BABEȘ –BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR KÖZGAZDASÁG – ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR KÖZGAZDASÁG – ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI MAGYAR INTÉZET SZAKDOLGOZAT… [606736]

1
BABEȘ –BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR
KÖZGAZDASÁG – ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR
KÖZGAZDASÁG – ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI
MAGYAR INTÉZET

SZAKDOLGOZAT

Végzős hallgató:
File Anikó

Kolozsvár, 2018

2
BABEȘ –BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR
KÖZGAZDASÁG – ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR
KÖZGAZDASÁG – ÉS GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI
MAGYAR INTÉZET
MARKETING SZAKIR ÁNY

Az etnocentrikus fogyasztói magatartás vizsgálata a kolozsvári lakosság
körében

Témavezető :
dr. S ăplăcan Zsuzsa adjunktus
Végzős hallgató:
File Anikó

2018

3
UNIVERSITATEA "BABEȘ BOLYAI" CLUJ -NAPOCA FACULTATEA
DE ȘTIINȚE ECONOMICE ȘI GESIUNEA AFACERILOR
SPECIALIZAREA MARKETING

LUCRARE DE DIPLOMĂ
Comportamentul etnocentric al consumatorilor din Cluj -Napoca

Conducător științific :
Lect. univ. dr. Săplăcan Zsuzsa

Absolvent: [anonimizat]ó

Cluj-Napoca, 2018

4
Tartalomjegyzék
Táblázatok jegyzéke ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 5
Ábrák jegyzéke ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 6
Bevezetés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 7
1.Szakirodalmi hátté r bemutatása ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……. 8
1.1 A fogyasztói -vásárlói magatartás fogalma ………………………….. ………………………….. ……………. 8
1.2 A tudatos fogyasztói magatartás dimenziói ………………………….. ………………………….. ………….. 8
1.3 Termékeredet -tudatosság ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 9
1.4 Az entnocentrizmus fogalma ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 10
1.5 Az etnocentrizmus, a patriotizmus és a nacionalizmus koncepciója ………………………….. …. 11
1.6 Az országeredet -imázs koncepciója ………………………….. ………………………….. ……………………. 12
1.7 Fogyasztói etnocentrizmus mérése ………………………….. ………………………….. ……………………… 13
1.9 A fogyasztói etnocentrizmust befolyásoló tényezők ………………………….. …………………………. 15
2. A kutatás célja és hipotézisek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……… 16
3.Módszertan és adatok ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 19
3.1 Melyinterjú ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 19
3.2 Kérdőív felépítése ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………………. 21
3.3 Mintavétel ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 22
3.3.1 A minta jellemzői ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………. 22
4. Eredmények ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ….. 25
4.1 Kérdések egyéni kiértékelése ………………………….. ………………………….. ………………………….. …. 25
4.2 Első hipotézis tesztelése ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………. 29
4.3 A második hipotézis vizsgálata ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 31
4.4 További vizsgálatok ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 34
Következtetések ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. … 35
Menedzseri javaslatok ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 36
A kutatás korlátai ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………. 37
További kutatási lehetőségeket ………………………….. ………………………….. ………………………….. …… 37
Irodalomjegyzék ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 38
Mellékletek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 39

5
Táblázatok jegyzéke
1. táblázat. – Fogyasztói etnocentrizmus átlagai ………………………….. ………………………….. ……………….. 14
2. táblázat. – Az etnocentrizmus befolyásoló tényezők ………………………….. ………………………….. ……… 15
3. táblázat. – A CETSCALE dimenziói (Cazacu szerint) ………………………….. ………………………….. …… 18
4. táblázat. – Cimkék fontossága termékenként ………………………….. ………………………….. ………………… 26
5. táblázat. – Termékeredet fontossága ………………………….. ………………………….. ………………………….. .. 27
6. táblázat. – A hazai termékek ár/érték aránya a külföldiekkel szemben ………………………….. …………. 27
7. táblázat. – CETSCALE egyéni átlagi ………………………….. ………………………….. ………………………….. . 28
8. táblázat. – CETSCALE összesitett átlaga ………………………….. ………………………….. …………………….. 29
9. táblázat. – KMO tesztelés ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………… 29
10. táblázat. – Rotált mátrix ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………. 30
11. táblázat. – Cetscale dimenziói ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 31
12. táblázat. – Nem és CETSCALE kapcsolata ………………………….. ………………………….. ………………… 32
13. táblázat. – Jövedelem és CETSCALE kapcsolata ………………………….. ………………………….. ………… 33
14. táblázat. – Életkor és CETSCALE kapcsolata ………………………….. ………………………….. …………….. 33
15. táblázat. – Foglalkozás és CETSCALE kapcsolata ………………………….. ………………………….. ………. 34
16. táblázat. – Életkor és dimenziók kapcsolata ………………………….. ………………………….. ………………… 34
17. táblázat. – Nem és dimenziók kapcsolata ………………………….. ………………………….. …………………… 35
18. táblázat. – Jövedelem és dimenziók kapcsolata ………………………….. ………………………….. …………… 35
19. táblázat. – Foglalkozás és dimenziók kapcsolata ………………………….. ………………………….. …………. 35
20. táblázat. – Nemek szerinti megoszlás ………………………….. ………………………….. ………………………… 45
21. táblázat. – Jövedelem szerinti megoszlás ………………………….. ………………………….. ……………………. 45
22. táblázat. – Életkor szerinti megoszlás ………………………….. ………………………….. ………………………… 45
23. táblázat. – Foglalkozás szerinti megoszlás ………………………….. ………………………….. ………………….. 46
24. táblázat. – Vásárlások végzésének gyakorisága ………………………….. ………………………….. …………… 46
25. táblázat. – Vásárlások hipermarketekben ………………………….. ………………………….. ……………………. 46
26. táblázat. – Vásárlások szupermarketekben ………………………….. ………………………….. …………………. 47
27. táblázat. – Vásárlások kisebb üzletekben ………………………….. ………………………….. ……………………. 47
28. táblázat. – Vásárlások non -stop-okban ………………………….. ………………………….. ………………………. 47
29. táblázat. – -Vásárlások élelmiszerpiacokon ………………………….. ………………………….. ………………… 48
30. táblázat. – Cimkék fontossága ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………. 48
31. táblázat. – Termékeredet fontossága ………………………….. ………………………….. ………………………….. 48
32. táblázat. – Ár/érték arány ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 49
33. táblázat. – CETSCALE egyéni átlagai ………………………….. ………………………….. ……………………….. 50
34. táblázat. – Faktorelemzés ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….. 51

