Ivf Beadandó Horváth Imola Errata [617410]

SZENT ISTVÁN EGYETEM
GAZDASÁG – ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR
AGROBIZNISZ INTÉZET
CSÍKSZEREDAI KIHELYEZETT TAGOZAT

A Kézdi Lacto Coop megalakulásától
a térségi minőségvédjegy -koncepcióig
Tárgy: Integrált vidékfejlesztés

Tárgyfelelős , oktató : Dr. habil. Ritter Krisztián
Hallgató: Horváth Imola
Csíkszereda,
2020.

2 Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………….. 2
Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………………. 3
A tejszövetkezet létrejötte, működése és perspektívái ………………………….. …………………….. 3
Interjú Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának eln ökével ………………………….. …… 9
A szövetkezet létrejöttének hatásai ………………………….. ………………………….. …………………. 12
Mellékletek ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………….. 14
Forrás(anyag)ok ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 18

3 Bevezetés
A Kézdi Lacto Coop Mezőgazdas ági Szövetkezet nem annyira a tagok szövetkez ési
szándéka nyomán jött létre, alapítását inkább a szükség szülte. A múlt rendszer kollektív
szövetkezete keserű ízt hagyott a gazdák szájában, és hiába az ösztönző politikák és
intézkedések (pl. épület – és ter ülethasználati adókedvezmények ), a székelyföldiek
ódzkodnak ettől a gazdálkodási formától .
2015. március 31 -én az az Európai Unió megszüntette a tejkvót át, az ágazat
liberalizációja pedig túltermelést és az árak folyamatos zuhanását eredményezte . A
termel ési korlát eltörlésével a multik kiszorít ották a piacról a kistermelőket, a családi
gazdaságokat . A tejkvóta eltörlése Európa -szerte padlóra küldte a termelőket , s az
intézkedés következményei térségünk kistermelőit sem kímélték. Aki nem állt át
idejek orán a húsmar hatartás ra vagy a tej manufakturális feldolgozására1, az egyik napról a
másikra értékes ítési lehetőség n élkül maradt, „nyakán a sok tejjel ”. Ha nincs a köz – és
magánszféra között i együttműködés , többszáz felső -háromszéki gazdaság ment volna
csődb e, s ugyanennyi család maradt volna megélhetés nélkül .
A tejszövetkezet létrejötte, működése és perspektívái
A huzatos Kézdiszéken járunk (1. sz. ábra ), ahol az Ojtozi -szoros felől érkező
Nemere szél a téli lehűlést segíti elő Kézdivásárhe ly térségében , ahol a klíma a burgonya
(errefelé csak: pityóka) és káposzta termesztésnek, valamint az állattenyésztésnek kedvez .
Kézdivásárhely a Kárpát -medence legkeletibb magyar többségű városa, az egykori
Kézdiszék központja, Kézdiszék pedig a három székely szék e gyike. Kézdivásárhely
municípium Kovászna megyében, a céhek, a vargák és az udvarterek városa (Elekes,
2001) .
Bár a szövetkezet többszörös előnyeinek felismerése jó ideje mocorgott a
kézdiszéki gazdák fejében, hiányzott a bátorság, a tetterő . Ahogyan Ambrus T ibor
egyetemi docens fogalmazott, a Lámpás program módszertanának kidolgo zója: „ahhoz,
hogy egy település, egy szervezet vagy egy vállalkozás fejlődjék, kell egy erős ember,
vezető (…) vagy vállalkozó. Ahol nem áll senki a közösség élére, ott baj van. A székelyek

1 Ebben az időszakban Felső -háromszéken sokan fogtak kézműves sajtok gyártásába ; a legtöbb ily módon és
ekkor létrejött manufaktúra ma is megélhetést biztosít a kistermelők számára. Hagyományos vagy éppen
egyre szofisztikáltabb, borban vagy épp whisky ben érlelt , füstölt avagy rafináltan fűszerezett csemegéik máig
a kézműves vásárok és sajtmustrák sztárjai

