Bacso Emilia Grad I [607377]

1 Tartalomjegyz ék

Bevezet ő…………………………………………………………………………………………………………… ……….3
1. Sepsibükszád: a település és természeti környezete ………….. ……………………… ……… ………….5
1.1. Sepükszád természetes fekvése , környékének felszíne , éghajlata. ……….. ……………5
1.2. Sepsibükszád népességéről…………………………………………………………. …………… ..11
2. Sepsibükszád h elytörténete : A település metamorfozisai az alapítástól az újkorig………….14
2.1. Zsombor azonosítása …………………………………………………….. …………………………14
2.2. Kora középkori építmények kutatása – A múlt idő k tanúi ………………. ……………..16
2.2.1. Vápa vára………………… ……………………….. …………………………. ………….16
2.2.2. Sólyomkő vára.. ………………………………………………………. ………………..18
2.3. Sepsibükszád környékének hajdani birtokosai ……….. …………………………. …………22
3. Sepsibükszád a modern kor kezdeteitől a XX. századig……….. …………………………. …………23
3.1. A sepsibü kszádi üveghuta története…………………………………… ……………….. ……..23
3.2. Az üveggyár bemutat ása, az üvegek előállítása……………………………………………. 24
3.3. Sepsiszentgyörgy -Csíkszeredai vasútvonal me gépítésé nek rövid története….. ….32
3.4. A gyártelep végnapjai………………………………………………………. ……………………… 34
3.5. A község lakói és a földesurak közötti viszony…………………………………. ………… 35
3.6. A szecesszió mestere: Sovánka István………………………………………………………… 38
4. Sepsibükszád a XX. században…………………… …………………………. ……………………….. ……..40
4.1. A két világháború……………………………………………………………………………………. .40
4.2. A kommunista rendszer időszaka ……………………………….. ………………………….. …48
5. Identitás, közös ség, épített örökség……………………………………………………………………. …….51
5.1. Egyház és közösség……………….. …………………………….. …………………………. ………51
5.2. Foglalkozások…… ………………………………………………………. ………………………….. ..61
5.3. Oktatás, kultúra , ünnepek ……………………………………………………………. ……….. …..64
6. Sepsibükszád jelenéről………. ……………………………………………… …………………………. ……….81
7. Módszertani lehetőségek az opcionális tantárgyak tanítására……………… …….. ………………..86
7.1. A románi ai nemzeti alaptanterv…………………………………………………………………. 86
7.2. Helyi tervezés, az opcionális tantárgy tanterve……………………………………………. 89
7.3. A választható tantárgy tervezésének, kido lgozásának és jóváhagyásának
folyamata.. …………………………………………………………………………. …………………………91
8. Sepsibükszád helytörténetének oktatása a VII. osztályos tanulóknak…………………….. ……94
8.1. Tanterv elkészítése…………………………………………………………………….. …………… 94

2 8.2. Munkatervek elkészítése ………………………………………………………………………….. 99
8.3. Alkalmazott módszerek…………………………………………………………………………… 109
8.4. A tanulók teljesítményének értékelése…………………………….. ………………………..112
Összegzés…………………… ……………………………………………………………………………… …………. 113
Rezumat…………………………………………………………………………………………………… …………….114
Bibliogr áfia………………………………………………………………………………………… …………….. ….. 116
Mellékletek…………………………………………………………………………………………………. ………….122
Declara ție de autenticitate pe proprie răspundere……………………………………………………… …139

3
Bevezet ő

Egyes fokozati dolgozatom témájaként Sepsibükszád helytörténetét választottam, azzal a
szándékkal, hogy megi smertessem a gimnáziumi oktatásban tanuló diákokkal szülőfalujuk
történelmét, nevezetes épüle teit, eseményeit, őseik múltját. Széc henyi István is azt tanította,
hogy "ismerni kell a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn." Ennek jegye
alatt, az én tanári pályám kezdete óta – több mint tíz éve tanítok folyamatosan ebben az
iskolában – számos olyan rendezvényen vettünk részt a diákjaimmal (Pro Natura, Büdös –
hegy napja, Tanö svény, Március 15-i megemlékezés, Ábrahám Árpád emlékév stb.), amely ek
bepilla ntást engedtek számomra a település saját értékeinek , identitásalkotó sajátosságainak
megismerésébe. Mindezen tapasztalatok után arra a következtetésre jutottam, hogy
Sepsibükszád kiváltságos történelmi háttérrel és utánozhatatlan értékekkel rendelkezik . Egy
alig több mint kétszáz éves településről beszélünk, melynek a régebbi időkből történt dolgaira
nagyon kevés történelmi adat áll a kutató rendelkezés ére. Ezek az élmények késztettek arra,
hogy többet foglalkozzak a falunak történetével, érték remndjével , valamint hogy ezt az ott élő
ifjúság személyes tudásának részévé tegyem . A mai modern társadalomból átértékelődtek és
kikerültek az egyéni élet középpontjából azok a fogalmak, hogy hazaszeretet, büszkének lenni
szülőföldemr e, felvállalni a szárma zásomat – pedig az író s zavaival élve " nincs szebb,
gyönyörübb az otthonnál, a szülő földnél, ahol megláttad a napvilágot, ahol szeretteid élnek,
ahol anyanyelveden beszélnek."1Fontosnak tartom azt, hogy a felnövekvő generáció miként
vélekedik szülőhelyéről , milyen szerepet vállal annak életében. Fekete István szavai fejezik k i
a fenti állításomat legjobban: „ A szülőföld szálai örök összekötők a tájjal és a földdel, amiből
az ember lett, és amivé lesz, és nem szakadhatnak el soha."2
Tehát a dolgozatom fő cé lja a z önazonosságot visszaerősítő történeti valóság
megismertetés e. U gyanis a történelemórán nagy hangsúlyt fektetünk saját múltunk
megismerésére, de a mindennapokban sokszor elmegyünk egy egy történelmi hely mellett,
anélkül, hogy felfigyelnénk rá, vagy tudnánk róla valamit. A jelenlegi oktatási rendszer kevés
lehetőséget nyújt a helytörténet tanítására, a tanárra van bízva, hogy foglalkozik -e az adott
település múltjával. Ez adta meg az ötletet, hogy dolgozatomban Sepsibükszád történelmi
helyeiről írjak.

1 https://www.cit atum.hu/kategoria/Haza/14?r=4 , [letöltve: 2016. június 15.]
2 http://www.feketei.hu/idezetek_F_I.pd , [letöltve: 2016. június 15.]

4 "Haza? Mit tud maga az otthonról? Tudja az otthon nem csak egy hely."3
Témaválasztásom tehát ez a sajátos és általam is felismert helyzet inspirálta , hogy a diákok
nagy többségének semmi ismerete nincs saját faluja ki alakulásáról, nevezetességeiről Sajnos
ez nem meglepő, hiszen nem sok lehetőségük van mindezekről információt szerezni . Ugyanis
a heti egy – két történelemóra alatt nem lehet elmélyedni ezekben a témákban. Ezzel az
elhatározással mélyedtem bele Bükszád he lytörténetének tanulmányozásába és igye keztem
minél széleskörübb információt összegyűjteni, hogy minél átfogóbb képet tudjak átadni a
diákjaimnak a szülőföldjükről.
Dolgozatom első részében a település történetével foglalkozom. Az első fejezetben a falu
földrajzi adottságaival, a várakkal, az üvehuta és tulajdonosaik történetével foglalkozom.
A második részben a módszertani lehetőségekről, a tantervekről, az opcionális tantárgy
tanításának törvényes lehetőségeiről írok.
A harmadik rész Sepsibükszád helytörténetének oktatását tartalmazza válasz tható
tantárgyként. Tantervek, munkatervek, módszerek, eljárások, a tanulók ellenőrzésének módjai
is ebben a részben kapnak helyet.
Hangsúlyt szeretnék fektetni nem csak az elméleti szintű tudás átadására, hanem a
személyes tapasztalatszerzésre is. Így idő t szeretnék fordítani arra, hogy meglátogassuk a
kiemelkedő történelmi helyszíneket, meginterjúvoljuk idős embereket, mert a személyes
tapasztalatok elmesélése hatásosabb az elméleti bemutatásnál. Remélem dolgozatommal
hozzájárulhatok a gyerekek szülőföld iránti szeretetének, ragaszkodásának növeléséhez.

3 https://www.ci tatum.hu/szo/otthon/7?r=4 , [letöltve: 2016. június 15.]

5
1. Sepsibükszád: a település és természeti környezete

1.1 S epsibükszád természetes fekvése, környékének felszíne, éghajlata

Sepsibükszád a Kovászna – megye északi peremén helyezkedik el, a Tusnádi -szoros
déli részénél. A település javarészt az Olt baloldali te raszán alakult ki, egy kis
mellé kmedencében, 700 -900 m tengerszint feletti magasságon. A 46°06′06″É, 25°51′38″ K
földrajzi koordinátákon elhelyezkedő falut könnyen megközelíthetjük a Sepsiszentgyörgyöt
Csíkszere dával összekö tő fő vasútvonalon , valamint az E578 – as műuton Tusnádfürdőtől délre
8 km, Sepsiszen tgyörgyről 28 km.
Sepsibükszád az Olt egy kis medencezúgában húzódik meg a vulkáni hegyek lábánál,
ott, ahol az Olt áttöri a Dél -Hargita hegyvonulatát. Bükszád közvetlen közelében ér véget
Európa leghosszabb vulkanikus hegyvonulata, amely több, mint 350 km hosszú, és a Keleti
Kárpát ok belső hegyvonulatát alkotja. Ez az Avas -Gutin -Cibles -Kelemen -Görgény -Hargita
hegyvonulat.4 Bükszád közelében található a legdélibb vulkáni kúp, a Nagy -Murgó (1016 m),
valamint az egyedüli épen maradt kráter, a Csomád hegység ( 1301 m). Ezek a vulkanikus
területek viszonylag fiatalok, a gyűrődéssel kele tkezett hegyekhez viszonyítva.
Tekintetbe véve a kialakulását, kőzettani szempontból uralkodók a magmatikus,
valamint a vulkanikus kőzetek, elsősorban az andezit, melyet több bány ában termeltek ki az
elmúlt évtizedekben. Az Olt teraszain üledékes kőzetek is előfordulnak, főleg kavics, homok.
Sepsibükszád körzetében különböző felszíni formák és jelenségek figyelhetőek meg,
jelentősebbek a tíz hargitai vulkáni kúp közü l a négy legsze bben megörződött , legfiatalabb
kúpok . Csomád (1301 m), Nagy -Piliske (1374 m), a Kakukkhegy (1558 m), valamint a Nagy –
Murgó (1016 m). 5
A Kakukk -hegy 8-10 km -es talpi átmérőjű kúp, 1558 m-en éri el legnagyobb
magasságát, keletre nyíló katlanát az Alcsíki -medence felöl az Aszó -patak és mellékágai
vágták át, északi részén nyílik a szentsimoni Nagy -gödörre néző Aszó -kráter, amelyet a

4 Horváth Alpár: Hargita hegység , Pallas -Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002, 26 o.
5 U.o. , 25 o.

6 Kakukk -hegy, Angyalka -tető, Kúhíd teteje, Aladár tető koronázzák. Nyugati részen található a
Feketepusztai kráter, délről Fekete -puszta (1433 m) és a Sárga -puszta (1396 m) határolja és a
Bükkszádi -mezőre lejt. A Kakukk -hegy déli bástyáját a Kapus -hegyet a Mitács nyereg, a
Fenyős – és Mitács patakok völgyei választják el a Nagy -Piliske kúpjától. 6
A Nagy -Piliske krátere elég nehezen rekonstr uálható, talpi átmérőjét 7 -8 km -re
becsülik, a 300 m mély kráter átmérőjét prdig 2 km -re. A Holló -patak -tető, a Nagy Piliske és a
Nagy -Ölyves vagy a Bánya -tető által körvonalazódott krátert a Tusnádi -szoros közelsége
miatt a Bányász -patak vágta át . Keleten nincs is nyoma a kráterfalnak, helyette a Solyom -kő
dyke -ja került felszinre. A kúp északnyugati és északkeleti oldalán a Mitács -tető (1280 m) és
a Bába laposa (882 m) mint parazitkúpok jelennek meg. A Piliske -kúpot a Súgó -,Kígyós -,
Borkót – illetve Fenyőfark és Sötét -patakok palástszeletekre tagoltak .7
A Dél -Hargita legdélibb építménye a Nagy -Murgó (1015 m), amely nem egyéb mint
egy bazaltos amfibol -andezitből, egy kitörés során felépült tholoid (lávadóm), mintegy 3 km
széles talpi átmérővel. Tőle északkeletre emelkedik a 882 m -es Kis -Murgó. A Nagy -Piliske és
a két Murgó között már megjelennek a Baróti -hegységet is képező neokom homokkövek. A
kőzetek minősége, a lepusztulás mértéke és a domborzati formák kor a abban is tükröződik,
ahogy a N agy-Murgó uralja az Uzonkai -hágó (712 m) és a Hatodi -hágó (710 m) környékét,
valamint keletre, az Olt túloldalán felfüggesztett helyzetben levő Sepsibükszádi
medencezugot.8
A Csomád -Büdös -hegycsoportot földrajzi és főként idegenforgalmi szempontból a
Hargita -hegys égtől különállónak is tekinthetjük, de szerkezetét és keletkezését tekintve a
Hargit a 70 km -es vonulatá nak szerves részét képezi, s mint ilyen a Kárpát -medence egyik
legfiatalabb é pítménye. Két részre tagolódik, az ikerkráteréről nevezetes Csomád -kúp (a
Mohos és a Szent Anna kráterekkel) nyugaton, illetve a Bodoki -havasok és a Csíki havasok
találkozásánál a kré ta flis üledékes formácíókat átdöf ő amfibolo s-biotitos-kvarcos
andezitekből álló Büdös -hegy (1143 m), Bálványos -tető (1057 m) csoportja. 9
A Nagy -Csomád hegységben, 950 m tengerszint feletti magasságban található az
egyedüli épen maradt kráterben a legendás hírű Szent Anna -tó.10 A vulkáni utóműködésnek

6 U.o.
7 U.o. , 26 o.
8 U.o.
9 U.o.
10 Pilbáth G. Attila, Pál Zoltán: Csomács -Bálványos Kistérség , Green Steps, Brassó, 2009, 61 o.

7 ma is jól megfigyelhető jelei vannak, ezek a mofetták, szolfatárium, valamint a borvízek. Ezek
ma is m egtalálhatóak Sepsibükszád környékén. Mofetták, vagy nép elnevezésük szerint
gőzlők, száraz széndioxid kigőzőlgések, a község legközelebbi pontján Bálványosfürdőn
találhatóak. Ezek főleg érrendszeri megbetegedések gyógyítására alkalmasak. Bükszád
közelében , szintén Bálványosfürdőn található Európa legerősebb szulfatáriuma, a „Torjai
Büdös Barlang”, amely Kovászna megye egyik védett területének szerves és legérdekesebb
alkotóeleme.
A fent említettek tehát vulkanikus utóműködés jelei, melyek a neogén korsz akban
működtek, és a néphit szerint jelenleg mind kialudt vu lkánok. H abár ezen kijelentés további
kérdésfeltevésre ad okot, hiszen semmi sem bizonyítja azt, hogy ezen vulkánok
végérvény esen kialudtak volna. A falu idősei mindig azt mondták: „Ha a Murgó egy szer
morogni kezd, mind elpusztulunk”. T ehát nagy valószínűséggel ezek a vulkánok elaludtak, de
nem tudhatjuk, hogy mi rejtőzik a föld mélyén.
Gondolataimat visszaterelve a vulkanikus eredetű helyek tanulmányozására, Büdös –
hegy környékét szeretném bőveb ben kifejteni. Ez a hegy a konkrét vulkáni utóműködések
jelenlegi színhelye. Ezek a vulkánok nagy mennyiségű széndioxidot termelnek. A széndioxid
a földkéregben található, repedéseken nagy távolságokra vándorol, a vulkáni eredetű
hegyektől 100 -150 km távol ságban is megtalálható. A Büdös -hegy oldalán több gázzal telt
kőüreg tal álható. Ilyenek a Medvebarlang, Gyilkosbarlang, Madártemető. A Madártemető
nem véletlenül kapta a nevét, egy üregről van szó, mely felett ha a madár elrepül, beleesik az
üregbe. Gyakra n emlősök is estek a Madártemető áldozatául.
Végül pedig a Büdös hegy rezerváció legérdekesebb pontja a már említett torjai Büd ös
szikla oldalán tátongó Büdös -barlang. Ez a barlang nagyon könnyen észrevehető, mivel
kotlóstojáshoz hasonló s zaga azonnal elár ulja hollétét. Szolfatáriumot termel. A kiáramló
széndioxid kénhidrogénnel keveredik, és így keletkezik a szolfatárium. A barlang 14 m
hosszú üreg, 1052 m tengerszint feletti magasságban. A barlang kihasznált hossza 6 m. A
barlang enyhén lejt. A gázszint j elenségek színhelye a vasrácsnál 1,10 méter a padlótól mérve.
Az egyházi levéltárban találtam néhány 1973 -ban feljegyzett mérési adatot, mely a gázok
összetételét tanulmányozta ebben a barlangban. Ezen mérések alapján széndioxid 92,5 % -ban,
nitrogén 4,4% -ban, oxigén 2,6% -ban, kénhidrogén pedig 0,04 % -ban található meg. Ezen
számértékek esetében időszakos változások figyelhetőek meg, a még régebbi feljegyzésekkel
összehasonlítva csökkent a széndioxid és kénhidrogén mennyisége.

8 A falakon lerakódott kénhidrog ént a háborús időkben, 1848 -49-ben termésként
bányászták puskapor gyártása céljából. A barlangból kiáramló gázmennyiség napi 2880 m3-től
3330 m3-ig terjed, ez pedig messze meghaladja a világviszonylatban ismert hasonló
jelenségek gázhozamát. 11
Ebben a barl angban több ember vesztette életét. Orbán Balázs így ír az áldozatokról:
„Eljönnek azok is, kik az élet terheit hordozni megunták, kiknek szívvirágait lefórrázta a
csalódások dere, úgy azok, kik önmagukkal és a világgal meghasonlottak, valamint azok is,
kik üldözve vannak, akik kétségbe esnek. Az ilyen szerencsétlen reményvesztettek szintén ide
jönnek a gyors, fájdalom nélküli halált keresni, mert a kénbarlangban csak pár lélegzetet kell
venniük, s az elv iselhetetlen élet megsemmisült. Mivel pedig ily szere ncsétlenek és
boldogtalanok mindenütt vannak, azért a barlang közelében, valamint a szomszédos
hegyoldalban is sok sír domborodik; sírkövek vagy egyszerű fejfák emelkednek e
sírhantokból, ezek mindegyik egy -egy gyászos eseményt jelképez.”12
A település el helyezkedése és a domborzat jellegzetes hegyközi -medence topoklímát
hoznak létre, széls őséges hatásokkal. Gyakoriak és erőteljesek a hőmérsékleti inverziók, a
minimum hőmér sékletek nagyon alacsonyak és a légmozgások enyhék. Az évi
átlaghőmérséklet 7,1 és 7 ,6 oC között mozog.
A leginkább a hideg évszakra jellemző hőmérsékleti inverziók hatására a januári
átlaghőmérséklet a medencezúg alján ugyanannyi, vagy még kevesebb, mint a környező
hegyekben, 1000 m fölötti magasságban.
A csapad ékmennyiség viszonylag ke vés, évi átlag csapadékmennyiség 700–800 mm,
legkevesebb a csapadék télen: 130 -150 mm, a minimum februárban van (20 mm). A május –
augusztus közti időszakban hull a legtöbb eső, júniusi csúccsal.
A helyi környezet domborzata jelentősen befolyásolja a légmoz gásokat is , a domináns
szelek iránya nyugati és az észak -nyugati . A Sepsibükszádi medence egy viszonylag széltől
védett terület, a szélcsend gyakorisága a 62% is elérheti, a falut szegélyező hegyekben ez
csupán 10 -15% .13

11 http://www.7csoda.zoldszekely.ro/hu/p7/torjai -budosbarlang.html , [letöltve: 2017. március 24.]
12 http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2009/tv0904/isepy.html , [letöltve: 2017. március 23. ]
13 Horváth Alpár: i.m. , 27 -29 o.

9 Állóvizek közül a falu határába n található a már említett Szent An na-tó. Ennél
nagyobb tó rengeteg található a világon, de szebb fekvésű, szebb környezetű bizonnyal kevés
létezik. A magasból tekintve elragadó gyönyörűséggel bír. Szent -Anna tavának minden
oldalból meredek bércek veszik k örül olyan szabályosan, hogy szebben körző segítségével se
lehetne meghúzni. A délnyugati erdőket, mint Sepsibükszád legtöbb részén, bükkösök
borítják. Fenyők csak a tó partján jelennek meg. Az északnyugati oldalát fenyvessel kevert
bükkösök borítják. Észa kkeleti részén kis tisztás van, díszes előpitvarként szolgál a szent
tónak. Efelett tornyosodik a nagy Csomád festői sziklakúpja. A tó fekvése igazolja a
hagyományt, miszerint őseink e rejtett tó partján ütötték fel oltáraiakat és ülték a
kereszténység fén yes diadalát. A nyugati polgárosodás hatására, a tó partján felállítottak egy
szent kápolnát, ahol régen is, és ma is tartanak szentmiséket. Minden évben Anna napján és
Kisasszony napján mutatnak be ünnepi szentmisét. Ez a tó tulajdonképpen egy épen marad t
vulkáni kráterben meggyűlt víztömeg. Délkelet -Európa egyetlen krátertava. 950 m tengerszint
feletti magasságban helyezkedik el, jelenlegi területe 22 hektár, legnagyobb mélysége pedig
7,5 méter. Ellentétben a hiedelemmel, mely szerint „feneketlen” tó. A tó vize kizárólag
csapadékvízzel táplálkozik. Nehéz telek után, ahogy már fent is említettem, még áprilisben is
jég borítja. Ahogy a fennebb említett Büdös – barlang, a Szent Anna -tó is rengeteg halálos
áldozatot követelt eddig. Nagyon sokan neki bátorkodn ak átúszni a tavat, és ezen bátor
jelentkezők közül sokan belefulladnak. A faluban azt tartják, hogy minden évben Anna napján
valaki belefullad a tóba, mert Anna áldozatot követel a maga és a tizenegy lány
megkínzásáért. Ez természetesen csak szájhagyomány, az viszont valós adat, hogy majdn em
minden évben életét veszíti valaki ebben a tóban. Gyakran hallani olyan feltevéseket, melyek
szerint az úszókra halálos örvények léteznének a tóban. Pál Zoltán és Pilbáth Attila: A Szent
Anna -tó: Természetföldrajzi, környezetvédelmi szintézise szerint v iszont „Nincsenek állandó
áramlatok, ezek a pillanatnyi szélmozgásoknak megfelelően jönnek létre és állnak le. A
vízfelszín és a kráterperem közötti nagy szintkülönbségnek köszönhetően gyakori az olyan
eset, amikor a tófelszín egyik részét erősen süti a Na p, másik része pedig árnyékban van. Ez
természetesen, hogy hőmérséklet különbséget produkál a két víztest között, mely a maga
során áramlatokkal igyekszik kiegyenlítődni. Ezt érzik azok az úszók, akik hirtelen több fok C
különbséget észlelnek úszás közben, és ha a fizikai hatást az ijedtség még felerősíti, akkor
akár görcsös fájdalmak is előállhatnak a végtagokban."
A tanulmány szerzői viszont megerősítik azt a nézetet, hogy a Szent Anna -tóban
nehezebb úszni, mint más természetes vizekben. „ Ez abból fakad, hogy alacsony az ásványi

10 anyagtartalma, azaz könnyebb maga a víz, tehát a belemerülő emberi testre h ató felhajtó -ereje
alacsonyabb" – vélik a szerzők.14
Ásványvizekről Kisgyörgy Zoltán irásaiban a következőket olvashatjuk. Sepsibükszád
környéke nagyon g azdag szénsavas ásványvízforásokban. Jelentősebbek a vasútállomás felé
vezető út mellett a Sós -borvíz és a Csomád -hegy lábánál feltörő nagyon bővizű mezotermális
(langyos) Bükszádi -bugyogó. Az Olt jobb oldali mellékpatakának, a Fenyő -pataknak a
völgyében tör fel a Fenyőfarki – forrás. A patak völgyfejében, az erdőipari út végénél, egy
kőfülkét Aranyliknak nevez a nép, sárgás színű vasoxidtól kaphatta a nevét. Harmincnál több
a száma azoknk a borvízforrásoknak a száma, amelyek a Bálványosi -hágoró alásiető B üdös –
patak és mellékpatakai árkaiban tö rnek fel. Egy erősen szénsavas – az Utasházi -forrás -az
említett hágó fele vezető műút jobb oldalán van, a patak bal partján. A Büdös -patak
forrásvidékén vannak a „vallatók”: a Bükki -, a Hamvas – és az Alsóvallató. Itt alakította ki,
még a múlt században, a környék latifundiumát bíró gróf a Mikes -fürdőt. Ma már ezek nem
láthatóak. A medencéket azért nevezték a régiek vallatónak mert vize nagyon hideg és „ha
valakit erőszakkal belenyomtak még azt is kivallotta amit soha meg nem tet t életében” –
mondják a helyiek.15

14 http://www.szenta nna-to.ro/hu/hasznos -infok/legendal.html , [letöltve: 2017. március 28.]
15 Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön. Kovászna megye – útikönyv , Pallas -Akadémia könyvkiadó,
Csíkszereda, 2000, 276 -277 o.

11 1.2. Sepsibükszád népességéről

Sajátos, etnikai és kulturális szempontból sokszínű keveredést mutatott a község
lakossága. A kis telepen 5 -6 nemzetiség is találkozott. Idők multával a falu különböző
nemzetisé gű munkásai és lakói annyira elszékelyesedtek, hogy ma csak idegen hangzású
nevükről, valamint Sepsibükszád nem magyar származású helységneveiről lehet eredetükre
ismerni. Nyelvben, öltözködésben és szokásokban székelyek lettek. Ezen megálllapítás
illusztr álására a továbbiakban megemlítek néhány magyar, román, német, illetve tót
családnevet és helynevet.
Magyar származású nevek:
Családnevek: Antal, Antalka, Gábor, Szakács, Gergely, Kurucz, Német, Csatlós,
Sípos, Törsök, Péter, Orosz, Czont, Keresztes, Sz ép, Bartos, Bíró, Ábrahám, Kölcze, Erdős,
Domokos, Kelemen, Nagy, Katona, Sánta, Fehér, Jani, György, Varga, Dávid, Darvas stb. 16
Patak, folyó és víz nevek: Zsombor, Kishegyes, Rakottyás, Fenyőfark, Sólyomkő, Tó
pataka
Gyógytavak nevei: Vallató, Hamvas.
Hegy -nevek: Nagyhegyes, Kishegyes, Kis -Piliske, Nagy -Piliske, Tóbércze, Nagy –
hegy, Kerek -Zsombor, Szép -erdő stb
Kaszáló -nevek: Fenyőfark, Bükk, Nyármező, Csicsorukászu, Almásmező stb.
Mező és határnevek: Eger, Lókert, Zsombor, Gáspár, Lüget, Szent Ján os, Csűr -kert,
Tanya stb.17
Román származású nevek:
Családnevek: Orza, Nyáguj, Bogdán, Simion, Váncsa, Onika, Mokán, Tódor, Koszta,
Kácsuj, Bács, Lupuj, Vaszi, Urszuly, Serbán, Urus, Bojér, Nicuj, Kodra stb.
Szentágotai Árpád érdekesség gyanánt említi m eg a Kádár családnevek származását.
Alapos kutatások alapján rájött, hogy ennek a magyar hangzású családnévnek mai

16 Szentágotai Árpád: A Sepsibükszádi üveggyár történ ete ( kézirat), 1951, 7 o.
17 Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864 -1865, Székelyföld és térsége I, Országos Széchényi könyvtár -Székely
Nemzeti Múzeum, Budapest -Sepsiszentgyörgy, 2012, 113 o.

12 tulajdonosai nem magyarok, hanem román származásuak. A mai Kádár családok ősei
Sepsibükszád határában Burdéban laktak. Ezen a helyen mint kád árok, fával dolgozó
munkások hordó és dongafa készítéssel foglalkoztak. Mesterségük után kapták a Kádár nevet.
Mivel Burdéban nem volt ivóvíz, később a mai Bükszád felső felébe telepítették őket,
ahol erdőirtással foglalkoztak.18
Patak nevek: Burdé pataka
Hegy -nevek: Karpinis, Burdé, Butuc, Kaszta stb.
Kaszáló -nevek: Szeretura19
Német származású nevek:
Családnevek: Müller, Májer, Tishler, Hánzi, Gubás, Stekbauer, Obermajer, Jungvert,
Pépel, Herbszt stb.
Tót származású nevek :
Családnevek: Pirámpel, R enyák.
Az évek múlásával a gyártelep lakossága jelentős számbeli fejlőd ésnek indult. 1790 –
ben csak 12 gazdát számlált a telep ülés.20 1869 -ben már 1091 lakost számlált, 1899 -ben 1695
lelket számlált, 1907 -ben 1720 lakosa volt, 1910 -ben pedig a népszámlálás szerint 410 háza
és 1971 lakosa volt. Az 1941 -es népszámlálási adatok alapján a falu lakosainak száma 2434
lélek volt. Ezeket az adatok bizonyítják, hogy a falu népesedési szempontból nagy fejlődésen
ment át. A 2011 -es népszámlálási adatok alapján, a falu lakoss ága csökkent, ugyanis 1746
lelket számol a falu, melyből 1693 magyar nemzetiségű , 17 román, 1 német és 35 roma.
Ennek egyértelmű magyarázata a kivándorlás, a külföldön való megélhetés keresése, ugyanis
nagyon sok fiatal bükszádi tartózkodik országán kívül.
A településen a felekezetek szerinti megoszlás nagyon változatos, ugyanis kilenc féle
vallási felekezet különböztethető meg . Ugyancsak a 2011 -es népszámlálás adataira utalva, a
felekezetek a következőképpen oszlanak meg : római katolikus – 1467 , reformá tus-137,
ortodox -54, baptista -30, unitárius -5, görög katolikus -2, evangélikus -2, pünkösdista -11,

18 Szentágotai Árpád. i.m. , 7 o.
19 Pesty Frigyes: i.m. , 114 -115 o.
20 Orbán Balázs: Székelyföld leírása, 8 füzet , Európai idő kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1992, 59 o.

13 jehovista -29 és 11 személy vallás nélküli.21 Sepsibükszádon több templom is található: római
katolikus temp lom, ortodox templomból kettő , református templom, ba ptista imaház,
királyság terme.

21 Sepsibükszádi Polgármesteri Hivatal Adattára és Térképtára

14
2. Sepsibükszád helytörténete:
A település metamorfozisai az alapítástól az újkorig

2.1. Zsombor azonosítása

Mielőtt Spsibükszádnak, mint településnek elkezdeném a bemutatását, fontosnak
tartok egy hosszabb történe lmi visszatekintést azokra az időkre, amikor ezen a helyen
enklávék voltak. A középkori oklevelek három enklávéról tesznek említést, melyek közül
kiemelném Zsombort, mert e enkl ávé szomszédságában terül el ma az a falu, ami a
Sepsibükszád nevet viseli.
Az enklávé elnevezés valamely államnak azt a különálló részét jelenti, amelyet minden
oldalról egy másik állam területe zár körül, vagy egy olyan államot, amely egy másik állam
felségterületébe van beékelve.22
Háromszék határain a középkori oklevelek és az újk ori térképek három, egymástól
különálló enklávéról tájékoztatnak. Saját elnevezéseik nem voltak, ezért falvaik felsorolásával
szokták őket elkülöníteni. A közép – és újkorban azonban más és más falvak tartoztak
hozzájuk, egyesek elpusztultak, újak születtek , a székelyek és a megyei nemesség közt folyó
örökös birtokviszályok során pedig a határ többször változott, így egyes falvak a határokon
kívülre, mások azokon belülre kerültek.23
Szakdolgozatomban, az Olt menti enklávéról teszek említést, melyhez hajdan Z sombor is
tartozott. Az Olt menti enklávé a Baróti – és a Hargita – hegylánc, illetve a Bodoki – hegyek
közt húzodik az Olt völgyében.
Orbán Balázs Sepsibükszád környékéről írva egy korábbi szerző és a helyi hagyomány
alapján feltételezi, hogy Zsomboron kívül itt még további négy, mára elpusztult falu létezett.
Még a helyét is próbálta azonosítani: "… Így Zsombor Bükszádon alól van a Zs ombor patakon
túli magaslaton, hol az udvar gazdasági épületei vannak. "24
Zsombor lokalizálásával Iczkovits Emma is próbálkozott. Ő Szék földjére helyezte . ( Ez
egy másik enklávé Brassótól északra ) .25

22 Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések kéziszótára . Budapest, 2000
23 Rácz Tibor Ákos: A köz épkori megyerendszer két enklávéja Háromszéken , Szakdolgozat ( kézirat ), 2001, 3 o.
24 Orbán Balázs: Székelyföld leírása , III kötet. Háromszék, Pest, 1869, 59 -60 o.
25 Iczkovits Emma: „Az erdélyi fehér megye a középkorban”, in: Település – és népiségtörténe ti értekezések . 2
szám, Budapest, 1939, 81 o.

15 Györffy ezzel szemben – helyesen – a mai Bükszád terüle tére gondolt.26
Zsombor nevét az újkorban egy patak, egy malom, és egy üveghuta őrizte. A hagyomány
szerint a Zsombor – tetőn lévő üveghuták, miután a környék fáit teljesen felélték, 1782 – ben
költöztek a mai Sepsibükszád területére. Az itt létrejött üvegg yár 1918 -ig működött és
munkásainak házaiból jött létre a falu.27
Terepbejárásom során az említett üveghuta helyén semmit sem találtam. Azonban a falu
és az Olt közt, az állomásra vezető út hídjánál még most is láthatóak az újkori üveghuta
maradványai.
Feltételezések szerint Zs ombor rövid életű falu lehetett. Ezt azzal támasztják alá a
kutatások, hogy a terepbejárások során nem találtak egyértelműen középkori leleteket,
másrészt az, hogy csak keveset szerepel a forrásokban.
Azonban Zsombor mind helynév máig fennmaradt, amiből az is feltételezhető, hogy a
nevek elsődlegesen valam ely környezeti elemre (patakra, dombra) vonatkoztak, és csak
másodlagosan származtak át a falvakra.

26 Györffy György: Az Árpád – kori Magyarország történeti földrajza . II. kötet. Erdélyi Fehérvármegye .
Budapest, 1987, 97 o.
27 Orbán Balázs: Székelyföld leírása… i.m. , 59 o.

