A MESE LÉLEKTANI HATÁSAI AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZÁMÁRA Konstantin Filozófus Egyetem , Nyitra Felnőttként, úgy érzem, elfelejtjük azt a csodát,… [615091]

GALAMBOS BARBARA

A MESE LÉLEKTANI HATÁSAI AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZÁMÁRA

Konstantin Filozófus Egyetem , Nyitra

Felnőttként, úgy érzem, elfelejtjük azt a csodát, amely gyermekkorunkban még létezett.
Óvópedagógia szakos hallgatóként d olgozatomban szeret ném feleleveníteni ezeket a
varázslatos pillanatokat, amelyhez a meséket hívom segítségül. Azt gondolom, ha a meséken
keresztül megértem, mi zajlik a gyermek belső világában, könnyen meg tudom érinteni majd a
lelkét, fejleszteni tudom személyiségét és segí tségére lehetek majd belső konfliktusai
legyőzésében.
1. A mesék eredetének történeti áttekintése

1.1. A varázsmese fogalma
Vlagyimir Propp szerint azokat a meséket nevezzük varázsmeséknek, melyek
valamilyen kár, hiány előidézésével kezdődnek, arra ösztönözve a mese hősét, hogy útnak
induljon. Útja során a hős találkozik az ajándékozóval, aki valamilyen varázseszköz
adományozásával, segítőtárs kijelölésével segíti őt célja elérésében. Ezután a hős megküzd az
ellenféllel, s noha visszatérésekor üldözőbe veszik, mé gis hazaérkezik, és saját vagy apósa
birodalmában uralkodik tovább és megnősül. (Propp, 2006, 15)
Lovász Andrea a mese műfajának értelmezésekor kiemeli a szövegtípus
definiálhatatlanságát, a pontos körülhatárolhatóság nehézségeit, hiszen ehhez olyan sok
tényezőt kéne figyelembe venni, amennyit sem módszertanilag, sem tartalmilag nem lehetne
egységesíteni. Fontos megállapítása azonban, hogy a meseértelmezést komplex
tevékenységként fogja fel, amely során mindegyik feltételezést és elméleti szempontot
igazna k és érvényesnek tart, mivel részben fedik is egymást. (Lovász, 2007, 11 -12)

1.2. A mesék származása, keletkezése
Általánosan elmondhatjuk, hogy a mese egyidős az emberiséggel, az egyes történelmi
korszakok tükröződnek benne. (Nyitrai, 2009, 9) Vlagyimir Prop p szavaival élve „a mese
kompozíciós egysége nem az emberi psziché valamilyen sajátosságában rejtőzik, nem a
művészi alkotás sajátosságában, hanem a múlt történeti valóságában.” (Propp, 2006, 352)
Boldizsár Ildikó a magyar népmesék mesemotívumait a samanis ztikus őshagyományra
vezeti vissza, mivel a magyar ősvallás tartalmazott samanisztikus elemeket. A mese és a
samanizmus kapcsolatát a mesehősök és a sámánok hasonlóságában látja. Egyes szakemberek
szerint a varázsmesék bizonyos csoportja beavatási jellegű, ami a mesebeli elvégzendő nehéz
feladatokat és próbatételeket tekintve magyarázható. (Boldizsár, 2010, 73, 76 -77, 82, 88)
Propp szerint a másik komplex ciklust a halálról alkotott elképzelések alkotják . A különféle
szertartások eltűnésével azonban átalaku lt a mese szüzséje is, és a mindennapi életből vett
részletekkel, valamint a tisztán művészi elbeszélés elemeivel gazdagodott. Ilyen a mai
formában ismert mese is. (Propp, 2006, 351 -352, 358)