4 mindent meg tudnak valósítani, csak egy erős ember mindig meg kell, hogy mondja nekik,
mi a dolguk ”.
(https://www.3szek.ro/load/cikk/91198 /szekelyfold_fejlesztese_az_embernel_kezdodik&c
m=156645 )
Néhány szövetkezeti előny, haszon: a termelők érdekazonossága, a termék
egységes megjelenés e („brand” ), az alkupozíció erősödése , a közös beszerzés nyomán
jelentősebb lehetséges discount , s így a költség ek csökkenése; a feldolgozás során nyert
hozzáadott érték növekedése; a nagykereskedelmi értékesítés lehetőség ének fokozása;
komplex előnyök, pl. támogatások lehívásánál ; a tagok felé nyújtott szolgáltatás stb.
A megyében monopóliummal bíró tejfeldol gozó, a sepsiszentgy örgyi2 Covalact ,
túlkínálatra és a tejbegyűjtés gazdaságtalanságára hivatkozva 2015 tavaszán bejelentette,
hogy több kézdiszéki településen sem újítja meg a korábban kötött tejfelvásárlási
szerződéseket. Mivel a brassói Olympus illetve Prodla cta sem kívánt felső -háromszéki
szarvasmarhatartókkal tejfelvásárlási szerződést kötni , a Covalact döntése több, mint 200
gazdaságot hagyott értékesítési lehetőség nélkül. Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei
Szarvasmarh atartók Egyesület e néhai elnökének kezdeményezésére, 2015. június 3 -án
gazdák százai vonultak utcára a Sepsiszentgyörgyön megszervezett agrárt üntetésen
(akárcsak szerte Európában) . Több száz liter tejet locsoltak szét a prefektúra (Kovászna
megyei kormányb iztosi hivatal) előtt, így nyomatékosítva , hogy a felvásárlók
értéktelennek tartják a hazai tejet (2. sz.. fotó). Mivel a rezesbandás tüntetésnek nem lett
konkrét hozadéka, a tej felvásárlási ára növelése érdekében nem lépett közbe sem a
mezőgazdasági minisztérium, sem a kormány , s a megyének ebben a szegletében a
tejfelvásárlási szerződések is felbomlottak, így a felső -háromszéki állattartók saját kezükbe
kényszerültek venni sorsukat.
2016 januárjában, Fejér Lá szló Ödön szenátor kezdeményezésére, több
agrárszakember buzdítására, néhány jogi személy , községi tejtermelő egyesület és
közbirtokosság, illetve Kovászna Megye Tanácsa az AgroSIC Közösségek Közti
Társuláson keresztül, valamint maroknyi magánszemély bejegyezteti a Kézdi Lacto Coop
Mezőgazdasági Szövetkezet et.
Ková szna Megye Tanácsának támogatásáva l 2016 elején 9 főből álló háromszéki
küldöttség járt Dél-Tirolban az ottani szövetkezeti rendszerek studír ozására. A
tanulmányút résztvevői voltak azok, akik leginkább ösztönözték a kézdiszéki gazdák

2 Sepsiszentgyörgy a mai Kovászna megye (azaz az egykor i Háromszék vármegye) székhelye, Kézdiszék
pedig a három székely szék egyike. Ez utóbbi székhelye Kézdivásárhely

5 csoportosulását , a Kézdi Lacto Coop létrejöttét . Dél-Tirol3 nem csupán a hegyvidéki
gazdálkodás ra jellemző sajátos ságaiban, de a térség etnikai megoszlásában, a népesség
mélyen gyökerező identit ástudat ában , (s az ők esetükben már célt ért)
autonómiatörekvéseiben is sok hasonla tosságot mutat Székelyfölddel . A Kézdi
tejszövetkezet tehát nem annyira a gazdák kooperációs szándékából, mint inkább a
háromszéki önkormányzat és a politikum , az agrárad minisztráció szakemberei nek
hosszadalmas nógatásá ra alakult meg. A tejkvóta eltörlése jelentette azt a kruciális pontot,
amely döntéshozatalra kényszerítette a kistérs ég tejhasznú szarvasmarhatartó gazdáit, a
szövetkezési szándék tehát nem annyira meggyőződésből, hanem inkább a körülmények
nyomására teljesedett ki .
A gazdák szövetkezetbe tömörítését a 2004/566 -os mezőgazdasági szövetkezeti
törvény megjelenése óta szajkózzák a mezőgazdasági intézmények sza kemberei, az
egykori állami agrárszaktanácsadás, agrárkamara, majd a mezőgazdasági igazgatóság
szakemberei. Előnyeit szakadatlan hangsúlyozzák gazdatalálkozókon, tájékoztatókon, az
általuk szervezett képzéseken (szakmai képzések ill. az ökológiai gazdálkod ásra
vonatkozó, valamint agrár -környezetgazdálkodási többletvállalásokból fakadó kötelező
képzéseken). „Meggyőzéses” módszereket alkalmaznak. Az alkalmazott eszközök:
prezentációk és filmek vetítése, a pozitív, követend ő uniós példák statisztikai adat aival
való érvelés. A működőképes modellek gyakorlatban történő bemutatása egyelőre csak a
gazdá k és szakmai szervezetek önköltségén szervezett tanulmányutak révén lehetséges.
Ugyancsak a kooperációs előnyök domborítására irányul az aránylag újkeletű
falugazdász -hálózat tevékenységének egy szegmense is. A székely gazdák a pártállamiság
idején zajló diktatórikus termelőszövetkezesítés emlékével maradtak, s éppen ezért félnek
a csoportosulási formáktól. Nehéz megértetni velük, hogy ők nemcsak tagjai, de
tulajdonosai is az általuk létrehozott /létrehozandó szövetkezetnek. Míg nem szakad a kötél,
nem szövetkeznek.
A székelykeresztúri, ill etve a csíkszépvízi tejszövetkezet ösztönző példáján
elindulva megkezdte tevékenységét a kézdiszéki tejszövetkezet , melynek tőkésítését az
AgroSIC vállalta. Az AgroSic Egyesület egy szervezet, amely a gazdák számára olyan
hátteret teremt, ami képes a pályá zathoz jogi személyiséget kölcsönözni , lehetővé teszi a
helyi gazdaszerveződések helyi pénzből történő startupolását. Megal akítását Kovászna

