.) (2003): Beszéljünk a házi feladatról! Új Pedagógiai Szemle ,
URL: http://ofi.hu/tudastar/beszeljunk -hazi
Molnár É. (2002): Önszabályozó tanulás: nemzetközi kutatási irányzatok és
tendenciák. Magyar Pedagógia 102. évf. 1. szám 63 –77, URL :
www.magyarpedagogia.hu/document/Molnar_MP1021.pdf Letöltve:
2018.05.14.

54
Sharp, C., Keys, W. – Benefield, P. (2001): Homework – A review of recent research ,
The Mere, Slough, URL:
https://www.nfer.ac.uk/publications/HWK01/HWK01.pdf , Letöltve :
2017.11.03 .

55
MELLÉKLETEK
Kedves Gyerekek!
Mint leendő taní tó néni, szeretném megtudni, hogyan is vélekedtek ti, tanulók, a
házi feladatokról. Ezért arra kérlek benneteket, hogy töltsétek ki az alábbi kérdőívet,
természetesen név nélkül, és kérlek benneteket, őszintén válaszoljatok.
I. Tégy X -et oda ami jellemző rád, esetenként röviden válaszolj a kérdésekre.

1) Hányadikos vagy?
 III. Osztály
 IV. Osztály
 V. osztály
 VI. Osztály
 Más: ___________________ ___

2) Nemed:
 lány
 fiú

3) Életkorod:
________________________________________________________ ___

4) Milyen gyakran ad házi fela datot a tanító néni vagy a téged tanító tanárok? X –
elj a megfelelő válasznál.

 Írásbeli házi feladat esetén:
 Minden tanítási óra után
 2-4 tanítási óra után
 Havonta
 Párszor egy félévben
 Nem ad házi feladatot, csak nagyon kivételes
helyzetekben

56
 Az osztály ban feldolgozott tananyag otthoni megtanulása esetén
(az órán feldolgozott tananyag megtanulása)
 Minden tanítási óra után
 2-4 tanítási óra után
 Havonta
 Párszor egy félévben
 Nem ad otthoni tanulnivalót, csak nagyon
kivételes helyzetekben

5) Szerinted milyen szerepe van a házi feladatoknak? Jelöld X -el mennyire értesz
egyet az alábbi kijelentésekkel!
1-Egyáltalán nem értek egyet, 2 – Inkább nem értek egyet, 3 – Részben egyetértek,
4- Inkább egyetértek, 5 – Teljes mértékben egyetértek
Kijelentés 1 2 3 4 5
A ház i feladatok által jobban megértem a
leckét.
A házi feladatokat hasznosnak találom, mert ha
azokat rendszeresen elkészítem, kevesebbet
kell tanulnom a felmérőre .
Szeretem a házi feladatokat, mert mindig
érdekesek.
A házi feladatok által me gtanulom beosztani a
szabadidőmet.
A házi feladat általában unalmas, semmi haszna
nincs.
A házi feladat sokkal nehezebb, mint az órán
megoldott feladat.

6) Mennyire időre van szükséged, hogy elvégezd a házi feladataidat egy nap?
Válaszod j elöld X -el.
 Írásbeli házi feladatok esetén:
 Kevesebb, mint 15 percre
 15-30 perc között
 31-60 perc között
 Egy –másfél óra között

57
 Másfél -két óra között
 Több mint két órára

 Otthoni tanulnivaló esetén ( lecke, szavak megtanulása stb.) :
 Kevesebb, mint 15 percr e
 15-30 perc között
 31-60 perc között
 Egy –másfél óra között
 Másfél -két óra között
 Több mint két órára

7) X-elj a megfelelő válasznál.
Kijelentés Soha Néha Gyakran Mindig
Milyen gyakran szoktak segíteni a szüleid
a házi feladatok megoldásában?

8) Mikor k érsz tőlük segítséget?
 Nem kérek segítséget
 Néha segítséget kérek, ha egy feladat nagyon nehéz
 Általában segítséget kérek, azért, hogy biztos jó legyen
a feladat
 Csak akkor kérek tőlük segítséget, amikor le kell
ellenőrizni, hogy jól oldottam -e meg a fela datokat
 Mindig segítséget kérek

9) Jelöld X -e1, 1től -5ig, hogy mennyire értesz egyet a következő kijelentésekkel
(1-egyáltalán nem értek egyet, 5 – teljes mértékben egyetértek)

Kijelentés 1 2 3 4 5
A házi feladat elengedhetetlen, és a jobb
megértést szolg álja.
A tanulók feladatkörébe tartozik a kiadott házi
feladatok elvégzése .
Nem a tanár, hanem a tanuló érdeke az, hogy
elvégezze házi feladatát.