16 2.2 Kora középkori építmények kutatása – A múlt idők tanúi

Fontos megemlíteni az enklávék területén található várak kutatását is, mivel ezek a
mai Sepsibükszád határában találhatóak meg. A várak azért különösen fontosak, mert
tulajdonosaik a székely székek közé birtokaikkal beékelődő nemesi családok voltak. E zeket a
várakat, a székely menedékvárakkal ellentétben, folyamatosan lakták. Hogy mikortól és
meddig, azt a régészeti kutatások hiányában nem lehet megállapítani.28
Tudományos igénnyel első ízben Orbán Balázs kereste fel az akkor még sokkal jobb
állapotban lévő romokat. Leírásai, fe lmérései nagyon alaposak voltak. Hosszú ideig nem
született hasonló színvonalú munka; a kutatók vagy őt kivonatolták, vagy pontatlanok voltak.
Ferenczi Sándor 1926 -ban járta be a háromszéki várak nagy részét, és tapasztalatait egy
hosszabb tanulmányba fo glalta össze.29 Megállapítása szerint Orbán Balázs adatai
megbízhatóak, ezeket át is vette, és ahol szükségesnek látta, helyesb ítette. Kitűnő leírást adott
a várakról, összefoglalta a rájuk vonatkozó tudnivalókat.
Alsósólyo mkő várát oklevél is említi. 194 4-ben a kitűnő stratégiai pontot jelentő
Alsósólyomkőn erődítményt akartak létrehozni, és felkérték Ferenczi Sándort egy előzetes
kutatás vezetésére. Ferenczi egy hónapig ásott a várban, de a leletek, az ásatási napló, a
filmtekercsek és a rajzok még 1944 -ben megsemmisültek.30
Vápa várában Székely Zoltán kutatott 1949 -ben. Elsősorban az őskori rétegek érdekelték,
de néhány XIV -XV. századi leletet is talált.31

2.2.1. Vápa vára

Vápa várának romjai, melyet a falu lakossága egyszerűen várnak nevez, Bükszádtól
délnyugatra, a községtől jó félórai járásra, az Olt jobb partján, a vasúti állomás közelében
vannak.
Ott, ahol a Rakottyás pataka az Oltba torkollik, és egy hegyesszöget képez , egy andezit
kőszikla te tején emelkedett valamikor Vápa vára. Nevének eredete nem igényel nagyobb
kutatást, hiszen a székelyek szókincsében a vápa gödröt, mélyedést, mély völgyet jelent.32

28 Rácz Tibor Ákos: i.m. , 16 o.
29 Ferenczi Sándor : „Barangolás Háromszék vármegye régi váraiban.1926”, in: Acta Siculica ,1998, I kötet, 192 –
225 o.
30 Rácz Tibor Ákos: i.m. , 16 o.
31 U.o.
32 Kisgyörgy Zoltán: Háromszéki vártúra kalauz , Tortoma Könyvkiadó, Barót, 2008, 30 o.

17 A vár meredek sziklagerincen épült. A várra vonatkozólag semmi féle történeti adat nem
áll rendelkezésünkre. Nem tudjuk, hogy mikor épült, kik ép ítették, melyik században vált
rommá. Csak a vár alakjából és falainak vastagságából következtethetünk arra, hogy erőteljes
és fontos szerepet tölthetett be régen.33
Ugyanakkor a kutatók véleménye is megoszlik a vár szerepéről. Orbán Balázs a
székelyföld i várrendszer egyik elemét látta benne, Ferenczi Sándor ókori, a középkorban
újrafelhasznált kővárnak tartotta, Székely Zoltán a Sólyomkőn álló várral egyetemben
„gazdag grófok magánvára” -ként írt róla, míg Benkő Elek az Olt túlpartján fekvő Mikó -birtok
egyik falujának mentsvárát vélte felfedezni benne.34
A más esetekben támpontként felhasználható hagyomány és legendák is alig emlékeznek
meg a várról, legfeljebb annyit említenek, hogy azt viszonylag későig használták, és csak „a
legutolsó török –tatár betörés alkalmával tudták bevenni”.
Az alábbiakban ismertetem Bordi Zsigmond Lóránd történész kutatásainak eredményét a
várral kapcsolatban.
A Vápa -vár romjai Sepsibükbszádtól délnyugatra, a Rakottyás -patak és az Olt által
határolt terasz déli végében találhatóa k. A várat a déli oldalán nyitott, két időszakban (1918 és
1950 után) működő kőbánya nagyrészt elpusztította, majd ezek felhagyása után semmilyen
állagmegóvás sem történt, ezért déli része folyamatosan tovább pusztul.
A 7–8 méter széles, 2,5 –3 méter mély, ívelt vonalvezetésű külső árok a vártól mintegy 70
méterre található, keresztben vágja át a platót. A belső árok, közvetlenül a vár északi vége
alatt, nagyméretű, kb. 25 m széles, 10 –12 méter mély átvágás, amely teljesen elválasztja az
erődítményt a terasz többi részétől. A vár másik három oldalán, az Olt és a Rakottyás -patak
medre fölött emelkedő meredek martok fölöslegessé tették a védőárok -rendszer kiépítését.
Az erődítmény mára fennmaradt – mintegy 45 méter hosszú és 30 méter széles – része
nagyjából le kerekített sarkú téglalap alakú. 1,60 –1,70 méter vastag falait gondosan, lapos
oldalukkal kifelé rakott, jó minőségű habarccsal kötött kövekből emelték. A vár egyetlen
fennmaradt belső építménye az északi falszakaszhoz támaszkodó, utólag épített, 3×3 méter
belterű, 2 és 3 méter közötti falvastagságú torony, amelyet Orbán Balázs még kaputoronynak
vélt, de mára már lakótoronynak minősítenek. A nagyon romladozott állapotban fennmaradt
torony magasságáról és belső elrendezéséről nem rendelkezünk semmilyen adatt al. Az

33 Orbán Balázs: Székelyföld leírása , 8 füzet, Európai idő kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1992, 59 o.
34 Bordi Zsigmond Lóránd: „A sepsibükszádi Vápa -vár”, in: Háromszék.Független napilap , Sepsiszentgyörgy,
2013. október 5.

18 azonban mindenképpen feltételezhető róla, hogy magassága legalább egy vagy két
emeletnyivel haladhatta meg a várfalét
A vár belsejében néhány kincskereső gödör és visszatemetetlen kutatóárkok kivételével
semmilyen más objektum nem található, mint ah ogy a megmaradt falszakaszokon sem
figyelhető meg bejárat nyoma. Ez utóbbi a megsemmisült területen, a keleti oldalon lehetett,
miként az észak –nyugati sarok környékén a várárokba ereszkedő, majd az észak –keleti sarkot
megkerülve a vár platója felé kapaszk odó, a kőbánya által ugyancsak megsemmisített út
nyomai jelzik. A kapu nem rendelkezhetett védőművekkel (kaputorony), legalábbis a várat
még romos állapotban, de épen látó Orbán Balázs nem tett említést ilyenekről.
Építésére vonatkozóan nem ismerünk adatok at, de annyi biztosra vehető, hogy a
védőárkok és a várfalak nem egykorúak. A platót mintegy 70 méter hosszan átvágó védőárok
kialakítása, amelynek során legalább 12 000 –15 000 köbméter földet és sziklát kellett
eltávolítani, messze meghaladta volna egypár tucat családból álló, mintegy két vagy három
évtizeden keresztül létező jobbágyfalu teljesítőképességét, viszont nem jelenthetett kihívást
egy hosszabb ideig, intenzíven lakott ókori település számára. Az építők legfeljebb
kihasználták a korábbi erődítési munkálatok adta lehetőségeket. Ugyanakkor a régészeti
feltárás során fény derült arra is, hogy a tornyot, amely nincs egybeszőve a várfallal, utólag
építhették, s ez az erődítmény használatának két elkülöníthető korszakára utal.35
Vápa várának történetén e gy kis nyitott kaput kell hagynunk, történészeinktől várjuk a
felmerült kérdésekre a választ.

2.2.2. Sólyo mkő vára.

A szikla oldalában egykor sólymok fészkeltek, majd jött az ember, és felépítette a
maga kőből rakott sólyomfészkét. Ő sem maradt azonba n túl soká, embertársai elűzték, és a
sólymok ismét visszatérhettek.
Röviden így lehetne összefoglalni a sepsibükszádi Sólyomkő -vár történetét, azét a
várét, amelyet a helyi hagyomány szerint soha nem foglalt el ellenség, és amely a maga
korában szemtanúj a volt a szabad székely közösségek és a közülük kiemelkedő nemesek
küzdelmének. Mára már a sólymok is eltűntek, de a vár falai az évszázadok pusztítása ellenére
is állnak, őrizve múltunk egy kevésbé ismert szeletkéjét.

35 U.o.

19 A Vápa -vártól két kilométerre északr a, ugyancsak az Olt jobb partján, a helybeliek
által Somkőnek is nevezett, Sólyomkő vagy Alsó -Sólyomkő nevű, kúp alakú, 717 méter
magas sziklaszálon találhatóak a másik Sepsibükszád melletti középkori erődítmény, a
Sólyomkő -vár romjai. A területet többször is erődítették. A középkor folyamán a sziklaszálon
vár emelkedett, míg a II. világháború utolsó éveiben keleti oldalán egy védelmi állást építettek
ki, amelynek nyomai, valamint a hozzá kapcsolódó sziklába vájt bunker részben ma is
megvan.
A mintegy 120 méterrel az Olt árterülete fölött emelkedő erődítményt három oldalról a
szikla meredek lejtői határolják, megközelítése csak az enyhébb lejtésű északi oldalról
lehetséges. A vár két jól különválasztható részből tevődik össze: a Sólyomkő tetejének északi
oldalán húzódó keskeny gerincen fekvő, kőfalakkal övezett várudvarból vagy „alsó” várból,
valamint a csak a várudvarból megközelíthető szikla csúcsából.
A mintegy 60×20 méter alapterületű „alsó vár” 1,3 méter vastag, válogatott, közepes
méretű kövekből, jó minőségű habarccsal rakott falai párhuzamosan futottak a gerinc élével,
és déli végeiken hozzáépültek a sziklacsúcshoz. A fal magasságát ma már nem lehet pontosan
megállapítani, de a falkoronán található lőréses pártázattal együtt elérhette az 5 –6 métert is.
Az omlások, valamint a II. világháború idején kialakított védelmi állások komoly károkat
okoztak a várfalakban, amelyekből ma már csak a nyugati oldal falai, valamint az északi
várfal egy rövid szakasza áll. A vár belsejében semmilyen építmény (víztár ozó, lakóépület)
nyoma nem figyelhető meg.
A vár bejáratának helye nem ismert, de feltételezhető, hogy a megsemmisült
északkeleti rész környékén lehetett. A terep adottságaiból, valamint a vár formájából arra
lehet következtetni, hogy a bejáratot a sarokt ól hátrébb (délebbre) két, egy rövid szakaszon
párhuzamosan futó falazat között alakították ki.
A Sólyomkő mintegy 12×12 méter alapterületű csúcsán, amelyhez a várfalak
támaszkodnak, nem található semmilyen épületre utaló nyom, ennek ellenére elképzelhe tő,
hogy itt állhatott az erődítmény lakótornya. A létével kapcsolatos bizonytalan ságot elsősorban
a kutatás hiánya, valamint az elmúlt évszázadban elvégzett tereprendezési munkák okozzák.
Orbán Balázs tornyot vélt látni a Sólyomkő csúcsán, egyetlen tanúké nt véleménye
megkérdőjelezhető lehetne, azonban megfigyeléseit a vár területét bolygatatlan állapotban
utolsóként látó Ferenczi Sándor is elfogadta és megerősítette. Tény, hogy a csúcsot már a
középkor folyamán lenyeshették, egy lapos felületet alakítva it t ki.

20 Elképzelhető az is, hogy az előkészített terepen már nem került sor az építkezésre,
vagy amennyiben megkezdték azt, nem juthatott el a befejezésig, ugyanis a vár rövid és
viszonylag zaklatott története miatt a tulajdonosok kénytelenek voltak felhag yni az
építkezéssel.
A várról Orbán Balázs óta szinte mindenik, a székelyföldi várakkal vagy a várakkal
általában foglalkozó szakíró kifejtette véleményét, eleinte székely ősvárnak, utóbb a –
források ismeretében – a Mikók tulajdonának tartva azt.
A körn yező terület történelme viszonylag jól ismert, de magára a vár építésére,
használatára, majd elhagyására nem igazán nyújt támpontokat.
A Mikó fiak a XIV. század harmincas éveiben vették birtokukba a Málnás és a
Tusnádi -szoros között fekvő területet, ahova két jobbágyfalut telepítettek: a mai Mikóújfalu
környékén fekvő Gere bencset és a valamivel északabbra található Zsombort. E nemes család
terjeszkedése kiváltotta a területet magukénak tekintő sepsiszéki székelyek nemtetszését, akik
1342 májusában kifoszto tták mindkét falut, és elűzték innen a jobbágyokat, de egyúttal a
Mikók oltszemi udvarházát is feldúlták.
I. Lajos király (1342 –1382) kivizsgálást indított ez ügyben, több oklevelet is kiadva –
köztük az említett 1342. júliusit –, míg végül a Mikóknak ad va igazat, elrendelte a terület
körülhatárolását. Ez 1349 szeptembe rében történt, amikor a szomszédok vagy azok
képviselőinek jelenlé tében sor került a határjárásra, amelyről a sepsiszéki székelyek
ismeretlen okokból kifolyólag lekéstek. Az ekkor körülhatá rolt birtok határjelei részben ma is
felismerhetőek, így tudjuk, hogy ezek csak az Olt bal partján helyezkednek el, és köztük a
jobb parton emelkedő várat meg sem említik.
A határjárás és beiktatás nem rendezte az állapotokat, ugyanis tíz évvel később, 13 59
nyarán a székelyek ismét megszállták a Mikók birtokait, és hogy a kedélyek lecsillapodjanak,
újra a királynak kellett közbelépnie 1366 -ban, amikor a birtokot és a várat visszaadatta a
székelyekkel a Mikóknak. A birtok a következő évtizedben még biztosan a család
tulajdonában volt, de a XV . század első felére elnéptelenedhetett, mert az újabb, 1448 -ban
kirobbant konfliktusban már nem említik meg.
Ezek alapján arra lehetne következ tetni, hogy a vár építésére a XIV . század harmincas
éveiben kerülhetett s or, és az 1344 -re keltezett okleveles említésre hivatkozva feltételezhető
lehetne, hogy röviddel a Mikók és sepsiszéki székelyek közötti konfliktus tetőzése után már

21 állt. Közelebbről megvizsgálva az adatot kiderül, hogy a hivatkozás csak az említett 1366 -os
határjáró oklevélbe utólag beszúrt parancslevélben jelenik meg, ott is csak utalás formájában.
Annak ellenére, hogy ezek szerint 1344 -ben már szóba került a vár, az 1349 -ben végrehajtott
határjárás során meg sem említik létét, pedig közvetlenül a birtok határaként leírt Olt folyó
fölött emelkedett. A fenti adatból legfeljebb azt a következtetést lehet levonni, hogy a király
már 1344 -ben is intézkedett a birtok ügyében. A várat nem említik az 1359 -es, a sepsiszéki
székelyek ellen kiadott, a Mikók birtokai elfoglalásának ügyét részletesen tárgyaló
parancslevélben sem, pedig az Olt melletti birtokok kifosztása és megszállása után lehetetlen
lett volna azt a Mikóknak megépíteni.
A fentiek alapján arra kell következtetnünk, hogy a vár megépítésére mindenképp en az
1349. évi határjárás utáni időszakban került sor, ezáltal a Mikók részben így próbálták
biztosítani itteni birtokaikat, de az is meglehet, a család egyes tagjai ide akarták áttenni
rezidenciájukat, és ezért volt szükség az erődítmény megépítésére. Ne m zárható ki az sem,
hogy éppenséggel a vár építése volt az a tényező, amely kiváltotta a sepsiszéki székelyek
1359. évi tavaszi támadását.
A várat végül is csak rövid ideig, legfeljebb két -három évtizedig használhatták,
ugyanis annak következtében, hogy Zsom bor és Gerebencs a XIV. század végére, a XV .
század elejére elnéptelenedett, és a Mikók bázisa a Székföldi birtoktömbbe tevődött át,
elvesztette szerepét, és átadódott az enyészetnek.36

36 U.ő.: „A sepsibükszádi Sólyomkő -vár”, in: Háromsz ék.Független napilap , Sepsiszentgyörgy, 2013. november
2.

22 2.3. Sepsibükszád környékének hajdani birtokosai

Ez a terület , amelyen a mai Sepsibükszád, annak határa, Vápa -vára, Sólyomkő vára,
Mikóújfalu feküdt, egész Oltszemig a Mikó család b irtokolta, az ő tulajdona volt. A Mikó
család, Erdély legrégibb székely eredetű családainak egyike, amely a hídvégi gróf Nemes
családdal közös törzsből ered. A legelső férfi és egyben a törzs, aki ebből a családból
származik és akiről első ízben olvasunk, az 1182 -ben szereplő Akadás volt, aki a "Sebusi"
előnéven szerepel a történelemben. Akadás volt Sólyomkő, Zsombor és Gerebenc ura. Tehát
éppen azoknak a faluknak és váraknak ura, melyekről a fentiekben már említést tettem.
Akadás fia volt az 1253 táján élt Vince comes, aki Hídvég, Árapatak és Erősd helységeket
nyerte el. Vince comesnek három fia volt: Mikó, akitől a Mikó család származik, Egyed és
Domokos.37
A XIII. században csak V. Ferencz -ben állott fen n a család reménye, ki 1750 -ben halt
meg. Két fiú gyermeke volt: Pál és Miklós. Az előbbi 1755 -ben, az utóbbi pedig 1772 -ben
nyert grófi címet. Ennek a grófosított ágnak a tagja volt, gró f Mikó Miklós, aki Mikóújfalut
alapította és üveghutáját 1782 -ben Bükszád területére helyezte.
A sepsibükszádi üveggyárral kapcsolatban arra kerestem a választ, hogyan került a
bükszádi üveghuta a Mikó -család tulajdonából a Mikes -család birtokába. Gróf M ikó
Miklósnak, a bükszádi gyár a lapítójának két lánya volt: Róza és Eszter. Az utóbbit, Esztert
feleségül vette gróf Mikes Benedek. Az édesapa, hozományul adta lányának Sepsibükszádot
erdőivel, mezőivel és a virágzó üveghutá jával együtt. Így szállott a gyár a Mikes családra.
Gyermekeik: Miklós, Etelka és Aladár . A XVIII. század végén, az utóbbiak voltak a bükszádi
üveggyár tulajdonosai, mint Mikes Benedek örökösei.
A Mikes család utolsó férfi tagja a zabolai ágon: gróf Mikes Ármin, többnyire Zabolán
lakott. 1914 -ig, illetve 1928 -ig volt a sepsibükszádi üveggyár és területének tulajdonosa.38

37 https://hu.wikipedia.org/wiki/Mik%C3%B3_csal%C3%A1d , [letöltve: 2017. február 15.]
38 Szentágotai Árpád: i.m., 4 o.

23
3. Sepsibükszád a modern kor kezdeteitől a XX. századig
3.1. A sepsibükszádi üveghuta története
Az első üveggyár nem a mai Sepsibükszád területén volt, hanem 1763 -ban ala kult a
Zsombor tetőn . Az üveghuta alapítói a Mikó grófok voltak. Ők német és cseh családokat
telepítettek az ide épített üveghutához. A munkáslakások az országút két oldalán voltak
felépítve. A Zsombor tetőn alapított üveghuta közelében hatalmas bükkerdők voltak, de egy
idő után a huta termelése felemésztette az erdőket, ezért 1782 -ben a gyárat áttelepítették a mai
Sepsibükszád területére. Természetesen a gyárral együtt a munkásokat is áttelepítették. Ezt az
is bizonyítja, hogy a falu lakossága között ma is szépszerével előfordulnak német és cseh
hangzású nevek is.39
Ezt a területet, amely en jelenleg Sepsibükszád és határa fekszik a Mikó grófok
tulajdonát képező óriási kiterjedésű, többnyire bükk erdők borították.
A fal u legidősebb emberei azt mesélik , hogy ezen a részen, ahol a bükszádi üveghuta
épült, hat román munkást hoztak ide, hogy v ágják a fát és írtsák az erdőt. Ez azért volt fontos,
mert az üveghuta működéséhez, az üvegek előállításá hoz rengeteg fára volt szükség. Ettől
eltekintve a telep kezdetben nagyon szerény keretek között dolgozott, még 1790 -ben is, tehát
8 évvel a megalakulá sa után, vagyis áttelepítése után is alig 12 gazdát számlált a telep. Idővel
újabb és újabb családok telepedtek a faluba. Voltak béresek, akiket a grófok telepítettek le ide,
de voltak üveggyártáshoz értő férfiak is, akik származásilag csehek, németek, sz lávok és tótok
voltak.
Orbán Balázs 10.000 hold nagyságúra értékelte Sepsibükszád területének nagyságát. A
terület háromnegyed része erdő volt, amelyet csak néhány nap alatt lehetett teljesen bejárni.40
Ezeknek az erdőknek a nagy része mára a múlté. Az e lmúlt évtizedek gazdálkodása
következtében ezek a gyönyörű erdők eltűntek a hegyekről, és csupaszon me redeznek az ég
felé. Mitagadás, ültettek csemetéket, de évtizedeknek kell eltelniük, amíg újra a régi
pompájukban ragyoghatnak.
1848 -1881 között az épüle t műszaki vezetője Szőcs Mihály volt. Az épület 1885
április 30 -án leégett, akkor Dousa József vezette. A tűzvész nagyon váratlan volt, egy

39 Szentágota i Árpád: i.m. , 6 o.
40 Orbán Balázs: Székelyföld leírása…i.m. (1992) , 8 füzet, 59 o.

24 gyufával játszadozó kislány okozta, aki maga is a tűzben égett. Demeter, Kisgyörgy (2011)
idézi a tűzvész leírását: „hirtelen gyorsasággal harapózott tovább a tűz, úgy hogy alig
negyedóra alatt az egész üveggyár helyisége lángokban állt. Leégett a nagy huta talpig a gyár
irodájával, a raktárral és a telken lévő összes épületekkel együtt.”41 Nemsokkal később
újraépítették , modernebb berendezésekkel látták el.
1898. október 15 -én az üveggyár termelését ideiglenesen beszüntette. Az idegen
földről hozott nyersanyagok okozta költségek, az osztrák és cseh üvegipar konkurenciája, a
külföldi piacok elsekélyesedése járultak hozzá a gyár csődbe jutásához.42
A telep m űködésének utolsó felvirágzása 1907 és 1914 közé esik, amikor egy négy
tagból álló szakembercsoport: Lénárt József gépész, Bolvári Ambrus vegyész, Schmidt Lajos
gravírozó, Sovánka István üvegtervező és díszítő veszik bé rbe a gyárat. Közben 1911 -ben az
újabb anyagi nehézségek áthidalására a község lakói – akiknek a gyár a megélhetést jelentette
– 30.000 korona részjeggyel szövetkezetet alapítottak, és társbérlői lettek a hutának.43 Az első
világháború kitörésével a bükszád i üveggyár beszüntette a működését.

3.2. Az üveggyár bemutatása, az üvegek előállítása
Fontosnak tartom az üveggyártás folyamatának bemutatását, hisz napjainkban is
megtekinthető néhány fennmaradt üvegtárgy, melyek a Mikes Ármin Általános Iskolában
vannak kiállítva.
Nem mellékes megemlítenem, hogy külön -külön nem beszélhetünk Sepsibükszád és
az üveggyár kialakulásról, mert a kettő együtt jött létre, szoros kapcsolatban állnak egy mással.
Maga Orbán Balázs is azt mondja e gyárról néhány soros ismertetés ében: „ a füstölgő sötét
gyár adott létet a falunak s ekként teremté a lelketlen a lelkest, gyár gyártá a falut, melynek
helyén még évtizeddel is ezelőtt elhagyatott vadon terült el.”
Az üveggyár területe a község déli részén terült el a Csíkszereda -Sepsi szentgyörgy
országút és a Bükkszád -Bálványos megyei út találkozásánál.

41 Demeter Lajos, Kisgyörgy Tamás: Életem, Háromszék, Boldog békeidők (Emlékképek a XIX -XX századból: az
1848 -49 –es szabadságharctól Szarajevóig) , Charta, Sepsiszentgyö rgy, 2011, 86 o.
42 Cserey Zoltán: Múltidező háromszéki helységtörténetek , I kötet, Sepsiszentgyörgy. (Kézirat), 71 o.
43 U.o.

25 Az üveggyár területének határai: keleten az 1867 -ben épült római katolikus templom
és plébánia területe, délen a Bálványos fele vezető út, nyugaton Csíkszereda –
Sepsisze ntgyörgy –i országút és északon a Kaszta árok.
A gyár területe 2 holdat tett ki. Ezen a 2 holdon terült el a gyár és a hozzá tartozó
épületek. A gyár udvarán egy patak folyt végig , amely ma is a régi medrében folyik.44
Az üveggár épületei
A gyár területén a legnagyob b helyet maga a gyár foglalta el, a főépület, mely a
gyártelep északi részén feküdt. Hossza körülbelül 80 méter, szélessége 40 méter volt. Fából,
téglából és deszkából épült, zsendelyezett tetővel.
Gyárkémény: Angol vállalat építette 1907 -ben. Téglából ké szült, magassága 50 méter.
A kémény belsejében vasból készült lépcsők vezettek a kémény tetejéig.
Gépház: téglából készült és cseréppel fedték. Itt egyetlen gép volt a hajtó gép. Egyszrű
tüzes gép volt, mint a cséplőgépek, melyet fával fütöttek. E z a gép hajtotta a transzmisszió
segítségével a csiszoló gépeket, a küszürüket és a cirkulát.
Istálló: téglából épült és cseréppel fedték. Itt tartották a fuvarozáshoz használt lovakat,
melyekkel a kész árut szállították.
Igazgatói lakás: nyolc szobából álló n agy épület. Ebben az épületben lakott az idők
folyamán Sovánka István, Albertini Géza, Császár István, akik a gyár igazgatói és
hivatalnokai voltak.
Iroda: itt dolgoztak a fent említett személyek, igazgatói, könyvelői és tisztviselői
teendőket végeztek.
Raktár: fenyő bornafából épült és cseréppel volt be fedve. Körülbelül 30 méter hosszú
volt. Ebbe az épületben raktározták el a kész árut, melyek szállításra vártak.
Őrszoba: itt tartózkodtak az éjjeli őrök, szolgálatuk teljesítése közben.
Fazékkészítő ház: itt külön mester készítette az olvasztáshoz szükséges cementből és
homokból való nagy fazakakat.

44 Szentágotai Árpád: i.m. , 14 o.

26 Hamu zsír készítő ház: a Kaszta nevezetű, ma is meglévő mező árka volt, ahol egy kis
patak folyt. A patak mentén egy fából készült és zsendellyel fedett kisebb ház állott, az
úgynevezett hamu zsír készítő ház.
Egy időben Cs ehországból is szállítottak hamu zsírt.45
Az üveggyár főépületei
A gyár épületbe a déli részen volt a bejárat. Ebbe az épületben az alábbi fontosabb
helyiségek voltak:
Olvasztó kemence: A gyár közepén volt felállítva, alapja téglából épült. Ezen az
alapon állott a kemence. Azon a részen, ahol a felső rész az alappal érintkezett, tehát a
kemence körül, deszkából készült járda volt. Ezen a dobogó félén állottak a fuvó mesterek
munkaközben.
A kemence aljában rostélyok voltak, ezekre tették rá a cementfazekakat, melyeket a
fazék készítő házban állítottak elő. Ezekben a fazakakban olvasztották az üveg készítéséhez
szükséges anyagot. A kemence alját blána fával fütötték, melyet a nyíláson, ak árcsak a
mészégető katlannál a rostélyok alá helyezték.
Maga a kemence, vagyis a felső rész szintén téglából épült, melynek búbos alakja volt.
A kemencén egymástól bizonyos távolságra lyukak voltak kialakítva. Ezeken a lyukakon
keresztül nyúlt be a fuvó m ester és a fuvócsővével merített a kád izzó anyagából.
Edző kemence: A gyár déli oldalán építették meg téglából és cementből a négy edző
kemencét. Ezekben a kemencékben egymásra helyezték a már elkészített üvegtárgyakat és
gyenge lassú tűzzel edzették azo kat. Innen kerültek a gravirozóba, csiszolóba és a két kötöző
házba.
Nyersanyag raktár: Ebben a helységben halmozták fel az üveg készítéséhez szükséges
nyersanyagot. Az esetleges tűzvész megelőzése érdekében, téglából építették.
Finom kötöző ház: A r aktár közvetlen szomszédságában építették, külön bejárattal. Itt
csomagolták a kényesebb, törékenyebb és finomabb tárgyakat. Innen is kapta a finom kötötő
ház nevet. Többnyire az üvegkészítők és fuvó mesterek lányai dolgoztak ezen a helyen, akik
már hozzá voltak szokva a finom munkához. A kész árukat, szállítás előtt papírba és aztán
szalmába csomagolták.

45 U.o., 15 o.

27 Durva kötöző ház: Nevét onnan kapta, hogy a kevésbé kényes, vastagabb üvegárukat
csomagolták ebbe a helyiségben. Ebbe a helyisében is lányok, asszonyok dolgoztak, kik hat,
tíz sőt tizenkét poharat is egybe csomagoltak. A csomagoláshoz zsupp szalmát használtak,
melyet a gyár udvarán folyó patakban áztattak meg.
A szalmát kereszt alakban elhelyezték és arra tették rá a csomagolandó árut. Naponta
ezer pohar at is be tudta csomagolni az itt dolgozó munkásnő.
Gravirozó: Edzés után ide hozták a finomabb poharakat és mintázták. Ebbe a
helységben volt található a kis, alig centiméter vastagságú és csak pár centiméter ármérőjű
smirglikőből készült csiszoló kő, ame ly fent is és oldalt is csiszolt.
Csiszoló terem: Nyolc -tíz darab köszörűkővel volt ellátva, ahol egyszerű
vízespoharakat csiszoltak. A pohár felső részét és alját ráfektették a kőre, és forgatták, hogy a
rajta levő érdesség lecsiszólódhasson .
Szárító: Ebbe a helységben egy -egy alkalommal nyolc méter nyersfát is felhalmoztak.
A nyers fa egészen feketére száradt, sokszor előfordult, hogy a nagyon átmelegedett fa tűzet
fogott. A szárított fát az olvasztó kemencénél és az edzőknél tűzelőnek használták.
Puka (törő): A gyár egyetlen épülete, amely nem a gyártelepen feküdt, hanem a falu
határában a Zsombor patak völgyében. Ebben az épületben törték a megégetett kovakövet, a
békasót.
A Zsombor patak mellett, az út jobb oldalán ma is látható a homokbánya, ahol a
kőveket bányászták. Gömbölyű darabok alakjában a felszínre. A kőveket szekerekkel
szállították a közelben lévő katlanhoz. Ebbe a katlanban égették a fehér kovakővet, melyet a
bányából hoztak. Amikor a nagy hőség hatására a kő megrepedezett, kih ütőtték és targoncával
a közeli törőbe szállították.
A törő vagy "puka", ahogy a bükszádiak nevezték, a katlan közelében volt. Az épület a
patak fölé épült házból állott, melyhez gáton vezették a Zsombor vízét. Az épület beton
földjén, körülbelül 2 méter hosszú, va stag, négyszögletű 40 centiméter széles átmérőjű
faragott tönk feküdt. A fatönkön két darab lyuk volt, melynek alján vas. Ebbe a két lyukba
tették a katlanba megégetett kovakövet.
A törő tengelyéhez felül két gömbölyű vastag fa volt erősítve, melyek alsó részét vas
abronccsal vették körül azért, hogy nehogy széthasadjon. Amint a tengely forgott, az egyik fa
a lyukba zuhant, a másik pedig felemelkedett. A tengely következő fordulatánál fordítva

28 történt. Ilyenformán felváltva zuhantak a törők a lyukba és öss zetörték a megégetett
kovakövet, mint a lisztet.
A megtört békasót ládás szekerekben szállították a gyárhoz, az országúton, mert a
nagy hegy miatt a mezei úton lehetetlen volt megoldani a szállítást.
Mészégető kemence: Az üveggyártáshoz mész is kellett, melyet a falu közelében a
Csürkert végében, a mostani temető alatt égették.46
Az üveggyártásnál használt nyersanyagok.
A gyártelep ismertetése után, rátérek az üveggyárban használt nyersanyagok
ismertetésére. A "pukával" és a mészégető kemencével kapcsol atban már tettem említést a
békasóról és a mészről.
Az alábbiakban a többi nyersanyagról teszek említést.
Hamu zsír: Az üveggyártáshoz szükséges nyersanyagok egyik legfontosabbika.
Bükszád határában a bükkfából nagy máglyát raktak és meggyújtották. A fa elégése után
visszamaradt hamut összegyűjtötték, zsákba rakták és a gyárhoz szállították.
Azonban a falusi asszonyoktól is vásároltak hamút, akik erre a célra összegyűjtötték és
véka számra adták el a gyárnak. Vékája abban az időben 3 -4 krajcár volt.
A ha múzsír készítő házban egy 1000 literes vas üst állott tégla alapon. Ebben készült a
hamúzsír. Megelőzőleg a hamút kádba tették és meleg vízzel öntötték le. Majd üstbe rakták és
tűzet gyújtottak alája. A hamút addig főzték, amíg megvastagodott és hamúzsír l ett belőle.
Egy fazék tartalma 24 óra alatt készült el. A főzés befejeztével a hamúzsírt leszedték, az alját
pedig kidobták. A katlan mellett a hamúzsír készítő mester teljesített szolgálatot, aki többnyire
sepsibükszádi illetőségű volt.
Tűzifa: A fát S epsibükszád erdőiből vágták, többnyire bükszádi, de más falubeli
emberek is. A levágott fát szekerekkel szállították a gyérhoz. Ebben az időben pusztultak el
Sepsibükszád gyönyörű erdői.
A gyár az üveg anyag olvasztására és a gépek hajtására évenként 400 0 köbméter fát
használt fel.