3 Dél-Tirol Olaszország északi tartomány a, amit az első v ilágháború után az osztrák Tirol tartományból
Olaszországhoz csatoltak . Lakosainak kb. 70%-a német ajkú . 1972 -ben jött létre a ma is érvényes dél -tiroli
autonómia (https://hu.wikipedia.org/wiki/Bolzano_autonóm_megye )

6 Megye Tanácsa szorgalmazta, szellemi atyja pedig Könczei Csaba4 mezőgazdasági
szakember. Az AgroSic gondoskodik arró l, hogy tőkét vigyen oda, ahol van szaktudás,
kisebb -nagyobb befek tetésekkel támogassa a háromszéki gazdákat.
A begyűjtött tej feldolgozását és termékben való visszajuttatását Háromszékre a
székelykeresztúri Nagy -Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet vállalta , a tejszállító
teherautókat pedig a Váncsa Trans teherszállítási és fuvarozó vállalat biztosította .
Értékesítési oldalon a BERTIS üzletlánc nyújtott segítő kezet, és foglalta kínálatába az
adalékanyagoktól mentes helyi tej termék palettát . A „tejpénz ” tíz s zázalékát a gazda
termékben kapja meg .
A székelykeresztúri tejszövetkezet közel évszázados múltra néz vissza. A Szabad
Európa Rádió Parasztfőiskola című 1956. október 21 -i műsor a azon létesítmé nyek sorában
említi az 1938 -ban létesült székelykeresztúri tejfeldolgozó „telepet ”, amelyek
„felmérhetetlen szolgálatot tettek a falu népének, mert állandó és biztos jövedelemhez
juttatták és másfelől áldásosan hatottak az állattenyésztésre is ”.
(http://szer.oszk.hu/felvetel?i=2053360316&n=falusi -adas )
Az így megvalósult összefogás modell érték ű PPP. A félévvel korábban még
kiszolgáltatott gazdák tuladonosok lettek ( hiszen ők a szövetkezet nek nemcsak tagjai , de
részvényesei is). Az addig literenként banikért (a bani a lej váltópénze – a szerk.
megjegyzése) értékesített tej a feldolgozás során megtöbbszörözi az ár át. A cég pénzügyi
mutató i is mintha felf elé ívelnének (lásd:
3. és 4. sz. ábrák) … A tejszövetkezet Kézdi márkanév alatt forgalmazza termékeit:
többféle sajtot, túrót, vajat, gyümölcsös és natúr joghurtot, szánát5, tejfölt, tejet stb . Míg
kezdetben napi 5500 -6000 liter tejet gyűjtöttek, 2019 közepén már 9000 liter re gyarapodott
a naponta begyűjtött nyersanyag , s volt az évek során úgy is, hogy 400 gazdaság adta oda a
tejet. Ma 200 körülire stabilizálódott a kézdiszéki szövetkezet tagjainak s záma, de ez az
állatá llományok farmonkénti növekedésével , a szarvasmarha -állomány koncentrálódásával
magyarázható . A tejszállító kocsi útvonala a következő települések mentén rajzolódik :
Szentkatolna, Gelence, Hilib, Sárfalva, Nyújtód, Be reck, Lemhény, Kézdialmás,
Kézdi szentkereszt, Torja, Csernáton, Márkosfalva, Albis és vissza Kézdivásárhelyre.
Természetesen a tejbegyűjtő csarnokok számát is növelni kellett. A BERTIS mellett
más helyi üzl etlánc is helyet adott polcain a Kézdi termékskálának (lásd: 6. és 7. számú