2. Az óvodáskorú gyermek mint befogadó

2.1. A gyermeki személyiség
Az óvodáskorú gyermekek világában az érzelmek vezérlik gondolataikat, és a sajátos
világukhoz tartozó élmények, tapasztalatok alapján tájékozódnak. Az óvodáskort az
egocentrizmus, az énközpontúság, gyermekközpontúság jellemzi. A gyermek számára csak az
a lényeges és fontos a világból, amiről tudomása van, vagy ami érzelmileg magával ragadja.
(Kádár, 2012, 19 -42)

2.2. Gyermeki varázslatigény
A gyermek igénye a varázslatra többé -kevésbé animisztikus gondolkodásából ered. Ez
azt jelenti, hogy ugyanolyan a kapcsola ta az élettelen világgal, mint az élő, emberi világgal. A
gyermeknek sokszor nincs is szüksége racionális érvekre, magyarázatokra, mert ezek
érthetetlenek számára. A mese világszemlélete sokkal inkább vigaszt nyújt számára.
A racionalitás hatására az „igaz i tudás“ kárba vész, a gyermek mélyre temeti magában.
(Bettelheim, 2011, 48 -55)

2.3. A mesék fontossága a gyermek életében

Bruno Bettelheim szavaival élve a mesék megtanítják a gyermeket arra, hogy
felismerjék az élet magasabb rendű értékeit. (Bettelheim, 201 1, 27) A mesehallgatás
alkalmával nemcsak a gyermek fantáziája és a szókincse gazdagodik, de ha beleéli magát a
hősök szerepébe, tudattalan feszültségeit is feloldhatja. (Fischer, 2009)

3. Párhuzamok a valóság és a mese között

3.1. A mesei valóság
A mese műfajá nak egyik különlegessége, hogy jövőre irányuló szövegtípus. Azt
sugallja, hogy a gyermek önálló, független életének kialakításához először le kell mondania
infantilis függőségi vágyairól, meg kell szüntetnie szeparációs szorongását, azaz le kell válnia
szüleiről, és ki kell lépnie eddigi biztonságot nyújtó világából, hogy igazi, tartós kapcsolatokat
tudjon létrehozni más emberekkel, valamint megtalálja az igaz szerelmet és boldogságot. A
mesehősök sorsa jó példa erre a gyermeknek. (Bettelheim, 2011, 16, 36, 75)

3.2. Az externalizáció és a kettéosztás fontossága
A gyermek gondolkodása még éretlen, a körülötte lévő világról szerzett tapasztalatai
és ismeretei csekélyek, az értelmében tátongó réseket pedig a képzelete tölti ki, ahol a vágyak
és a félelmek gyakran összekeverednek, így valamilyen rendre van szükség. A gyermek a
mesealakok segítségével ellenőrizhető módon externalizálhatja, azaz kivetítheti gondolatait,
belső feszültségeit. (Bettelheim, 2011, 63, 67)
Sok mesében találkozhatunk a kettéosztás fontos fun kciójával, ugyanis a gyermek
számára érthetetlen és ijesztő az a tény, hogy valaki egyszerre jó és rossz is lehet, egyszerre
szerethető és gyűlölhető egyaránt. (Fischer, 2009) A gyermek tehát kettéosztással oldja meg
az ellentmondásokat személyes kapcsolat aiban, így a szeretett személy, legtöbbször az anya
jóságát maradéktalanul megőrizheti. (Bettelheim, 2011, 69)

4. A mesék gyógyító hatása

A mesék lélekre való gyógyhatását Bruno Bettelheim úgy fogalmazta meg, hogy a
mesének azért van gyógyító ereje, mert az adott krízisszituációban lévő gyermek, illetve
felnőtt a történetet önmagára és a belső konfliktusára vonatkoztatja, így megtalálja a
problémáira a megoldást. (Bettelheim, 2011, 29)
A mese gyógyító hatása többek között azon a felismerésen alapszik, hogy m inden
élethelyzetnek megvan a mesebeli párja. Olyan konfliktushelyzetekbe keverednek a történetek
hősei, amelyekkel bárki gyakran találkozhat a hétköznapokban is, és a hős által bejárt út
végén a megoldást is megtalálhatja az egyensúlyvesztett helyzetben. A mese olyan történet,
amely azt sugallja, hogy az ember bármikor változtathat eddigi életén, meghaladhatja
korlátait, félelmeit, és bármikor több lehet annál, mint amit éppen megél. (Boldizsár, 2010,
21-23)
5. A mesemondás, mesehallgatás alkalmai, körülménye i