46 U.o., 16 -18 o.

29 1912 -13-ban megváltozott az olvasztási eljárás módja, ugyanis a gyár északi oldalán
gázfejlesztő kazánt állítottak fel. Az itt fejlesztett gázt csatornán vezették az olvasztó
kemencébe, ezzel lerövidult a nyersanyag olvasztás ának folyamata is.
Üvegcserép: A gyárnál felhasználták az eltörött üvegek darabjait is. Ezeket kezdetben
szekérrel, majd 1897 után vonattal szállították Bükszádra.
Szóda: Boszniából és Marosújvárról szállították Bükszádra.
Az üveggyártáshoz szükséges a nyag elkészítése
Miután a szükséges nyersanyagot előkészítették, az anyagkészítő mester összekeverte
az anyagot, a "materiát" ahogy mondták. Annyira gyakorlott volt, hogy tudta melyik anyagból
milyen mennyiséget kell tennie. Az anyag összekeverése az anyagraktárban történ t, innen
vitték a kemencéhez hosszú füles ládákban és a kemence oldalán lapáttal dobták be a
fazekakban.
Az anyagnak 24 órán át, később 12 óráig kellett olvadnia, anélkül, hogy közben
kevergették volna. Az így megolvadt anyagot egy keveset lehütötték, me rt így könnyebben
lehetett feldolgozni.
Sokszor megtörtént, hogy az anyag éjjelre olvadt meg, ilyenkor a szakmunkásokat
felköltötték. Máskor pedig vasárnapra olvadt meg az anyag, ebben az esetben az
üvegkészítéssel foglalkozó munkásoknak dolgozniuk kellet t.47
Üvegkészítés folyamata
Az olvasztókemence rostélyán 8 -10 fazék, vagy kád volt elhelyezve. Minden edény
fölött egy nyílás tátongott a kemence oldalán. Minden nyílásnál egy -egy mester állott. Hosszú
vascsövet, úgynevezett pipát tartott a kezében, mely nek maga felé eső részére egy 25 cm
hosszú faszipka volt erősítve, nehogy száját az átforrósodott vascső megégesse.
A pipával benyúlt az üveganyagba, melyből kevés a pipára ragadt. A ráragadt rész, az
üvegcsepp, lassacskán hagyma idommá alakult át és a p ipa végén jól megtapadt. Ebben a
pillanatban a fúvómester megfordult, és a pipa végén lévő anyagot a formába fújta. A formát
lent a gyár földjén egy gyerek, „a formafogó” tartotta két fülénél fogva. A formába a
formafogó előzőleg egy szalmaszálat tett, ami nt a fúvómester az anyagot a formába fújta, a
szalmaszál azonnal elégett, lángot vetve.

47 U.o., 19 o.

30 A mester nagy ügyességgel fújta a születendő üveget és bezárta a formába állandó
fúvás közben. A tüzes üveganyag a formában megmerevedett. Miután a mester kivette a
formából, a formafogó egy cseber vízbe tette az átforrósodott formát. A mester mellett egy
kétágú, villa alakú vasállvány volt elhelyezve, ládában pedig hamu. Erre az állványra tette a
palack végét, és körös -körül megcsiszolta, majd kevés vizet cseppentett a cső végére. Ebben a
pillanatban az üveg elvált a cső végétől és beleesett a hamuval telt kis ládába. Ezután a
nagyobb fiú, az úgynevezett „purtálló”, egy kb 2 m hosszú vékony tömör vasrudat bedugott az
üveg szájába és az edzőkemencéhez vitte, ahol gyeng ébb tűz mellett megedződött.
A palackokat és egyéb tárgyakat egyenként fújták. Csak lámpaüveget készítettek
egyszerre két darabot egy formában. Ezt edzés után kis köszörűvel elvágták.
A formafogó gyerekek, falusi, iskolát végzett 14 -15 éves fiúk voltak , akik havi két
koronát kaptak munkájukért. Az egyes készítményekre, mint például a lámpaüvegre védjegy
is került, a gyár monogramja. A durvább tárgyakra nem került monogram.48
A gyár saját készítményei
A sepsibükszádi gyár készítményei főképp sörös és á sványvizes palackok voltak.
Ezeknek készítésére különösen nagy figyelmet fordítottak. Ezenkívül közönséges öblös
üvegeket, poharakat, háztartási üvegtárgyakat, uborkás és borvizes üvegeket, vizes poharakat,
pálinkás és decis üvegeket készítettek.
A finom abb tárgyakat, mint az asztali és ivókészletek, talapas poharak, magyar stílusú
csiszolással és festéssel állították elő.
Ezekből az üvegekből mára nagyon kevés maradt meg, de a sepsibükszádi Mikes
Ármin Általános Iskola épületében, mely régen Mikes gróf vadászkastélya volt, ma is
megtekinthető egy kiállítás azokból az üvegtárgyakból, amelyek fenn maradtak a huta
területén.
Egy általam szervezett fogarasi kirándulásom során, a Fogarasi -várat látogattuk meg
iskolánk tanulóival. Büszkén mutattam nekük , a néhány kivételes precizitással és szembetűnő
aprólékossággal elkészített üvegtermékeket, melyek a sepsibükszádi üveghuta készítményei
voltak, sőt a magyaros stílusú díszítés is megjelent rajtuk.

48 U.o., 20 -21 o.

31 Láthatjuk tehát, hogy e gyár nagyon aprólékos, manuális mu nkaerővel dolgozott,
olyan precizitással, mely fennmaradó hírnevet adott nemcsak a gyárnak, de ezáltal a falunak
is.49
A sepsibükszádi üveggyár áruinak szállítása
Az üveggyár versenyképességét a XIX. század végéig nagyon megnehezítette az a
körülmény, hog y mint a nyersanyagot, mint a kész árut Bükszádtól Brassóig mintegy hatvan
kilométer távolságra szekéren kellett szállítani.
A Brassó – Sepsiszentgyörgy – Csíkszereda – Gyimesi vasútvonal ebben az időben
csak tervben és papíron létezett.
A szalma és papí r közé csomagolt árukat szekerekre rakták. Egy -egy szekérre 600 –
1000 darab különféle üveget tettek. Rendszerint 3 -5 szekér ment együtt a hosszú útra.
Egyszerre indultak el a gyár udvaráról.
Egy-egy ilyen utat 6 -7 nap alatt tettek meg , a távoli helyiségek et pedig 2 sőt 3 hét alatt
járták meg. Távolabb eső helyek voltak: Tecuci, Adjud, Segesvár, Aranyos -Torda megye,
Beszterce.
Természetesen a szekérrel szállított üvegekből nagyon sok tönkre ment, bármilyen jól
is csomagolták be azokat. A rossz döcögös utak on lehetetlen volt annyira vigyázni, hogy a
szállítmányba ne essen kár.
Elmondhatjuk, hogy a sepsibükszádi üveggyár történetében döntő jelentőségű szerepet
játszott az 1897 -ik év.

49 U.o. , 21 o.

32
3.3. Sepsiszentgyörgy -Csíkszeredai v asútvonal megépítésének
rövid t örténete
Háromszék vármegye sokáig nélkülözte a vasútat. A székelyföldi vasútépítkezés terén
az 1895. évi VII. Törvénycikk előrelépést hozott, ez rendelte el a székely vasút megépítését. A
törvény kimondta: " A brassó -háromszéki h. é. vasútnak Sepsiszent györgy állomásából
kiinduló és Csikszeredán, Csikrákoson, Gyergyószentmiklóson át a Marosvásárhely –
szászrégeni helyi érdekü vasút Szászrégen állomásáig vezetendő gőzmozdonyu vasutvonalnak,
továbbá az e fővonalból a legalkalmasabb pontokon kizárólag, egyfel ől a Ghymes szorosig,
illetve a magyar -román határszélig, másfelől a Héjjasfalva -székelyudvarhelyi h. é. vasú tnak
Székelyudvarhely állomásáig vezetendő szárnyvonalaknak az érdekeltségi hozzájárulások
felhasználásával államköltségen leendő kiépitése ezennel elrendeltetik "50.
A kormány a tervezett vonalak közül elsőként a Sepsiszentgyörgy -Csíkszereda –
Gyimes vasút kiépítését határozta el. A teljes vonalhossz közigazgatási bejárását követően
1895 májusában megkezdődött a földterületek kisajátítása.51
Pályázat ot írtak ki a két vonalszakasz építési munkálataira, a szerződések megkötésére
1895. szeptember 28 -án került sor. Az állomásép ületek terveit a MÁV készítette . A
vasútvonalat négy szakaszra osztották, ezeknek a hossza 14 -17 km között váltakozott.52
A vasút vonal -építésre a történelmi Magyarország minden részéből érkeztek munkások.
A vállalkozók előkészítő munkálatokat végeztek, több helyen vízmentesíteni kellett a terepet,
más helyeken erdő – és cserjeirtásra került sor. Az építést azonban hátráltatta az 1896 . április –
júliusa közötti esős időjárás, de ennek ellenére a vasútépítkezés gyorsan haladt előre.
A vasúti sínpárok 1896. október 7 -én elérték Csíkszeredát, így bekapcsolódott a vasúti
forgalomba, annak ellenére, hogy a hivatalos megnyitására csak a követ kező év áprilisában
került sor. 53

50 https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6569 , [letöltve: 2017. május 30.]
51 Gidó Csaba: Vasszekér és mozdonygőz. A székelyföldi vasút története (1868 -1915) , Pro -Print Könyvkiadó,
Csíkszereda, 2013, 141 o.
52 U.o., 142 o.
53 U.o.

33 A két vármegye közigazgatási bizottsága, lakossága, az építkezési vállalkozok több
ízben kérték a vasút megnyitását, azonban a minisztérium és a MÁV részéről visszautasító
válasz érkezett.
A MÁV elutasította a vállalkoz ók azon kérését is, hogy az elkészült Sepsiszentgyörgy –
Bükszád vonalat átadják a forgalomnak, mert így a bükszádi állomást ideiglenes végállomássá
kellett volna alakítani és ez emelte volna a költségeket.54
A vasútállomások összekötettésének kiépítése a tö rvényhatósági közúttal
helységenként változott. Egyes helyeken a MÁV, más helyeken a törvényhatóság, a vármegye
közösen építette és tartotta fenn ezeket az utakat. Bükszád esetében az állomáshoz vezető út
kiépítésének és fenntartásának feladatkörében bevon ták a Mikes -féle üveggyár tulajdonosait
is.55
A Sepsiszentgyörgy -Csíkszereda vasút ünnepélyes megnyitásár a 1897. április 4 -én
került sor, melyen jelen volt a kormány részéről Dániel Ernő kereskedelmi miniszter.
A nagy esemény Sepsibükszád lakosságát nem hagyta érintetlenül. Ezen a napon
Bükszád állomásán nagy csoport érdeklődő jelent meg, Sólyom Géza római katolikus
plébános üdvözölte a minisztert, a község nevében.
Ezzel a nappal a sepsibükszádi üveggyár újabb fejlődésnek indult. A kész árut már
nem ke llett szekéren szállítani, hanem helyben rakh atták kocsikra, hogy rövid idő alatt
eljussanak az ország minden részébe.56 A vasút megépítése után a bükszádi üveggyár
Háromszék megyének legnagyobb gyára lett.

54 U.o. , 144 o.
55 U.o., 146 o.
56 Szentágotai Árpád: i.m., 26 o.

34
3.4. A gyártelep végnapjai

1914 -ben, az első v ilágháború kitörésével a bükszádi üveggyár végé rvényesen
beszüntette működését, hiszen elkezdődött a mozgósítás. Munkásai bevonultak katonának.
A háború alatt és után az üveggyár rohamos pusztulásnak indult. Berendezései, gépjei
gazdátlanul hevertek. Az épület 1928 -ig „haldoklott”, ekkor a gróf törvényes szerződéssel
eladta a területet több falusi lakosnak.
Az új tulajdonosok házakat építettek a gyártelep helyére, az épület faanyagát és
minden használható részét eladták, az egyetlen nagy gépet gróf Mike s Ármin Zabolára
szállítatta.
Mára se híre se hamva a bükszádi üveggyárnak, mely oly sok embernek adott
megélhetést, és nagyban hozzájárult tulajdonképpen az egész ország üvegszükségleteinek
kielégítéséhez. Ma csak színes üvegszilánkok maradtak, de azok minden kétséget felülmúlva
bizonyítják ennek a hatalmas telepnek az egykori szilárdságát. Ahol régen a gyár állt, ott ma
már családok élnek, de a gyerekek elmondják, mai napig is találnak a kertben apró, színes
üvegszilánkokat.57

57 Szentágotai Árpád: i.m., 26 -27 o.

35
3.5. A község lakói és a földesurak közötti viszony

Amint már említettem, Sepsibükszád terülte kezdetben hegyestől, mezőstől a Mikó -,
később pedig házasság útján a Mikes család tulajdona lett.
A földbirokosoknak csordáik, nyájaik földjeik voltak. A csordát és a nyájat őrizni, a
földet pedig megművelni kellett. Ebből a célból hozatták a faluba az idegen béreseket,
pakulárokat, földműveseket. Az üveggyárhoz pedig a többnyire Cseh – és Németországból
származó szakmunkásokat.
Azon a címen , hogy a falu lakói és az üveghuta munkásai betelepített cselédek és
idegenből jött gyári munkások, a földbirtokosok megfosztották a lakosságot attól a
lehetőségtől , hogy az általuk megművelt és használt földnek tulajdonosuk lehessenek.
A betelepített cselédek és gazdálkodók idővel kevés helyet ka ptak a gróftól és ennek
fejében irtaniuk kellett az erdőt, az grófi udvar és az üveggyár részére. A kiirtott erdők helyén
apró házakat építettek maguknak.
A grófot az udvarbirák segítették tervének keresztülvitelében. Az udvarbirák nagyobb
területet kapt ak, mint a falu szegényebb, földhözragadtabb telepesei.
A gróf ezekben az időkben gazdálkodott is, a grófi gazdálkodás központja a falu
központjában épített kastély volt, amelyet a falu lakossága egyszerűen "udvar" – nak nevezett.
A grófi földet béresek művelték a mindenkori intéző és gazdatiszt irányítása mellett. A
kaszálókkal is ugyanez volt a helyzet. Nagyobb munka idején, például szénagyűjtés
alkalmával a béreseken kívül a falu lakossága is dolgozott a grófnak. A fiatal lányok,
asszonyok takartak, az idősebb férfiak pedig boglyákat raktak – tehát elmondhatjuk, hogy az
uradalom földjeit robotban művelték. 58
Az 1848 -as forradalom változást hozott a f alu lakosainak életében, amikor a Diéta
hivatalosan eltörölte a robotszolgáltatást. A többi településekh ez viszonyítva a zsellérsorsú
lakosság nagyobb létszámba iratkozott be a nemzetőrség soraiba, hogy támogatást nyerjenek a
közvéleménytől a sorsuk iránt. A sepsibükszádi férfiak közül sokan a Gál Sándor csapatában
szolgáltak.

58 Szentágotai Árpád: i.m. , 10 o.

36 A forradalom bukása után azo nban nem teljesült a lakosság álma.
Végül a döntés 1873 -ban született meg a telepítvényesek felszabadításának
módozatairól, mely szerint a meghatározott időre szerződött telepítvényesek számára csak a
belső telkek megváltását írta elő. Ennek a rendelkezés nek az volt a következménye, hogy
Bükszád teljesen közer dő és közlegelő nélkül maradt.59
Megkezdődtek a perek, melyek kimenetelétől függött a falu 400 családjának a sorsa.
Ebben a zavaros időszakban a falu közhangulata pattanásig feszült volt. A Székely Ne mzet
című újság 1884 -ben bükszádi zavargásokról számol be: "Gróf Mikes Benedek Bükszád
telepítvényes lakói ellen pert indított. A törvényszéki végzés kihírdetésekor a férfiak
vasvillával, botokkal, a nők nyársakkal felfegyverkezve, mintegy ezren követelték az ügy
megsemmisítését. A bükszádiak küldöttséget menesztettek Bécsbe…… " 60
A király előtt a küldöttség tagjai ( Száfta György, Keresztes János, Orosz György,
Sánta János, Antalka József ) feltárták az őket ért igazságtalanságot. A király meghallgatt a a
küldöttség panaszát és úgy intézkedett, hogy a falu lakosságát hagyják meg birtokukban.
A küldöttség egyes tagjai nemsokára megfizettek a nagy útért más formában is.
Keresztes Jánost 3 hónapig zárták be, sokáig nem volt szabad elhagynia a megye terüle tét
engedély nélkül. 61
1894 -ben a Székely Híradó tudósít a bükszádiak kálváriájáról: " A bükszádiak a
jobbágyság felszabadítása után is függő viszonyban maradtak a Mikes udvarral szemben. Az
udvar legelőt és fát ingyen adott és ezért a falusiak kötelesek voltak az üveghuta számára
szükséges fát a közeli erdőből ölenként 1 forintért szállítan i. Idővel a közeli erdők levágatták,
de az udvar követelte, hogy 3 -4 napi időt lefoglaló távolságra levő erdőből ölenként a régi 1
forintért szállítsák a megnagyobbított huta számára a nagyobb mennyiségű fát, ezen kivűl a
legeltetési jogot is megvonta. A s zükséges favágást is túlságosan szigorú korlátok közé
szorította. Két század katonát ezért az udvar az állítólagos lázangók megfékezésére
odarendelt. Egy hónapnál több ideje, h ogy a katonák be vannak szálláso lva a falusiakhoz.
Míg a férfiakot favágásra és szállításra kényszerítik, a nők ki vannak szolgáltatva a katonák
kényének. "62

59 Cserey Zoltán: i.m. , 68 o.
60 U.o., 68 o.
61 Szentágotai Árpád: i.m. , 11 o.
62 Cserey Zoltán: i.m. , 69 o.

37 A század parancsnoka beláthatott a dolgok mélyébe és rájött, hogy a falu lakóival
nincs semmi baj, nem cselekszenek semmi olyant, amiért Bükszádon a rendet fenn kellene
tartani. A század visszavonásakor a gróf kénytelen volt megfizetni a katonaság kiküldésével
járó költségeket. 63
Végül a törvényszéki döntés a megválthatás jogát minden telepítvényes falu lakójára
kimondta, azonban a Mikes család mindenképpen saját tulajdonába sze rette volna megtartani
a nagy kiterjedésű erdőbirtokot. Így a per 1896 -ig húzódott, felemésztve a falu lakosságának
anyagi alapjait.
Az anyagi romlás több nyílt elégedetlenség kitöréséhez is vezetett. 1894 -ben a Székely
Híradó meg is jegyzi: "A Bükszádia k, kik a szabadságharc alatt valamennyi székely község
közt a legtöbb honvédet állították ki, elkeseredve kérdezik, hogy miért harcoltak ők Gál
Sándor alatt, ha most is jobbágyként bánhat a hatóság és uraság velük. " 64
Ennek az igazságtalan helyzetnek az 1921. július 23 -i agrárreform vetett véget, kivette
a hatalmat Mikes Ármin gróf kezéből. A község lakói, szegényei és nincstelenjei vették
birtokukba a földet.
1940 -ben a gróf bizonyos részt visszakapott a kisajátított birtokából, különösen az
erdőkből. Ismét az ő tulajdonába került a Bálványos fele vezető út két oldalán levő erdőség.65

63 Szentágotai Árpád: i.m. , 11 o.
64 Cserey Zoltán: i.m. , 69 o.
65 Szentágotai Árpád: i.m. , 11 o.

38
3.6. A szecesszió mestere: Sovánka István
Az üveghuta tevékenységéhez fűzödik Sovánka István neve, aki Lipótszentmiklóson
született, 1858. december 26 -án, földműve s szülők gyermekeként, és 1944. február 23 -án, 86
éves korában hunyt el Sepsibükszádon. Sírja a sepsibükszádi temetőben látható, kőből faragott
síremlék.66
Már iskolásként kitűnt tehetségével, amikor életnagyságban lerajzolta I. Ferencz
József császár fele ségét, Erzsébet királynét, és a képhez faragott keretet is készített. Ezért
pénzjutalmat é s egy ködmönt kapott. 67
A szobrászatot 1875 -1880 között Fadrusz János osztálytársaként tanulta. Sovánka
életében sorsdöntő esemény a kolozsvári Mátyás -szoborpályázat , melyen 1893 -ban részt
vett.68
Mint ismeretes, a pályázatot Fadrusz János nyerte meg. Kudarcnak könyvelhette el a
teljes ítményét, mert ezután az üvegművességnek szentelte élete nagy részét.69
Sovánka István 1901 -től három -négy éven át rendszeresen jelentk ezik a rangosabb
hazai és nemzetközi kiállításokon egyaránt, erős pozitív visszhangot váltva ki. 70
1907-ben Sepsibükszádra költözött feleségével. Négy gyermeke közül kettő – Károly
és Hermina – Felvidéken maradt, Rudolf és Stefá nia pedig követte őt Büksz ádra. 71
Bükszádi éveiben az üvegman ufaktúra jó nevéhez járult hozzá. 1907 -ben hárman
vették bérbe Mikes Ármintól a bükszádi üveggyárat. Sovánka idejében metszett, csiszolt,
gravírozott, zománcfestett és formába öntött poharak, tejes -, borvizes – és befőtte süvegek,
kancsók, kulacsok, világítóeszközök, ablaküvegek, nagyítók, tányérok, vázák, gyógyszeres és
illattszeres üvegek, ivókészletek készültek.72

66 Barabás Hajnalka: „Egy felvidéki üvegműves és játékkészítő Sepsibükszádon”, in: A Székely Nemzeti Múzeum
Évkönyve, Acta Siculica 2011 , 564 o.
67 U.o. , 564 o.
68 Bunta Magda, Katona Imre: Az erdélyi üvegművesség a századfordulóig , Kriterion Könyvkiadó, Bukarest,
1983, 119 o.
69 Barabás Hajnalka: i.m. , 564 o.
70 Varga Vera: Régi magyar üveg , Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1989, 47 o.
71 Bunta Magda, Katona Imre: i. m., 121 o.
72 Barabás Hajnalka: i.m. , 565 o.

39 Sovánka bükszádi évei bizonyítják, hogy a XX. század elején Erdélyben itt készültek a
kor esztétikai igény eit leginkább megközelítő díszüvegek73
A bükszádi hutának az első világháborúval bekövetkező bezárásával kapcsolata az
üvegművészettel végérvényesen megszakadt. Élete hátralevő éveiben fényképészettel,
faszobrok és gyermekjátékok faragásával, festészettel foglalkozott.74
A gyergyatartók, sakkbábuk és csillárok mellett, az útokorra maradt egy
neoreneszánsz stílusban faragott íróasztal, amelyet Sovánka egy málnási tanító rendelésére
készített, de az végül nem tudta kifizetni. Az íróasztal később Török Áron t ulajdonába került,
aki a Székely Nemzeti Múzeumba letétbe helyezte a becses darabot.
A család fenntartását a továbbiakban a Bükszádon berendezett játékgyár vagy műhely
szolgálta. Az egész országból kapott megrendeléseket, Székelyföldön kívül Aradra,
Seges várra, Brassóba, Kolozsvárra, Temesvárra, de Câmpinára, Ploiești -re vagy Bukarestbe is
szállított a játékokból. A hintalótól a kis szekérig vagy ,,guruló Gusztitól" a vasúti kocsikat
vontató mozdonyig a piaci igények és a játékok kitalálójának ötletessége határozt a meg azok
sokféleségét. A több alkalmazottat foglakoztató kezdeményezéséről 1928 -ban a
következőképpen vélekedett: ,,nekem nincs gyáram, csak egy játékáruműhelyem, amelyben
elsőrendű gyermekjátékok készülnek fából".
A fajátékok gyártásának hagyo mányát a háború után Sovánka István fia, dr. Sovánka
Rudolf éltette tovább, akinek Árkoson, majd Sepsiszentgyörgyön berendezett műhelyében
készültek a Bükszádon már jól bevált játékféleségek, kiegészülve az újabb korok
divatáruival.75
Az eddigi ismeretem a lapján elmondhatom, hogy Sovánka István, a sokoldalú,
tehetséges ember bármibe is kezdett, mindenben eredményes munkát végzett, azonban igazi
önmagát az üvegtárgyak díszitésének művészi szintre emelésével adta.

73 Cserey Zoltán: „Százötven éve született Sovánka István. Az üvegművész emlékére”, in: Háromszék. Független
napilap , Sepsiszentgyörgy, 2008. december 17.
74 Barabás Hajnalka: i.m. , 565 o.
75 Cserey Zoltán: „Százö tven éve…i.m.”, in: Háromszék. Független napilap , Sepsiszentgyörgy, 2008. december
17.

40
4. Sepsibükszád a XX. században
4.1. A két világháború
A két világháború alatt a falu lakosságának férfi tagjai bebizonyították
hazaszeretetüket azzal, hogy életüket nem kímélve, hősiesen védték hazájukat.
Az első világháború idején Sepsibükszádról nagyon sok férfi vonult be katonának, az
osztrá k-magyar hadseregbe. Sokan életüket vesztették, mások pedig hadifogságba kerültek.
Az 1920. június 4 -én aláírt trianoni békeszerződés következtében Erdélyt Romániához
csatolták, melynek eredményeként a faluban román adminisztráció lett, az iskolában román ul
folyt az oktatás. A járásbíró ellenőrzése alatt tartotta a falut, aki arra kötelezte a falu lakóit,
hogy románosítsák a neveiket, így az anyakönyvbe a neveket románra fordítva írták be.
A magyar politikai és katonai vezetés 1939 -től több ízben kereste az alkalmat
Románia magyarlakta területeinek visszaszerzésére, habár a revízios törekvés
megvalósításában álláspontjuk gyökeresen különbözött. Erdély a hadak útján – 1940 -1944
című könyvből idézek: ,,Míg a honvéd vezérkar főnöke, Werth Henrik vezérezredes
irányította katonai vezetés kizárólag Németország segítségével, addig Teleki Pál vezette
kormány német jóváhagyás és közbenjárás nélkül, önerőből, ha szükséges, Honvédség
részvételével gondolta megvalósíthatónak a trianoni békediktatúra által elcsatolt er délyi és
székelyföldi területek visszaszerzését. Mivel a németek és a nyugati hatalmak közötti
összecsapás elkerülhetetlennek látszott, Teleki Pál az eddiginél is óvatosabban igyekezett
fenntartani Magyarország semlegességét.”76 A megoldást végül az hozta, hogy 1940
júniusának végén a Szovjetunió felszólította Romániát Besszarábia és Észak -Bukovina
átadására. Ezt követően Magyarország szintén területi követeléssel lépett fel Romániával
szemben. 1940. augusztus 30 -án egy német -olasz döntőbíróság értelmében Románia át kellett
engedjen Magyarországnak 43000 km2 -t több mint 2,5 millió lakossal. Ez volt a második
bécsi döntés. A második bécsi döntés értelmében, a magyar honvédalakulatok diadalkapukon
és virágszőnyegen vonultak be a nemzeti színekkel fellobogózott erdélyi nagyvárosokba és
Székelyföld többi kisebb -nagyobb településeire.

76 Illésfalvi Péter, Dr. Szabó Péter, Számvéber Norbert: Erdély a hadak útján 1940 -1944 , Puedló kiadó,
Budapest, 2010. 157 o.

41 1940. szeptember 12 -én Sepsib ükszádra is megérkeztek Csíkszereda felől a magyar
hadsereg katonái. Székelyföld egyik nagy kérdése 1940 -ben, a második bécsi döntés alapján
Magyarországhoz visszacsatolt Észak -Erdély földrajzi helyzete és a megvont határ által
visszanyert terület különleg es alakja volt, amely különleges katonai védelmet igényelt. A
Kissármás térségben levő beszögellés, a zsákszerű területet hetven kilométerre húzta össze. E
keskeny terület Székelyföld délkeleti sarkában, tehát éppen Háromszéken, még szűkebbre
zsugorodott, s oda csapatokat bevinni, lőszerrel, élelemmel ellátni igen kockázatos dolog volt.
Székelyföld védelme a Marosvásárhelyen székelő Székely Határvédelmi Erők
hatáskörébe tartozott. A hadi szemlejelentésekből kitűnik, hogy a székelyföldi körkörös
erődítések rögtönzöttek voltak, így a Seps ibükszádnál épült völgyzár is.77
Magyarország háborúba lépése után, Erdélyben is megkezdődött a hadsereg
mozgósítása, így a sepsibükszádi férfiaknak is be kellett vonulniuk a hadseregbe. 1943.
október 1 -től kezdetét vette az 1924 -es és 1925 -ös évjáratú székely legények bevonultatása is.
Őket a helybéliek leginkább csak "leventekatonának" neveztek. Őket nem a frontra, hanem a
székely határőrökhöz küldték, az Úz völgyébe.
1944 -ben a falu a németek és szovjet csapatok vonulásá nak útjába esett. A német
csapatok Sepsiszentgyörgy irányából jöttek és Csíkszereda irányába tartottak. Gyorsan
vonultak végig a falun, hisz a szovjet csapatok már a nyomukban voltak. A falu lakossága a
közeli erdőkbe keresett menedéket az orosz bombázások elől. Románia 1944. augusztus 23 -i
átállását követően magyarellenes erőszak söpört végig az országon. A román hatóságok
megkezdték a dél -erdélyi magyar civilek (lelkészek, írók, szerkesztők, vállalkozók)
internálását, majd az észak -erdélyi magyarság is ha sonló sorsra jutott.78 Az internálások egyik
alapja a vezérkar azon rendelete, amely hadifoglyoknak nyilvánította a magyar
katonaszökevényeket, vagyis azokat, akik alakulatuktól elszökve hazatértek otthonaikba. A
határvadász zászlóaljakban szolgált székelye k közül sokan haza tudtak szökni. Ezeket a
személyeket ezerszámra fogták össze a román csendőrök és a különböző internálótáborokba
hurcolták, ahonnan csak kevesen térhettek haza.79
Különböző önkéntes félkatonai egységek jöttek létre (összesen kilenc), amel yek közül
a leghíresebb a Gavrilă Olteanu -vezette „Iuliu Maniu” Erdélyi Önkéntes Ezred (Regimentul

77Rabocskai László, Gödri Judith, "Sólyomkő -Andezit" tanösvény , T3 kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2009, 30 o.
78 Benkő Levente: Hideg napok Székelyföldön (Adalékok a Maniu -gárda történetéhez, háromszéki és csíki
útjához) in Székelyföld 2012. augusztus
79 Vincze Gábor: Illúziók és csalódások , Fejezetek a r omániai magyarság második világháború utáni történetéből,
Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999,32 o.

42 de Voluntari Ardeleni „Iuliu Maniu”). A Maniu -gárda szervezése szeptember hatodikán
kezdődött meg Brassóban, szeptember 15 -én a voluntárok már Sepsiszentgyör gyre érkeztek,
ahol hozzákezdtek a „rendteremtéshez”. A városban és a környező falvakban fosztogattak,
raboltak, bántalmazták a helyi lakosokat.80
Az alábbiakb an bemutatom, hogyan emlé keznek a falu lakósai a haború éveire . Gál
Zoltán Béla, sepsibükszádi lakos emlékeiben a következők maradtak meg: 1940 -ben a II.
bécsi döntés alkalmával vonultak be a magyar katonák, és foglalták el Erdély észak -keleti
részét. A bevonulás alatt kisebb konfliktusok voltak a lakosság között. A Sólyomkő, a falu
közelében levő magaslat, amelynek csúcsán két ágyú volt beépítve, az egyik ágyú Háromszék
felé volt irányítva, mely 12 km -re lőtt, a másik Hargita fele. Az Olt völgye, a Kaszta –
Rakottyás rész tele volt bunkerekkel, valamint aknamező volt lerakva. Az építkezési
munkálatok at Daru mérnők irányította – ő már az építkezés idején be volt szervezve az orosz
kémhálózatba. A bükszádi védőbástyát a háború alkalmával kikerülték, a magyar és német
katonák a mi területünkön vonultak vissza. Márton Lajos százados vezzete a katonákat ak i
aknára lépett, Mindkét lábát levágta az akna, emiatt főbe lőtte magát., Ahol meghalt, a
harcmezőn van eltemetve.
Gál András (az interjút készítő dédnagytatája) 1940 -44 között a kézdivásárhelyi
tanyahatárvadász században szolgált, Budapesten vett részt továbbképzésen, ezért 1964 -ig
rendszerellenesnek volt nyílvántartva. A háború ideje alatt a katonáknaknak a falu lakói
élelmiszert kellett biztosítsanak.81
Niczuly Pál, sepsibükszádi lakos a következő dolgokat meséli: „A háború idején 6
éves voltam. Jól e mlékszem, ahogy szüleimmel és a szomszédokkal a mezőre, erdőre
vonultunk, ott fából kalibákat készítettünk. Sokszor még egy hetet is eltöltöttünk itt. A szülők
hazamentek, élelmet hoztak. A németek végig járták a falut és felszólították az embereket,
hogy menjenek óvóhelyre mert jönnek az oroszok. Az oroszok kegyetlenek voltak, szivarat,
élelmet követeltek. ”82
Ebben az időszakban a megélhetés nagyon nehéz volt. A nagyobb testvérek a
bunkerekből vasat gyűjtöttek, eladták, majd zabot, árpát vettek az árából. Megőröltették a

80 Uo. 33.
81 Interjú Gál Zoltá n Béla sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád, 1945 ). Készítette: Gál Anita,
Sepsibükszádon, 2017. 02. 15. [ Az interjú és átir ata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 1 o.
82 Interjú Niczu ly Pál sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád, 1935 ). Készítette: Gál Anita, Sepsibükszádon,
2017. 02. 16. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 2 o.