4 Könczei Csaba a Kovászna Megyei Mezőgazdasá gi Igazgatóság ügyvezető igazgatója
5 szána : nyers, pasztörizálatlan tehéntejből, szabályozot t erjesztéssel, pH – csökkentéssel és a fehérjék
koagulációjával nyert, verttejhez, aludttejhez hasonlítható, de ezeknél édese bb termék

7 fotó), mely fokoz ódó népszerűségnek örvend a háromszéki fogyasztók k örében, de
panziók , szállodák is értékesítik a Kézdi termékeket, mi több, a márka átlépte a z
országhatárt és már Magyarországon is jelen van . A budapesti Központi Vásárcsarnokban
Diószegi Tibor sepsiszentg yörgyi vállalkozó által működtetett Székely ízek elnevezésű
boltban több más székelyföldi különlegesség mellett a Kézdi márka csemegéi is
megvásárolhatóak: pásztorsajt , puliszk atúró , vaj stb.
2018 -ban a Kézdi tejszövetkezet az Országos Vidékfejlesztési Pro gram (PNDR)
mezőgazdasági termelők, feldolgozók és forgalmazók közti együttműködését, rövid ellátási
láncok kialakítását és a helyi piacok fejlesztését támogató kiírására pályázott (16.4 -es
alintézkedés) és nyert el ily módon százezer eurót , melyet s zámítá stechnikai és
elektrotechnikai felszerelések vásárlására, a honlap költségeinek kifizetésére, valamint
reklámok költségtérítésére fordít.
2019 mérföldkőnek bizonyult a szövetkezet életében: 2,2 millió eurós európai uniós
támogatást hívott le tejfeldolgozó létesítésére a Vidéki Beruházások Ügynökségén (AFIR)
keresztül . A saját feldolgozónak egy kézdivásárhelyi ipari park ad helyet, a helyi
önkormányzat jóvoltából biztos ított a 15 árnyi felületű csarnok és infrastruktú rája.
Remé ljük, v égre helyben készülhet el helyi tejből a minőségi termék, többé nem
kell Keresztúrra /Csíkszépvízre vinni a nyerstejet . A feldolgozót már idén be kívánják
üzemeltetni ; a 2,2 millió euróból szerzik be a tejfeldolgozó teljes felszerelését, hozzák létre
a csomagolósort , valamint a tároló hűtőkamrát. L aboratóriumot t is szeretné nek felszerelni
korszerű mérőműszerekkel , ugyanakkor egy 10 ezer literes hűtőtankos tejszállító is
szükséges, valamint a késztermékek kiszállítására alkalmas hasz onjárművek . 16 új
munkahely teremtését is tervbe vették.
Könczei Csabát idézve: „a szövetkezeti mozgalom szkeptikusai szembesülnek azzal
a ténnyel, hogy odafigyeléssel, összefogással és kitartással megvalósítható egy ilyen álom.
Ezzel együtt akkor beszélhe tünk sikertörténetről, amikor az első üveg tejet elszállí tják a
tejfeldolgozóból .” (https://www.hirmondo.ro/kovaszna -megye/a -kisvallalkozasok -jovoje/ )
A három tejfeldolgozó partnerségi kapcsolata továbbra is fennáll. Keresztúron
jelenleg a saját szövetkezet nyersanyagát, a szépvízi feldolgozó kapacitását meghaladó
tejet, valamint a kézdivásárhelyi nyersanyag egy részét dolgozzák fel. Az összkapacitást
meghaladó tej et egy brassói feldolgozóhoz , a Prodlacta -hoz szállítják a Kézditől. A
székelyföldi trió d ifferenciált termelési vonalakat kíván létrehozni: Csíkszépvízen érlelt
sajtok készülnének, a keresztúri feldolgozó friss termékeket gyártana továbbra is, valamint
forrázott sajtokat s túrót, és természetesen a közkedvelt gyümölcsös joghurtot (a helyi