6
Ábrák jegyzéke
1. ábra. – A minta kor szerinti megoszlása ………………………….. ………………………….. ………………………. 23
2. ábra. – A minta foglalkozás szerinti megoszlása ………………………….. ………………………….. …………… 24
3. ábra. – A minta nem szerinti megoszlása ………………………….. ………………………….. ……………………… 24
4. ábra. – A minta jövedelem szerinti megoszlása ………………………….. ………………………….. …………….. 25
5. ábra. – Mindennapi vásárlások ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….. 25
6. ábra. – A vásárlások gyakorisága kategótiánként ………………………….. ………………………….. ………….. 26

7
Bevezetés
Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásával, 2007 -ben megnyíltak kapui a
külföldi piacok és termékek előtt. 2016 -ban olyan jogszabály érvénybe léptetését
indítványozták, mely kötelezi a 2 millió eurónál nagyobb forgalmú üzleteket, hog y a friss
termé keik 51 százalékát, úgynevezett rövid beszerzési láncon keresztül vásárolják meg. Ezzel
a kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy a nagy üzletek az említett arányban a helyi
termelőktől vásároljanak húst, tojást, zöldséget, gyümölcsöt, mézet, valamint tej – és
péktermékeket.
Jelen dolgozat témája a kolo zsvári román lakosok attitűdjének vizsgálata, amikor hazai
termelésű termékek vásárlásáról van szó. A hagyományos vásárlási szokások mellett, azt is
szeretnénk vizsgálni, hogy mennyire fontos a megkérdezettek számára a termék eredete,
összetétele, továbbá a hazai és külföldi termékek kíná latának eloszlása az üzletek polcain. Rá
szeretnénk világítani arra, hogy milyen okból, vagy esetleg tényezőkből kifolyólag döntenek a
hazai vagy külföldi termékek megvásárlása mellett. A hazai és kü lföldi termékek megítélése
nagyban függhet attól, hogy a fogyasztó milyen érzelmeket érez hazája iránt. Éppen ezért
különösen fontos ez az információ az importőröknek és a helyi áruházaknak, illetve segít, hogy
jobb rálátásuk legyen a hazai fogyasztók keresleti oldalára. Számos országban felvetették az
etnocentr izmus erősségének kérdését a korábbi években kutatások formájában. Ezeket a
kutatásokat leginkább Amerika illetve Ázsia fejlett országaiban végezték el, ahol mérsékelt
vagy picit erősebb , mint mérsékelt erősségű etnocentrikus tendenciák mutatkoztak meg .
A kutatás eredményességének érdekében, szükségesnek láttuk, mind szekunder, mind
primer adatok használatát. Mivel minden kutatást a szekunder adatok összegyűjtésével
kezdünk, ezért mi is első lépésként a szakirodalomra, szakcikkekre és korábbi elvégzett
kutatásokra támaszkodunk. A primer adatok begyűjtése érdekében mélyinterjúkat és személye s
kérdőíves kutatást végeztünk. Annak következtében, hogy számos korláttal állunk szemben, a
mintát próbáltuk minél jobban leszűkíteni . A megkérdezettek csoportját a kolo zsvári rom án
nemzetiségű személyek képezik .
Tanulmányunkkal megpróbáljuk felmérni a román fogyasztók etno centrikus tendenciáit
a CETSCALE (consumer ethnocentric tendencies scale) alkalmazásával.