43 helyi vízi malomban, amiből készült az árpa és a zab cipó. Élelmet az üzletben nem lehetett
kapni, ki mit megtermelt azt ette meg.
A háború ideje alatt a magyar katonáknak erődítmény volt a falu Tusnád felőli részén.
A Somkő hegység keleti oldalában óvóhely, bunker volt. A falu területén 3 -4 betonbunker
volt építve, melyben lőszereket tároltak, a katonáknak fából készült óvóhelyeik voltak.
A katonáknak az ételt a Borvíz utcában a Pirámpel és Gál épületében lévő konyhának
kialakított részé n állították elő, onnan szállították tovább. A férfiak távolléte nagyban
befolyásolta a gyermekek és nők életét.. A nőkre hárult a mezei munka, az állatok gondozása
és a gyermekek nevelése is. A katonák kihasználták a férfiak távollétét, a nőknek nagyon
sokszor bújkálniuk kellett a katonák elől, mert zaklatták őket. A háború után nagyon sok
férfit vittek el fogságba Szibériába és a Földvári börtönbe.83
Jankó Ilona, sepsibükszádi lakos beszámolója szerint, melyet azzal kezdett, hogy
1939 -ben Németország meg szállta Lengyelországot és megkezdődött a háború, ezt követően
1940 -től – 1944 -ig „mi a Magyar világhoz tartoztunk, és nálunk levente katonák voltak,
nagyon nagy szigorúság alatt ”84. Az alakulat Tusnádfürdőn volt, onnan kapták meg
édesapámék a "SAS" behívot . A behívó névre szóló katonai behívóparancs volt a második
világháborúban , gyors küldeményként kezelték, címzettje köteles volt 48 órán belül
bevonulni. Nevét a parancson feltüntetett nagy betűs „SAS” feliratról kapta, amely a „Sürgős
Azonnal Siess” vagy a „Sürgős, Azonnali, Soronkívüli” kifejezések rövidítése volt.85
„Minket itthon a katonák nem bántottak, de van tudomásom olyan esetről a faluba n,
hogy az átvonuló katonák lelőtték, mivel az illető a saját lányait védte a katonától. Én mind
leányka visszaemlékszem, hogy édasapám milyen soványan jött haza a háborúból és mesélte
nekünk, hogy nem volt mit egyenek és igyanak. Szomjúságukat hóval oltot ták. Mi itthon
éldegéltünk, nagy szegénységben, mert azoknak a katonáknak, akik vonultak át a falunkon
enni kellett adni. Abban az esetben ha megtagadtuk a parancsot, máris mutatták felénk a
puskát. Abban az időben még pengős világ volt, most is látom maga m előtt, ahogyan
édesanyám csukorgatta, dugdosta a csűrbe azt a kicsit, azért hogyha kell valamire nekünk

83 Interjú Niczuly Pál sepsibükszádi lakossal, i.m. , 2 o.
84 Interjú Jankó Ilona sepsibükszádi lakossal ( szül. Sepsibükszád, 1936). Készítette: Bálint Kriszta,
Sepsibükszádon, 2017. 01. 04. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 3 o.
85 https://hu.wikipedia.org/wiki/Beh%C3%ADv%C3%B3parancs , [letöltve: 2017. március 13. ]

44 akkor legyen, ne kerüljön a katonák kezére. A visszavonulás idején nagyon sok katona
hallottnak tetette megát, így sikerült életbe maradniuk ”.86

Nagy Klára, sepsibükszádi lako s emlékei: „A háborúról nekem nincsen olyan sok
emlékem, hiszen még csak hat éves voltam. Arra emlékszem, hogy nagy udvarunk volt és az
tele volt német katonával. A szüleim enni adtak a katonáknak, hiszen azok nem bántottak
minket . Az egyik katona felvett engem az ölébe és sírni kezdett, valószínű eszébe jutottak az ő
gyerekei és az, hogy talán többé nem látthatja őket. A faluba kidoboltatták, hogy mindenki
hagyja el az otthonát, mert közeledik a veszély.
Abba az időszakban mikor az oroszok bombázták a falut, a falu népe menekült minél
messzébbre. Mi túl az Oltra menekültünk, ahol bebújtunk az árokba. Édesapám fájó szívvel
nézte, hogy pont a mi csűrünket találták el, de nagy szerencsénkre nem égett le.
A háború véget ért, mi nag y szegénységben éltük napjainkat. Nehéz volt a megélhetés,
olyan eset is volt, hogy a nagyobb gyerekeknek el kellett menjenek szolgálni idegen
vidékekre. ”87
Német Ilona, emlékei : „Ősz volt, úgy emlékszem szeptember vége. Az emberek
nagyon aggódtak, mert hallani lehetett, hogy közeleg a háború, jönnek az oroszok. A férfiak
nagyon féltek, hogy behívják őket katonának és elviszik a frontra harcolni, majd fogolynak
Oroszországba. A mi falunkból is sok férfit behívtak katonának, akik közül sokan életüket
veszt ették a fronton, sok árva gyereket hagyva maguk után. Szomorú ősz volt, nagyon hideg
és esős idő. Emlékszem édesanyám sütött egy jó nagy kemence kenyeret, amit sok más
egyébel felpakoltunk a szekérre és felmentünk Fenyőfarok patakába. Nagyon sok falubeli
ember menekült ide a háború ideje alatt. A hegyoldalban kalibát állítottak fel ahol egy
hónapot is el tudtunk tölteni. Mi soha nem voltunk éhesek, nagyon sok pityókát ettünk abban
az időben.
Hála a Jóistennek, édesapámat és nagytatámat nem hívták be katoná nak, így nekünk
valamivel könnyebb dolgunk volt a háború ideje alatt. Egy délelőtt mi gyermekek játszodtunk
a patak mellett, amikor nagy lódobogásokra lettünk figyelmesek. Négy orosz katona jött

86 Interjú Jankó Ilona sepsibükszádi lakossal, i.m. , 3 o.
87 Interjú Nagy Klára sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád, 1938 ). Készítette: Bács Roland,
Sepsibükszádon, 2017. 03. 27. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 4 o

45 lóháton, akiktől mi nagyon megijedtünk. El akartunk szaladni, de nem volt már időnk arra,
hisz a katonák oda értek. Nagy meglepetésemre egyik katona leugrott a ló hátáról, ölbe vett,
sírva magához ölelt és megcsókolt.
Édesanyám abba az időben várandos volt, őt sem bántották az orosz katonák.
Karácsony előtt vonult ak fel az uton a katonák szekerekkel, tankokkal. Én az ablakból
leskelődtem, hogy mi is történik, amikor ez egyik katona észrevett, odaszaladt és bedobott
nekem az ablakon egy murkot és valami nagyon kemény kenyérfélét.
Elvonultak, csend lett és borzasztó nagy szegénység. Leégett házak, sok özvegy
asszony és árva gyerek. A jó Isten őrizzen meg mindenkit a háborútól, fejezi be az
emlékezést, Ilona néni. ”88

88 Interjú Németh Ilona sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád, 1939 ). Készítette: Kádár Bar na,
Sepsibükszádon, 2017. 05. 06. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 5 o.

46 Az alábbi névsor tükrözi a két világháborúban eles ett katonák emlékét, ahogy a község
kollektív eml ékezetében fennmaradt. Ezeket a sajátos emlékhelyekről sikerült összegyűjteni.
A neveket vizsgálva megfigyelhetjük, hogy a kőfaragók az azonos nevű hősöket
megkülönböztették, minden bizonnyal a f élreértések elkerülése céljából:
I.
Bács János
Bíró János
Balló Lajos
Czont Gyula
Domokos Fábián
Gubás György
Gubás György
Hanzi Márton
Herbszt Márton
Herbszt Ferenc
Karácsony Benedek
Karácsony József
Karácsony Ferenc
Német Gyula
Nyáguly József
Nyáguly Mátyás
Szakács Mihály Szakács László
Szakács Tódor
Szőcs György
Szőcs István
Sánta János
Veress Mihály
Virág Fábián
Ábrahám Ferenc
Ájgel Béla
Antal Béla
Antal István
Antal Mihály
Antalka Gyula
Antalka Mihály
Antalka Rezső
Keresztes D. Gyula

47
II.
Bogdán Sándor
Csomos Ferencz
Égető József
Hanzi Márton
Herbszt István
Kádár Árpád Rézi
Kádár Ferencz
Kádár Árpád P.
Kádár József T.
Kádár Béla
Keresztes Gáspár
Kölcze Károly
Kádár József
Kádár Béla B.
Katona Gyula
Müller László Miklós Gyula
Müller Ferencz
Májer Jakab
Mokán Rezső
Németh Árpád
Policsek István
Roába György
Pirámpel József
Szép Márton
Szakács Imre
Sánta Márton
Todor György
Török Gyula
Todor János
Müller László
Kádár Árpád

48
4.2. A kommunista rendszer időszaka

Az 1944. augusztus 23. -i eseménye ket követően Romániában egy olyan
eseménysorozat indult el, melynek eredménye a kommunizmus elterjedése és a kommunista
rendszer bevezetése lett. Ezt a folyamatot minden országban a Szovjetunió irányította,
felügyelte. Egy jól végiggondolt stratégia alapjá n próbálták meg a kommunisták a hatalmat
átvenni, melyet úgy kellett végrehajtani, hogy a világ felé mindvégig megőrizzék a
törvényesség látszatát. Így eleve kiesett a gyors és erőszakos hatalomátvétel lehetősége. A
kommunista hatalom kiépítése egy hosszab b, gyakran évekig tartó folyamat, melyben nagyon
fontos szerepe van az előkészítésnek, a széles néptömegek meggyőzésének és a fokozatos,
lépésről lépésre történő megvalósításnak.89 Ezt a folyamatot szovjetizálásnak nevezzük.
Ez az időszak a falu lakosság ának életében is változásokot hozott a bányászat és a
mezőgazdaság terén. Az államosítás volt az első országos politikai esemény, amely kihatott a
falu gazdasági életére és szervezésére. A politikai vezetés célja a mezőgazdasági szektorban a
jövedelem -elvonás, a tervgazdálkodás bevezetése, a tulajdonviszonyok átrendezése, a vidéki
árutermelés és forgalom ellenőrzése, és kollektív gazdaságok megalakítása volt.
A kollektivizálás elnevezésként terjedt el, szűkebb értelemben a mezőgazdaságban az
egyéni gazdálk odás helyett a közös – kollektív gazdaságok kialakítását jelentette. Tágabb
értelemben a kollektivizálás a vidéki társadalom és gazdálkodás teljes, a szovjet modell
szerinti átalakítását fedi le. Ez a folyamat a kommunista hatalomátvételtől kezdődött, és v égét
a kollektivizálás befejezése után, a mezőgazdasági termelőegységek összevonásának
befejeztével állapíthatjuk meg. 90
Sepsibükszádon a kollektív gazdaság 1962 -ben alakult meg, a környező falvakhoz
viszonyítva elég későn. A kollektív megalakulása előtt társas gazdaságot alapítottak
Bükszádon, ennek tagjai közösen művelték meg földjeiket, saját állataikkal, szerszámaikkal.
A leendő tagokat a helyi kezdeményező bizottság, pártszervezők próbálták hosszú
beszélgetések során meggyőzni a közös gazdaságok elő nyeiről. Idegen falvakból voltak
beszervezve akik házról -házra, éjjel -nappal járkálva próbálták meggyőzni a falu népét, hogy

89 http://www.romansagtortenet.hupont.hu/8/a -kommunizmus -bevezetese -romaniaban ,[letöltve 2017. május 26. ]

90 http://lexikon.adatbank.ro/tematikus/szocikk.php?id=79 , [letöltve 2017. május 26. ]

49 irják alá a belépési nyilatkozatot. Addig sanyargatták a népet, amig ráunt a sok zavarásra, és
végül csak aláírta a nyilatkozatot.91
Akiket nem sikerült szép szóval meggyőzni, elvitték, megfenyegették, megverték,
kényszerítették, hogy beálljon a kollektivbe.
A kollektív gazdaság tagok brigádokat alkottak – a brigádos irányításával, ezek
lehettek mezei -, zöldséges -, állattenyésztési – stb. brigádok. Minden munkafázist
meghatároztak munkanormákban (az a mennyiségű munka, amit egy munkanap alatt egy
munkás elvégez). Majd ezt átszámították munkanap -egységekre, és ezek arányában osztották
ki a termést és a pénzjövedelmet a tagoknak.
A bes zolgáltatások kötelezőek voltak, eleinte a termés meghatározott részét kellett
beadni, majd egy előre meghatározott mennyiséget szedtek be. A kötelező beszolgáltatás
bevezetésére lépcsőzetesen került sor, és minden mezőgazdasági terményre és termékre
kiterjedt: gabona és minden más növényi termény, valamint állati termékek: tej, hús.
A beszolgáltatás magával hozta a kötelező vetésterv gazdálkodókra erőltetését, hiszen
ahhoz, hogy az állam az általa kívánt terményekből a kitűzött mennyiséget begyűjtse, az
elvetett termények összetételét és mennyiségét is megszabta. Az intézkedés nagyfokú
ellenállásba ütközött, de erőszakkal ezt is ráerőltették a gazdákra.92
A kommunista rendszer vezetőinek egy másik fontos célkitűzése volt, hogy a falvak
lakosságát városra költöztessék, ezzel is növelve a munkásosztály létszámát. Több tervezetet
is készítettek, melyek szerint Mikóújfalut városi rangra emelték volna és a hozzá tartozó
falvak, köztük Sepsibükszád is falusi település maradt volna.
Egy másik tervezet szerint Mi kóújfalut idővel városi rangra emelték volna, s Málnás
meg Sepsibükszád lakónegyedekként lettek volna alárendelt részei.93
A kommunista rendszer minden területen érvényesítette akaratát, úgy az oktatásban,
mint a kultúrában, iparban, mezőgazdaságban megh atározott célok, tervek alapján kellett
mindennek működnie, ami megfelelt a Román Kommunista Párt elveinek. Aki ellenszegült
bármiben azt hamar megtudták a besúgók által és az elkövetett sértésnek megfelelően kapta

91 Interjú Nagy Lajos sepsibükszádi lakos sal (szül. Sepsibükszád, 1930 ). Készítette: Ruzsa Erzsébet,
Sepsibükszádon, 2017. 05. 15. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 6 o.
92 U.o. , 6 o
93 Balló G. József, Cserey Zoltán, Demeter Ferenc, Ferencz Mária, Kisgyörgy Zoltán, Nagy Sá ndor, Sepsiszéki
Nagy Balázs, dr. Székely Zsolt: Mikóújfalu, Háromszék Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2013, 46 o.

50 meg büntetését, vagy kisebb fenyítést vag y kényszermunkát, bebörtönzést vagy akár örökre
“eltünhetett”.
Az igazságtalanság és kiszolgáltatottság terhét egyre nehezebb volt cipelni, és mivel
semmilyen rendszer sem tarthat a végtelenségig így a kommunista rendszer is megdőlt 1989 –
ben.

51 5. Ident itás, közösség, épített örökség

5.1. Egyház és közösség

Sepsibükszád egyházilag, Háromszék vármegyében a Sepsi -Barcasági főesperesi
kerülethez tartozik.
Az 1661 -es tatárjáráskor a Kádárok által lakott “hegyaljai tanyákon” élő emberek
nagyrészt római ka tolikusokvoltak, és a gyulafehérvári püspökségen keresztül Rómához
tartoztak. Szolgálati pap hiányában az 1600 -as években az esztelneki ferencesrendi
szerzetesek jártak prédikálni a "hegyvidéki" nép lelki gondozása érdekében.
A reformációkor valamennyien a kálvinista vallásra tértek át.94
Később, amikor a Mikesek üveghutát építettek Bükkszádfalvára, stájereket (Dél
Ausztria), szudéta németeket (Nyugat Csehország), olaszokat, szlovákokat hoztak dolgozni.
Ezek a szakemberek, mesteremberek mind római katolikusok voltak, így a vidék ismét
vissz atért régi hitvallására. 95
Az Osztrák Magyar Monarchia virágkorában (XVIII. század) az Olt mentén megindult az
andezit bányászat. A kőfejtő vállalatokhoz is a monarchia messzi vidékeiről hoztak
szakembereket és munkásokat. Ez a néhány száz lélek is többnyi re katolikus volt.
Az 1800 – as évek végén Kászonból is szolgáltak itt plébánosok.
1848 után a falu Mikóújfalu leányegyházközsége lett. Hetven éven át elég rendszeresen
szolgáltak be az újfalusi papok" Bükkszádán".96
1918 után nehéz idők jártak, Trianon el őszele érződött. Ahhoz, hogy Erdély valamennyi
egyházközsége megmaradjon, a veszélyben forgó plébániákat önállósították. Így alakult meg
a "Mikó grófoktól független" sepsibükkszádai nemes és nemzetes eklézsia. Ehhez a
folyamathoz a körülmények részben adva voltak, mert 1867 -től Bükkszádán már megvolt a
barokk templom.
1867 – 1919 között a templom védőszentje, kötelességszerűen az anyaegyház
(Mikóújfalu ) védőszentje, Szent István király volt, de ahogyan önállosult, új védőszentet
kellett választani. Tekinte ttel arra, hogy az egyházközösség önállóságát 1919. augusztus 15 -i

94 Historia Domus. A sepsibükszádi Egyházközség történelemkönyve 1919 –től napjainkig. (Eseménynapló.
Historia Domni Ecclesiae Bixadiensis A b auno 1919 usquae ad diem , 5 o.
95 Historia Domus: i.m. , 25 o.
96 Historia Domus: i.m. , 48 o.

52 hatállyal mondták ki, az önállóvá és függetlenné vált új közösség védőszentje: a mennybe
felvett és megdicsőített Szűz Mária, azaz Nagyboldogasszony lett. Minden előzetes
megbeszélés vagy rábeszélés nélkül, titkos szavazással, az akkori hívek 94 % -a
Nagyboldogasszonyra szavazott. Az Alapító levélben = Littera fondatoris a következő
megfogalamzásban szerepelt az egyházközösség felszentelése "Sepsibükszádi római katolikus
szent egyház, amel yet a Megváltó édesanyjának, a megdicsőített és mennybe felvett Szent
Máriának a védnöksége alá helyezünk "
Sepsibükszádon az 1870 -es években már éltek úgynevezett görög katolikusok,
ortodoxok, akik a bukaresti pátriárkától a római pápához csatlakoztak. Bár a román
hatóságoktól kötelezve csak románul miséztek nekik, többségük nem értette. 97
A bejegyzés szerint, a kollektivizáláskor költöztek ide először az itt lakó, később pedig a
végleg ide települt román nemzetiségűek.
1949 -1950 – ben a román hatalom b etiltotta a görög katolikus vallást. Sokan
megmaradtak, némelyek néhány évig, mások halálukig görög katolikusoknak, de a római
katolikus templomba jártak misére, itt gyóntak, a másik részük beolvadt az ortodox egyházba.
Trianon után, az erőszakos és megf élemlítő elrománosításban részt vettek a román
egyházak is. Az itt élő katolikus hívek egy része félelemből, más része az előnyösebb
bérezésért (ez jobb munkabeosztást jelentett a bányánál és földeket a román államtól), átálltak
vagy a görög katolikus va gy az ortodox egyházba, és a nevüket is románosították. Ekkor a
katolikus egyház több száz „hithű” lélekszámot veszített el.
Egy nagyobb változás a bükkszádi egyház életében ismét akkor következett be, amikor
1940 -1944 között többen visszaálltak valamelyik erdélyi magyar történelmi egyházba, mert a
Horthy rendszer is előnyöket, kedvezményeket kínált és biztosított, 458 -an lettek katolikusok,
67-en reformátusok és 357 –en a nevüket is magyarosították.98
Az 1944 -es felszabadulás után ( a nácista uralom alól, akkor így látták ), következett egy
megtorló rendszer és időszak. Akik az első magyar világban, 1920 -1940 között úgymond
önként a "román nemzethez és a szentséges és egyedül üdvözítő román egyházhoz"
csatlakoztak, ezért földet kaptak, ha önként nem tértek vissza a román egyházba, ha nem
románosították a nevüket, a kapott földeket elveszítették. A megtorlást kegyetlenül végre is
hajtották. Ennek ellenére nagyon kevesen álltak vissza, és nagyon kevesen románosították a
nevüket. A hívek hűségesen ragaszkodtak a katolikus hitükhöz és őseiktől örökölt nevükhöz.

97 Historia Domus : i.m. , 60 -83 o.
98 Historia Domus : i.m. , 90 -115 o.

53 A katolikusokat párttagsággal is kecsegtette a román munkáspárt, előnyöket, kedvezményeket
ígért. A termelőszövetkezetbe is kényszerrel álltak be az emberek.99
Mivel a megtorló intézkedés nem volt hatékony, az állam még kegyetlenebb eszközökhöz
fordulva sanyargatta a magyar katolikus falvakat. Így 25 évig tartó rettegési időszak
következett, mert a közben szocialistává vált román nemzetgyűlölő hatalom, házkutatásokkal,
javaik igazságtalan elorozásával féleml ítette meg a híveket. A kollektivizáláskor sok jó gazda
vagyonát be kellett adni a "közösbe". 407 római katolikus családnál végeztek "requirálást",
vagyonvizsgálatot, és olyan értékeket írtak be, ami nem is létezett, olyan úgymond felbecsült
értékekre kell ett kótát fizetni, ami nem is létezett. Ezt az óriási megkülönböztetést csak
azokkal művelték, akik megmaradtak valamelyik erdélyi magyar történelmi egyház tagjának,
és hevesen tiltakoztak a nevük románosítása ellen. Akik visszaálltak, és románnak vallottá k
magukat, sőt az állam javára és falusfeleik kárára még besúgónak is elszegődtek, azoknak
aránylag anyagilag jól szituált és biztonságos életük volt.100
Ebben az időszakban a római katolikusoknak nagyon sok hátrányos
megkülönböztetésben volt részük, amit hősiesen viseltek.
A legvészjóslóbb időkben, akik gyermekeiket megkereszteltették, olyan neveket adtak
nekik, amit nem lehetett más nyelvre fordítani. A megtorlás éveiben, nagyon kevés gyerek
maradt el az elsőáldozástól, a fiatalok egyházilag megesküdtek . Fegyelmezett, pontos lelki
élet volt, a hívek többsége rendszeresen járt a szertartásokra. A bükszádi római katolikusok a
kommunista rendszer zsarnokságaitól sem torpantak meg. A szülők rendszeresen vitték és
küldték gyermekeiket a plébániai hitoktatásra , bátran szembeszálltak az ateista hatalommal.
Sok szülő hősiesen kiállt gyermeke vallásos nevelése mellett. Az arany korszak rettegett
éveiben a katolikusok zsúfolásig töltötték meg a templomot, sokat áldoztak az egyházi
épületek karbantartására. Amikor a legnagyobb volt a tiltás, akkor javítottak a legtöbbet.
A vészterhes időkben a hitvédő és nemzetvédő papokat megfélemlítésképp
letartóztatták, bebörtönözték. Egyik -másikat, bár szegény volt, kuláknak nyilvánították. A
hívek nagyon védték papjaikat az üld öztetés időszakában, ragaszkodóknak, hitvallóknak és
hűségeseknek bizonyultak.
Az egyháznak nagyon sok birtoka volt. Ebből tartotta el papját, kántortanítóját,
harangozóját, szegényeit. Az államosításkor kevés belterület kivételével mind elvették.
Most anáig 2 hektárt adtak vissza az egyháznak, 12 hektár állami tulajdonban van.101

99 Historia Domus : i.m , 118 o.
100 Historia Domus : i.m. , 148 -159 o.
101Historia Domus : i.m. , 175 o.

54 Sepsibükszád lelkipásztorai 1919 –től: Ferenc Sándor, Ilyés Lajos, Jakab László, Tamás
József, Fernczi István, Dávid György, Laczkó Vilmos, Ferencz Imre, Bakó Ferenc.
A 98 év füg getlenség allatt a következő kántorok szolgáltak: Péter Ignác, Sárkány Lajos,
Bertalan Lajos -Ágoston, Miklós Benjamin, Siklódi József, Jani Dezső, Kocsis Imréné –
Teréz, Szakács Lajosné – Katalin.102
Jani Dezső, Kocsis Imréné – Teréz, Szakács Lajosné – Kata lin, a falu szülöttjei. Péter
Ignác és Bertalan Lajos -Ágoston Alcsíkból, Sárkány Lajos Gyergyószárhegyről, Miklós
Benjamin Szentkatolnáról, Siklódi József Kászonaltízből származtak, akik albérletben laktak a
faluban.
Az előbbiekben említett kántorokról so k szépet és jót jegyeztek fel. Ők őrei, művelői és
terjesztői voltak a magyar szenténekeinknek, és igazi mesterei a a templomban található
csúszkás rendszerű orgonának. Mindenik kántor egy -két énekkórust szervezett, akikkel
országos versenyekre és jeles kórustalálkozókra jártak, sok esetben díjakat nyertek. Az
egyházi énekkarosok tagjai voltak a helyi hagyományőrz ő népdal és néptáncegyüttesnek.103
Az Egyház, főleg abban az időszakban amíg az iskolában betanítottak, példásan
együttműküdött a tanszékekkel. Rengeteg színdarabot, vallásos jellegű műsort szerveztek
meg az iskolai tanítokkal, nevelőkkel, tanárokkal együttműködve.
A kommunista rendszerben is a római katolikus egyház, karöltve a református egyház
híveivel, sok kultúrmunkát végzett. A feljegyzések szerint Sepsibükszádon a római katolikus
előljárók és különböző vallású hívek között mindig példás volt a jó viszony és az egyetértés.
Kölcsönösen elfogadták, és ma is értékelik egymás szertartásrendjét. Sok közös ünnepség volt
a múltban is, alkalomszerűen hol egyik, hol a másik templomban.
Több vallásos jellegű néphagyományt közösen ápoltak, és mentettek át a mai társadalom
számára.104
Különböző javításokban a hívek kölcsönösen segítettek egymásnak közmunkával és
adományokkal.
A katolikus egyházközségben a hívek létszáma 1867 -ben, a templomépítés éveiben 852,
1919 -ben, amikor önállósult 1526, 1944 -ben 1781 lélek volt. 1965 -ig számbeli növekedés
figyelhető meg, 1966 -ban 1863 hívet számláltak. Évente 65 -70 gyerek született, de sok volt az
elhalálozás is.

102 Historia Domus : i.m. , 352 o.
103 U.o. , 352 o.
104 Historia Domus : i.m. , 256-259 o.

55 A tsz-sítés után csappani kezdett a születések létszáma. A szegénység beálltával lassan
elfogytak a népes családok. Az 1991 -es népszámláláskor Sepsibükszádon 1571 római
katolikus élt, ma pedig 1127 -en vannak. 105
Az egyházközösség elöregedő félben van.
Fennáll ása alatt két súlyos földrengés rongálta meg a község templomát, és a második
világháború alatt tűzvész pusztított. Hívei nagyon összefogtak és újjávarázsolták.
Kezdetektől fogva a katolikusok körében az átlag keresztény életvitelű hívek mellett,
hitbuzga lmi, lelkiségi csoportok szerveződtek, virágoztak, példásan működtek:
Leányegylet -ferences, irgalmas nővérek (apácák) jártak ki Bükszádra a kolostorokból,
és sok nevelő munkát végeztek. A tanítani járó apácák közül mindeniknek volt tanítói,
tanárnői ké pesítése.
A Mária kongregáció (csoport) – a Szűzanya különös tisztelői különböző Mária
ájtatosságok keretében, Máriáról szóló színművek, énekek betanítását és előadását segítették.
Rózsafűzér társulat – 15-17 személyből álló "koszorú – tagok", akik önkén tes
elkötelezettséggel mondták a szent olvasót, közös áhitatokban, egyénileg vagy családban.
Legényegylet – ifjúság különös tömörülése, férfi szerzetesek jártak nevelni,
ferencrendiek, pálos szerzetesek ( fehérbarátok ), jezsuiták, piaristák. Mindegyik v alamelyik
nevelő intézetben volt tanár, nevelő, lelki igazgató.
Sok leányt adtak nevelő intézetbe, ahol apácák tanítottak. Elég sok fiú járt országszerte
olyan kollégiumokban, ahol pap vagy szerzetes tanárok neveltek.
Több vallási csoport zarándokolt el a környező falvak templombúcsújára, gyalog,
sokszor mostoha körülmények között. A sepsibükszádiak is híres búcsújárók voltak. Éveken
keresztül gyalog zarándokoltak a nemzet Mária szentélyébe, Csíksomlyóra.106
Legendás az évente megszervezett Szent Anna búcsú , a Csomád tető fele. "
Sátorbúcsújárásnak" is nevezték. A búcsús ünnepséget a Szent Anna bál követte. Utána
lakmároztak és a szállás a csillagos ég alatt volt.
A templomszentelés utántól jól bevált hagyománya van a Nagyboldogasszony
temlombúcsúnak. Zarán dokok érkeznek több helyről. A hívek ilyenkor gyónnak és áldoznak.
A bükszádiak nagy Mária tisztelők.
A búcsúkon kívül az egyházi év ünnepeihez tartozó hagyományokat és szokásokat is
buzgón megtartották. Az egyházi év kezdetéhez az adventhoz kötődik az egy házközség több
évtizedes hagyománya, az adventi Szállást keres a szent család " családjárás". A

105 Historia Domus : i.m. , 420 o.
106 Historia Domus : .m. , 569 -575 o.

56 karácsonyváró időszakban elindult egy család vagy kisebb csoport a Szent család képével, és
minden este egy – egy családhoz bekérezkedtek. Tudniillik, hogy itt a családok fogadták a
"bekopogó szent családot", nem úgy mint annak idején Betlehemben, ahol nem kaptak szállást
csak a városkán kívüli juhakolban. A szent családnak szállást kereső ájtatos csoport
szertartásszerű versikével kér bebocsájtást. A befogadó családnál szentírási részt olvasnak,
imádkoznak, énekelnek ima és énekfüzet szerint. Vallásos dolgokról beszélgetnek, szerény
kínálmáció is van. Vallásos versikékkel a szent család nevében megköszönik a "befogadást"
és távoznak. Másnap este ez a család is csatlakozik a "szállást kérőkhöz", ők viszik a
körbehordozott szent család képét. Igy megy ez szent Karácsony közeli napjáig. A "szállást
keresők" áhitatcsoportja a templomban gyülekezik legelső este, itt áldást kapnak, és
megszentelődnek a használt kegytá rgyak. Az utolsó este is a templomba mennek hálaadásra.
Egy másik régi hagyomány a Nagypénteki passió. Jézus szenvedéstörténetét – Passio
Domini nostri Jesu Christi énekli. A Passio évszázados katolikus hagyomány volt
Sepsibükszádon és még ma is virágzik .107
Ősi hagyomány a határkerülés. Húsvét hajnalban a templomtól indul el a csoport.
Menet közben sokan felzárkóznak. Betegeket, gyengélkedőket, szekérrel szállítanak. Régebb
népviseletbe öltözve, ma már, a mai ruházatban sokan lóháton megkerülik a határt,imá dságok,
énekek kíséretében. Az itt való részvétel sok szép élménnyt nyújt. A húsvéti ünnepi
szentmisére sokan érkeznek haza. Ünnepélyes fogadtatásban van részük.
Évszázados templomi hagyomány a húsvét reggeli ételszentelés. Kosarakban
finomságokat hoznak m egszenteltetni, és a húsvétvasárnapi reggelin ezt fogyasztják nagy
áhítattal.
A szentmisén kívül sok népi ájtatosság van az egyházközség történetében: vecsernyék,
keresztútjárás, litániák, kilencedek, amelyek Sepsibükszádon buzgón, ápolva vannak
napjainki g. Ezek nagyon felemelő áhitatok, amelyet a Bükkszádiak magas szinten művelnek.
Ősrégi szokás a heti két énekpróba is. Minden időszaknak meg van a maga bő ének
programja, amit kórúsművek betanulásával színesítenek. A hívek sok templomi és
gyászéneket tudn ak és nagyon szépen énekelnek. Mindezek a plébánián történtek, meghitt,
hangulatos összejövetelek keretében. Ezeket a próbákat kellemes társalgások kísérték. A
próbákon nemcsak vallásos énekeket tanultak, hanem megemlékeztek valamilyen eseményről,
sőt sok szor a név és születésnapokat is egy -egy ilyen próba keretén belül tartották meg az
énekkar tagjai.108

107 Historia Domus : i.m. , 655 -665 o.
108 Historia Domus : i.m , 670 -674 o.

57 Egy másik ma is élő hagyomány Bükkszádon a koporsóbatétel, beszentelés szertartása és
minden este virrasztás a haláltól a temetés napjáig. Az egyházközség kegyeleti történelmének
ősrégi hagyománya, hogy Halottak napjának előestéjén, égő gyertyával a kezükben a
halottaikra emlékeznek. A gyertyafény Krisztus Urunk üdvözítő világosságát jelképezi és
ezért fohászkodtak, hogy ez ragyogjon fel elhunyt szeretteik l elkében. 109
Az egyházközség az ünnepköröknek megfelelően a hagyományhoz hűen három
Körmenetet tartott meg, és 33 féle körmeneti zászlója volt, jelképesen mivel Jézus 33 évet élt.
Az egyik a virágvasárnapi körmenet. A templomkertben megszentelik a barkáka t. A
hívek szentelt barkával a kezükben háromszor megkerülik a templomot az óramutató
irányában, és beocsájtást kérnek az Úr házába, úgy ahogy annak idején az Úr Jézus is
bekérezett a megváltás városába, Jeruzsálembe.
A második ünnepélyes körmenet, húsvét szent éjszakáján történik, amikor Jézus sírjánál
elvégezik a feltámadási szertartást. A húsvéti gyertya lángjáról meggyújtják mindenki
gyertyáját, és égő gyertyával a kezükben, dicsőítve a dicsőségesen feltámadt Üdvözítőt
körmenetben felvonulnak a falu valamennyi utcáján.
A harmadik nagy körmenet Az Úrnapi, szintén Jézus dicsőítése. A négy égtáj
irányában, a faluban négy különböző helyen zöld ágakból lombsátrat készítenek.Ezek a
lombsátrak egy -egy oltárnak felelnek meg, virágokkal díszítik, néha még szentképet is tesznek
ki a szépen megterített asztalra. A templomból indul a körmenet. A szertartást végző pap
kezében van az Oltáriszentség. Baldakin alatt elvonulnak minden oltárhoz. Minden
lomboltárnál felolvasnak egy evangélium részt és szentségi áldást oszt a pap. A gyere kek
virágszirmokat hintenek az útra, ahogyan annak idején a jeruzsálemiek is üdvrivalgás
közepette, pálmaágakat lengetve, virágot szórtak és ruhákat terítettek az elvonuló Jézus elé.
Ebben a szertartásban, tiszteletük jeléül tömjénillatú füsttel "füstölté k meg" az Úr Szent testét
az Oltáriszentségben azzal a fohásszal, hogy amint az illatos füst az ég felé száll, úgy fogadja
el az Úr az ő népének a jóillatú áldozatát, úgy szálljon az Égbe az ő imájuk.110
Egy másik szép hagyomány az, hogy buzgósági csoportok meglátogatják a betegeket.
Ott imádkoznak, énekelnek, sokszor hangszeren is játszanak. Örömet szereznek a betegeknek,
vigasztalják, bátorítják őket. Ajándékokat, finomságot, gyümölcsöt visznek. Ilyenkor nincs
kínálmáció, hogy elkerüljék a kellemetlen és k ényelmetlen helyzeteket. Ezt a hagyományt ma
a pap terepszolgálattal végzi, havonta meglátogatja az "elsőpéntekes" betegeket. Meggyónak,

109 Historia Domus : i.m. , 677 o.
110 Historia Domus : i.m. , 680 o.

58 megáldoznak, kipanaszolják magukat. Meghallgatja őket, próbálja vigasztalni. Ez egy óriási
lelki terápia, sok áldással jár.111
Az anyaszentegyház egy másik "terepmunkája" az évi házszentelés. Általában az új év
első napjaiban a pap meglátogatja a családokat. Szentírást olvas, közösen imádkoznak, a pap
szentelt vizzel meghinti a szobákat. Ez alkalommal elbeszélgetnek a találk ozás
örömlégkörében, majd újévi jókívánságok hangzanak el.
Az egyháznak egy másik tevékenysége volt, amikor az irgalmassági csoportok a
magányos betegeket látogatták meg. Ma már a Caritas otthoni beteggondozó szolgálati
csoportja végzi ezt.
Az egyház tevé kenységéhez tartozik a jegyesoktatás, ami az úgynevezett nászmise
keretében zajlik. A pap előkészítő jegyesfelkészítői találkozásokon oktatja a jegyespárt a
házasság szentségének témaköréből, és elpróbálják a templomi szertartás fontosabb lépéseit.
Szép s zertartás az Elsőáldozás. A 10 éves gyerekeket felkészítik életük első
szentgyónására és első szent áldozására.
A 15 éven felülieket, meghatározott időben a megyés főpásztor a Bérmálás, azaz a
nagykorúsítás szentségében részesíti. Több éves előkészület elő zi meg és képességi, azaz
alkalmassági elővizsgáztatással jár. Az egyházközség történetében nagy esemény a megyés
főpásztorral való találkozás.
Évtizedek óta az egyházközség lelkipásztorai megszervezik január 18 és 25 között az
Imanyolcadot az Egyházak eg ységéért. Ilyenkor, minden nap valamelyik vallás lelkipásztora,
lelkésze, prédikátora szolgál Isten szent Igéjét hirdetve. A faluban más vallású templomokban,
imaházakban is van imahét, és a katolikus hívek is eljárnak valamennyi Istentiszteletre vagy
tanúságtételi áhitatra. A testvéregyházak Konfirmációs valamint a Reformáció ünnepségein is
jelen vannak. Sok közös keresztszülő van, ezzel is ápolják az erényeket, amelyek testvérületté
kovácsolják a közösséget.
A régi hagyományokat kiegészítve Édesanyák, Édes apák, Idősek, Betegek napját,
Házassági évfordulók ünnepségeit tartják. Minden alkalommal szavalatok, tematikus énekek
hangzanak el. Ezeket a hagyományokat az Egyház ápolta a kommunista rendszerben is.
Az előtte és utána következő időszakokban, az iskolák kal példásan együttműködik az
egyház.