8 erdőkből szárm azó friss gyümölcsből készült lekvár és gyümölcsdarabkák hozzáadásával) .
A tervek szerint a kézdivásárhelyi feldolgozó reszortja az UHT tej és a magas minőségű
tejszín előállítása lesz.
A Dél-tiroli Minőség védjegy bevezetésének hozadékait vizsgálva, a három
székelyföldi tejszövetkezet úgy határozott, hogy a három márkát egy ernyő alá fogja
tömöríteni és termékeit egy közös, minőség védjegy alatt fogja értékesíteni. A Kézdi,
Szépvízi és Keresztúri má rkák tömörülnének az ernyő alá.
A térségi szinten felállí tandó termékre szabott kritériumrendszer rögzítése után a
paletta a későbbiekben más, régióspecifikus termékekkel is bővülhetne, panziók is
viselhetnék a védjegyet stb. A védjegy megerősítené a helyi fogyasztók helyi termékek
iránti bizalmát, s ugyanakkor a (gasztro)turizm us fejlesztésének is eszköze lehetne.
A Kézdi La cto Coop megalakulásáról , valamint a térségi minőségvédjegy
bevezetésé ről kérdeztem 2020 április végén a háromszéki tanácselnököt. Az al ábbiakban
az interjú pontos leirat a következik.

9
Interjú Tamás Sándorral, Kovászna Megy e Tanács ának elnökével
– Hogyan fogant meg a térségi minőségvédjegy bevezetésének gondolata?
– Jó sok évvel ezelőtt Könczei Csaba igazgató úrral , valamint a Hargita megyei
kollégáinkkal, barátaink kal elkezdtünk járni Ausztriába, Észak -Tirolba, D él-Tirolba, mert
kíváncsiak voltunk, hogy ott hogy an működtetik a szövetkez eti rendszert és
mezőgazdaságot ; ezen belül is a tejszövetkezettel foglalkoztunk többet. Ott láttuk: a melyik
régió számunkra politikailag is, gazdaságil ag is m odellé vált és modell tud lenni, az
Dél-Tirol , a dél -tiroli szövetk ezeti rendszer kiépítése , hangsúlyosan a tej szövetkezeti
rendszer , amely a termelés, feldolgozás és értékesítés teljes láncolatán keresztülmegy. Ott
figyeltük meg azt, hogy a folyama t vége, az eladás, az értékes ítés ott egységes brand alatt
futott. Minden termék. Ez pedig nem volt más, mint a
Quality Südtirol védjegy , ez is két nyelven, mint minden egyéb Dél -Tirolban (németül
Qualität Südtirol, olaszul pedig Qualità Alto Adige). E gyéb ként az et nikai összetétel
ugyanaz ott is, mint itt, Székelyföldön: a lakosság kb. 72% -a német, 24% -a olasz és
4%-a ladin anyanyelvű. Szóba álltunk egyrészt a gazdákkal, másrészt pedig a
kormányzó ságon az akkor szociáli s ügyekkel foglalkozó miniszter asszon nyal, Martha
Stocker rel, és ők is mind , egymástól függetlenül, egybehangzóan elmondták azt, hogy
azért lett ez a márkájuk, mert egyrészt valóban egészséges, bió és minőségi terméket
gyártanak, másrészt pedig mindenki minőségit szeretne vásárolni, viszont a védjegy
felirata kötelezővé tette a munkájukat is. Például megkérdeztem egy gazdától, hogy
van-e náluk olyan, mint mifelénk, hogy vizezik a tejet, mire ő azt felelte, hogy volt ilyenre
is példa, de a gazdák egymás közül lökték ki azt a gazdát, mert r ontot ta az egységes
megítélést. Re ndkívül fontos dolog, hogy nem valami külső szerv kell, hogy rendet
csináljon, hanem ők egymás között ezt megold ották. Viszont a minőségellenőrzést
egységesen végzik el Dél -Tirolban, egy egységes laboratóriumban. Az összes s zövetkezet
oda viszi be a tejet minőség ellenőrzésre , beleértve például a kecskeszövetkezetet is. A
kecske tej feldolgozására egy külön szövetkezetet hoztak létre, amit 19 kecsketartó gazda
alkot. E gymás között meg is tudták osztani, hogy konkrétan ki mivel is foglalkozik ebben
az egész na gy rendszerben.
– Mely termékeket, szolgáltatásokat érdemes az ernyő alá tömöríteni?
– Amire a legnagyobb szükség van, azzal kell szerintem kezdeni. A kényszer is hozta
azt, hogy itt a tejszövetkezet, a tejtermékek kerültek akkor fókuszba, amikor vagy öt évvel