58
Annak idején a szüleimnek is volt házi feladat,
most sem árt a gyerekeknek.
A házi f eladat megkönnyíti a tanárok
munkáját.
A házi feladatok által megtanuljuk elvégezni
kötelességeinket.
A tanár érdeke, hogy a gyerek elvégezze a
házi feladatot.
A házi feladat elengedhetetlen az iskolában.
A házi feladat megkönnyíti a g yerekek
tanulását.
El tudnám képzelni az iskolát házi feladatok
nélkül.
A házi feladatok miatt a gyerekeknek
kevesebb szabadideje marad.
A házi feladat megnehezíti a szülők dolgát .
A házi feladatnak több előnye van, mint
hátránya.

10) Jelöld X -el, 1 -5-ig, hogy mennyire szereted a következő házi feladat
típusokat! (1-egyáltalán nem szeretem, 5 – nagyon szeretem)
Házi feladat típus: 1 2 3 4 5
Az órán megoldott feladathoz hasonló házi feladat.
Teljesen új házi feladat, ami utá na olvasást igényel.
Az olyan házi feladat melyben egyik
osztálytársammal közösen dolgozhatok.
Egy mese/vers/könyv elolvasása (háziolvasmány)
Idegen nyelvű szavak/ vers megtanulása.
Gyűjtőmunka (anyag gyűjtése egy bizonyos
témához k apcsolódóan)

11) Fejezd be a mondatot: Véleményem szerint, az a jó házi feladat, amelyik:
________________________________________________________________
________________________________________________________________

59
___________________________________ __________________________ ___
________________________________________________________________
________________________________________________________________
__________________________________________________ ______________

12) Szerinted szükség van napjainkban a házi feladatokra? Válaszodat indokold!
________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
______________________ ________________________ __________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
______________________ __________________________________________
______ __________________________________________________________

Köszönöm az együttműködésed ,
és hogy időt szakítottál a kérdőív
kitöltésére! 

60
Tisztelt Pedagógus!
“Házi feladat – az érem két oldala” címmel, a B abeș-Bolyai Tudományegyetem
óvó-tanítóképző szakán folytatok pedagógiai kutatást, amiben szeretném az Ön
segítségét kérni. Az alábbi kérdőív kitöltésével jelentősen segítené munkám, minden
egyes vélemény számít! Fontos megjegyezni a kérdőívet névtelenül ke ll kitölteni,
így az anonimitás garantált.
I. X-eljen a megfelelő válasznál, esetenként röviden válaszoljon a
kérdésekre!

1) Az iskolai oktatás mely szintjén fejti ki tevékenységét?
 Elemi oktatás (0 -IV osztály)
 Gimnáziumi oktatás (V -VIII osztály)

2) Hányadik oszt ályban tanít?
 III. Osztály
 IV. Osztály
 V. osztály
 VI. Osztály
 Más: ___________________

3) Milyen tantárgyat tanít? (Erre a kérdésre akkor kell választ adnia, ha a
gimnáziumi oktatást választotta a legelső kérdésnél . )
______________________________________ ______ ____________________

4) Régisége a tanügyben (év):
____________________________________________ ____________________

5) Neme:
 Nő
 Férfi

6) Életkora:
____________________________________________ ____________________

61
7) Ön milyen gyakran ad házi feladatot/ egy éb, otthon elvégzendő, az iskolai
tanulásra vonatkozó tevékenységet?
 Írásbeli házi feladat esetén:
 Minden tanítási óra után
 2-4 tanítási óra után
 Havonta
 Párszor egy félévben
 Nem adok házi feladatot, csak nagyon kivételes
helyzetekben

 Az osztályban feldo lgozott tananyag otthoni megtanulása esetén
(leadott lecke):
 Minden tanítási óra után
 2-4 tanítási óra után
 Havonta
 Párszor egy félévben
 Nem adok otthoni tanulnivalót, csak nagyon
kivételes helyzetekben

8) Ön szerint milyen szerepe van a házi feladatoknak? Jelölje X -el mennyire ért
egyet az alábbi kijelentésekkel!
1-Egyáltalán nem értek egyet, 2 – Inkább nem értek egyet, 3 – Részben egyetértek
4- Inkább egyetértek, 5 – Teljes mértékben egyetértek
Kijelentés 1 2 3 4 5
A házi feladat elmélyíti az iskolában
feldolgozott tananyagot
Elősegíti a tanulási motiváció kialakulását.
Fejleszti a tanulási kompetenciát.
Elősegíti az önálló (egyéni) munkavégző
képességet.
Segít a már meglévő ismeretek új kontextusban
való elhelyezésére.
Fejlesz ti a gyerekek időbeosztását.