111 Historia Domus : i.m. , 684 o.

59 Az Egyházközség kultúrtörténetéhez tartozik, hogy a fúvos zenekar évente több jeles
eseményen koncertezik a templomban. Sok tehetséges gyermek és ifjú van az
egyházkösségben.
A tiltott időszakban a katolikus hívek és ifjak nagyon sok vallásos színdarabot tanultak
be, és sok egyházközségben vendégszerepeltek. A megfenyegetések ellenére bátran
apostolkodtak, és ápolták kultúrkincsünket.
Bárhol is baj volt, az egyházközségben gyűjtést rendeztek, és eljutatták a rászoru lóknak.
A szolidaritásból a bükszádi katolikusok derekasan részt vállaltak. Hittagadó, nemzetgyalázó
időszakban is, az Egyházközség hősiesen kiállt az isteni igazságok védelmében. Hősiesen
védték és ápolták mindazt, amit Krisztus Urunk az Egyházra bízott. A tilalmak ellenére
kereszteltették gyermekeiket, és szembeszállva a hatóságokkal hittanra hozták
gyermekeiket.112
Amikor az egyház papjait letartóztatták, bebörtönözték, a hívek összetartottak, papot
hívtak és hoztak emberfölötti áldozatok árán is. Az egyhá zközség hívei a kihívásokra jól
válaszoltak. A rettegés időszakában élte meg virágkorát a bükkszádi közösség is.
Négy felszentelt pap és három apáca került ki soraiból. Az jó jel, hogy egy közösségből
az Úr elhív az Ő szolgálatára. Egyházi iskolába is elég sok növendék járt. Történelméhez
tartozik, hogy nemzetközi kegyhelyekre is eljártak. A következő helyekre többen is
elzarándololtak: Róma, Jeruzsálem, Betlehem, Názáret, Lourdes, Fatima, Máriazell, Santiago
de Compostella.
Ha paphiány volt az egyházközség ben az egyházközség tanácsosai papot kérni mentek az
egyházmegyei főhatóságra az ígénykifejező gyűlésekre. Ilyen alkalmakkor mindig
kifejezetten magyar érzelmű erdélyi bennszülött papot kértek azzal a szándékkal, hogy az itt
élő sok nemzetet egységesítsék, ugyanis Sepsibükszádon a magyar érában ( 1940 – 1944 ) 11
nemzetiség volt bejegyezve. Ma jobbára a többség magyarnak tartja magát. Ebben a
nemzetnevelő munkában az Egyháznak óriási szerepe volt. Nemzeti öntudatuk nevelése, a
vallási öntudatra való nevelés sel egyenlő küldetése az egyháznak.113
Az egyházközség papi lakását 1919 –ben építették. Néhányszor kiraboltatta a
Securitate, melynek következtében magyar akták tüntek el. A papokat elég sokat zaklatták a
hatóságok.
1947 -1986 között 34 házkutatás volt. Min den alkalommal több aktát és magyar könyvet
vitt el a secu, áttanulmányozásra, meghatározatlan ideig, és soha vissza nem kerültek az

112 Historia Domus : i.m. , 702 o.
113 Historia Domus : i.m. , 545 o.

60 egyházközség arhívumába. Szerencsére, az akkor szolgáló lelkipásztorok mindenről
másodpéldányt készítettek, és mindenről po ntos adatbázisuk volt.114 Az anyakönyveket is
visszaperelték, és visszakapták a megyei levéltárból, Sepsiszentgyörgyről.
Az állambiztonsági szervek ma is elég sokat bojkottálják az Egyház nemzetnevelő
tevékenységét, de a lelkipásztor végzi feladatát.115
Bakó Ferenc mostani lelkipásztor szavai szerint „Bizunk abban, hogy a szeretet, a
jóság és igazságosság győzni fog. Ennek elkötelezett és megfélemlíthetetlen harcosai
vagyunk. A mi védőszentünk Szűz Mária, ő velünk van és tudjuk, hogy kéréseinket, égető
ügye inket a jó Isten elé tárja.Történelmünket ma is az Isten dicsőségére és drága nemzetünk
megmentésére és édes hazánk Erdély ország megmaradására írjuk az élő hit, a bizakodó
buzgalom, az áhitatos ima leghatásosabb "tollával", annak biztos tudatában, hogy Ak i
meghívott minket az üdvösségre, el is juttatja mindazokat, akik élő hittel szolgálják őt.”

114 Historia Domus : i.m. , 425 o.
115 Historia Domus : i.m. 824 o.

61 5.2. Foglalkozások

Mint ahogyan már említettem Bükszád megélhetését évtizedeken keresztül a hatalmas
erdőségei jelentették. Bükszádon állott Erdély egyik legna gyobb üveggyára, melynek
megszűnésével jóformán koldusbotra jutott a környékbeli ember.
Bányászat
Akkor fedezték fel a határ szélében levő vörösesbarna kőzeteket, az andezit
kőtömböket, melyeket a bükszádi kőfejtőben termeltek ki.
Az üvegcsűr leégése ut án a kőbányák biztosították a falu lakosságának a biztonságot,
alig 15 -20 évvel ezelőtt még biztos megélhetést nyújtott a bányász szakma.
A környék kilenc kőbányája közül ma már alig három működik.
Szakács László beszámolója szerint, a kőfejtés lepcsőzet esen haladt. Egyszerre több
szinten is folyt az andezit falak megbontása és kitermelése.
A kitermelést robbantással kezdték, a robbantáskor felszabadult erő a levegőbe
röpítette a domb egy bizonyos szelvényét és így hónapokig volt mit feldolgozni.
A nagy kőtömböket meglyukasztották, felhasogatták, majd kőtőrő berendezésekbe
került, amelyből a felaprított követ a futószalag továbbította a felsorakozott vagonokba. Az itt
termelt anyagok eljutottak az ország legtávolabbi részére is, amelyeket főként utak és vasúti
töltések építésére használtak fel.
A faluban is elterjedt foglalkozás volt a kőfaragás, ezt a tudományt az ifju az apjától
tanulta. Kőből faragtak az épületekhez alapköveket, oszlopokat, kapulá bakat, sírkereteket,
lépcsőket. 116
Gazdálkodás
A falu lakossága úgy régen mint napjainkban gazdálkodással is foglalkozott.
Gergely Hajnal elmesélése alapján, régen a nagy gazdák akik sok földel és állattal
rendelkeztek szolgákat fogadtak fel, a szegényebb rendű családok közül. Általában fiatalokat
akik k oszt és szállás ellenébe dolgoztak.

116 Interjú Szakács László sepsibükszádi lakoss al (szül. S epsibükszád, 1972 ). Készítette: Szakács Barna,
Sepsibükszádon, 2017. 05. 17. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 7 o.

62 Azok a férfiak akik nem jártak szolgálni, az erdőben favágással keresték meg
mindennapi kenyerüket. Nagyon nehéz fizikai munkát végeztek, mert a fákat fejsze és fűrész
segítségével döntötték le, majd a felvágott fát teh én, ökör és ló vontatású szekerekkel
fuvarozták.
A háború idején a férfiak nagy részét elvitték a frontra. Onnan fogságba kerültek ahol
embertelen körülmények között hosszú éveket töltöttek, sokan életüket vesztették.
Sok asszony maradt özvegyen és nehéz körülmények között nevelték az árván maradt
gyereküket, kik felnőtté válásuk után folytatták a gazdálkodást.
A régi időkben az emberek sokat segítették egymást, kalákában építették házaikat és a
házhoz tartozó melléképületeket. Ugyanakkor a mezei munkála tok idején is kisegítették
egymást, főleg a nagyobb munkálatok idején. Iyenek voltak a kaszálás, cséplés, termények
betakarítása.117
Napjainkban az állatállomány nagy része néhány gazda tulajdonában van, akik a
hajdani kollektiv istállót megvásároltak, korsz erűsítették és ipari szinten termelnek. A
takarmány beszerzése, az állatok etetése, fejése, az istállok takarítása nagyrészt gépesítve van.
A tejet szerződés alapján a megyei tejfeldolgozó vállalatok vásárolják fel és szállítják el.
Néhány család még fogla lkozik növénytermesztéssel, állattenyésztéssel, akik ezzel biztosítják
vagy egészítik ki a család jövedelemforrását. Az utóbbi években az 1 -2 tehenes gazdák száma
egyre csökkenőben van. Néhány gazda juhtartással is foglalkozik. Itt szintén elmondható,
hogy vannak akik nagyobb számú juhállománnyal rendelkeznek, és vannak akik néhány juhot
tartanak. A nyári legeltetésre összegyűjtik 2 -3 esztenára az állatokat a legelőkre, amit a
községtől bérel a vállalkozó juhász.
A fentiekben bemutatott mesterségek, foglal kozásokon kivül a faluban még léteztek ,
kerekesek, kovácsok, kádárok.
Vízerő gazdálkodás
Az Olt felső szakasza hidroenergetikai potenciáljának kihasználására már 1985 -ben
megkezdődtek a munkálatok Bükszád felett, a Tusnádi szoros kijáratánál.
Az Olt hidr ológiai és gazdasági megfontolásokon alapuló rövid idejű hasznosítása törpe vízi
erőmű segítségével már 1986 -ban biztosított villanyáramot. Ennek az erőműnek az alapja az

117 Interjú Gergely Hajnal sepsibükszádi lak ossal (szül. Sepsibükszád, 1963 ). Készítette: Gergely Ibolya,
Sepsibükszádon, 2017. 01. 04. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 8 o.

63 Olt folyó vízerőkészlete, a vízben felhalmozódott és folyamatosan – a hidrológiai kör forgás
révén – megújuló mechanikai energia volt.118
Az Olt vízerőkészletének gyakorlati becslése alapján hozták létre a kis törpe vízierőművet. A
hasznosítható energia növelése érdekében a vizet duzzasztották, tárolták és az úgynevezett
vízerőtelepen a turbi nákra ejtették egy csatornarendszer segítségével amely generátort hajtva
még a 86 -os években villamos áramot termelt. A hasznosítható esés (vízlépcsőmagasság)
szerint közepes esésű vízi erőmű és azért nevezik törpe vizi erőműnek, mert teljesítménye 100
kw alatt volt.119
Még ma is rendelkezésünkre áll a megújuló energiaforrás, de jelen pillanatban nincs
hasznosítva. A vízturbina és a gépház megtekinthető. A vízturbina egy forgó erőgép, mely a
mozgó víz energiáját mechanikai munkává alakítja és tiszta megújul ó energiát hasznosít. Itt
jól láthatók a turbina lapátok, a generátor álló és forgórésze. A csatornán áramló víz a turbina
járókerekének lapjaira irányult, a lapátokra erőt gyakorolva. Mivel a járókerék forog, a víz
áram energiát ad át a turbinának. A vízt urbinának a feladata, hogy a víz energiáját átalakítsa
elektromos energiává.120

118 Rabocskai László, Gödri Judith: i.m. , 23 o.
119 U.o. , 23 o.
120 U.o. , 23 o.

64 5.3. Oktatás, kultúra , ünnepek

Az üveggyár tulajdonosa régen sokat tett a közösség, és annak fejlődése érdekében, de
a közoktatás fejlesztését nem tartotta szem e lőtt. Ez az oka annak, hogy Sepsibükszádon a
tulajdonképpeni oktatás csak a huszadik század közepétől vett igazi lendületet.
Írásos domuentumok szerint a településen az iskola 1830 -ban keletkezhetett, ekkor
már több, mint ezer lakosa volt a településnek, így az iskola elengedhetetlen intézmény volt.
A falu idős emberei azt mondják, képzett tanítói nem voltak, de emlékeznek három
vezetéknévre: Árpádi, Schuller és Darvas, állításuk szerint ezek az emberek voltak a falu első
tanítói
1840 -ben már képzett ta nító vette át a tanítást, saját lakásán tanított 10 -15 gyermeket.
A római katolikus közösség tartotta fenn ezen iskolát, 1841 -ben kántor -tanítói lakást
és mellette a tanítás célját szolgáló tantermet is építetett, melyben már 25 -30 gyerek tanult.
Mint a vármegye legtöbb iskolájában, a szabadságharc idején itt is szünetelt az oktatás. Ez idő
után Rakuleczki József került Sepsibükszádra, aki 1870 -ig tanított. A római katolikus
felekezet mindent megtett annak érdekében, hogy fenntartsa az iskolát, de be kel lett látnia,
hogy képtelen gondoskodni több mint száz tanköteles gyerek iskoláztatásáról.
Így alakult meg 1871 őszén a községi iskola, ahol Bíró Sándor tanított. 1873 -1877
között pedig Veres Antal oktatott. A tanítás menetét nagyban gátolta akkoriban, ső t, a
későbbiekben, hogy a tanköteles gyerekek fele sem járt iskolába. Ennek legfőbb oka a
szegénység volt, illetve az, hogy tavasszal és ősszel a szülők nem engedték a gyerekeket
iskolába, mert nagy segítségként szolgáltak a földművelésben, és mivel ez vol t a
megélhetésük forrása, fontosabbnak tekintették az oktatásnál.
1924 -ben az oktatás kiterjedt hét osztályra, román és magyar tagozattal. 1929 -ben a
falu lakosainak adományaiból megvásárolták a jelenlegi iskola épületét Mikes Ármin gróftól.
1960 -ig 7 oszt ály működött. Az 1970 -1972 -es években bővítették az iskola épületét. 1973 –
1990 között 10 osztály működött, az akkori kötelező oktatás szerint. Az 1990 -es években az
iskola épülete általános feljavítás alatt állt és azóta az oktatás az I -VIII osztályos rend szer
szerint működik. 2006 -2008 között az iskola épülete részben, az óvoda épülete nagy
mértékben felújítódott, modernizálódott. Mindkét hely központi fűtésrendszerrel lett ellátva.
Jelenleg tanintézményünk optmális körülményeket biztosít a tanuláshoz.

65 Településünkön az utóbbi években a tanköteles gyermekek száma fokozatosan
növekedett, az oktatásban való részvétel nagyon jó, az iskolából való kimaradás nagyon ritka.
A VIII. osztályt végzett tanulóink mind tovább tanulnak IX. osztályban. Jelenleg
tanintézmé nyünkben 230 gyerek tanul, 3 óvodai csoportban, 5 elemi osztályban, és 4
gimnáziumi osztályban. A gyerekek oktatása magyar nyelven történik, nagy mértékben
szakképzett pedagógusokkal. A természet és környezetvédelem szellemében való nevelés
iskolánk egyi k fő célkitűzése, elméleti és gyakorlati tevékenységek révén, partnerségben más
iskolákkal illetve szervezetekkel. A tanulók különböző helyi, körzeti és megyei
tevékenységeken vesznek részt, történelmi események és világnapok megemlékezésein,
kulturális és sportrendezvényeken, kirándulásokon és kreatív versenyeken, melyek által a
tanulók személyisége kibontakozhat és megtalálják a közösségbe és társadalomba való
beilleszkedés módját.121
Az alábbiakban bemutatok néhény tevékenységet, melyek az óvodában és isk olánkban
a tanítás mellett élményt nyújtva egészítik ki az oktató -nevelői folyamatot.

A jeles napok és mindennapi élet hagyományai az óvodában
A néphagyomány a magyar köznevelésben születésétől fogva helyet kapott. A
hagyományos paraszti kultúra, a népm űvészet értékei az elmúlt egy -két évtizedben az óvodai
nevelésben egyre szélesebb körben jelent meg. Az ünnepi kultúra részévé vált a jeles napi
hagyományok felelevenítése.
Régen az emberek sokkal közvetlenebb kapcsolatban voltak a természettel és
egymáss al, mint ma. Megfigyeléseiket és kapcsolataikat fennmaradásuk érdekében gyűjtötték
össze, őrizték meg és adták át egymásnak. Ennek alapján szervezték és élték jeles napjaikat,
formálták mindennapi életüket.
A mindennapi élet és a jeles napok néphagyománya inkban szorosan összetartoznak.
Az óvodában megünnepelt jeles napokkal színesebbé lehet tenni a hétköznapokat, és
fel lehet kelteni a gyermekek érdeklődését az ünnepek iránt is.

121 Sepsibükszádi "Mikes Ármin" Általános Iskola Irattára: Iskolatörténeti Ada ttár (1968 -2017)

66 A néphagyományok különösen alkalmasak arra, hogy az adott témát a lehető le gtöbb
oldalról lehessen megközelíteni, és így sokrétű de mégis összefüggő ismereteket lehet
nyújtani a gyermek számára.122
Az alábbiakban bemutatom a sepsibükszádi Ábrahám Árpád óvodában megtartott jeles
napokat és az ezekhez fűződő tevékenységeket.

Kisas szony napja
Máriának, Jézus anyjának a születése napja. A régiek szerint ez a nap annyira „dologtíltó
nap” volt, hogy még a fecskék sem indulnak útnak, akármilyen szép is az idő. Az idősebb
korosztály ma is tiszteletben tartja e nap hagyományát, és a mezőn nem dolgoznak,
templomba mennek.
Sok helyen e nappal kezdődik a dióverés. A nép az ősz kezdetének tartja Kisasszony
napját. Ilyenkor a gyerekekkel meg szokták figyelni a fecskék, gólyák gyülekezését,
diószüretet szerveznek. Előkerülnek az ide való dalok , mondókák, és kézimunkáznak a
termésből.123
Mihály napja
Szent Mihály főangyalt a római katolikus keresztények az egyház védőangyalaként
tisztelik. A mennyei seregek fejedelmének is tekintik, mert ő állt az Istenhez hű angyalok
élén. A hagyomány szerint ez a nap a „pásztorünnep”. E napon számolnak el a pásztorok az
állatokról, számot adnak egész évi munkájukról. Mihály napról számos időjáráshoz
kapcsolódó megfigyelés is fennmaradt: „ Ha Szent Mihálykor a juhok vagy a disznók
összefekszenek, hideg tél lesz!” „Ha a fecske nem ment el, Mihály hosszú őszt terel!”, a
Mihály napi égdörgés szép őszt, de kemény telet jelent. Ekkor szakad meg a fű gyökere,
megszűnik a mézelés, a halak víz fenekére húzódnak. A gyerekek megfigyelik a növények,
állatok viselkedését, bes zélgetéseket kezdeményeznek, ahol elmondják saját élményeiket,
megfigyeléseiket, a családban szerzett tapasztalataikat is.124
Teréz napja
Szent Teréz karmelita apáca és írónő volt, Spanyolországban élt. Ezt a napot tartják
szüretkezdő napnak. Az óvodában sz ervezhetünk szüretelőnapot, részt vehetünk a szüreti bál
előtti felvonuláson. A bál körüli készülődés körülményeiről, a bál lefolyásáról mesélni
szoktam a gyerekeknek, a felvonuláson pedig részt is veszünk, ahol megtapasztalhatják, hogy

122Interjú Boér R ozália sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád, 1968 ). Készítette: Bacsó Emília,
Sepsibükszádon, 2016. 09. 13. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 9 o.
123 Interjú Boér Rozália sepsibükszádi lakossal…i.m. , 10 o.
124 U.o. , 10 o.

67 nem szégyen, hanem szép, és büszkeséggel eltöltő érzés, hogyha ápoljuk, éljük
hagyományainkat.125
Halottak napja
E napokon emlékeznek meg az emberek a halottaikról. Rendbe teszik a sírokat,
virágokkal, koszorúkkal díszítik, gyertyákat gyújtanak eltávozott szeretteik emlékére .
Az óvodában a gyermekek játékában gyakran megjelenik halottak napjához
kapcsolódó élmények hatása. Ebben az esetben az óvónő, figyelembe véve a családi háttér
ismereteit, válaszol a gyermekek halállal kapcsolatos kérdéseire.126
Miklós napja
Szent Miklós püspök emléknapja. Szent Miklóst a halászok és révészek
védőszentjeként is tisztelik. Régen ez a nap ünnepnek számított. A Mikulás – járás
hagyománya német területről származik.
A Magyar néprajzi lexikon így emlékezik meg róla: „A játék lényege az, hogy Miklós
püspök kíséretével együtt betér olyan házakba, ahol gyermekek vannak, és ott vizsgáztatja,
imádkoztatja, majd tudásuk és viselkedésük szerint jutalmazza vagy virgáccsal fenyíti őket,
illetve sokszor a kíséretében lévő ördöggel fenyítteti.”127
A magya rság néprajza alapján : „ A magyar Mikulás azonban nem az ijesztő, piros,
ördög alakú krampusz, vagy a dunántúli fonóházakat és gyermekeket ijesztő „láncosmikós”,
hanem fehér szakállú, karján kosarat vivő öregember, aki imádkoztatás után aranyos dióval,
almával, szentképpel ajándékozza meg a gyermekeket s áldás helyett vesszővel, az élet
vesszejével ütögeti meg őket.”
Az óvodába is ezen a napon érkezik meg a Mikulás. A gyerekek számára öröm, ha a
magyar Mikulással találkozhatnak.
Az előkészületek is nagy örömet jelenthetnek. Az alkalomhoz illően piros csizmákat,
puttonyokat, más ablakdíszeket szoktak akasztani az ablakba, a termet a Mikulást idéző
rajzokkal díszítik vagy kiteszik az ablakba a Mikulásnak szánt levelet, amelybe a gyerekek
lerajzolják, hogy mit szeretnének kapni. Az ünnep örömére énekelnek, báboznak, vagy ünnepi
asztallal várják a Mikulást, amelyre ünnepi teríték és saját készítésű díszek kerülnek.128
Luca napja
A Gergely – féle naptárreform előtt az év legrövidebb napja volt.

125 U.o, , 10 o.
126 Interjú Boér Rozália sepsibükszádi lakossal…i.m. , 11 o.
127 http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3 -1824.html , [letöltve: 2017. január 8 .]
128Interjú Boér Rozália sepsibükszádi lakossal…i.m. , 11 o.

68 Legszigorúbb dologtíltó nap a nőknek, mivel a gonoszjáró napon mindenhol
boszorkányok leselkednek. A magyar néphitben él egy Luca nevű boszorkányszerű alak, aki
december 13 -án emberek és állatok kárát okozhatja. E boszorkák felismerésére készül a Luca
–szék. A mondás: „Lassan készül, mint a Luca széke” arra utal, hogy e varázslatos ülőkét
Luca napjátol karácsony éjjeléig folyamatosan kell készíteni meghatározott fajtájú és számú
fából, hogy karácsony éjfélkor a templomajtóban vagy a keresztúton ráállva megláthssák a
boszorkányokat a Luca székétől ekkor láthatóvá vált szarvaikról.
Ezen a napon a fiatal legények „kotyolni” jártak. Házról házra járva mondták el
mondókáikat, amelyek a háziaknak szóló köszöntők, jókívánságok voltak: bőséget, jól tojó
tyúkokat kívántak.
Egye s vidékeken szokás volt ezen a napon a búzaültetés, amelyet az emberek a
karácsonyi asztalukra tettek, vagy egymásnak is elküldték. Karácsony után ezt etették meg az
állatokkal, hogy megóvják azokat a rontástól.
Az óvodában is szokás ültetni a gyerekekkel kis pohárkákba búzát, hogy azt majd
hazavihessék a család karácsonyi asztalára.129
Karácsony napja
Eredetileg a téli napforduló ünnepe, a kereszténység ezen a napon ünnepli Jézus
születését.
Az óvodában – akárcsak a családokban – a karácsonyi előkészület ekhez hozzatartozik
a csoportterem illő előkészítése. Az előkészítés alatt kitakarítják, rendberakják, feldíszítik a
termet, a játékokat, a babákat megmossák, ünneplőbe öltöztetik.
A közösen készített adventi koszorú is az asztalra kerül. A meggyújtott g yertyák jelzik
az ünnep közeledtét, megszépítik a karácsonyvárás hangulatát.
A gyerekek fényesíthetik a piros almákat és díszeket készíthetnek a karácsonyfára,
előkészíthetik vagy készíthetnek ők maguk is gyertyatartókat. A felnőttek segítségével
gyertyá t önthetnek, szaloncukrot főzhetnek, előkészíthetik az ünnepi abroszokat.
A nagyobb csoportokban pásztorjátékkal is szoktak készülni az ünnepre. Karácsonyfát
díszíteni, majd meghívják a szükőket, nagyszülőket, hozzatartózókat, akiknek bemutatják a
pásztor játékot, utána vehetik ki a gyerekek a fa alól ajándékcsomagjaikat. A gyerekek meg
szokták lepni a felnőtteket, más csoportok gyerekeit a maguk készítette ajándékokkal. Ekkor
szokták hazavinni a többi családtag számára készített apró ajándékokat, a kivirág zott ágakat, a
kizöldült búzát a megtanult jókívánságok kíséretében.

129 Interjú Boér Rozália sepsibükszádi lakossal…i.m. , 12 o.

69 Az óvodában is el szokták készíteni az ünnepi asztalt, ahol nagy figyelmet fordítanak
az abroszra, a jellegzetes karácsonyi terítékekre, a gyertya, a fenyőág, a karácsonyi sütemény
emeli k az ünnepvárás fényét, előkészítik lelkileg a gyerekeket az élmény befogadásásra.
Karácsonyi zenét hallgatva, képeket nézegetve, történeteket mesélve készülnek az
ünnepre. Az ünnep napján ünneplőbe öltözve jelennek meg az óvodában.
Ezek a megelőző munká latok, előkészüketek azokat a régi szokásokat, hagyományokat
elevenítik fel, amelyek régebben a karácsonyi ünnephez kapcsolódtak, és amelyek lelkileg ma
is többet nyújtanak, mint a reklámhadjáratokkal, bevásárlásokkal elsilányított ünnepek,
amelyek nem a l elki felemelkedést, békét, közösségi élményt nyújtják, csupán a vásárlás
mulandó örömét kínálják.130
Fonó
Az óvodásokkal fonót szoktuk feleleveníteni, mivel ehhez még találhatóak kellékek a
faluban. A szülők segítségével szoktuk megszervezni. A faluban mé g található rokka, guzsaly,
elmegyünk ahhoz a nagymamához, akinél mindezek a kellékek megtalálhatóak, és aki be is
mutaja, elmagyarázza, hogy hogyan alkalmazták ezeket az eszközöket. Itt általában még
szövőszék is van, így rácsodálkozhatnak a gyerekek erre a munkálatra is. Megnézzük a régi
szőttes abroszokat, terítőket, szőnyegeket. Az édesanyák, nagymamák jóvoltából még főtt
kukorica is szokott kerülni az asztalra. Ez nagy élmény a gyerekeknek, többször is felbukkan
emlékezéseikben. Igy adódott az ötlet,ho gy egyik tanév (2006 -2007) végi szereplésre egy
fonó bemutatását tűztük célul, amelyben a munkálattól a meséig, a népi játékokig, találós
kérdésekig mindent beleszőttünk felelevenítve ezáltal nagyszüleink életmódját. Így
belefoglalhattunk több olyan mondók át, találós kérdést, tréfás történetet, játékot, népdalt,
amelyeket az év folyamán gyakoroltunk, így az újraélés élményével, a közös játék örömével
szívesen mutatták be a gyerekek az év folyamán elsajátítottakat.131
Farsang
Az óvodában is szoktak farsango lni. Az előkészületekhez hozzatartozik a télcsúfoló
dalok, mondókák gyűjtése, gyakorlása, jelmezek, álarcok, szemüvegek készítése és a
csoportterem feldíszítése. Tánclépéseket, tréfás mondókákat, vidám dalokat, a nagyobbakkal
vidám télcsúfoló műsorokat szo ktak tanulni. A farsangi mulatságon részt vesznek a szülők is,
akik farsangi fánkkal kedveskednek gyerekeiknek. Az ünnepség végén szalmabábut égetnek,

130 U.o. , 12
131 Interjú Boér Rozália sepsibükszádi lakossal…i.m. , 13 o.

70 ami emlékezetessé tette az ünnepet, később is sokszor felbukkant a gyerekek
visszaemlékezéseiben. 132
Húsv ét
A csoportteremben mi is elvégezzük a húsvéti nagytakarítást és hangulatossá
varázsoljuk a termet az általunk készített dekorációkkal, virágzó ágakkal. Így a készülődés
örömet adó, élményekkel teli játék lesz. A legnagyobb élményt a tojásfestés jelenti számukra.
Ezt a szülőkkel közösen szoktuk megszervezni, általában nagypénteken, mert a faluban az a
hiedelem él, hogy a nagypénteken festett tojás tovább eláll. A falura jellemző, hagyományos
tojásfestési technika a hagymahéjjal való festés, de többen isme rik a tojásírás fortélyait is a
szülők közül. Általában mindkettőt kipróbáljuk. A hagymahéjjal való díszítés úgy történik,
hogy a hagymahéjat apró darabokra vágjuk, a tojást megnedvesítve beleforgatjuk, majd
vigyázva, hogy ne hulljon le a hagymahéj harisny adarabba kötjük és így tesszük bele a
színező folyadékba. Mikor megfőttek a tojások kivesszük, letörülgetjük és szalonnadarabbal
bekenjük, hogy fényes legyen. Általában nagyon érdekes, különleges minták jönnek ki, ami
megmozgatja a gyerekek fantáziáját és mesélnek is róla, hogy az mit ábrázol. Ugyanígy
készül a levéllel, virággal díszített pirostojás is. A tojásírásra általában meg szoktam hívni
valamelyik hozzaértő szülőt, nagyszülőt, aki bemutatja a folyamatot. Mivel ez nem annyira
elterjedt díszítési mód a faluban, ilyenkor nemcsak a gyerekek, hanem a szülők is tanulnak. A
gyerekek nagyon szívesen vesznek részt ezeken a tevékenységeken, örömmel munkálkodnak,
és sokáig mesélik élményeiket. Ha elkészülnek a pirostojások ünnepi asztalt is szoktunk
teríteni, melyre felkerül a tojásfa, a kosárban a piros tojások, az ünnepi sütemény. Ezzel az
ünnepélyes alkalommal meg szoktuk locsolni a hölgyeket, lányokat, mivel húsvét hétfő
általában szabad nap, így az óvodában megtartjuk ezzel az alkalommal. Erre a fiúkkal má r
hamarabb elkezdünk készülni, tanulunk locsolóverseket. A lányok piros tojással jutalmazzák a
fiúkat. Az egyéni locsolókalandokról szívesen és színesen számolnak be a fiúk, lányok
egyaránt. Ilyenkor el szoktam mesélni, hogy régebben a locsolás vízzel tört ént vödörrel, sőt
még a patak vizébe is belemártották a lányokat. El szoktuk játszani az ünnephez kapcsolódó
hagyományos tojásjátékokat: forgatást, gurítást, összeütést. Ezeknek a játékoknak a célja a
vetélkedés, a győztes pedig az, akinek a tojása a legto vább ép marad.
Patkolt tojást is szoktam bemutatni a gyerekeknek, amin nagyon elcsodálkoznak. Az
ügyes kezű patkolómester munkáját nem tudjuk megnézni, mert a szomszéd faluban lakik, de
a tojás megtekintése is élmény, és felkelti a gyerekek érdeklődését.