10 ezelőtt a Covalact bejelentette, hogy Kézdi székről holnaptól nem ve sz meg semmi pénzért
semennyi tejet. Megijedtek a felső -háromszéki gazdák, volt, aki a teheneit elvitte a
vágóhídra, voltak viszont olyanok, akik szövetkezetb e tömörültek. Ha 5 évvel ezel őtt v olt
7 gazda és két jogi személy, akik a szövetkezetet létrehoztuk, ma már több mint 200 gazda
van a kézdiszéki Kézdi Lacto Coop -ban. Ez azt je lenti, hogy egyrészt igény volt rá …
Kényszer vitte rá az embereket, ez is iga z, de igénnyé vált és hiteles sé a Kézdi Lacto Coop ,
mert ma már 200 gazdát fog össze. E z több mint 200 család tulajdonképpen , mivel egy
jobb gazda körül még két -három család, gondoz ók meg mások is élnek. Ami rendkívül
fontos: hogy ez eg y igazi székelyföldi összefogás, s tulajdonképpen az elmúlt 30 év
legeredmén yesebb székelyföldi összefogása. E bben benne van egy kicsit a politikum is ,
mert n yilván segítettü nk. Benne van a köziga zgatás is, mert az induláshoz pénzt adtunk, de
benne vannak jószeré vel a gazdák, a kézdiszékiek, a Keresztúr vidékiek, szépvíziek, akik
egy egy székelyföldi laza szövetkezeti rendszert tudtak létrehozni, és amely több mint
1000 gazdát tömörít ma már .
Visszatérve a k érdésre, erre volt a leg hamarabb igény: a tejszövetkezetre és a
tejter mékek re. E z egyelőre még csak címke szempont jából differenciált Szépvízi, Kézdi és
Keresztúri termék re. Az elkövetkezendőkben, ahogy felépül K ézdivásárhelyen is a tejgyár,
majd a termékek szem pontjából is differenciált lesz, de ezt meg kell, hogy egyezzék
egymás köz ött. A nagy kihívás még mindig egy egységes minőségellenőrző központ
létrehozása, aminek lehetséges, hogy a Kézdi Lacto szövetkezet ad majd helyet, hiszen itt
állnak a legjobban finanszírozási szempon tból. Van egy 2 ,2 millió eurós pályázat, ami a
tejgyár épí téséről szól, nyilv án ebben lesz labor atórium is, ezenfelül egymillió e urót kaptak
a magyar kormánytól, amihez hozzáadódik az önrész , tehát s zintén közel kétmillió eurós
beruházás ról beszélünk. Ez maximum két év kérdése , de egy erőtelje sebb és minőségi
változás történik .
S hogy még milyen termékekre, szolgáltatások ra terjedne ki a brand? Lássuk, hogy
tovább mire van szükség. Most már a nagytermelők, e lsősorban a pityóka -, de a
répatermelők közül is a nagyok, akik 50 hektáron felül gazdálkodnak, ők már nagy jából
minőségi t állítanak elő, és jelen va nnak a nagy üzlethálózatok piacán. A következő nagy
kihívás a kistermelő k kérdése , ehhez viszont egy agráripari park létrehozása szükséges,
amiről többször beszéltünk szakma politikai szinten a magyarorszá gi kormánn yal, mert
náluk nél kül, az ők ismeretanyag uk és piacterítésü k nélkül nehéz ezt megvalósítani. A z