5.1. A meseélmény mint szertartás
Szükséges lenne a családban és az óvodában is mindennapos eseménnyé tenni a
meseolvasást, a gyermek olvasóvá nevelésének már egészen pici korában, a családon belül el
kellene kezdődnie. (Szinger, 2009, 72 -73) Nagyon fontos azonban előkészíteni a mesélést,
megteremteni a megfelelő hangulatot a meséléshez és a mesehallgatáshoz. Ehhez gondosan
meg kell választani az időt és a helyszínt, meghitt, nyugalmas, otthonos légkört biztosítva a
hallgatóság számára. (Tancz, 2009)
A mese kezdetén található jól ismert „Egyszer volt, hol nem volt…” formula segít
elhagyni a hétköznapi valóságot és bevezet a mesék birodalmába. Ezáltal a történetet
különleges mesebeli időszámításba helyezi. A csodálatos utazás végén pedig a gyermeket
visszaveze ti a valóságba. (Bettelheim, 2011, 64 -65)

5.2. A jó mesemondó személyiségjegyei
A mesét mondó felnőtt és a gyermek mint befogadó élményközössége csak akkor
jöhet létre, ha a mesemondó ismeri a gyermekben lejátszódó folyamatokat. (Zilahi, 1998, 40)
A mesélőnek mindenek felett azt kellene szem előtt tartania, hogy igazi hatása csak az élőszó
erejének van. (Nádai, 2009, 8 -9) Tancz Tünde fontosnak tartja a nonverbális kommunikációs
eszközök alkalmazását is, mint a gesztusok, mimika, testtartás stb. (Tancz, 2009) Z óka

Katalin szerint pedig a fokozott figyelem állapota, valamint a mesei kettős tudat megléte,
amely párhuzamot jelent a valóság, illetve az illúzió megélése között, a befogadóképesség és
a „mesei beállítódás” feltétele, amely a gyermeknél 5 -8 éves kor kör üli időre tehető. (Zóka,
2007, 15 -16)

5.3. A meseválasztás kérdései az óvodáskorú gyermek igényei szerint
„A jó választáshoz figyelembe kell venni a gyermeki érdeklődés szakaszosságát, az
óvodáskorú gyerek fejlődéspszichológiai, érési sajátosságait.“ (Zóka, 2 007, 14)
Sok szakember választandó műfajként a népmesét ajánlja, mivel „pszichoanalitikus
megközelítésben a kollektív tudattalant hordozza, ezért a gyermekhez ez áll a legközelebb“.
(Nyitrai, 2009, 19)
6. Meseelemzés

A magyar népmesék elemzése során azokat a mesei motívumokat és szerepköröket
kívánom vizsgálni, amelyek a mesékben a leggyakrabban előfordulnak, és amelyek fontos
szerepet töltenek be a gyermek lelki fejlődésében. Az értelmezés folyamán tehát a mesék
metaforikus jelentéseit igyekszem feltárni a m egfelelő szakirodalom segítségével, valamint
saját meglátásaimmal, gondolataimmal, észrevételeimmel megtűzdelve.