132 U.o. , 13 o.

71 Azt is ismertetni szoktam, hogy régen húsvét napján tartották a határjárást, ilyenkor az
egész falu népe körbejárta földjeit, kitisztogatta a forrásokat. A gyerekekkel mi is el szoktunk
menni az óvodához közeli Bugyogó forráshoz, amelyhez az út mezőn át vezet, így megnézzük
a határt is, és tisztogathatunk a borvízforrás környékén is. 133
Áprilisjáratás vagy „bolondnap”
Hajdan sok népnél évkezdő nap volt, a tavaszi napéjegyenlőséget, az újjáéledő természetet
ünnepelték. Amikor a naptárreformmal január elsej e lett az év első napja, április első napja
„komolytalan” újévvé vált. Nálunk a diákság terjesztette, a beugratótréfák nyugati eredetűek.
Az óvodában a nagyobb gyerekek szoktak egymás megtréfálásán szórakozni, beugratós
játékokat játszani.134
Majális
Ősi ta vaszünnep, a majálisok napja. Sok helyen a megelőző estét a legények az erdőben
töltik, s hajnalban hazajőve feldíszített májusfát állítanak kedvesük udvarába, így adva tudtára
a falunak, hogy ki az, akit kiválasztott. Ennek a zöldágnak vidékenként más me gnevezése
van: májfa, jakabfa, hajnalfa. Ez nemcsak szerelmi ajándék volt, hanem jelképezte a tavaszi
újjászületést is. Sepsibükszádon májusfa a neve, csak nyírfaágból állítják, színes szalagokkal
díszítik, és ahol a legény és leány már jegyesek a két fa k oronáját összehajlítják, összekötik
jelképezve ezáltal is összetartozásukat. Az óvónő a gyerekekkel az óvoda elé szokott
májusfát állítani, általában megkérnek egy szülőt, hogy hozzon nyírfaágat, azt feldíszítik. Az
óvónő elmeséli a hozza kapcsolódó szoká sokat, énekelnek, játszanak körülötte, köszöntik a
tavaszt, akárcsak régebben a majálisozók.135
Gyereknap
Gyereknap alkalmával a szülőkkel közösen kirándulást szoktunk szervezni a közeli
forráshoz, ahol a szalonnasütés után sok szabadtéri játékot játszanak, versenyeket szerveznek,
de nagyon kedvelt a kunyhók, kalyibák építése is.
Egész napos kirándulást is szoktunk szervezni vagy a Benedek Elek emlékházhoz
vagy a csernátoni falumúzeumba. Itt is sok érdekes, számukra új dologgal ismerkedhetnek
meg a gyerekek , rácsodálkozhatnak sok olyan jellegzetes szerszámra, bútorra,
munkaeszközre, amelyek ma már nem használatosak, de régebben nélkülözhetetlenek voltak

133 Interjú Boér Rozália sepsibükszádi lakoss al…i.m. , 14 o.
134 U.o. , 15 o.
135 U.o. , 15 o.

72 az emberek mindennapjaiban. Ilyenkor összehasonlítást alapján állapítjuk megi, hogy azt az
eszközt ma mi h elyettesíti.136

Iskolai ünnepségek Sepsibükszádon

Az iskolai ünnepek közösségformáló, tanító és nevelő, esztétikai élményt nyújtó
jellegénél fogva mindig fontos szerepet töltöttek be az intézmény és a falu életében. Alkalmat
nyújtanak arra, hogy nemzedé kek (szülők, nagyszülők, gyermekek) találkozzanak, tartalmas
időt töltsenek egymás társaságában, aktívan részt vegyenek ezek előkészítésében (pl.
alkalomhoz illő öltözet, jelmez készítése, farsangi fánk sütés) vagy akár bekapcsolódjanak a
tevékenységbe (p l. táncház).
Ünnepélyeink tárgya minden olyan esemény, amely értéket hordoz a társadalom és a
faluközösség szempontjából. Az iskola pedagógusai minden évben megszervezik és
lebonyolítják az irodalmi (Költészet Napja, Népmese Napja) és történelmi eseménye k
évfordulóit (dec. 1. , okt. 6. , márc. 15.); hagyományos népi ünnepeinket (pl. szüret, farsang);
nemzetközi világnapokat (Nők Napja, Anyák Napja, Gyermeknap), az iskolai élet specifikus
ünnepi alkalmait (tanévnyitó, tanévzáró, Ábécé -ünnepély, VIII -os bal lagás). Ezenkívűl részt
vesznek más közösségi eseményeken is (falunapok, 1000 székely leány találkozó),
amelyeknek kínálatát bővítik, sorait erősítik. Nem elhanyagolható az iskolai rendezvényeknek
az oktatásban kifejtett hatása sem. Az ünnepi alkalmak él ményszerűen járulnak hozzá a
tanórán elsajátított ismeretek mélyítéséhez, információk megértéséhez és rögzítéséhez: ha a
tanulónak alkalma van „belebújni” egy történelmi szereplő „bőrébe”, azonosulni vele,
emlékezetes marad számára mindaz amit a szóban fo rgó eseményről tanult. Ugyanakkor a
közönség is gazdagodhat olyan ismeretekkel, tényekkel, tudnivalókkal, amelyekkel korábban
nem volt alkalma szembesülni.137

Népi hagyományok felélesztése és megőrzése az iskolában

Változó, digitalizált/technicizált tár sadalmunkban egyre égetőbb feladat
hagyományaink, népi kultúránk jellegzetes elemeinek megőrzése, köztudatban tartása. Az
iskolai programba/tananyagba remekül beilleszthető hagyományos ünnepi alkalmak a szüret

136 U.o. , 15 o.
137 Interjú Simion Melinda Júlia sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsiszentgyörgy, 1971 ). Készítette: Simion
Emőke, Sepsibükszádon, 2016. 05. 13. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 16 o.

73 és farsang.
Iskolánk immár második alkalomma l szervezte meg 2017 októberében a szüreti
felvonulással egybekötött iskolai szüreti mulatságot hagyományteremtő szándékkal, remek
alkalmat teremtve arra, hogy az iskola apraja -nagyja népviseletbe öltözve, szüreti népdalokat
énekelve, szőlővel kínálkodva, végigvonuljon a falun, kicsalogatva házaikból a falu lakóit,
akik mosolyogva nézték, és hallgatták a felvonuló gyermeksereget. A szüreti mulatságok
szervezése mindig a fiatal felnőttek kiváltsága volt; az iskolai szüret kialakítja az igényt a
felnövekvő ne mzedékben a folytatásra. Habár Sepsibükszád és környéke nem alkalmas
szőlőtermesztésre, a szüreti bálok szokása itt is elterjedt, a székely leleményességnek
köszönhetően „pityókabort” készítettek az itt elő emberek, vagyis a krumplit elcserélték
szőlővel, így oldva meg a problémát.
A bálra székelyruhás csőszök szekeres, lovas felvonulással, fúvós zenével csalogatták
be a szórakozni vágyókat. Ennek mintájára született meg az iskolások szüreti felvonulásának
ötlete, amely jó fogadtatásra talált az iskolások és a lakosság körében egyaránt. Az ünnepség a
helyi kultúrotthonban folytatódott, ahol a szülők zsíros kenyérrel, meleg teával és szőlővel
kedveskedtek a gyerekeknek. A mulatság táncházzal fokozódott, együtt táncoltak iskolánk
tanulói, tanítói, tanárai és a szülők.
Várva -várt esemény minden évben az iskolai farsang is. A farsang hagyományos
téltemető, tavaszkezdő ünnep. Gazdag szokásvilágának tárházából igyekszünk minél több
elemet beilleszteni a napjainkban népszerű szuperhősök, cowboyok és egyéb maskará k
sorába. A jelmezesek bemutatkozását követi a táncház, ahol népzenére járja minden résztvevő
a táncot, majd a mulatozás után elsiratják, és elégetik „szegény Illést”, a szalmabábut, akit a
VIII. osztályosok készítenek, és öltöztetnek minden évben, ezzel f ejezve ki, hogy szeretnék,
ha Illéshez hasonlóan eltakarodna a tél is. A szülők által hozott fánkok, sütemények édesítik
az előadást.138

Történelmi évfordulók megünneplése

A történelmi események ismerete nem csupán mint információ értékes, de nevelő
jelleggel is bír. Az ország és nemzet történelmének elsajátítása hozzájárul egy korrekt
identitástudat kialakulásához: Ki vagyok? Kik voltak az elődeim? Hol és hogyan éltek? Mi az,
ami a történelem tanulságából napjainkban is időszerű?

138 Interjú Simion Melinda sepsibükszádi lakossal…i.m. , 17 o.

74 „Szabadság, egyenlősé g, testvériség!” – az 1848 -as szabadságharc máig ható üzenete.
A sepsibükszádi iskolásoknak életreszóló élmény marad, hogy korhű, színházból kölcsönzött
ruhákba szereplőként átélhették a forradalmi események nagyszerű pillanatait „A kőszívű
ember fiai” c. színdarabban. Évente sor kerül hasonlóan látványos, szemléletes
rendezvényekre: mozaiktérkép készítése és bemutatása dec. 1 alkalmából, az aradi vértanúk
megidézése portrék, vallomások által okt. 6 -án, koszorúzás és díszelőadások stb.

Irodalmi vetélked ők

A bükszád i iskolában két hagyománny vált irodalmi vetélkedőn vehetnek részt a
diákok, az egyik a népmese napi mesemondóverseny, a másik a költészet napi
szavalóverseny.139
A népmese napja
Minden évbe szeptember 30 -án megrendezésre kerül a mesemondó verseny, amely
iskolaszintű. A verseny keretén belül megemlékeznek Benedek Elek meseíró, mesemondó
életéről és munkásságáról. Ebből az alkalomból minden osztály készül vagy egy
népmesemondással, vagy mesedramatizálással. Ez a vetélkedő egy egész napos tev ékenység.
Délelőtt népmesevetítéssel kezdődik, aztán minden osztály saját elképzelése szerint
készít egy meseillusztrációt a látott mesékből. Ezt kiállítják az iskola folyósójára, s
osztályonként díjazva is vannak a rajzok. Utána az egész iskola bevonul a kultúrotthonba, ahol
osztályonként megkezdődnek a mesemondások és a színdarabok előadása. Ezt külön
kiválasztott zsűrik pontozzák.
Amig a zsűrik kiválasztják a nyertes mesemondókat, meseelőadókat, addig a diákok
táncházon vehetnek részt. A nap végén a nyertes diákok, osztályok jutalomban részesülnek.140
A költészet napja
Április 11 -én a magyar költészet hivatalos napján szokták tartani az iskolában a
költészet napi vetélkedőt két kategóriában.
Az első kategória az alsó tagozatos diákok, ők verseket szavalnak, osztályonként már
ismert megzenésített verseket énekelnek, újabbakat tanulnak meg, s közös versmondással
zárják a napot.
A második kategóriában a felsőtagozatos diákok közül minden osztályból egy 5 -6 fős

139 Interjú Porzsolt Erika fotosi lakossa l (szül. Sepsiszentgyörgy, 1986 ). Készítette: Bacsó Emilia,
Sepsibükszádon, 2017. 05. 13. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 18 o.
140 Interjú Porzsolt Erika fotosi lakossal…i.m. , 18 o.

75 csapat versenyzik. Az első körben a m ár előre kiadott költő életrajzából és munkásságából
összeállított feladatlapot kell megoldaniuk. A második körben megadott szavakat felhasználva
kell írjanak egy verset adott sémára. A harmadik körben egy első hallásra felolvasott tájleíró
verset kell il lusztráljanak úgy, hogy minden eleme meglegyen. Az utolsó körben a már előre
megtanult verseket kell minden csapatból valaki elszavalja. A zsűri minden forduló után
pontozza a tevékenységeket, akelyik csapat a legtöbb pontszámot érte el az kapta a jutalma t.
Ezeken a rendezvényeken minden alkalommal részt vesznek az iskola tanulói, tanárai,
illetve szülők és hozzátartozók.141

Fontos említést tennünk a falu kulturális életéről is. A kommunista rendszerben
minden pedagógus részt kellett vegyen a közösségép ítő tevékenységekben, különböző
gyűjtésekben, önkéntes munkákban Igy a kulturális felelős is pedagógus kellett legyen. 1980
– 1988 között a falu kulturális életéért Stegbauer Magdolna tanítónő volt a felelős, akinek az
elmondása alapján abban az időszakba n a faluban aktív és tevékenységekben gazdag
kultúrélet folyt:
Minden hónapban táncmulatságot szerveztek a fiataloknak, amelyen örömmel vettek
részt az ifjak. A lányokat elkisérték az édasanyák, nagymamák a reggelig tartó élőzenés
mulatságra.
A faluban sz ínjátszócsoport működött és több alkalommal meghívtak más
településekről is csoportokat, vagy hivatásos színészek, néptáncosok, népdalénekesek
előadása is többször volt műsorra tűzve. Ilyenkor mindig teltház volt, a falu lakói értékelték a
fellépők tehetsé gét.
A besorozott legények feladata volt a szüreti bál megszervezése. A reguták már egy
hónappal előtte elkezdték a szervezést, gyakorlást. A legények a lovaglást, a lányok a
népdalok éneklését gyakorolták nagy buzgalommal. A bál napján népviseletbe öltöz ve
rendezett sorokban járták végig a falu utcáit zene és énekszóval. Elöl a csőszkirály és a bíró
lovagolt, őket néhány lovas legény követte, majd a szekéren ülő lányok következtek, akik
énekeltek és a kis kosarakba előkészített szőlőből kínálgatták a falu apraját -nagyját. A sort
lovagoló legények zárták. A legények borral kínálták az utcán lévő és őket ünneplő fiatalokat,
férfiakat. Délután történt a falujárás, majd a legények hazavitték a lovakat, este pedig a
szőlővel díszített teremben várták a bálozni vágyókat. A népviseletbe öltözött csőszök feladata
volt a terem díszítésére használt szőlőfürtök őrzése. Ha valaki lopott a szőlőből, a bíró

141 U.o. , 18 o.

76 megitélte, hogy mennyit kell fizessem érte. Mindez a jó hangulat, móka hangulatában zajlott,
senki nem haragudott m eg azért, ha megbírságolták. Éjfélkor elkiáltották, hogy szabad a
szüret, ilyenkor a megmaradt szőlőt kedvére dézsmálhatta mindenki. A bálon élőzene volt és
reggelig tartott a mulatozás.
Minden évben megszervezték a regutabált is. A katonaköteles legénye k sorozása
Szepsiszentgyörgyön történt és a vonattal hazajövő fiatalokat a fúvószenekar várta az
állomásnál, majd kísérte végig őket a falun. Este folytatódott a reguták ünneplése a kultúrban
megszervezett bálon.
Országos szinten megszervezték és helyi sz inten kötelező módon részt kellett venni a
Megénekelünk Románia hivatalos műkedvelő tömegmozgalomban. A hangsúly a kommunista
rendszer és az uralkodó Ceasescu -pár dicséretére tevődött, de a műsort színesíthették más
jellegű művek is. Itt az iskola tanuló i s mindig felléptek irodalmi összeállításokkal, énekekkel,
táncokkal, de jelen voltak az ifjúságot és a felnőtteket képviselő énekkarok, színjátszó
csoportok, népművészek, néptáncosok is. Több alkalommal a megye i versenyekre is juttak el
a sepsibükszádi köz össég ből is.142
Sepsibükszád lakossága is az év egyes napjait különböző hagyományokkal,
ünnepekkel emelte ki a hétköznapok egyhangúságából. A falu életében az ünnepeknek
meghatározott rendje volt.
Iskolánk tanulói idős személyeket kerestek fel, kérdeztek ki ezekről az ünnepekről,
hagyományokról, akik szívesen meséltek, elevenítették fel emlékeiket és örömmel adták
tovább tudásukat.
Az alábbiakban ismertetem a naptári évhez és a különböző eseményekhez kapcsolódó
tevékenysége ket, hagyományokat, szokásokat.
Karácsony
Eredetileg a téli napforduló ünnepe, a kereszténység ezen a napon ünnepli Jézus
születését.
A legismertebb karácsonyi népszokás, a betlehemezés dramatikus formában adja elő a
Szent -család szálláskeresésétől a napkeleti királyok látogatásáig a cselekményeket. A
betlehemezés kerete legtöbbször profán pásztorjáték.

142 Interjú Stegbauer Ma gdolna sepsibükszádi lakossal (szül. Barót, 1955 ). Készítette: Bacsó Emilia,
Sepsibükszádon, 2017. 05. 28. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 19 o.

77 A karácsonyra kinyílt cseresznyeág, a kihajtott búza, a karácsonyfa a fenyő zöldjével
együttesen az életet is jelképezik.
A karácsonyi ajándékok régebben gyümölcsök, sütemények, patt ogatott kukorica és a
szerencsét hozó ágak voltak. A karácsonyfa díszítésére is elsősorban gyümölcsöket (alma,
dió), mézes süteményeket használtak. Sokáig maga a karácsonyfa is ajándéknak számított.
A karácsonyi asztal előkészítése, megterítése a fontos d olgok közé tartozott. Tettek az
asztal alá magvakat, szalmát, szénát és minden más terményből egy keveset, ugyanezt rá is,
hogy a megérkező „Szent Családnak”, az angyaloknak és állataiknak legyen mit enniük,
legyen hol lepihenniük. Később ezeket az állatok elé tették és velük megetették, a gazdagabb
termés, a termékenység reményében.
Nagy jelentőséget tulajdonítottak a karácsonyi abrosznak is, amelynek felterítési
módja, száma, színe és anyaga vidékenként változott.
Az abroszra hullott morzsákat az ünnepe k alatt összegyűjtötték, majd az állatok elé
szórták, jobb termés, egészség esebb állatállomány reményében.143
Húsvét
Húsvétkor Jézus kereszthalálára és feltámadásásra emlékezünk, s az ünnep időpontja
minden évben más. A 325 -ös niceai zsinat döntése értelméb en húsvétvasárnap mindig a
tavaszi napéjegyenlőséget (márc.21.) követő holdtölte utáni első vasárnap, így március 22. és
április 25. közé esik.
Az ünnepkör virágvasárnaptól húsvétig tartó utolsó hetét nagyhétnek nevezik. Jézus
szenvedéseire, kereszthalál ára és felámadására emlékeznek ebben az időszakban a faluban,
keresztjárással, körmenettel és passiójátékkal, melyben a bibliai történet legfontosabb
mozzanatait elevenítik fel. Nagycsütörtökön a hiedelem szerint „ a harangok Rómába
mennek”, ezért nem hara ngszóval, hanem kerepléssel hívják misére az embereket.
Nagypénteken tilos a húsevés. Ezen a napon tilos a munka, a faluból sokan részt
vesznek az ünnepi szertartáson, ekkor mutatják be a templomban a passiót. A nagyszombat a
takarítás, rendrakás ideje.
A húsvét két legnépszerűbb szokása az öntözés és a tojásfestés. Mindkét szokást a mai
napig gyakorolják a faluban. A különbség az, hogy míg régen a kútból húzott vízzel öntötték
le a leányokat, ma már szagos vízzel locsolnak.
A tojásfestés az asszonyok , lányok dolga. Legegyszerűbb módja régen az volt, hogy a
tojás felületét levéllel burkolták be, és úgy tették a festékbe, így a csipkézett level helye

143 Interjú Törsök Piroska, sepsibükszádi lakossal ( szül. Sepsiszentgyörgy, 1975 ). Készítette: Törsök Noémi,
Sepsibükszádon, 2017. 05. 28. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában] , 20 o.

78 világos színű maradt. Régen házi festékanyagokat használtak: hagymalevél és zöld dióhéj
főzetet.
A toj ások írásának legismertebb módja az volt, hogy viaszt olvasztottak, s a folyékony
viasszal a tojás héjára írták a kív ánt mintákat. 144
Szilveszter
Az óév utolsó napja. Ezt az éjszakát általában reggelig tartó mulatsággal, vidámsággal
töltik az emberek, elt emetik az óesztendőt és különböző varázslásokkal, praktikákkal
igyekeznek megtudni, hogy mit hoz az Újév. Legismertebb az ólomöntés, amikor a frissen
öntött ólom formájából jósolnak, vagy a gombócfőzés, amikor papírszeletekre férfineveket
írnak, ezeket gom bócokba dugva forró vízbe dobják, s amelyik legelőbb a víz színére
emelkedik, az lesz a neve a leány jövendő férjének.
Szilveszterkor készülhet hagymakalendárium: a vöröshagyma elvágva leveleire
bontható. A hagymalemezekből 12 egészséges lemezt egy tepsib e sorba rakunk, majd
mindegyikre csipetnyi sót teszünk,majd meleg helyre tesszük. Amelyik hónap lemezén
elolvad a só, az esős lesz a következő évben,amelyik száraz marad, abban nem lesz eső.
Sokan elkészítik a hagymmakalendáriumot, mivel még ez is élő ha gyomány a
faluban.145
Újév
Mint minden ünnepnek, az újévnek is megvannak a hagyományosan megengedett és
tiltott ételei. Igen fontosnak tartották, hogy a főétkezéskor egész kenyér kerüljön az asztalra,
hogy az év minden napjára jusson a ház népének kenyér. Disznó – vagy malachúst kell enni,
„mert az előretúrja a szerencsét”, nem szárnyast, „mert az elkaparná”!. Úgy tartották, hogy a
bab, borsó, a kukorica, a lencse szilveszteri fogyasztása sok pénzt hoz a következő esztendőre.
Nagyapáink úgy hitték, hogy am it újév napján tesznek, az egész évükre hat, mivel
folyamatosan megismétlődik! Ezért keltek korán, s a kút friss vizében megmosakodtak, hogy
az újév minden napján frissek legyenek! Tartózkodni kell a veszekedéstől is, mert „beköltözik
a perlekedés” , valam int számos munka – mosás, varrás, állatbefogás – is tiltva volt .A házból
e napon semmit nem szabadott kiadni, mert akkor egész évben minden kiszökik onnan. A
gazdasszonyoknak igen oda kellett figyelni, nehogy újév napján ruha száradjon a kötélen,
mert akk or bizony ebben az évben „ nyúzott bőr fog száradni”, azaz elhullik a ház valamely
jószága. Újév napján szerencsét hoz, ha elsőnek férfi érkezik látogatóba, ha sikerül megfogni

144 Interjú Szakács Katinka, sepsibükszádi lakossal ( szül. Sepsiszentgyörgy, 1972 ). Készítette: Szakács Kriszta,
Sepsibükszádon, 2017. 05. 28. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 21 o.
145 Szakács Katinka sepsibükszádi lakossal…i.m. , 21 o.

79 egy kismalac farkát, vagy vizet hozni a kútról, és azt két kannával a kapun beb orítani, hogy „a
gazdagság is így ömöljön a házhoz!”
Ezek a szokások, hagyományok nálunk még az idősebb nemzedék körében eléggé
elevenen élnek, így a gyerekek, ha a szülőktől nem is, de nagyszüleiktől biztosan hallanak,
látnak valamit. 146
Farsang
Idejét úgy számítják ki, hogy az első tavaszi (márc.21. utáni) holdtöltére következő
vasárnaptól (húsvéttól) visszaszámolnak hat hetet.
A farsang a közelgő tavasz ősi ünnepe, egyúttal a tél és a tavasz küzdelmének
szimbólikus megjelenítése. Számtalan gonoszűző és termékenységvarázsló álarcos,
alakoskodó szokás fűződik hozza.
A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rá következő néhány napra „farsang
farkára” esik: így húshagyó keddre, a böjt kezdetére, hamvazószerdára, a dologtiltó napra,
amit böjtfogadónak is neveznek. Ezen a napon tartják a keresztények a „hamvazkodást”
Általános szokás az álarcos bál, több helyen az álarcos felvonulás és a dramatikus
vidám játékok.147
Kukoricafosztás
A kukoricatörés és fosztás igazi őszi társas munka volt. A hazahordott
kukoricacsöveket megfosztották a levelétől. Elnevezése tájegységenként változó volt:
tengerihántó, máléfejtő, bontó. Nálunk a törökbúzahántó megnevezés volt használatos. A
segítőket általában meghívták, de volt olyan, ahol a kapura tűzött zöld gally jelezt e, hogy
ebben a házban kukoricafosztás lesz. Mint minden csoportosan végzett munkát, ezt is
viszonozni kellett, nálunk ennek a megnevezése kaláka volt. A jól végzett munka befejeztét
rendszer int áldomás, mulatozás követte.148
Szüret
A faluban a szüreti mul atságok ideje egybeesett a nagykorusítási
katonabúcsúztatókkal, ma már csak a nagykorúsítási ünnepélyekkel. Ilyenkor a falu legényei,
leányai népviseletbe öltöznek. A felvonulás általában lovakkal történik: a legények lóháton, a
leányok lovas szekéren ülve , nótázva járják be a falut. Erre az alkalomra a lovakat is kidíszítik
színes szalagokkal. Ezzel a felvonulással hívják bálba a falu lakosságát. Este a szőlővel
feldíszített teremben kezdődik a mulatozás, amely reggelig tart. A mulatságnak fontos

146 U.o. , 21 o.
147 Interjú Szakács Katinka sepsibükszádi lakossal…i.m. , 22 o
148 Interjú id. Boér Rozália, sepsibükszádi lakossal ( szül. Sepsiszentgyörgy, 1941 ). Készítette: Szakács Kriszta,
Sepsibükszádon, 2017. 05. 28. [ Az int erjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének tulajdonában], 23 o.

80 személyis égei is vannak, mint a csőszkirály és a bíró, aki megbírságolja azt a személyt, aki
lopni mer a felaggatott szőlőből. A terem közepén egy szőlőkoszorú díszeleg, amelyet éjfélkor
elárvereznek. A mi vidékünk nem szőlőtermő vidék, valószínüleg más helyről ide költözött
családok hozhatták magukkal ezt a hagyományt, amelyet mára azonban sajátjaként tart
számon a falu népe.149
Fonóest
Minden évszaknak megvolt a maga közösségi munkája, melyben életkorának
megfelelő módon vett részt gyermek, leány, legény, felnőtt egyaránt. A legtöbb munka,
amiben a leányok s legények is részt vettek, egyben társas szórakozási alkalom is volt.
Régebben a fonó volt a legfontosabb szórakozási, ismerkedési lehetőség. Legtöbbször
összegyűltek egy háznál magukkal víve a munkaeszközöket , guzsalyat, kendert és orsót. Egy
idősebb asszony, rokon felvigyázott a leányokra, hiszen amíg 6 -7 órától éjféléig fontak,
megjelentek a legények, és szórakoztatták őket. A vendégségbe érkező legényeket cukros főtt
kukoricával kínálták. Énekeltek, gyakran közösen is játszottak. A legények itt megleshették
azt is, melyik leány a legügyesebb, legszorgalmasabb. A fiúk tréfás vicceket űztek, kiütték a
lányok kezéből az orsót, kiváltásképpen megkellett csókolni a fiút.
Amit a lányok megfontak, abból szőtték az ágyneműt, törülközőket, edénytörlőket,
abroszt, inget stb. 150

149 U.o. , 23 o
150 U.o. , 23 o

81
6. Sepsibükszád jelenéről

2004 -ben a régi Málnás község három közigazgatási egységre bomlott fel: Málnás,
Mikóújfalu és Sepsibükszád. Sepsibükszád 1968 előtt is különálló község volt, ma jd Málnás
községhez csatolták, amelyhez öt település tartozott. 2003 -ban egy referendum alapján fejezte
ki akaratát a lakosság, hogy különállő közigazgatási egység legyen a település.
Sepsibükszádon a különválástól kezdve a község polgármesteri tisztségét Bács Márton
Csaba tölti be, akit a falu lakossága választott meg. A helyi tanács 11 tagú, akik szintén
szavazás alapján kerülhettek funkcióba.
A faluban tehát működik polgármesteri hivatal, rendőrség, iskola, óvoda, orvosi
rendelő, gyógyszertár, posta. Tö bb templom is található, mivel több vallási felekezet létezik a
lakosság körében. Vannak üzletek, panziók, kutyaeledelt gyártó kisüzem, asztalosműhelyek,
autómosó, kisebb pékség, tejbegyűjtő központ. A felsoroltak mind munkalehetőséget is
biztosítanak néhá ny ember számára, azonban 1989 -ig a faluból a férfiak nagy része a
kőbányákban dolgozott.
1990 után a bányák állami tulajdonból magántulajdonba kerültek és volt amelyiket
bezártak vagy nagyon lecsökkentették az alkalmazottak számát, így nagyon sokan a fa luból
munkanélkülivé váltak.
Többen is a Sepsiszentgyörgyön működő autóalkatrészeket gyártó gyárakban, vagy
varrodákban kaptak állást. Ingázásukat a gyárak oldják meg, külön erre a célra használt
autóbuszokkal.
Több család megélhetését biztosítja a növén ytermesztés és állattenyésztés, akik ipari
szinten termelnek, és vannak családok, akik kisebb mértékben, jövedelemkiegészítésként
foglalkoznak mezőgazdasággal.
Az utóbbi években ahogyan a turizmus kezdett fellendülni sok sepsibükszádi nő kapott
munkahelye t a környező településeken, turisztikai központokban, Tusnádfürdőn és
Bálványoson.
A fiatalok közül többen is külföldön vállalnak munkát, mivel úgy érzik ott jobb a
bérezés, több a lehetőség.

82 A település lakossága elöregedő félben van, kevés családnál va n három gyerek
általában két vagy csak egy utódot vállalnak a családok. Csak a rroma nemzetiségűeknél
találhatunk több gyereket is.
A rendszerváltás után visszaszolgáltatták az erdők egy részét is, így Sepsibükszádon is
megalakult a közbirtokosság. A k özbirtokosságot magángazdák alapították, a hatékonyabb
gazdálkodás céljából.
2000 -ben újraalakult a 308 örökhagyó és 740 jelenlegi örökös által birtokolt 406 ha
erdőt és 220 ha legelőt összesítő közbirtokosság. A közbirtokosságnak összesen 626 ha
terület e van.
Osztalék a terület arányában történik a közgyűlés határozza meg, vagyis 1 méter tüzifa
jogonként amelynek kitermelésének költségeit a közbirtokosság állja. Ezen költségeket a műfa
eladásából fedezi. A karbantartó munkálatokat EU -s támogatásból lá tják el.
A Közbirtokosság elnöke Neagu Antal. A közbirtokoság tevékenységéről évente
beszámolnak a tagoknak a közgyűlés alkalmával, és ilyenkor választják meg a vezetőség
tagjait is.
A falu kulturális értékei közül megemlíthető az iskola előtti parkban l evő turulmadaras
emlékmű, melyet 1991 -ben a helyi RMDSZ szervezet a falu hozzájárulásával állítatott az első
és második világháború áldozatainak a tiszteletére.
Ugyancsak ezen a helyszínen, 1996. március 15 -én a magyar honfoglalás
millecentenáriumára rend ezett ünnepség során, egy faragott haranglábat állítottak, amelyet
Antalka István, Bilibók Péter és Kádár István helybeli faragómesterek készítettek. A rajta levő
kisharangot 1772 -ben öntötték, amint azt körirata is bizonyítja, készíttetője gróf Mikó Istvá n,
a kollégiumépítő gróf Mikó Imre nagyapja volt. 151
2014. március 15 -én a parkban kopjafa avatásra került sor, Kiss Ernő aradi vértanú
emlékére. Ezt az emlékművet a Mátyás Huszáregyesület állítatta.
Az óvoda előtt is emlékmű áll, Ábrahám Árpád plébános Sepsibükszád szülöttjének
emlékére, aki részt vett a Szoboszlay -féle összeesküvésben , amiért halálra ítélték és
kivégezték 1958. szeptember 1 -én.

151 Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön … i.m., 275 o.

83 Nagyobb tömeg et megmozgató kulturális esemény az évente megszervezett falunapok,
amelyet már 12 éve minden évben augusztus 15 -e körül rendeznek meg. Aug.15 -e
Nagyboldogasszony ünnepe, ami a templom búcsúnapja. Ezért az ehhez a naphoz legközelebb
eső hétvégén szokott s or kerülni a falunapi rendezvényre.
A kétnapos ünnep gazdag programmal szokott zajlani. Általában zenés ébresztővel
indul a nap, majd sporttevékenységek, kulturális programok, főzőverseny, horgászverseny,
neves meghívottak színesítik a kinálatot, és rend szerint karaokéval, utcabállal zárul a nap.
A helyi “Valloto” fúvos egyesület tagjai, az iskolások, a tánccsoport , a vegyes kórus
mindig kiemelt szereplői a falunapoknak.
A fúvós zene gyökerei régebbre nyúlnak vissza: 1932 -ben alakult a sepsibükszádi
fúvószenekar, az akkori katolikus plébános, Ferencz Sándor irányításával.
1949 -től a község kulturális csoportjaként működött 28 taggal, sajnos a tagok száma
egyre csökkent, nem volt utánpótlás, így 1989 -re csupán hét tagja volt .
2005 -ben elkezdődött a zen ekar újraszervezése, a polgármesteri hivatal és pár lelkes
támogató segítségével. A sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum részéről több szaktanár oktatta
és jelenleg is oktatja a zenélni óhajtó gyerekeket és fiatalokat. Igy a zenekar tagjainak száma
ismét gya rapodott és jelenleg 18 tagot számlál. 8 gyerek tanul különböző fúvós hangszereken.
A zenekar tagjai egyre több jeles eseményen vesznek részt, nemcsak az Olt mentén szervezett
fúvóstalálkozókon, hanem Bukarestben, Fehér megyében, Hargita megyében is fellép tek
különböző rendezvényeken, és a testvértelepülések falunapjain is sikerrel képviselik a
bükszádiakat.
A tánccsoport 2000 májusában alakult. Venczel Károly koreografus vezetésével és
néhány lelkes pedagógus támogatásával 42 gyerek és 16 fiatal kezdett ismerkedni a néptánc
szépségeivel. Az iskola rendezvényein is felléptek a táncosok, de jeles versenyeken,
szimpoziumokon is dijakat, elismerő okleveleket szereztek. Ebben az időszakban a
tánccsoport szerepelt a Szentgyörgy napi programokon, a Tusnádfürdői napokon, a Baróti
Népi -Táncversenyen, a Kovásznai Források Néptáncfesztiválon, a Hargitai Megyenapokon, a
sepsiszentgyörgyi Pro Cultura Alapitvány által szervezett Gyermek és Ifjúsági
Néptánctalálkozón, a magyarországi testvértelepülés, Berhida kultúrális napjain és egy tíz
napos jutalomtáborban, amely Homorodfürdőn volt megszervezve. Sajnos idővel csökkent az
érdeklődés, így a táncosok létszáma is apadt. Más táncoktatók vették át a stafétát István Ildikó

84 és Miháy Pál személyében, akik a sepsiszentgyörgy Né pművészeti Iskola tanárai voltak, így
az iskola által szervezett rendezvényeken a bükszádi táncosok is felléphettek.
2011 -től Gáspár Attila, a Háromszék együttes volt táncosa, a Tanulók Palotájánál
alkalmazott táncpedagógus vette át az oktatást egészen 201 6-ig. Különböző versenyekre
nevezte be a tánccsoport tagjait, így a megye határán túl is megmutathatták tudásokat a
bükszádi gyerekek, hiszen felléphettek Brassóban, Galati -on és Iasi -ban is. 2017 -től a
táncoktatást Hanzi Tímea vezeti, aki több éven át is táncolt a Hargita néptá ncegyüttesnél és
jelenleg falu lakosa.
A helyi vegyes kórus is több éve működik, ők is képviselték a falut több hazai és
külföldi rendezvényen is.
Sepsibükszádon a különválás után több munkálatot vittek véghez:
2005 -ben kezdődött a falu vízhálozatának a bővítése, felújítása, amely mára már meg
is valósult. Szintén ebben az évben kezdődött a csatornázási rendszer kialakítása, amely mára
szintén működőképes, többen is csatlakoztak, de még sokan vannak, akik saját
ülepítőrendszerrel old ják meg a szennyvíz elvezetését.
2008 -ban önerőből felújították az úgynevezett "bikaistállót", amely most különböző
rendezvényeknek ad helyet. Itt próbálhatnak a fúvós zenekar tagjai, különböző előadások,
kézműves tevékenységek, találkozók színhelye is a terem.
Ugyancsak 2008 -ban tornaterem épült az iskola épülete mellé állami finanszirozással,
és felújították, korszerűsítették az óvoda épületét szintén állami támogatással. A a
tornateremben délelőttönként tornaórákat tartanak, délután pedig a falu fiatal jai használják.
A faluban határában két temető is van, egyik katolikus, a másik vegyes temető. A
katolikus temető az egyház tulajdonát képezi, így ravatalozóház is a hívek adományaiból és az
egyház pénzéből épült Dávid György plébános idejében. A vegyes t emető területe a község
tulajdona, és a községi költségvetésből épült ide is korszerű ravatalozóház.
2012 -ban felújították a meglevő irodákat és bővítették a tetőteret a Polgármesteri
Hivatal épületében, így minden alkalmazott kölön irodában kellemes kör ülmények között
dolgozhat.
A jelen pillanatban a helyi kultúrotthon feljavítása folyik, mely nagy beruházás és
teljes körű felújítást jelent. Kicsrélték a tetőt, a nyílászárókat, átalakították a konyhát, öltözőt,

85 központi fűtést, klimaberendezést szerelt ek, és teljesen kicserélődik a butorzat valamint
felszereléssel, edényekkel bővül a konyhai rész.
A faluban a szemétszállítást a TEGA RT oldja meg. A szolgáltató gondot fordít a
szelektív hulladékgyűjtésre is. A lakosok nagyrészének szerződése van, sajnos még mindig
van néhány személy, aki szennyezi a környezetet.
Sepsibükszád, mint turisztikai központ
Földrajzi fekvésének köszönhetően, sok turisztikai objektummal a közelében.
Sepsibükszád a faluturizmus fontos központja.
Ebben a részben nem fejtem ki bő vebben a közeli objektumokat, hiszen nagy részét a
fentiekben részletesen bemutattam. Csak vázlatszerűen sorolom fel a turisztikai helyszíneket.
A Csomád hegytömbben található objektumok: Szent Anna -tó, Mohos tőzegláp.
Az Olt partvidéke környékén találhat ó objektumok: Sólyomkő, Likaskő, az Olt völgyszorosa,
Tusnádfürdő.
Ha gyalogtúrára indulunk az Úzonkafürdő illetve Kisbacon felé vezető úton,
megtekinthetjük Vápa várának romjait, illetve az említett helységek nevezetességeit is.
Turisztikai objektumként nevezhető meg a Nagy -Piliske hegycsúcsa is, mely kiadós
gyalogtúrákra alkalmas.
Gépjárművel és gyalogtúrával egybekötve kirándulhatunk , mely során
megfigyelhetőek a következő turisztikai objektumok: Büdös -hegy: Büdös barlang,
Madártemető, Buffogó tőzeg láp. Bálványos vár romjai, Bálványosfürdő.
Az említett objektumok nagyon könnyen megközelíthetőek, nemcsak a faluból, hanem
a megye bármely helységéből, tanulmányi kirándulások szervezésére is alkalmasak.