11 ideális az , hogy pl. a megye közepén, S zépmező n6 létrehozunk egy agráripari parkot,
amelyik elsősorban a kistermelőkkel foglalkozik. Ez azt jelenti, hogy ki ke ll alakítani egy
hálózatot, s akiknek 10 hektár termőfö ldjük van, azokkal hosszú távon kötni szerződést.
Azt mondani, hogy kötünk veled négy -öt év re szerződést, mi adjuk neked a vetőmagot,
mondjuk céklát, ősszel meg átvesszük tőled a terményt. Mi adjuk a v etőmagot, te csak
termel sz, dolgozol. A mi dolgunk az, hogy be vegyük a terményt, azt feldolgozzuk,
különböző féleképpen csomagoljuk és egy nagy értékesítési láncolatba elhelyezzük. Mert
hiába várjuk el a kisgazdáktól, hogy egyenként vagy akár tömörülve ezt meg tudják
csinálni . Nem tudják l eadminisztrálni, nem tudnak akkora mennyiséget megtermelni, hogy
be tudjanak törni nagyobb piacokra . Éppen ezért szükséges a kistermelőket megszólítani,
behozni egy helyre, egy agráripari parkba, a termény t ott feldolgozni, csomagolni , hűteni
vagy fagyasztani , amit szükséges, és utána kivinni egy elosztó piacra . Ez egy nagy feladat
és egy nagy kihívás , elsősorban a szakma politika részére.
– A három székelyföldi megye (Kovászna, Hargita, Maros) önkormányzata között
hatékony a k özreműködés a minős égprogram életre hívásában?
– Ez a hármas pillér , Csík -Udvarhely – Kézdiszék , működik. A Maros megyei eket
elsősorban a virágkertészet érdekli , de nyilván náluk is erősek a tejfeldolgozó k. Ott is
ébredezik valami ; ilyen szempontból jó is, me rt Nyárádszereda vi szonylag közel van
Székely keresztúrhoz, ahol egy nagykapacitású, régi rendszerből örökölt tejfeldolgozója
van a szövetkezetnek .
– A védjegy -bevezetést követően milyen szerepet vállalna a háromszéki
önkormányzat a program kiteljesedésében?
– A promóciót . Egysz er ebben meg kell egyezni, egy egységes védjegyet kell
bevinni román és magyar piacra egyaránt. A helyi termékre a helyiek büszkék. Ahogy
bevezettük a terméket a közélelmezés be, délig, délután kettőig elfogynak a termékek a
polcról, tehá t látszik, hogy van kereslet. N agyobb bizalommal vannak , hiszen például a
tejtermékek 100% tehéntejből készülnek. Úgy, ahogy megfogalmazta az egyik
marketingmenedzse r: ez olyan minőség, hogy a saját gyermekeimnek is szívesen adom. A
minőség egy nagyon erős horog. Azt is el k ell mondani, hogy Bukarestben és román
vidéken, ha valami székelyföldi, akkor arra minőségként tekintenek, legyen szó

6 kistáj Háromszéken, az Olt és a Feket eügy közötti síkság Sepsiszentgyörgy közelében
(forrás: www.arcanum.hu )

12 pityókáról7, pálinkáról, munkaerő ről vagy akár az adott szóról . Ezt kell erősíteni a
minőségi székelyföldi termék ügyéb en is. A székely te rmék és a székelyfö ldi termék
közötti terminológiá ról: nekem az a véleményem, hogy székelyföldi terméket kell
promoválni, és nem a székely terméket. Székelyföld több, mint a székelyek . Ebben benne
vannak az örmények , a románok, a szászok is. Meggyőződésem, hogy a helyhez kell kötni,
Székelyföldhöz ezt a terméket, ezt a minősítést . Konstancától Győrig e z szerintem egy
olyan piac piaci rés, amelyen be kell menni.
– Ezzel némiképp meg is vál aszolta következő kér désem: m it gondol, milyen
fogadt atásra lelhet a véd jegy a térségben élő, de a székelység hagyományaihoz,
kultúrájához nem kötődő (nem magyar ajkú) lakosság körében?
– Mindenki minőséget akar, minőség szempontjából fogják értékelni. Tudják, még
akkor is, ha politikailag nyűg ezt beismerni, hogy a székelyföld i minőség jobb, mint a
máshonnan származó termék .
– Ön szerint milyen hozadékai lesznek a védjegy bevezetésének Székelyföld egészére
nézve?
– Térségmarketing szempontjából egyértelműen , és gazdasági szempontból
hasonlóképpen . Térségmarketing szempontjából gyor sabban meg fog ez a kérdés látszódni,
mint gazdasági vonalon, viszont hosszú távon gondolkodunk, és a hosszú távú gazdasági
fejlesztés egyik alappillére a szövetkezeti rendszer kiteljesedése .
A szövetkezet létrej öttének hatásai
Víziómban a Kézdi Lacto C oop létrejötte a helyi gazdaság – és vállalko zásfejlesztés ,
integrált vidékfejlesztés és a PPP iskolapéldája, mivel a projekt az endogén források (a
helyi gazdatársada lom = humán erőforrás, termelési eszközök, szaktudás) újragondolása
révén, helyiből, helyi eknek s helyben, a fenntarthatóság jegyében, az intézményrendszerek,
önkormányzat, politikum ösztönzésére és b ekapcsolódásával, valamint a privát szféra többi
szereplőjével együttműködve valósult meg . Integrált módon, mert a részfunkciók (az
agrárágazato t túlnövő és a szociális aspektusokat is szem előtt tartó) összehangolásából
született meg a m űködőképes egész .
A projekt a leg kritikus abb pillanatokban oldotta meg többszáz család
egzisztenciá ját, s talán épp szülő földön marad ását. Létrejött egy cég, amel y a kistérség
gazdasá gi térképén is helyett kaphatott, s munkahely eket teremt. Született egy minőségi