6.1. Az elrabolt királykisasszony című mese értelmezése

6.1.1. Az eladósorba kerülő királykisasszony és a sárkány motívuma
A király öregedésével és lány a serdülésével a birodalom további zökkenőmentes
működésének és irányításának alapfeltételévé válik a királylány férjhez menése. A mese
elején megtudhatjuk, hogy nagyon sok kérője akadt a királykisasszonynak, de mikor már
párválasztásra került volna a sor, rettentő nagy fergeteg közepette két sárkány elrabolta a
királylányt. Propp a királylány sárkány általi elrablását és a halál szimbólumát abban az
összefüggésben látja, hogy az archaikus hiedelem szerint a halott lélek az élők közül
választotta ki kedvesé t, elrabolta és elvitte a holtak birodalmába, ahol házasságot kötött vele.
Propp ebben szintén összefüggést lát az állatvőlegény -típusú mesékkel, mégpedig oly módon,

hogy a sárkány a holtak birodalmában avatja be a királylányt a házasélet rejtelmeibe, mielőtt
az emberi vőlegény kiszabadítaná és feleségül venné. (Propp, 2006, 242 -243, 247 -249)
Másrészt pedig a királylány távolléte és szimbolikus halála emlékeztethet minket a
Csipkerózsika történetében leírt százéves álomra, ahol a hosszú ideig tartó alvás a szexuális
érés szimbólumaként jelenik meg, amikor a lány kivárja a megfelelő partner érkezését, aki
felébreszti őt álmából. (Bettelheim, 2011, 240)

6.1.2. A hős fejlődése és a mesebeli segítőtársak
A királylány elrablását követően a király kihirdeti, hogy aki megmenti a lányát, annak
adja feleségül. Szerencsét próbál egy falusi szegényember két fia is, először az idősebb, majd a
fiatalabb. Az útnak indulást követően hamarosan egy rengeteg erdőbe értek. Propp véleménye
szerint a mesebe li erdő azzal az erdővel mutat kapcsolatot, ahol egykor a beavatási rituálékat
hajtották végre. Az archaikus korban az erdőt a túlvilágra vezető útnak is tartották. (Propp,
2006, 55) Az idősebb fiú azonban nem adott enni a hangyáknak és a kacsáknak, ezért nem
segítettek neki az öregasszony által kiadott feladatok teljesítésében, a kása zsákba szedésében és
a 12 kulcs felhozatalában a tó fenekéről, ezért elnyelte a föld. A fiatalabb legény azonban
megetette az állatokat, akik hálából segítettek neki, így kiá llta a próbát, hazavitte a
királykisasszonyt és elvette feleségül.
Az elrabolt királykisasszony című mese esetében is elmondhatjuk, hogy az idősebb
testvér próbája tulajdonképpen a valódi hős alacsonyabb szintű fejlődési fokozata.
A második próba alkalmáva l a hős magasabb érettségi szintre fejlődött, sikeresen integrálta
személyiségének eltérő oldalait, kiállta a próbákat, felismerte a helyes utat és nyert. Ezáltal
a sokoldalú fejlődés által vált alkalmassá a házaséletre és a királyság elnyerésére.

6.1.3. A testv ér kiszabadítása – a végső újjászületés
A házassággal azonban nem érhet véget a történet, a legénynek ki kell szabadítania
fivérét egy óriás gyomrából, de ehhez neki is le kell jutnia az óriás gyomrába. A legény így is
tesz, bekerül az óriás hasába, szétvá gja azt, s bátyjával együtt boldogságban tér haza. Az
elnyelés és kiokádás szimbóluma az archaikus beavatási rítusban gyökerezik. Propp írja, hogy
a szertartás során a fiatal fiú időlegesen meghalt, majd a szertartás végén feltámadt és új
emberként kelt él etre. A fiatalabb fivér elnyelése és szimbolikus kiöklendezése után újjászületve
térnek vissza hazájukba. A mesében nincs részletezve ugyan, de az események alapján

nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy a két testvér személyisége végleg integrálódott, így a hős
kiteljesedhet felesége oldalán és a fele birodalom élén a boldogságban.