62
Nagy szerepet játszik az iskolában feldolgozott
tananyag megszilárdulásában, rögzítésében.
Segíti a tanulót, hogy tudatosítsa saját tanulási
tevékenységének eredményességét.
Egyéb fontos szerepe van, mégpedig:
__________________________________

9) Mit gondol, amikor házi feladatot/ otthoni tanulnivalót ad, mennyi időre van
szüksége a gyerekeknek a megoldásához? Válaszát x -el jelölje.
 Írásbeli házi feladatok esetén:
 Kevesebb, mint 15 percre
 15-30 perc közöt t
 31-60 perc között
 Egy –másfél óra között
 Másfél -két óra között
 Több mint két órára

 Otthoni tanulnivaló esetén (lecke, szavak megtanulása stb.) :
 Kevesebb, mint 15 percre
 15-30 perc között
 31-60 perc között
 Egy –másfél óra között
 Másfél -két óra között
 Több mint két órára

10) Jelölje X -e1, 1től -5ig, hogy mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel
(1-egyáltalán nem értek egyet, 5 – teljes mértékben egyetértek)
Kijelentés 1 2 3 4 5
A házi feladat elengedhetetlen, és a jobb
megértést szolgálja.
A tanu lók feladatkörébe tartozik a kiadott
házi feladatok elvégzése, mennyiségtől
függetlenül.

63
Nem a tanár, hanem a tanuló érdeke az, hogy
elvégezze házi feladatát.
Annak idején nekünk is volt házi feladat,
most sem árt a gyerekeknek.
A házi fe ladat megkönnyíti a pedagógusok
munkáját.
A házi feladatok egyik hozadéka, hogy a
gyerekek megtanulják elvégezni
kötelességeiket.
A tanár érdeke, hogy a gyerek elvégezze a
házi feladatot.
A házi feladat elengedhetetlen az oktatásban.
A házi feladat megkönnyíti a pedagógus
munkáját.
El tudnám képzelni az iskolát házi feladatok
nélkül.
A házi feladatok miatt a gyerekeknek
kevesebb szabadideje marad.
A házi feladat megnehezíti a szülők dolgát –
A tanulói élethez h ozzá tartozik a házi
feladat, úgy is van elég szabadideje.
A házi feladatnak több előnye van, mint
hátránya.

11) Fejezze be a mondatot: Véleményem szerint az ideális házi feladat:
___________________________________________________________________ __
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_______________________________________________ ______________________
_____________________________________________________________________
______________________________________________________ _______________

64

12) Ön szerint napjainkban szükség van a házi feladatokra? Válaszát röviden
indokolja!
__________ ___________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
___________________________________________________________ __________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
______________________________________________________ _______________
_______________________________________ ______________________________

Köszönöm az együttműködést, és
hogy időt szakított a kérdőív kitöltésére !


65
Tisztelt Szülő !
“Házi feladat – az érem két oldala” címmel, a Babe ș-Bolyai Tudományegyetem
óvó-tanítóképző szakán folytatok pedagógiai kutatást, amiben szeretném az Ön
segítségét kérni. Az alábbi kérdőív kitöltésével jelentősen segítené munkám, minden
egyes vélemény számít! Fontos megjegyezni a kérdőívet névtelenül kell kitölteni,
így az anonimitás garantált.
I. X-eljen a megfelelő válasznál, esetenk ént röviden válaszoljon a
kérdésekre!

1) Gyermeke az iskolai oktatás mely szintjén fejti ki tevékenységét?
 Elemi oktatás (0 -IV osztály)
 Gimnáziumi oktatás (V -VIII osztály)

2) Gyermeke hányadik osztályba jár?
 III. Osztály
 IV. Osztály
 V. osztály
 VI. Osztály
 Más: ___________________ ___________

3) Az Ön n eme:
 Nő
 Férfi

4) Életkora:
________________________________________________________ ________

5) Iskolai végzettsége:
 Alapfokú (általános iskolai végzettség, I -IV osztály)
 Középfokú (V -VIII osztály)
 Szakiskolai (IX -XI osz tály)
 Felsőfokú (IX -XII osztály)
 Főiskolai/egyetemi végzettség
 Más: _________________ ______________