86 7. Módszertani lehetőségek az opcionális t antárgyak tanítására

7.1 A romániai nemzeti alaptanterv

A tantervek évszázadok óta jelentős szerepet töltenek be az oktatásban, tartalmukat az
adott kor, nemzet oktatáspolitikája és kultúrája határozza meg. Oktatáspolitikai értelemben a
tanterv az a hiva talos dokumentum, amely jogi érvénnyel szabályozza az iskolában folyó
tevékenységet, tehát oktatásirányítási eszköz. A pedagógia értelmezés szerint az iskolai
tanítási -tanulási folyamat megszervezésének alapdokumentuma, amely tartalmazza az
értékeket és cé lokat, a tananyagot, annak elsajátítási követelményeit, valamint támpontokat az
értékeléshez.152
A romániai oktatási rendszerben tapasztalható bizonytalanságot nagyon jól tükrözi az a
tény, hogy az elmúlt 25 évben (1990 -2015) 20 miniszter állt az oktatási tá rca élén, amelyet
szintén ebben az időszakban 12 -szer neveztek át. Az állandóan változó miniszterek
reformintézkedései változásokat hoztak a tantervekben is.
A kilencvenes években a tantervi szabályozás több szakaszát különíthetjük el. Az 1994 –
1996 közötti szakaszban új tantárgyi programok és alternatív tankönyvek bevezetésére szűkült
a tantervi szabályozás. Ez egy előíró, központi jellegű tanterv (plan de învățământ). Ebben
mellőzték az 1989 előtti szocialista ideológiát és új tantárgyként bevezették a pol gári és
technológiai nevelést. A nemzetközi gyakorlathoz is szabályozásra 1998 -az alaptanterv
bevezetésével került sor. Ez a keretjellegű nemzeti alaptanterv (curriculum național) fellazítja
az egypólusú szabályozást (központi alaptanterv – helyi tervezés 60-40 % arányban). A 2001 –
es változásokban központosító jellegű intézkedéseket vezettek be, amelyek leszűkítették az
iskolai, helyi szintű tervezés lehetőségét. Ez az időszak visszalépést jelentett az egypólusú,
központosított szabályozás irányába. A 2004 -es alaptantervi változásokban, az integrációs
szabványokhoz igazodva, beépültek a szakképzési tervek (az oktatási profilok, szakok
differenciált tantervei). 153
Bevezetik a curriculum fogalmát (folyamatterv), amely megtervezi a tanítás
folyamatának egészét. Tartalmazza a követelményeket, tartalmakat, a tanítási, tanulási
módszereket, a tankönyvekre vonatkozó ajánlatot, az értékelés eljárásainak, eszközeinek

152 Ambrus Ágnes, Péter Lilla, Stark Gabriella: Te mit választanál? Választható tantárgyak az elemi
osztályokban , Ábel kiadó, Kolozsvár, 2013, 9.
153 Fóris -Ferenczi Rita: „A tanterv elméleti és gyakorlati problémaköre. Tantervi reform a romániai oktatásban ”,
in: Fóris -Ferenczi Rita – Birta -Székely Noémi: Pedagógiai kézikönyv , Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2007, 2 14.

87 leírását. A fogalmat nemcsak a tantervi műfaj megjelölésére használják, hanem általában a
tantervre is (curriculum național).154
A jelenleg érvényben lévő központi állami tanterv a közös műveltségi tartalmakat
műveltségterületekben rendezve határozza meg:
– nevelési alapelvek, általános célkitűzések
– képzési szakaszok és általános követelmények
– kerettervek (ó ratervek)
– műveltségterületek, műveltségterületek szerinti követelmények
– tantárgyi programok, teljesítménystandardok
– javaslatok helyi tantervek kidolgozásához (választható és
transzdiszciplináris témák)155
Az érvényes Oktatási Törvény 8 kulcskompetencia fejle sztését határozza meg:
– a román nyelvi és anyanyelvi kommunikációs kompetencia a nemzeti
kisebbségek esetében
– az idegen nyelvi kommunikációs kompetencia
– matematikai, valamint természettudományos és technológiai kompetencia
– digitális kompetencia
– szociális és állampolgári kompetencia
– vállalkozói kompetencia
– az esztétikai -művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája
– a hatékony, önálló tanulás kompetenciája156
A romániai alaptanterv műveltségterületek szerint rendeződik:
– nyelv és kommunikáció
– matematika és tudományok
– ember és társadalom
– művészetek
– testnevelés és sport
– technikai és gyakorlati ismeretek
– pályaorientáció és pedagógiai tanácsadás
„Ezt a rugalmas keretet az alaptanterv szűkíti azzal, hogy a műveltségterületeken belül
meghatározza az önálló, kö telező érvényű tantárgyakat, a tantárgyak elrendezését az egyes

154 Uo. 234.
155 Fóris -Ferenczi: i. m. 215.
156 Legea Educa ției Naționale, Art. 68, (1)

88 évfolyamokon, iskolatípusokban és szakokon, a meghatározott tantárgyak kötelező minimális
valamint a választható maximális óraszámot.”157
Az új tantervek az addigi központosított oktatási rendsz erhez képest újdonságnak
számítottak. Lehetőséget biztosítottak az iskolák, tanárok számára, hogy olyan témákkal
foglalkozhassanak, amelyek a diákok érdeklődési köréhez közelebb áll. Ugyan a lehetőség
adott, de a választható tantárgyak száma korlátozott és nagyon kevés a kötelező óraszámhoz
képest.

157 Fóris -Ferenczi: i. m. 241.

89 7.2. Helyi tervezés, az opcionális tantárgy tanterve

Nemzetközi viszonylatban a helyi tervezés lehetősége még mindig igen szűk, az iskolai
decentralizáció hiánya csökkenti az iskolák érdekeltségeit abban, hog y sajátos pedagógiai
programokat, helyi tanterveket dolgozzanak ki.
A helyi, iskolai tantervek és a választható tantárgyak bevezetésével a pedagógus
egyénileg készítheti el a tanterveket és annak részleteit, figyelembe véve, hogy milyen típusú
a bevezetés re szánt helyi, illetve választható tantárgy.158
Romániában a helyi tanterv lehet:
– magtanterv elmélyítése
– kiterjesztés
– iskolai tanterv
A magtanterv (törzsanyag) elmélyítése az adott tantárgy kerettantervben megadott
maximális óraszám kihasználását jelenti. Olyan esetben ajánlott, ha a tanulók gyengébben
teljesítenek, több óraszámra van szükségük, hogy elsajátítsák a tananyagot.
A kiterjesztett tanterv a tantárgyi tanterv teljes feldolgozását jelenti. A kötelező tartalmak
mellett a nem kötelező, javasolt maga sabb szintű tartalmak elsajátítását is feltételezi. Ezeket, a
csillaggal jelölt tartalmakat azoknak a tanulóknak lehet ajánlani, akiket jobban érdeklődnek az
adott tantárgy, műveltségi terület iránt, többet szeretnének tanulni.
A fentiekkel ellentétben az iskolai tanterv (curriculum la decizia școlii – CDȘ) a
pedagógus által tervezett tevékenységtípusokat foglalja magába, lehet önállóan tervezett vagy
központilag javasolt listáról választott. Ennek a tantervnek a bevezetése függ a humán
erőforrástól, az an yagi lehetőségektől, a tanulók érdeklődési körétől, az iskola sajátos
helyzetétől, a helyi közösség elvárásaitól, igényeitől. Ebben az esetben külön címsor szerepel
a katalógusban a hiányzások, jegyek, lezárások számára.159
A helyi választható tanterveknek a zokat az egyedi megoldásokat kell tartalmaznia,
amelyeket a helyi problémák igényelnek.160
A választható tantárgyak típusai:
– tantárgyszintű opcionális (opționalul la nivelul disciplinei)
– választható tantárgy a műveltségi terület szintjén (opționalul la nivel ul
ariei curriculare)

158 U.o., 245 o.
159 Curriculum Național pentru învățământul obligatoriu. Cadru de referință , Document al Ministerului
Educației Naționale, Consi liul Național pentru Curriculum, București, 1998, 39 o.
160 Tóth Szilárd: A történelemtanítás módszertana , Accent Kiadó, Kolozsvár, 2005, 33 o.

90 – választható tantárgy több műveltségi területi szinten (opționalul la
nivelul mai multor arii curriculare)161

„A tantárgyszintű opcionális tantárgyat az iskola módszertani bizottsága, pedagógusai
dolgozhatják ki. Azokat a követelményeke t tartalmazza, amelyek nem szerepelnek a hivatalos
tantárgyak programjában, de kiegészítik az adott tantárgy követelményrendszerét.”162
„A választható tantárgy a műveltségi terület szintjén feltételezi két, azonos
műveltségterülethez tartozó tantárgyhoz egy idejűleg kapcsolódó téma kiválasztását. A
tantárgyak fejlesztési követelményeiből kiindulva kell megfogalmazni azokat a részletes
követelményeket, amelyek a kiválasztott témához rendelhetőek.”163
A több műveltségi területet átfogó választható tantárgy típusá nak az alapja valamely
komplex, transzdiszciplináris vagy interdiszciplináris követelmény, amelynek alá kell rendelni
a különböző műveltségterületekhez tartozó tantárgyak témához illeszkedő egységeit. A
részletes követelményeket a társított műveltségterüle tek összetartó fejlesztési
követelményeiből kiindulva kell meghatározni.164
Az oktatásban használt tantervek egységes szerkezeti felépítéssel rendelkeznek. A 2009 –
2010 -es tanévtől kezdődően, az addigi szerkezeti egységeket (fejlesztési követelmények,
részlet es követelmények, tanulási tevékenységek és tartalmak) felváltották az általános és
specifikus kompetenciák.

161 Curriculum Național … i.m., 39 o.
162 Fóris -Ferenczi: i. m. , 246 o.
163 U.o.
164 U.o.

91 7.3 A választható tantárgy tervezésének, kidolgozásának és
jóváhagyásának folyamata

A választható tantárgyak a helyi tanterv részét képezik. Az i skolának lehetősége van
központilag kidolgozott, jó gyakorlatnak minősülő tantárgyi tanterveket felhasználni, melyek
minisztériumi jóváhagyással rendelkeznek, illetve saját tantárgyi terveket is kidolgozhat. A
helyi tantárgyi tantervek kidolgozása az iskol a hatáskörébe tartozik. Menete a következő:
1. A helyi tanterv megalapozása: a tanulók szükségleteinek elemzése, a nevelési
lehetőségek feltérképezése
2. A tanulók, szülők, megkérdezését követően a pedagógusok javaslatokat
fogalmaznak meg a helyi tantervre vonat kozóan.
3. Az oktatási intézmény vezetőtanácsa megállapítja a helyi tantervet, melyet a
tantestületi tanács hagy jóvá.
4. A helyi tanterv bemutatása a szülőknek, tanulóknak. A tanulók, illetve az őket
képviselő szülők kiválasztják a számukra megfelelő opcionális tantárgyakat.
5. A kéréseket összesítik és véglegesítik a következő tanévre a választható
tantárgyak listáját.
6. Az oktatási intézmény értesíti a megyei tanfelügyelőséget a következő
tanévben tanítandó választható tantárgyakról.
7. A javaslatot tevő tanárok kidol gozzák a választható tantárgyuk tervét, amelyet
az oktatási intézmény vezetőtanácsa hagy jóvá.165
A választható tantárgy típusának kiválasztását követő jóváhagyáshoz a következő
adatokat kell összegyűjteni:
a. a választható tantárgy neve
b. a műveltségi terület és a választható tantárgy típusa
c. időtartam (lehet féléves, éves vagy műveltségi ciklusos)
d. a választható tantárgy megtartásának módja (csoport vagy osztály, tanulószám)
e. a tanterv kezdeményezője (név, szakképesítés és tanügyi fokozat)
f. az iskola és a helység ne ve
g. a választható tantárgy megtartásának helye (nap, óra, helyszín)
h. a tevékenységben résztvevő tanulók névsora

165 Szabó -Thalmeiner Noémi: „Akkred itációs eljárások a romániai közoktatásban ”, in:
http://www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop311/Akkreditacio_Romania_T311.pdf , 31 -32 o.
Letöltve: 2016. július 23.

92 i. tantervi program (témák, tartalmak)166
A tanterv tervezésekor a következő egységeket kell figyelembe venni:
– tantárgyszintű opcionális esetében:
Fejlesztési
követelmény Részletes követelmény Tanulási
tevékenység Értékelés
– választható tantárgy a műveltségi terület szintjén esetében:
A műveltségi terület
fejlesztési
követelményei A műveltségi terület
kiválasztott tantárgyainak
fejlesztési követelményei Részletes
követelmények Tanulási és értékelési
tevékenységek
– választható tantárgy több műveltségi területi szinten esetében:
Transzdiszciplináris
követelmények A bevont tantárgyak
fejlesztési követelményei Részletes
követelmények Tanulási és értékelési
tevékenységek

A táblázatokat a tartalmak listája követi, amelyek az általános és specifikus
kompetenciákat tartalmazzák, a tanulási tevékenységeket, az értékelési formákat, a
tartalmakat és a bibliográfiát.167
A kidolgozás egy ½ -1 oldalas indoklással kezdődi k, amely a tanulók kéréseit és a helyi
közösség igényeit tartalmazza. Ezt követi a kompetenciák felsorolása. Mivel a helytörténet
opcionális tantárgy a tantárgyszintű választható tantárgyakhoz tartozik, olyan kompetenciákra
van szükség, amelyek eltérnek a nemzeti tantervben található kompetenciáktól. Esetünkben,
mivel heti egy órás tantárgyról van szó, elégséges 6 -8 specifikus kompetencia. A tartalmaknál
azokat az információkat soroljuk fel, amelyeket a választható tantárgy ajánl a kompetenciák
elsajátításá ra, majd fel kell sorolni az alkalmazott módszereket és az értékelési típusokat,
amelyek alkalmasak az ajánlott választható tantárgyhoz (írásbeli, szóbeli és gyakorlati
felmérők, referátumok, projektek). 168
A tanterv kidolgozása után az iskola Tantervtanác sa (Comisia metodică de specialitate)
ellenőrzi és az iskola igazgatója aláírja, majd (továbbítják a szaktanfelügyelőhöz a végleges
jóváhagyásért.
A jóváhagyott opcionális tanterveket az előterjesztő tanár vagy hasonló képzettségű tanár
taníthatja a követ kező tanévben/tanévekben. Abban az esetben, ha módosulás történik a

166 Ben Bennet: Curriculum la decizia școlii, Atelier Didactic Kiadó, Bukarest, 2007, 33 http://isj.gj.edu.ro/wp –
content/uploads/2013/02/Ghid -CDS.pdf , Letöltve: 2016. július 25.
167 U.o., 33-34.o.
168 U.o., 61 o.

93 kerettervben vagy a törzsanyagban, felülvizsgálják az iskolai tanterveket (Curriculum la
decizia școlii – CDȘ) és a jóváhagyási folyamatot megismétlik.

94 8. Sepsibükszád helytörténetének ok tatása a VII. osztályos
tanulóknak

8.1 A tanterv elkészítése

A választható tantárgy neve: Sepsibükszád helytörténete
A műveltségi terület és a választható tantárgy típusa: Ember és társadalom műveltségi
terület, tantárgyszintű választható tantárgy
Időtar tam: 1 év
Osztály: VII.
A tanterv szerzője:
Név: Bacsó Emília
Szak: történelem
Tanügyi fokozat: II.
Iskola: Mikes Ármin Általános Iskola Sepsibükszád
A választható tantárgy megtartásának helye: tantermek, történelmi helyszínek
A tevékenységben részt vev ő tanulók névsora: évenként változó

Indoklás
A jelenlegi kötött munkatervek mellett kevés lehetőség adódik arra, hogy a tanóra
keretén belül nemzetünk vagy szűkebb környezetünk múltjával foglalkozzunk. A mai kor
embere széleskörű földrajzi és történelmi ismeretekkel rendelkezik, a határok szabad
átjárhatóságának köszönhetően a diákok számos európai történelmi nevezetességet látogattak
meg, de nap, mint nap megtörténik, hogy a közeli emlékhelyek mellett anélkül megyünk el,
hogy felfigyelnénk jelentőségére .
A globalizáció eredményeként egyre inkább háttérbe a nemzet, a nemzettudat
fontosságának hangsúlyozása, egyre hiányosabb a saját múltunk ismerete. Ezt az űrt próbálja
pótolni ez a helytörténeti tanterv, amelyet a sepsibükszádi Mikes Ármin Általános Iskol a VII.
osztályában fogok tanítani, heti egy órában, amelyben a Bükszád fontosabb, ismert és a
tömegek által kevésbé ismert történelmi jelentőségű helyekről, építészeti örökségekről,
eseményekről lesz szó.

95 Célom, hogy tanulóink ne csak a mai világ kihívásai nak feleljenek meg, hanem
megismerjék saját múltjukat, ezáltal felkeltve érdeklődésüket a szülőföldjük értékei iránt,
amely a megmaradásunk egyik feltétele.

specifikus kompetenciák tanulási tevékenységek
– hangulat felkeltése a településük
múltja iránt
– azon képességük fejlesztése, hogy
településük múltján keresztül
megismerjék és megértsék nemzetük
történelmét
– mutassanak érdeklődést a helyi
történelmi és kulturális értékek
megismerésére és
és járuljanak hozzá annak megőrzéséhez
– a történelmi források szele ktálása és
elemzése az érvelés során, a
helytörténethez kapcsolódó történelmi
források megismerése és használata
– történelmi és földrajzi ismereteik és
kompetenciáik alkalmazása a helyi
környezetre
– a legendák és a történelmi igazságok
felismerése
– helyesen í téljék meg a történelmi
személyek tetteit, vélemény formálása
egy történelmi téma kapcsán
– különböző vélemények és érvek
összehasonlítása – tanulmányi jellegű látogatás a
helyszíneken
– helyi legendák gyűjtése
– a legenda valóságalapjának
megbeszélése
– csoportbesz élgetések
– tanulói bemutatók
– fogalommagyarázat
– vita egy téma alapján
– véleményfeltérképező feladatok
– párbeszéd egy adott témáról
– régi újságok elemzése
– egy történelmi személyiség elemzése
– szerepjáték csoportmunkában
– egy kijelölt témával kapcsolatos
szóösszef üggések készítése
– a család és a helyi közösség
foglalkozásainak megismerése, elemzése
– családfakészítés
– vetélkedők

96 Tartalmak
I. Sepsibükszád természetes fekvése
1. Sepsibükszád környékének felszíne
2. Sepsibükszád éghajlata
3. Vízhálozat
II. Népesség
III. A település met amorfozisai az alapítástól a XX. századig
1. Középkori várak
2. Sepsibükszád környékének hajdani birtokosai
3. A sepsibükszádi üveghuta története, üveggyár bemutatása, üvegek
előállítása
4. A gyártelep végnapjai
5. A község lakói és a földesurak közötti viszony
6. A szecess zió mestere: Sovánka István
IV. Sepsibükszád a XX . században
1. A két világháború
2. A kommunista rendszer időszaka
V. Identitás, közösség, épített örökség
1. Egyház és közösség
2. Foglalkozások
3. Oktatás, kultúra
VI. Jelen

Az értékelés módozatai
1. hagyo mányos:
szóbeli felmérés : – egyéni feleltetés
– frontális feleltet
– kiselőadás
– tanulók feleltetik egymást
írásbeli felmérés : – rögtönzés

97 – feladatlapok
2. alternatív módszerek:
– projekt
– portfólió
3. önértékelés
4. Gyakorlati tevékenységek értékelése
5. Témakörös gyűjtemény
6. Vetélkedő
Ajánlott ir odalom
1. Balló G. József, Cserey Zoltán, Demeter Ferenc, Ferencz Mária, Kisgyörgy Zoltán,
Nagy Sándor, Sepsiszéki Nagy Balázs, dr. Székely Zsolt: Mikóújfalu , Háromszék
Vármegye Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2013 .
2. Barabás Hajnalka: „Egy felvidéki üvegműves és ját ékkészítő Sepsibükszádon”, in:
Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve. Acta Siculica , 2011, 563-592 o.
3. Bartók Katalin: Az élő természet védelme, a biodiverzitás védelme Romániában ,
Ábel kiadó, Kolozsvár, 2008 .
4. Bunta Magda, Katona Imre: Az erdélyi üvegművesség a századfordulóig, Kriterion
Könyvkiadó, Bukarest, 1983 .
5. Demete r Lajos, Kisgyörgy Tamás: Életem Háromszék, Boldog békeidők
(Emlékképek a XIX -XX századból : az 1848 -49–es szabadságharctól Szarajevóig ),
Charta, Sepsiszentgyörgy, 2011 .
6. Egyed Ákos: Háromszék 1848 -1849 , Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978 .
7. Ferenczi Sándor : „Barangolás Háromszék vármegye régi váraiban.1926 ”, in: Acta
Siculica, 1998, I . kötet, 189-252 o
8. Gaali Zoltán : A székely ősvárak története, mondája és legendája , I. k ötet. Makkay
Zoltán Könyvkia dó V állalata, Budapest, 1993 .
9. Gidó Csaba: Vasszekér és mozdonygőz, A székelyföldi vasút története (1868 -1915) ,
Pro-Print Könyvkiadó, Csí kszereda, 2013 .
10. Györffy György: Az Árpád – kori Magyarország történeti földrajza. II. kötet.

98 Erdélyi Fehérvármegye . Buda pest, 1987 .
11. Horváth Alpár: Hargita hegység , Pallas -Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002 .
12. (Sz.n.): Industria et societas, Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások ,
FORMA Gazdasági MK nyomda, Miskolc, 1994 .
13. Illésfalvi Péter, Dr. Szabó Péter, Számv éber Norbert: Erdély a hadak útján 1940 –
1944 , Puedló kiadó, Budapest, 20 10.
14. Kisgyörgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön, Kovászna megye – útikönyv , Pallas –
Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2000 .
15. U.ő.: Háromszéki vártúra kalauz , Tortoma Könyvkiadó, Barót, 200 8.
16. Orbán Balázs: Székelyföld leírása, III kötet: Háromszék , Pest, 186 9.
17. U.ő.: Székelyföld leírása , Európai I dő kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1992 .
18. Pesty Frigy es helynévgyűjteménye 1864 -1865: Székelyföld és térsége I , Országos
Széchényi könyvtár -Székely Nemzeti Múzeum, Budapest -Sepsiszentgyörgy, 2012 .
19. Pilbáth G. Attila, Pál Zoltán: Csomács -Bálványos Kistérség , Green Steps, Brassó,
2009 .
20. Rabocsk ai László, Gödri Judith: "Sólyomkő -Andezit" tanösvény , T3 kiadó,
Sepsiszentgyörgy, 2009 .
21. Török Árpád: Oltvidék útikalauza , Charta kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2005 .
22. Varga Vera: Régi magyar üveg , Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1989 .
23. Vargyas Antal: Székelyföld. Útikalauz , Pallas -Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998 .
24. Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Fejezetek a romániai magyarsá g második
világháború utáni történetéből , Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999 .
25. Zsigmond Enikő: Csomád – Büdös hegycsoport , Pallas Akadémia Kiadó,
Csíkszereda, 1998

99 8.2 Munkatervek elkészítése

Az oktatási folyamat tervezése során figyelembe kell venni a m inisztériumi
előírásokat. A pedagógus egyéni tervei a kalendarisztikus (éves), a tematikus (féléves,
egységterv) és a lecketerv vagy óravázlat.
A tervezés alapdokumentuma az éves munkaterv, ebben a tanár felosztja az anyagot
oktatási egységekre és ezeket b eosztja az évi munkatervbe.169 A céloknak és a
követelményeknek megfelelően beosztja az időkeretnek megfelelően. Figyelembe kell venni a
logikus felépítésre, megfelelő tartalmi vonatkozás legyen hozzárendelve a követelményekhez,
és a követelmények összhangba n legyenek a tanulók képességeivel.170

Sepsibükszád helytörténete – választható tantárgy éves munkaterve:

Sor
sz. Tanulási
egység Tartalmak Specifikus kompetenciák Óra-
sz. Hét Megj.
1. Sepsibükszád
természetes
fekvése Bevezetés

Sepsibükszád
környékének
felszíne

Sepsibükszád
éghajlata

Vízhálozat

Szent -Anna tó
legendája hangulat felkeltése a
településük múltja iránt

azon képességük fejlesztése,
hogy településük múltján
keresztül megismerjék és
megértsék nemzetük
történelmét

történelmi és földrajzi
ismereteik és kompetenciáik
alkalmazása a helyi
környezetre 1

1

1

1

1

1-5
2. Népesség A falu népessége együttélési lehetőségek
megértése

interkulturalitás, népek
sokszínűsége 2 6-7
3. A település
metamorfozi
sai az Középkori várak

Sepsibükszád azon kép ességük fejlesztése,
hogy településük múltján
keresztül megismerjék és 2

1

169 Tóth: i. m. 38.
170 Kálmán Ungvári Kinga: Bevezetés a társadalomtudományok oktatásának módszertanába , Ábel Kiadó,
Kolozsvár, 2008, 62

100 alapítástól a
XX. századig környékének
hajdani birtokosai

A sepsibükszádi
üveghuta története,
üveggyár
bemutatása,
üvegek előállítása

A gyártelep
végnapjai

A község lakói és
a földesurak
közötti viszony

A szecesszió
mestere: Sovánka
István megértsék nemzetük
történelmét

a legendák és a történelmi
igazságok felismerése

mutassanak érdeklődést a
helyi történelmi és kulturális
értékek megismerésére és
járuljanak hozzá annak
megőrzéséhez

a történelmi források
szelektálása és elemzése az
érvelés során, a
helytörténethez kapcsolódó
történelmi források
megismerése és használata

2

1

1

2

8-16
4. Félévi ismétlés
Felmérés 2 17-18
5. Sepsibü kszád
a XX.
században A két világháború

A kommunista
rendszer időszaka
helyesen ítéljék meg a
történelmi személyek tetteit,
vélemény formálása egy
történelmi téma kapcsán

különböző vélemények és
érvek összehasonlítása

a történelmi források
szelektálása és elemzése az
érvelés során,
a helytörténethez kapcsolódó
történelmi források
megismerése és használata 2

2

19-22
6. Identitás,
közösség,
épített
örökség Egyház és
közösség

Foglalkozások

Oktatás, kultúra azon képességük fejlesztése,
hogy telep ülésük múltján
keresztül megismerjék és
megértsék nemzetük
történelmét
3

2

2

23-29

101 mutassanak érdeklődést a
helyi történelmi és kulturális
értékek megismerésére és
és járuljanak hozzá annak
megőrzéséhez

7. Jelen mutassanak érdeklődést a
helyi történelmi és kulturális
értékek megismerésére és
és járuljanak hozzá annak
megőrzéséhez

helyesen ítéljék meg a
történelmi személyek tetteit,
vélemény formálása egy
történelmi téma kapcsán

különböző vélemények és
érvek összehasonlítása

4

30-33
8. Ismétlés 2 34-35

Az éves terveknél részletesebbek a félévi tervek, részletezik a tanmenetet: pontosítja a
tartalmakat, szervezési formákat, az értékelés módszereit, a didaktikai eszközöket.
A tanulási egység terve egy témára, fejezetre vonat kozik, amelybe a részletes
követelmények mellett bekerülnek a tanulási tevékenységek is. A tananyagot logikai lépésekre
bontjuk, megnevezve a forrásokat, stratégiákat, módszereket, eszközöket, érékelési formákat.
171

171 U.o , 62 o.

102
Tanulási egység: Sepsibükszád természe tes fekvése
Óraszám: 5

Sor
sz. Tartalom Specifikus
kompetenciák Tanulási
tevékenységek módszerek
eszközök Felmérés
értékelés
1.

2.

3.

4.

5.
Bevezetés

Sepsibükszád
környékének
felszíne

Sepsibükszád
éghajlata

Vízhálozat

Szent -Anna
tó legendáj a hangulat felkeltése a
településük múltja
iránt

történelmi és földrajzi
ismereteik és
kompetenciáik
alkalmazása a helyi
környezetre a történelmi tér
és idő
összefüggésének
megértése
helyi legendák
gyűjtése
a legenda
valóságalapjának
megbeszélése

elbes zélés

ötletbörze

Székelyföld
térképe

térkép
készítés

Szent -Anna
tó legendája
szóbeli
felmérés

Tanulási egység: Népesség
Óraszám: 2

Sor
sz. Tartalom Specifikus
kompetenciák Tanulási
tevékenységek módszerek
eszközök Felmérés
értékelés
1. Népessé g együttélési lehetőségek
megértése

interkulturalitás, népek
sokszínűsége családfakészítés

helynevek
gyűjtése egyéni
tevékenység

szóbeli
felmérés

103
Tanulási egység: A település metamorfozisai az alapítástól a XX. századig
Óraszám: 9

Sor
sz. Tartalom Specifikus
kompetenciák Tanulási
tevékenységek módszerek
eszközök Felmérés
értékelés
1.

2.

3.

4.

5.

6. Középkori
várak

Sepsibükszád
környékének
hajdani
birtokosai

A
sepsibükszád
i üveghuta
története,
üveggyár
bemutatása,
üvegek
előállítása

A gyártelep
végnapjai

A község
lakói és a
földesurak
közötti
viszony

A szecesszió
mestere:
Sovánka
István azon képességük
fejlesztése, hogy
településük múltján
keresztül megismerjék
és megértsék
nemzetük történelmét

a történelmi források
szelektálása és
elemzése az érvelés
során,
a helytörténethez
kapcsolódó történelmi
források megismerése
és használata
különböző vélemények
és érvek
összehasonlítása

a legendák és a
történelmi igazságok
felismerése

tanulmányi
jellegű látogatás
a helys zíneken

vita egy téma
alapján

tanulói
bemutatók

párbeszéd egy
adott témáról

régi újságok
elemzése aktualizálás

frontális
munka

egyéni
tevékenység

könyvek

fényképek

régi újságok

üvegtárgyak

Projekt
kommun
ikációs
gyakorlat
ok

önértékel
és

szóbeli
felmérés

104
Tanulási egység: Sepsibükszád a XX. században
Óraszám: 4

Sor
sz. Tartalom Specifikus
kompetenciák Tanulási
tevékenységek módszerek
eszközök Felmérés
értékelés
1.

2. A két
világháború

A
kommunista
rendszer
idősz aka helyesen ítéljék meg a
történelmi személyek
tetteit, vélemény
formálása egy
történelmi téma
kapcsán

különböző vélemények
és érvek
összehasonlítása

a történelmi források
szelektálása és
elemzése az érvelés
során,
a helytörténethez
kapcsolódó történelm i
források megismerése
és használata vita egy téma
alapján

egy történelmi
személyiség
elemzése

szerepjáték
csoportmunká –
ban

egy kijelölt
témával
kapcsolatos
szóösszefüggé –
sek készítése

tanulmányi
jellegű látogatás
a helyszíneken problemati –
zálás

SINELG –
módszer

fogalom –
magyarázat

filmek

interjú szóbeli
felmérés

kommun
ikációs
gyakorlat
ok

portfólió

Tanulási egység: Identitás, közösség, épített örökség
Óraszám: 7
Sor
sz. Tartalom Specifikus
kompetenciák Tanulási
tevékenységek módszerek
eszközök Felmérés
értékelés
1.

Egyház és
közösség

azon képességük
fejlesztése, hogy
településük múltján
keresztül megismerjék vita egy téma
alapján

dokumen –
tumfilmek

szóbeli
felmérés

105
2.