6.2. A Három nemeslegény című mese interpretálása

6.2.1. Az erdőn át vezető út és a varázslatos tárgyakat adományozó öregasszony
Az előző mese elemzésénél már tisztáztuk, hogy az erdő az ös szekötő kapocs a földön
túli világ és a valódi világ között. Az erdő a próbatételek és a varázslatos történések színtere,
olyan csodás eseményeké, amelyek befolyásolják és meghatározzák a mesebeli hős további
sorsát. (Propp, 2006, 55) A legények vándorútja során háromszor kér szállást egy öregasszony,
aki mindhárom alkalommal varázslatos ajándékokat adományoz a legényeknek. A legidősebb
legénynek egy varázslatos erszényt ad, amelyből sohasem fogy ki a pénz, a középsőnek egy
láthatatlanná tévő sapkát, a legf iatalabbnak pedig egy aranyvesszőt, amellyel ahányszor suhint,
annyi regiment katona terem előtte abban a pillanatban.

6.2.2. A királykisasszony feladatai
A három legény útjukat folytatva egy városba érnek, ahol a fekete király uralkodott.
A királynak volt egy s zépséges leánya, aki kihirdette, hogy csak ahhoz kíván feleségül menni,
aki legyőzi őt kockajátékban. A nehéz feladatok elvégzés ének hátterében ellentmondás
húzódik, amelyre Propp is rávilágít. Egyrészt vonzaniuk is kell a vőlegényt, mivel az öreg
király h elyét bizonyos idő elteltével új királynak kell átvennie, másrészt pedig eltántorítaniuk
is őt, hiszen a feladatok teljesítése a király megsemmisülésével jár. A királylánynak pedig
állást kell foglalnia. Először apja pártját fogja és gyűlöli a kérőit, ille tve vőlegényét, majd a
házasság után férje oldalára áll és apja ellen fordul. (Propp, 2006, 305, 332)
A fiúknak először nem sikerül a próba, a királykisasszony mindhármuknál észreveszi a
varázslatos tárgyakat, amelyeket ügyesen elcsal tőlük. A legfiatalabb fiú azonban nem törődik
bele abba, hogy pór ul járt, útja ismét egy rengeteg erdőbe vezeti . Mivel Bettelheim szerint a
gyermek azonosítja magát mindhárom fivérrel, a cselekmény előrehaladtával nyomon
követheti fejlődésüket. A gyermek ezáltal a legfiatalabb testvértől várja a megoldást. Mivel a
legelső megmérettetésen ő is megbukott, a mese még egy próbának veti alá a fiút.
(Bettelheim, 2011, 46, 108)

6.2.3. A legifjabb fivér győzelme
A fiú az erdőben, ezen a mágikus helyen találhatja meg a megoldást, személyisége itt
kerülhet ismét egy magasabb szintre. Az öregasszony álmában tanácsokkal látja el a legényt:
meg kell keresnie egy csodaforrást, merítenie kell a vizéből, és a forrás mellett található
almafáról kell leszakítania két almát, viszont neki magának tilos e nnie az almából és innia a
forrás vizéből. Aki ugyanis eszik az almából, az azonnal megbolondul. A fiú ezt követően
álruhába öltözik, s eladja az almákat a király palotájában. Amint megkóstolják a
gyönyörűséges gyümölcsöt, a király háza népe azon nyomban m egbolondul. A legény ezután
orvosként jelentkezik a királyi palotában. Ad egy -egy cseppet a forrás vizéből a királynak és a
királynénak, akik egy szempillantás alatt meggyógyulnak. A királykisasszonyt viszont csak
abban az esetben hajlandó meggyógyítani, h a neki adják feleségül, valamint visszakapja az
erszényt, a sapkát és az aranyvesszőt. A király kénytelen belátni, hogy a fiú ezúttal legyőzte
őt, az ő ideje lejárt, át kell adnia a hatalmat a vőnek. A hős visszakapja az erszényt, a sapkát
és az aranyvessz őt, s miután meggyógyítja a királykisasszonyt, megtartják a lakodalmat, a fiú
elnyeri az egész királyságot, fivérei pedig hercegi címet kaptak.
Összefoglalásképpen azt a következtetést vontam le az elemzés folyamán, hogy a
népmesék a gyermek alapvető belső konfliktusaira nyújtanak megoldást, azokat a
problémaköröket vázolják fel, amelyek a gyermeket a leginkább foglalkoztatják, amelyekkel
nap mint nap szembe kell néznie. Ezért azt gondolom, hogy a mesének a gyermekkor
elengedhetetlen szerves részévé kell vá lnia, és a gondos szövegválasztáson túl nagy figyelmet
kell szentelnünk az értő mesemondásra is.