7 a burgonya ( Solanum tuberosum ) tájnyelvi neve Székelyföldön

13 terméksk ála, amelyre büszkék a helyiek , de nemcsak lokálpatriotizmusból , hanem az
egészségesebb élelmiszerek felé fordulásból , az egyre tudatosabb és igényesebb helyi
fogyasztásból fakadóan is van kereslete ezek nek a tejtermék eknek. S ha még finom ak is!…
Ami a védjegyek fogadtatását illeti, épp egy kérdőív kiértékelése előtt állok.
Egyrészt azt fogom vizsgálni, mennyire „szeretik” a fogyasztók a már használatos Góbé
kereskedelmi, ill. Székely termék közösségi védjegyet viselő termékeket, másrészt azt
próbálom kitapogatni, mennyire lelkesednek a bevezetés küszöbén álló térségi
minőségvédjegyért.
A térségi m inőségvédjegy projektje a Kézdi Lacto Coop ban csírázik. Mondhatn i,
egy parányi tejszövetkezet termékmarketingjén edzve a projekt Székelyföld
térségmarketingjé nek eszköz évé növi ki magát.

14
Mellékletek

1. sz. ábra: Sepsi, Kézdi és Orbai szék 1567 -ben
(forrás: Elekes, 2001)

15

2. sz. fotó : a gazdák rezesbandás -tejlocsolós tüntetését követően sem lépett közbe a
kormány a tejfelvásárlási árak növelése érde kében
(forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/81240/a -gazdak -alkotjak -az-allamot -tuntetes -sepsiszentgyorgyon )

3. sz. melléklet: a Kézdi Lacto Coop Mezőgazdas ági Sz övetkezet éves forgalma
(forrás: http://www.m finante.ro/infocodfiscal.html )

16

4. Kézdi Lacto Coop Mez őgazdas ági Sz övetkezet ágazaton bel üli piaci r észesed ése
(forrás: http://www.m finante.ro/infocodfiscal.html )

5. számú fotó: termékkóstoló a szövetkezeti gyűlésen
(https://www.kezdi.ro/ kozelet/kezdi -tej-a-helyi-gazdaktol )

17

6. számú fotó: színesedik a Kézdi tej termék skálája
(forrás: www. kezdi.info )

7. számú fotó: Kézdi tej termék ek mustrája
(forrás: https://www.3szek.ro/load/cikk/116506/tejfeldolgozo -uzem -letrehozasara –
palyaznak )

18
Forrás(anyag)ok
• Elekes T. (2001 ): A településhálózat és a közigazgatás változ ásai Hargita megye
délnyugati részében 1333 -tól napjainkig. – Tusnádfürdő (Románia). pp. 103 –109.
• készülőfélben levő d iplomamunkám (Székelyföld a térségi minőségvédjegy
bevezetésének küszöbén ) kézirata
• beszélgetések a szövetkezet megálmodóival , a Kovászna Megyei Me zőgazdasági
Igazgatóság vezetőivel, Kö nczei Csaba ügyvezető igazgatóval és Kozma Béla
osztályvezetővel , valamint Gábor Balázzsal, kommunikációs tanácsadó val, a
Szeklerland Quality minőség védjegy -projekt munkatárs ával
• Interjú Tamás Sándorral, Kovászna Megye Tanácsának elnökével
• https://www.3szek.ro/load/cikk/91198/szekelyfold_fejlesztese_az_embernel_kezdo
dik&cm =156645
• https://www.3szek.ro/load/cikk/81240/a -gazdak -alkotjak -az-allamot -tuntetes –
sepsiszentgyorgyon
• https://weradio.ro/cooperativa -agricola -kezdi -lacto -coop -devine -tot-mai-puternica/
• http://www.kovasznamegyetanacsa.ro/keresse -a-kezdi -tejtermekeket -budapesten/
• https://www.hirmondo.ro/kovaszna -megye/a -kisvallalkozasok -jovoje/
• https://www.3szek.ro/load/cikk/89283/haromszekiek_del -tirolban
• http://szer.oszk.hu/felvetel?i=2053360316&n=falusi -adas
• Mutatók forrása: http://www.m finante.ro/infocodfiscal.html