3.
Foglalkozáso
k

Oktatás,
kultúra és megértsék
nemzetük történelmét

mutassanak
érdeklődést a helyi
történelmi és kulturális
értékek megismerésére
és
és járuljanak hozzá
annak megőrzéséhez
csoport –
beszélgetések

tanulói
bemutatók

a család és a
helyi közösség
foglalkozásainak
megismerése,
elemzése tárlat
körbejá rása

családi
dokumentu –
mok

project

interjú

önértékel
és

fényképa
lbum

Tanulási egység : Jelen
Óraszám: 4

Sor
sz. Tartalom Specifikus
kompetenciák Tanulási
tevékenységek módszerek
eszközök Felmérés
értékelés
1. Jelen mutassan ak
érdeklődést a helyi
történelmi és kulturális
értékek megismerésére
és
és járuljanak hozzá
annak megőrzéséhez

helyesen ítéljék meg a
történelmi személyek
tetteit, vélemény
formálása egy
történelmi téma
kapcsán

különböző vélemények
és érvek
összehasonl ítása tanulmányi
jellegű látogatás
a helyszíneken

a család és a
helyi közösség
foglalkozásainak
megismerése,
elemzése

csoportbeszélget
ések
tanulói
bemutatók

térképek

filmek

tanulói
beszámolók

szóbeli
felmérés

önértékel
és

vetélked
ő

106 A három részből álló lecketerv a tanítási óra lefolyásának legrészletesebb terve, amely
az oktatási folyamat konkrét lépéseit és mozzanatait tartalmazza. Az első oldalon megjelenik a
tanár neve, az osztály, tantárgy, heti óraszám, tanulási tevékenységek, mo zzanatok, az óra
típusa, módszerek, eszközök, értékelési módok. A második rész egy táblázatból áll, amely
tartalmazza az óra mozzanatait, a tanár és a diák tevékenységét, az alkalmazott módszereket,
eszközöket, a mozzanatok időtartamát. A harmadik rész azo kat a mellékleteket tartalmazza,
amelyeket az óra során használ a tanár (pl. feladatlap, táblavázlat, házi feladat stb.)172

Lecketerv
Tanár: Bacsó Emília
Osztály: VII
Tantárgy: Sepsibükszád helytörténete
Tanulási egység: A két világháború
Az óra témája: Második világháború
Az óra típusa: vegyes
Idő: 50 perc
Általános kompetenciák:
– a kritikai hozzáállás és az elemzőképesség fejlesztése
– a diák térben és időben való tájékozódása
Műveletesített feladatok:
– Mutassák meg a térképe a szovjet előrenyomulás útvonalá t.
– Magyarázzák meg Románia 1944. augusztus 23 -i átállásának körülményeit.
– Vitázzanak a magyar kiugrási kísérlet sikertelenségéről.
– Magyarázzák meg a román hadseregben szolgáló székely katonák magatartását.
– Mutassák meg a térképen a Maniu -gárdisták kegyetle nkedéseinek helyszíneit.
– ismerjék a következő fogalmakat: internálás, gárda, leventekatona, antikommunista
harc, „voluntárok”
Módszerek: elbeszélés, magyarázat, szemléltetés, problematizálás, megbeszélés, vita
Didaktikai eszközök: a második világháború tér képe, képek, dokumentumfilm
Értékelés: a megfigyelés képességének felmérése

172 U.o., 62 o.

107 Az óra
mozzanatai Tar-
talom Tanár
tevékenysége Diák
tevékenysége Módszerek Didaktikai
eszközök
Admi –
nisztratív
feladatok (1
perc)
Köszönés,
hiányzók beírása Köszönés, jelenti
a hiányzókat
Ismeret –
ellenőrzés
(10 perc)
szóban felelteti a
diákokat a múlt
órai leckéből Elmondja a múlt
órai leckét,
válaszol a tanár
további kérdéseire térkép
Áthajlás
(5 perc) Kapcsolatot teremt
a régi és az új
lecke között.
Kérdéseket tesz
fel. Ezután
bevezeti az új
leckét. A diákok kifejtik
a véleményüket a
feltett kérdéssel
kapcsolatosan. megbeszélés térkép
Új lecke
(29 perc) A
Maniu –
gárda A tanár bemutatja
az 1944 -es
eseményeket, kitér
arra, hogy az
augusztus 23 -i
román átlállás után
milyen atrocitások
érték az erdélyi
magyar
közösséget.
Megmagyarázza a
román önkéntes
félkatonai
alakulatok
megalakulásának
okait és
körülményeit.
Külön kitér a
Gavril Olteanu
vezette „Iuliu
Maniu” Erdélyi
Önkéntes Ezredre.
Felolvas egy
részletet Olteanu
felhívásából.
Figyel, jegyzetel.

A hallottak
alapján
megvitatják a
témát.
szem léltetés

magyarázat

problemati –
zálás

megbeszélés
vita térkép

írott forrás

képek

dokumen –
tumfilm –
részlet

108 Néhány percben
megnézik a Maniu –
gárdisták
vérengzéseiről
készült
dokumentumfilm
részletét.

Figyel és a
látottak alapján
véleményt formál
az eseményekről.
Rögzítés
(5 perc) A táblavázlat és
rövid kérdések
alapján átismétli és
rögzíti az új leckét Válaszol a tanár
által f eltett
kérdésekre.

109 8.3 Alkalmazott módszerek

A módszerek azok a munkaeljárások, amelyek magukban foglalják a tanári tevékenységet
és az irányított tanulói tevékenységet. A korszerű történelemtanítás feltétele a helyes
módszerek kiválasztása és alkal mazása, amelyek lerövidítik az ismeretek megszerzésének
folyamatát. A módszerek kiválasztása függ a céltól, a tartalomtól, a didaktikai feladatoktól, a
tanulók életkorától, fejlettségi fokától, az osztály összetételétől, de fontos szempont a tanár
személyi sége, adottsága, kulturáltsága, lehetőségei. A különböző didaktikai feladatok
megoldására egymással kombinálva egyszerre több módszer is alkalmazható.173
A módszerek jellemzői, hogy ismétlődnek a tanórákon, a pedagógus, mint a tanítási –
tanulási folyamat irán yítója, tudatosan tervezi és alkalmazza. „Ugyanaz a módszer egy
tanulócsoport esetében ösztönző, fejlesztő, hatékony lehet, mások esetében viszont az ellenező
hatással járhat.”
A történelem tanításának hatékonyságát a tanár módszertani kulturáltsága is bef olyásolja.
A történelem megismerésének sajátosságai a tanóra változatos módszereit igénylik. A
módszerek kombinációja elméletileg végtelennek tekinthető, de a tanár felelőssége, hogy
minden esetben az optimális lehetőséget válassza.174
Az oktatási módszereke t sokféleképpen, több szempont alapján lehet csoportosítani:175
– az információ bemutatásának körülményei szerint
– közlő,
– felfedező,
– cselekvő
– a tanulók oktatásba való bevonása szerint:
– tanári dominancia;
– a tanár és tanuló szerepe has onló;
– tanulói dominancia
vagy – előadó, expozitív,
– aktivizáló, participatív
– a didaktikai feladatok szerint:
– új ismeretek tanítása, tanulása
– készségek és képességek tanítása, tanulása

173 Toth Szilárd : i. m. , 56-57 o.
174 U.o., 57 o.
175 Kálmán Ungvári Kinga : i. m. , 22 o.

110 – alkalmazás
– rendszerezés, rögzítés
– a tanulók megismerőtevékenysége szerint:
– receptív
– repoduktív
– felfedező, heurisztikus
– kutató
A hagyományos és modern módszerek optimális alkalmazása az oktatói -nevelői
tevékenység sikerességéhez vezet. A hagyományos módszerek alkalmazása mellett, szükség
van az alternatív, modern módszerek használatára is, mert ezek segítségével érhetjük el a
tanuló ösztönzését, a tanulásra való összpontosítását, ezáltal a tanórákon való aktívabb
részvételét. A helytörténet oktatásakor alkalmazható alternatív oktat ási módszereket, a
teljesség igénye nélkül, az alábbiakba röviden ismertetjük:

Ötletbörze :
Kreatív módszer, amelyben az osztály rövid idő alatt gyűjti össze az ötleteket. Minden
gondolat megengedett, nincs rossz ötlet, így a visszahúzódó tanulók is részt vesznek a feladat
végrehajtásában. Az ötletek után kerül sor az értékelésre, csoportosításra, az ok -okozati
összefügg ések megkeresésére, elemzésre.
Méhkas módszere:
Egy konkrét témáról, kis csoportokban történő megbeszélés, majd a megfogalmazott
álláspont ot egy szóvivő közli az osztály többi részével. Előnye, hogy a kis csoporton belül
könnyebb a megszólalás, bátrabban fogalmazzák meg véleményüket a tanulók.
Projektmódszer:
Ez egy gyűjtőmódszer, a tanár és a diák közösen választják ki a témát. Inderdiszc iplináris
jellegéből adódóan tanulócsoportok dolgozhatnak az adott témán, és több tanár segítségét is
kérhetik. Hozzájárul a személyiségfejlődéshez, ezért fontos, hogy a témaválasztásnál vegyük
figyelembe a tanulók érdeklődési körét is. Minden tanuló csopo rtjának hasznos tagjává válik.
A kutatásba bevonhatják idősebb családtagjaikat, rokonaikat, így a két világháború közti
időszakra vonatkozóan összegyűjthetik a családi emlékeket, a nagy történelmi események
helyi vonatkozásait.
Kerekasztal:
Versenyszelleme t fejlesztő csoportmunka. A csoport tagjai lejegyzik ismereteiket egy
adott témával kapcsolatosan, a végén összegyűjtik, és az a csoport nyer, amelyik a legtöbb

111 információt összegyűjti. Ezzel vizsgálni lehet azt, hogy milyen előzetes tudással rendelkeznek
egy téma kapcsán. Jó példa erre a tervezett helyismereti tantárgy.
SINELG -módszer:
Szöveg olvasásakor a tanulók bejelölik az ismert információkat, az új ismereteket, az
ellentmondó és a meg nem értett információkat, ezáltal aktivizálva lesznek azok is, ak iknek
figyelme hajlamos elkalandozni.
Tárlat körbejárása:
A tanulók együttműködésén alapuló interaktív módszer. A három -négy fős csoportok egy
fejezet kapcsán különböző témákat kapnak, amelyről tanulók különböző módszerekkel
(plakátok, kimutatások stb.) k iállításokat rendeznek. Ezeket a csoport egyik tagja bemutatja az
osztály többi tagjának, akik ezt követően körbejárják a kiállításokat és kérdéseket jegyeznek
le, vagy esetleg kiegészíthetik azokat. Amikor mindenki körbejárt, akkor minden csoport
megnézi a neki feltett kérdéseket és válaszol rá. A végén a tanár irányításával levonják a
megfelelő következtetéseket.
Tanulmányi kirándulás:
A tanulók és a tanárok kedvelt iskolán kívüli tevékenysége, mellőzi az osztálytermi
kötöttségeket, a szabad környezet kellemes kikapcsolódást is eredményezhet. A helytörténet
tanítása során gyakran alkalmazható, akár egy rövid tanóra keretén belül is, hiszen a
templomok, emlékhelyek pár percnyi sétára találhatóak az iskolától. Ellátogathatunk a
templomokba, múzeumba, megt ekinthetjük a központi épületeket, A környező települések
látnivalóit az Iskola másként hét keretén belül egy buszos kirándulás alkalmával nézhetjük
meg.

112 8.4 A tanulók teljesítményének értékelése

Az oktatási folyamat fontos mozzanata, amelyben választ az elvégzett munkánk
eredményességét illetően. A tanári munka talán legnehezebb része, törekedni kell az
objektivitásra, következetességre, kiszámíthatóságra, ugyanakkor a tanulók felé jelezni kell a
hibáikat, mert további fejlődésük egyik alapvető feltét ele.
Az értékelés minden formáját alkalmazzuk. A diagnosztikus értékelést kevésbé
alkalmazzuk, lévén egyéves tantárgyról van szó, nem jöhet szóba az előzetes ismeretek
felmérése. Tanév során, a tudásszint felmérésére alkalmas a formatív értékelés.
Gyakoris ágából adódóan, segíti a tanulókat átjutni a nehézségeken, azonnal visszajelzést
kapnak az esetleges hibáikról, amelyeket javítani is tudnak. A fejezet végén, félév vagy év
végén alkalmazott szummatív értékelés során átfogó képet kapunk a tanulók tudásszin tjéről.
Az értékelési módszerek közül alkalmazhatjuk a folyamatos megfigyelést, a szóbeli
felelteket, az írásbeli értékelést, a portfóliót, az önértékelést is. 176

176 Kálmán Ungvári: i. m. 57 –59.

113 Összegzés
Dolgozatomban a helytörténet oktatásának általános iskolai bevezetésének lehetősé geit
vizsgáltam meg. Kutatásomban igyekeztem Sepsibükszád minden fontosabb történelmi
eseményét tanulmányozni, és a helyszíneket szemügyre venni remélve, hogy ezáltal többet
megtudnak majd a diákjaim a faluról, és erősebb kötődés alakul ki bennük szülőfalu juk iránt.
A fejezetek tematikus és kronológiai sorrendbe követik egymást.
Az első fejezetben röviden bemutattam Sepsibükszád földrajzi helyzetét, valamint a
környéken levő természetvédelmi értékeket.
A második fejezetbe n a falu népességét vizsgáltam meg, felkutattam a falu helyneveit
és az idegen származású családneveket.
Egy fejezetet szántam a település kialakulásának bemutatására, említést téve a
középkori várakról, melyet az üveggyár és tulajdonosaik bemut atása követ, mely által létrejött
a falu. Említést nyer dolgozatomban a felvidéki híres üvegművész, Sovánka István, ki
munkásságával magas színvonalra emelte a bükszádi üvegművességet.
A két világháború tragikus eseményei egy újabb fejezetben j elennek meg, a
kommunizmus megtorló intézkedéseivel együtt.
A dolgozatom végén az egyház és a közösség közti viszonyt, az óvodai és iskolai
ünnepségeket, valmint a falu mai helyzetét mutattam be.
A dolgozat második és harmadik részé ben a módszertani lehetőségeket foglaltam
össze, és kidolgoztam a tantárgy éves tantervét, a fejezetek lebontását és mintának egy
lecketervet is. Ezt követően néhány módszert vázoltam fel,és kitértem az értékelési formákra
is.
A munka nem tekin thető befejezettnek, a gyakorlatban alakítható, módosítható.
Továbbgondolásra ad lehetőséget számos olyan történelmi hely, esemény, amely helyszűke
miatt kimaradt jelen dolgozatból. A Vápa vára vagy a Sólyomkő vára motiválhat a további
munkára. De érdemes foglalkozni a hétköznapi élettel, hagyományokkal, szokásokkal, de akár
a vezetéknevek eredetével is.
Reményeim szerint a tanfelügyelőségi jóváhagyás után lehetőség nyílik a helytörténet
tanítására, felkeltve a diákok érdeklődését történelmünk, a helyi ért ékek iránt.

114 Rezumat

Tema lucrării mele pentru obținerea gradului didactic I este monografia
Bixadului. Am ales această temă pentru a familiariza elevii de gimnaziu din satul mai sus
menționat cu istoria locală, cu clădirile istorice, precum și cu trecut ul strămoșilor lor. Încă de
la începutul carierei de profesor, de mai bine de zece ani sunt profesor de istorie la școala din
Bixad și am participat la nenumărate evenimente cu elevii mei, care mi -au permis să cunosc
valoriile și tradițiile locului.
Dator ită acestor evenimente, precum și a lecturilor și cercetărilor mele am ajuns la
concluzia, că Bixadul are un trecut istoric aparte precum și valori istorice inegalabile și unice.
Este adevărat, că Bixadul este o localitate veche de circa 200 ani (cel puțin pentru acești 200
există izvoare bine documentate), dar bogăția locului, precum și multitudinea de evenimente
și tradiții culturale m -au împins să aleg această temă.
Tineretul de astăzi este mai puțin interesat de istorie, de tradiție și tocmai de aceea am
considerat oportună crearea acestui opțional prin prezenta lucrare de grad. Tinerilor din ziua
de azi le lipsesc, sau le sunt indiferente noțiuni ca iubirea patriei, asumarea identității proprii,
mândria de a aparține unei națiuni sau comunități.
Prin acest opțional voi încerca să -i sensibilizez și în această privință, precum și să le
explic importanța cunoașterii adecvate a locului de naștere, formării unei opinii pozitive
despre cultura și istoria satului natal.
În cadrul orelor de istorie elevii au șansa de a cunoaște trecutul diferitelor epoci și
civilizații, dar ironic, nu se pot familiariza cu istoria locului natal. Este trist, că uneori trecem
zilnic pe lîngă o clădire, un monument din satul sau orașul natal, fără a ști ceva despre el.
Prin opț ionalul meu încerc pe cât posibil să previn acest lucru pentru generațiile
viitoare din Bixad.
Nu aș dori să mă axez strict pe predarea teoretică a monografiei Bixadului, ci
împreună cu elevii mei vom face cercetare la fața locului prin activități practic e (interviu cu
localnici vârstnici, proiecte comune cu autorităție și instituțiile locale) care îi vor implica
efectiv pe elevi.

115 Prin aceste activități încerc să ofer un prilej de cunoaștere vizual și auditiv al celor
predate în clasă, pentru că experienț a dobândită prin practică este cea mai efectivă metodă de
învățare.
În prima parte a lucrării voi prezenta un scurt istoric a localității, urmat apoi de
particularitățile geografice ale acestor meleaguri și al cetăților din împrejurimi. Nu am putut
să omi t prezentarea manufacturii de sticlari și lista proprietarilor acestuia din decursul istoriei.
Am încheiat această primă parte cu istoria secolului XX a localității, punând accent pe cele
două războaie mondiale și comunism, precum și evoluția educației și culturii în acest secol.
În a doua parte a lucrării am scris despre oportunitățile metodologice, despre programa
școlară și despre posibilitățile legislative privind predarea materiei opționale accentuând
importanța curriculumui la alegere și al opționale leor proprii.
A treia parte conține prezentarea materiei opționale de predarea istoriei locale. În această
secțiune au primit loc programele școlare, planurile de lucru, metodele și procedeele utilizate
în procesul educativ, precum și procedeele de verific are a elevilor. Am realizat de asemenea și
măsurători cu privire la eficacitatea acestora.
Sunt convinsă că datorită acestei materii opționale, elevii au ocazia să cunoască, într -un
cadru organizat, trecutul lor istoric. O importanță sporită aș acorda părț ii practice, pentru
efectuarea unor vizite la fața locului. Sunt convinsă că procesarea unor subiecte apropriate
elevilor ar însemna mai multă plăcere pentru ei, prin urmare aș contribui, chiar dacă într -o
mică măsură, la formarea dragostei pentru națiunea noastră și a atașamentului față de patrie.

116 Bibliográfia

I. Elsődleges források:

A. Levéltári források:
1. Domus Historia. A Sepsibükszádi Római Katolikus Egyházközség történelemkönyve
1919 -től napjainkig. (Eseménynapló)
2. Sepsibükszádi Polgármesteri Hivatal Ad attára és Térképtára.
3. Sepsibükszádi "Mikes Ármin" Általános Iskola Irattára: Iskolatörténeti Adattár (1968 –
2017)

B. K iadatlan k éziratok:
1. Cserey Zoltán: Múltidező háromszéki helységtörténetek , I kötet, Sepsiszentgyörgy , é.n.
2. Rácz Tibor Ákos: A középkori m egyerendszer két enklávéja Háromszéken .
Szakdolgozat, 2001 .
3. Szentágotai Árpád: „A Sepsibükszádi Ü veggyár története ”. h.n. , 1951, in: A
Sepsibükszádi Római Katolikus Egyházközség Levéltára.

C. Közölt dokumentumok :
1. Curriculum Național pentru învățământul obligatoriu. Cadru de referință, Document al
Ministerului Educației Naționale , Consiliul Național pentru Curriculum, București, 1998 .

D. Interjúk („oral history”):
1. Interjú Boér Rozália seps ibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád, 1968 ). Készítette:
Bacsó Emília, Sepsibükszádon, 2016. 09. 13. [ Az interjú és átirata a jelen dol gozat
szerzőjének tulajdonában] .
2. Interjú id. Boér Ro zália, sepsibükszádi lakossal ( szül. Sepsiszentgyörgy, 1941 ).
Készítette: Szakács Kriszta, Sepsibükszádon, 2017. 05. 28. [ Az interjú és átirata a jelen
dolgozat szerzőjének tulajdonában].

117 3. Interjú Gál Zoltá n Béla sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád, 1945 ). Készítette:
Gál Anita, Sepsibükszádon, 2017. 02. 15. [ Az interjú és átirata a jelen dolgoza t szerzőjének
tulajdonában] .
4. Inter jú Gergely Hajnal sepsibükszádi la kossal (szül. Sepsibükszád, 1963 ). Készítette:
Gergely Ibolya, Sepsibükszádon, 2017. 01. 04. [ Az interjú és átirata a jelen dolgoza t
szerzőjének tulajdonában] .
5. Interjú Jankó Ilona sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád , 1936 ). Készítette:
Bálint Kriszta, Sepsibükszádon, 2017. 01. 04. [ Az interjú és átirata a jelen dolgoza t
szerzőjének tulajdonában] .
6. Interjú Nagy Klára sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád, 1938 ). Készítette: Bács
Roland, Sepsibükszádon, 2017. 03. 2 7. [Az interjú és átirata a jelen dolgoza t szerzőjének
tulajdonában].
7. Interjú Nagy Lajos sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád, 1930 ). Készítette:
Ruzsa Erzsébet, Sepsibükszádon, 2017. 05. 15. [ Az interjú és átirata a jelen dolgoza t
szerzőjének tulajd onában].
8. Interjú Németh Ilona sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsibükszád, 1939 ). Készítette:
Kádár Barna, Sepsibükszádon, 2017. 05 . 06. [ Az interjú és átirata a jelen dolgoza t szerzőjének
tulajdonában] .
9. Interjú Niczu ly Pál sepsibükszádi lakossal (szül. Sep sibükszád, 1935 ). Készítette: Gál
Anita, Sepsibükszádon, 2017. 02. 16. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjéne k
tulajdonában] .
10. Interjú P orzsolt Erika fotosi lakoss al (szül. Sepsiszentgyörgy, 1986 ). Készítette: Bacsó
Emilia, Sepsibükszádon, 2017. 05. 13. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat szerzőjének
tulajdonában].
11. Interjú Simion Melinda Júlia sep sibükszádi lakossal (szül. Sepsiszentgyörgy, 1971 ).
Készítette: Simion Emőke, Sepsibükszádon, 2016. 05. 13. [ Az interjú és átirata a jelen
dolgozat szerzőjének tulajdonában] .
12. Interjú Stegbauer Ma gdolna sepsibükszádi lakossal ( szül. Barót, 195 5). Készítette:
Bacsó Emilia, Sepsibükszádon, 2017. 05. 28. [ Az interjú és átirata a jelen dolgozat
szerzőjének tulajdonában] .
13. Interjú Szakács Ka tinka, sepsibüksz ádi lakossal (szül. Sepsiszentgyörgy, 1972 ).
Készítette: Szakács Kriszta, Sepsibüksz ádon, 2017. 05. 28. [ Az interjú és átirata a jelen
dolgozat szerzőjének tulajdonában] .

118 14. Interjú Szakács László sepsibükszádi lakossal ( szül. Sepsibükszád, 1972). Készítette:
Szakács Barna, Sepsibükszádon, 2017. 05. 17. [ Az interjú és átirata a jelen dolgoza t
szerzőjének tulajdonában] .
15. Interjú Törsök Pi roska, sepsibükszádi lakossal (szül. Sepsiszentgyörgy, 1975 ).
Készítette: Törsök Noémi, Sepsibükszádon, 2017. 05. 28. [ Az inte rjú és átirata a jelen
dolgozat szerzőjének tulajdonában] .

II. Könyvészet:
a. Cikkek, tanulmányok:
1. Barabás Hajnalka: „Egy felvidéki üvegműves és játékkészítő Sepsibükszádon”, in:
Székely Nemzeti Múzeum Évkönyve. Acta Siculica , 2011, 563-592 o.
2. Bordi Zsigmond Ló ránd: „A sepsibükszádi Vápa -vár”, in: Háromszék. Független
napilap , Sepsiszentgyörgy, 2013. október 5.
3. U.ő.: „A sepsibükszádi Sólyomkő -vár”, in: Háromszék. Független napilap ,
Sepsiszentgyörgy, 2013. november 2.
4. Cserey Zoltán: „Százötve n éve született Sován ka István. Az üvegművész emlékére ”,
in: Háromszék. Független napilap , Sepsiszentgyörgy, 2008. december 17 .
5. Iczkovits Emma: „Az erdélyi F ehér megye a középkorban ”, in: Település – és
népiségtörténeti értekezések . 2 szám, Budapest, 1939 , 81 o.
6. Ferenczi Sándo r: „Barangolás Háromszék vármegye régi váraiban.1926 ”, in: Acta
Siculica, 1998, I . kötet, 189-252 o.
7. Fóris -Ferenczi Rita: „A tanterv elméleti és gyakorlati problémaköre. Tantervi reform a
romániai oktatásban ”, in: Fóris -Ferenczi Rita – Birta -Székely Noémi : Pedagógiai
kézikönyv , Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2007 , 203-236 o.
8. Szabó -Thalmeiner Noémi: „Akkreditációs eljárások a romániai közoktatásban ”, in:
http:/ /www.oktatas.hu/pub_bin/dload/unios_projektek/tamop311/Akkreditacio_Roman
ia_T311.pdf , [letöltve: 2016. július 23.]

b. Könyvek:
1. Ambrus Ágnes, Péter Lilla, Stark Gabriella: Te mit választanál? Választható
tantárgyak az elemi osztályokban , Ábel kiadó, Kolozsvá r, 2013.
2. Bakos Ferenc : Idegen szavak és kifejezések kéziszótára . Budapest, 2000.

119 3. Balló G. József, Cserey Zoltán, Demeter Ferenc, Ferencz Mária, Kisgyörgy Zoltán,
Nagy Sándor, Sepsiszéki Nagy Balázs, dr. Székely Zsolt: Mikóújfalu , Háromszék Vármegye
Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2013 .
4. Bartók Katalin: Az élő természet védelme, a biodiverzitás védelme Romániában , Ábel
kiadó, Kolozsvár, 2008
5. Bennet, Ben: Curriculum la decizia școlii, Atelier Didactic Kiadó, Bukarest, 2007,
http://isj.gj.edu.ro/wp -content/uploads/2013/02/Ghid -CDS.pdf , [letöltve: 2016. július 25. ]
6. Bunta Magda, Katona Imre: Az erdélyi üvegművesség a századfordulóig, Kriterion
Könyvkiadó, Bukarest, 1983.
7. Demeter Lajos, Kisgyörgy Tamás: Életem Háromszék, Boldog békeidők (Emlékképek
a XIX -XX századból: az 1848 -49–es szabadságharctól Szarajevóig) , Charta,
Sepsiszentgyörgy, 2011.
8. Egyed Ákos: Háromszék 1848 -1849 , Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978.
9. Gaali Zoltán: A székely ősvárak tö rténete, mondája és legendája , I. kötet. Makkay
Zoltán Könyvkiadó Vállalata, Budapest, 1993.
10. Gidó Csaba: Vasszekér és mozdonygőz, A székelyföldi vasút története (1868 -1915) ,
Pro-Print Könyvkiadó, Csíkszereda, 2013.
11. Györffy György: Az Árpád – kori Magyarors zág történeti földrajza. II. kötet. Erdélyi
Fehérvármegye . Budapest, 1987.
12. Horváth Alpár: Hargita hegység , Pallas -Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2002.
13. (Sz.n.): Industria et societas, Manufaktúrák és kora tőkés ipari kisvállalkozások ,
FORMA Gazdasági MK nyomda, Miskolc, 1994.
14. Illésfalvi Péter, Dr. Szabó Péter, Számvéber Norbert: Erdély a hadak útján 1940 -1944 ,
Puedló kiadó, Budapest, 2010.
15. Kálmán Ungvári Kinga: Bevezetés a társadalomtudományok oktatásának
módszertanába , Ábel Kiadó, Kolozsvár, 2008.
16. Kisgyö rgy Zoltán: Barangolás Székelyföldön, Kovászna megye – útikönyv , Pallas –
Akadémia könyvkiadó, Csíkszereda, 2000.
17. U.ő.: Háromszéki vártúra kalauz , Tortoma Könyvkiadó, Barót, 2008.
18. Orbán Balázs: Székelyföld leírása, III kötet: Háromszék , Pest, 1869.
19. U.ő.: Székelyföld leírása , Európai Idő kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1992.
20. Pesty Frigyes helynévgyűjteménye 1864 -1865: Székelyföld és térsége I , Országos
Széchényi könyvtár -Székely Nemzeti Múzeum, Budapest -Sepsiszentgyörgy, 2012.

120 21. Pilbáth G. Attila, Pál Zoltán: Csomács -Bálványos Kistérség , Green Steps, Brassó,
2009.
22. Rabocskai László, Gödri Judith: "Sólyomkő -Andezit" tanösvény , T3 kiadó,
Sepsiszentgyörgy, 2009.
23. Tóth Szilárd: A történelemtanítás módszertana , Accent Kiadó, Kolozsvár, 2005 .
24. Török Árpád: Oltvidék útikalauza , Charta kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2005 .
25. Varga Vera: Régi magyar üveg , Képzőművészeti Kiadó, Budapest, 1989 .
26. Vargyas Antal: Székelyföld. Útikalauz , Pallas -Akadémia Kiadó, Csíkszereda, 1998 .
27. Vincze Gábor: Illúziók és csalódások, Fejezetek a romániai magyarság má sodik
világháború utáni történetéből , Státus Kiadó, Csíkszereda, 1999 .
28. Zsigmond Enikő: Csomád – Büdös hegycsoport , Pallas Akadémia Kiadó, Csíkszereda,
1998 .

III. Felhasznált internettes források (h onlapok ):
1. http://www.7csoda.zoldszekely.ro/hu/p7/torjai -budosbarlang.html [letöltve: 2017.
március 24. ]
2. http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2009/tv0904/isep y.html [letöltve: 2017.
március 23.]
3. http://www.szentanna -to.ro/hu/hasznos -infok/legendal.html [letöltve: 2017. március
28. ]
4. https://hu.wikipedia.org/wiki/Mik%C3%B3_csal%C3%A1d [letöltve: 2017. február
15.]
5. https://1000ev.hu/index.php?a=3&param=6569 [letöltve 2017. május 30.]
6. https://hu.wikipedia.org/wiki/Beh%C3%ADv%C3%B3parancs [letöltve: 2017.
március 13. ]
7. http://www.romansagtortenet.hupon t.hu/8/a -kommunizmus -bevezetese -romaniaban
[letöltve 2017. május 26. ]
8. http://lexikon.adatbank.ro/tematikus/szocikk.php?id=79 [letöltve: 2017. május 26. ]
9. http://mek.niif.hu/02100/02115/html/3 -1824.html [letöltve: 2017. január 8. ]
10. http://mek.oszk.hu/13400/13475/13475.pdf [letöltve: 2017. január 12. ]
11. http://www.alutusregio.ro/index.php/hu/bixad [letöltve: 2017. január 25. ]
12. http://www.feketei.hu/idezetek_F_I.pd , [letöltve: 2016. június 15.]

121 13. https://www.citatum.hu/szo/otthon/7?r=4 , [letöltve: 2016. június 15.]
14. https://www.citatum.hu/kategoria/Haza/14?r=4 , [letöltve: 2016. június 15.]

122

Mellékletek

123 A. Térkép

Forrás:
https://www.google.ro/search?q=kovaszna+megye &source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ah
UKEwiV7s2Bi97VAhWG6RQKHYUeBpAQ_AUICygC&biw=1242&bih=580#imgrc=w_b
mPfGTwu0XtM , [letöltve: 2017. június 15.]

124

Forrás: Sepsibükszádi Polgármesteri Hivatal Adattára és Térképtára , (2017)

125 B. Képek

A Bükszádi -medence Sólyomkő várából
Képet készítette: Bacsó Emília (2016)

Sólyomkő vár
Képet készítette: Bacsó Emília (2016)

126

A bunker megmaradt részei
Képet készítette: Bacsó Emília (2016)

Képet készítette: Bacsó Emília (2016)

127

Erődrendszer maradványa
Képet k észítette: Bacsó Emília (2016)

Márton százados sírja
Képet készítette: Bacsó Emília (2016)

128
Likaskő – természeti ritkaság

Forrás: http://mek.oszk.hu/04800/04804/html/120.html , [letöltve: 2017. június 15.]

Likaskő napjainkban
Képet készítette: Kádár Arnold István (2017)

129

A bükszádi üvegcsűr – Gere István fotója (1898)

A bükszádi üveggyár helye ma, a ka tolikus templom tornyából
Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

130 Az üv eggyár ma is álló épületei

Irodaház, ma lakóház
Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

Őrszoba
Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

131

Sovánka Istvánt ábrázoló fotó Sovánka István készítette pipacsos váza
Forrás: http://www.sznm.ro/acta2011/563_592_barabas.pdf , [letöltve: 2017. június 15.]

Sovánka István által faragott iróasztal
Forrás: http://www.s znm.ro/acta2011/563_592_barabas.pdf , [letöltve: 2017. június 15.]

132

Képet készítette: Bacsó Emília (2017) Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

Üveggyár termékei, kiállítá s a Mikes Ármin Általános Iskolában

Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

133

Az óvoda épülete, előtte az Ábrahám Árpád emlékmű
Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

Mikes Ármin Általános Iskola
Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

134

A római kato likus templom épülete
Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

Ortodox templom épülete
Képet készítette: Szakács Kriszta (2016)

135

Turulmadaras emlékmű Faragott harangláb
Képet készítette: Bacsó Emília (2017) Képe t készítette: Bacsó Emília (2017)

Kopjafa avatás, Kiss Ernő aradi vértanú emlékére
Képet készítette: Bacsó Emília (2014)

136

A bükszádi fúvószenekar és kórus tagjai
Képet készítette: Bacsó Emília (2016)

Március 15. ünnepi megemlékezés – "Petőfi szülei" című színdarab szereplői
Képet készítette: Porzsolt Erika (2017)

137 Helytörténeti vetélkedő

Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

A falu makettje
Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

138

A gyerekek által összegyűjtött falubeli régiségek
Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

Képet készítette: Bacsó Emília (2017)

139
Declarație de autenticitate pe proprie răspundere

Subsemnata Bacsó Emília, înscrisă la examenul pentru obținerea Gradului
didactic I, seria 2014 -2018 , specializarea istorie , prin prezenta, c ertific că lucrarea metodico –
științifică cu titlul Istoria localității Bicsad -proiect de disciplină opțională pentru clasele
gimnaziale , conducător științific lect. dr. Lönhárt Tamás, este rezultatul propriilor mele
activități de investigare teoretică și a plicativă și prezintă rezultatele personale obținute în
activitatea mea didactică.
În realizarea lucrării am studiat doar surse bibliografice consemnate în lista
bibliografică, iar preluările din diferitele surse, inclusiv din alte lucrări personale, au f ost
citate în lucrare.
Prezenta lucrare nu a mai fost utilizată în alte contexte evaluative – examene sau
concursuri.

Data: 23.08.2017

Semnătura: ___________________