66
6) Gyermeke milyen gyakran kap házi feladatot/ egyéb, otthon elvégzendő, az
iskolai ta nulásra vonatkozó tevékenységet?
 Írásbeli házi feladat esetén:
 Minden tan ítási óra után
 2-4 tanítási óra után
 Havonta
 Párszor egy félévben
 Nem kap házi feladatot, csak nagyon kivételes
helyzetekben
 Az osztályban feldolgozott tananyag otthoni megtanulása esetén
(leadott lecke megtanulása) :
 Minden tanítási óra után
 2-4 tanítás i óra után
 Havonta
 Párszor egy félévben
 Nem adok otthoni tanulnivalót, csak nagyon
kivételes helyzetekben

7) Ön szerint milyen szerepe van a házi feladatoknak? Jelölje X -el mennyire ért
egyet az alábbi kijelentésekkel!
1-Egyáltalán nem értek egyet, 2 – Inkáb b nem értek egyet, 3 – Részben egyetértek, 4 –
Inkább egyetértek, 5 – Teljes mértékben egyetértek
Kijelentés 1 2 3 4 5
A házi feladat elmélyíti az iskolában
feldolgozott tananyagot
Elősegíti a tanulási motiváció kialakulását.
Fejleszti a tanulási kompetenciát.
Elősegíti az önálló (egyéni) munkavégző
képességet.
Segít a már meglévő ismeretek új
kontextusban való elhelyezésére.
Fejleszti a gyerekek időbeosztását.
Nagy szerepet játszik az iskolában
feldolgozott tananyag megszi lárdulásában
Fejleszti a reális önértékelés képességét.

67

8) Mit gondol, gyermekének mennyi időre van szüksége az házi feladat
elvégzéséhez/megtanulásához? Válaszát x -el jelölje.
 Írásbeli házi feladatok esetén:
 Kevesebb, mint 15 percre
 15-30 perc között
 31-60 perc között
 Egy –másfél óra között
 Másfél -két óra között
 Több mint két órára
 Otthoni tanulnivaló esetén ( lecke, szavak megtanulása stb.) :
 Kevesebb, mint 15 percre
 15-30 perc között
 31-60 perc között
 Egy –másfél óra között
 Másfél -két óra közöt t
 Több mint két órára
9) Gyermeke mennyire igényli Öntől a segítséget a házi feladatok megoldásakor?
 Nem igényli
 Néha igényli
 Gyakran igényli
 Legtöbbször igényli
 Mindig igényli
10) Ön mennyi időt áldoz gyermeke házi feladataira? (egy nap)
 10-15 perc
 16-30 perc
 Fél óra- óra
 Több mint egy óra

68
11) Jelölje X -e1, 1től -5ig, hogy mennyire ért egyet a következő kijelentésekkel (1 –
egyáltalán nem értek egyet, 5 – teljes mértékben egyetértek)
Kijelentés 1 2 3 4 5
A házi feladat elengedhetetlen, és a jobb megértést
szolgálja.
A tanulók feladat a elvégezni a házikat,
mennyiségtől függetlenül.
Nem a tanár, hanem a tanuló érdeke az, hogy
elvégezze házi feladatát.
Annak idején nekünk is volt házi feladat, most sem
árt a gyerekeknek.
A házi feladat megkönnyíti a pedagógusok
munkáját.
A házi feladat egyik hozadéka, hogy a gyerekek
megtanulják elvégezni kötelességeiket.
A tanár érdeke, hogy a gyerek elvégezze a házi
feladatot.
A házi feladat elengedhetetlen az oktatásban.
El tudnám képzel ni az iskolát házi feladatok nélkül.
A házi feladatok miatt a gyerekeknek kevesebb
szabadideje marad.
A házi feladat megnehezíti a szülők dolgát .
A tanulói élethez hozzá tartozik a házi feladat, úgy
is van elég szabadideje.
A házi f eladatnak több előnye van, mint hátránya.

12) Fejezze be a mondatot: Véleményem szerint az ideális házi feladat:
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
___________________________________________________ __________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
_____________________________________________ ______ __________________

69
13) Ön szerint napjainkban szükség van a házi feladatokra? Válaszát röviden
indokolja!
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________
______________ _______________________________________________________
_____________________________________________ ________________________
_____________________________________________________________________
_______________________________________________________________ ______
______________________________________________________ _______________

Köszönöm az együttműködést,
és hogy időt szakított a kérdőív
kitöltésére! 