Felhasznált szakirodalom

Az elrabolt királykisasszony. In Benedek Elek: Magyar mese – és mondavilág III. [online]
[2014.03.14.] Az interneten elérhető: http://mek.oszk.hu/04800/04873/04873.htm#16
BETTELHEIM, Bruno. 2011. A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. 8. kiadás.
Budapest: C orvina Kiadó Kft., 2011.
BOLDIZSÁR, Ildikó. 2010. Meseterápia : Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. 1.
kiadás. Budapest: Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., 2010.

FISCHER, Eszter. 2009. A népmese és a gyermeki tudattalan – Bruno Bettelheim
meseértelmezése. In A XI. Kerületi Logopédiai Intézet lapja. [onli ne]. 2009, december.
[2013.11.04.] Az interneten elérhető:
http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&ved=0CCQ
QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.logopedia11.hu%2Ffiles%2FDecember_2009_01.pdf&
ei=jQDpUt6_J4ythQeyj4DwBQ&usg=AFQjCNEcNAMS713002QkF2A4hLRZfiS91A
Három nemes legény. In Benedek Elek: Magyar mese – és mondavilág I. [online] [2014.03.08.]
Az interneten elérhető: http://mek.oszk.hu/04800/04833/04833.htm
KÁDÁR, Annamária. 2012. Mesepszichológia: Az érzelmi intel ligencia fejlesztése
gyermekkorban. Budapest: Kulcslyuk Kiadó, 2012.
LOVÁSZ, Andrea. 2007. Jelen idejű holnemvolt. Budapest: Kronika Nova, 2007
NÁDAI, Pál. 2009. A mesélésről. In Mint a mesében?: Tanulmányok a mese fontosságáról.
Budapest: PONT Kiadó, 200 9. 7-14 o.
NYITRAI, Ágnes. 2009. A mese, a mesélés fejlesztő hatása. In Fejlesztés mesékkel: Az
anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4 -8 éves életkorban. Mozaik Kiadó,
2009. 9 -31 o.
PROPP, Vlagyimir. 2006. A varázsmese történeti gyökerei . Párizs: L ’Harmattan Kiadó, 2006.
SZINGER, Veronika. 2009. Mese az óvodában. In Mint a mesében?: Tanulmányok a mese
fontosságáról. Budapest: PONT Kiadó, 2009.
TANCZ, Tünde. 2009. Népmesék az óvodai anyanyelvi -kommunikációs nevelésben. In
Anyanyelv -pedag ógia [online]. 2009, 2. sz. [2013.06.23.] Az interneten elérhető:
http://www.anyanyelv -pedagogia.hu/cikkek.php?id=161
ZILAHI, Józsefné. 1998. Mese -vers az óvodában. Budapest: Eötvös József Könyvkiadó,
1998.
ZÓKA, Katalin. 2007a. Varázseszközök az óvodában. [online]. Budapest: suliNova
Közoktatás -fejlesztési és Pedagógus -továbbképzési Kht., 2007. [2013.11.05.] Az interneten
elérhető:
http://www.google .hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&frm=1&source=web&cd=1&ved=0CCQ
QFjAA&url=http%3A%2F%2Fwww.sulinet.hu%2Ftanar%2Fkompetenciateruletek%2Fovod

ai_neveles%2Fdokumentumok%2Fvarazseszkozok.pdf&ei=cAHpUoGtJJSYhQe –
1oBY&usg=AFQjCNG8g045pa6A_kUqF1RcIXyCPv34NQ&bvm=bv.60157 871,d.bGE