8
1.Szakirodalmi háttér bemutatása
1.1 A fogyasztói -vásárlói magatartás fogalma
A fogyasztói piacot azok a végső fogyasztók alkotják, akik személyes szükségleteik
kielégítésére vásárolnak termékeket és szolgáltatásokat. A vásárló nem mindig a fogyasztó is
egyben, sőt nagyon sok esetben a vásárló a beszerző szerepét játssza , anélkül, hogy részt venne
a fogyasztásban. Ezen kívül nem is játszik feltétlenül szerepet a vásárlói döntési folyamatban,
csak a vásárlás végrehajtásában (Fo dor et al.,2011) .
A fogyasztói maga tartás magába foglalja a fogyasztó azon cselekvéseit , amelyek a termékek
és szolgáltatások megszerzésére, használatára, értékelésére és a használatot követő
magatartásra irányulnak . A fogyasztói magatartás -vizsgálat a következ ő kérdésekre keresi a
választ: „Milyen módon hoz döntést az egyén arról, hogy a re ndelkezésre álló erőforrásokat
(pénz, idő, erőfeszítés stb.) mely fogyasztási cikkekre költse? Miért úgy viselkedik a fogyasztó,
amint az tapasztalható, látható ” (Fodor et al.,2011)?
A fogyasztókutatás a fogyasztói magatartás vizsgálatát elemzi . Azon k ívül, hogy mit
vásárol a fogyasztó, a fogyasztói magatartás kutatása kiterjed a miért, mikor, mit, hol, hogyan
és milyen gyakran kérdések meghatározására is. A fogyasztási fol yamat a következő
cselekvéseket foglalja magába : a vásárlás előtti, a vásárlás alatti és a vásárlás utáni szakaszt . E
folyamat célja , hogy felfedje a vásárolt termék használatának pillanatait, a használat utáni
értékelését és a használat utáni magatartását (megőrzi, eldobja, eladj a, bérbe adja vagy
kölcsönadja) (Fodor et al.,2011).
1.2 A tudatos fogyasztói magatartás dimenziói
A fogyasztói magatartás kutatásának egyik fontos területe a fogyasztók tudatosságának
vizsgálata. Elmondhatjuk a tudatos fogyasztóról, hogy elsősorban információkat gyűjt a
termékekről, annak érdekében, hogy a számár a legjobbnak tekintett alternatívát tudja
kiválasztani a hatalmas kínálatból (Dudás, 2011) . Ehhez kapcsolódik az vásárláskor az igazság
nulladik pillanata (Zero Moment of Truth -ZMOT) , mely bevezet egy nulladik lépést a kezdeti
első pillanat (a polcról való levétel ) elé. Ez a nulladik lépés arra a kutatási folya matra
vonatkozik, amit a fogyasztó a vásárlás előtt v égez, azaz még mielőtt bármit is megvásárolna .
Ez lehet p éldául online dokumentálódás vagy vásárlói visszajelzések, vélemények
megtekintése . A vásárlók 88% -a hajlamos előbb online utánanézni egy terméknek még mielőtt
megvásárolná (Seer, 2017).

9
Különböző motivációk húzódhatnak meg a vásárlás előtti dokumentálódás, kutatás,
kínálat feltérképezése mögött. Ebben a szakaszban gy űjtenek a fogyasztók információkat az
árakról, márkáról, eredetről, hasznosságról, használatról stb. A kutatási eredmények szerint a
fogyasztók világszerte egyre inkább tuda tosak, éppen ezért a vállalatokra is nagy hatással van .
Ennek következtében ajánlott odafigyelniük az új onnan kialakult állapotra és a z egyre
tudatosabbá váló fogyasztók igényeihez igazítani teljesítményüket , illetve érdemes új ,
innovatív ötleteket generálni (Dudás, 2011) .
Kit nevezünk tudatos fogyasztó nak?
A tudatosság elnevezést a következő jellemzőkkel hozhatjuk kapcsolatba: minő ségtudatosság,
ártudatosság, márkatudatosság, értéktudatosság, fogyasztói jogok tudata, felvilágosult
fogyasztó, pénzügyi tudatosság, egészségtudatosság, tudatos táplálkozás,
táplálkozást udatosság, országeredet -tudatosság, környe zettudatosság, társadalmilag felelős
fogyasztás (társadalomtudat osság), felelős fogyasztás, etikus fogyasztás, fenntartható
fogyasztás (Dudás, 2011).
Az előző felsorolás segít meghatározni kiket is nevezünk tudatos fogyasztóknak, éspedig azokat
a fogyasztó kat nevezzük tudatos fogyasztóknak, akik azon túl, hogy tisztában vannak
fogyasztói jogaikkal, úgy hozzák meg döntéseiket, hogy figyelme veszik döntésük társadalmi
következményeit is.
1.3 Termékeredet -tudatosság
A fogalom arra a fogyasztói viselkedésre utal, amikor a vásárlási dö ntésben , befolyásoló
tényezőként szerepet kap a megvásárolandó termék eredete is (Dudás, 2011). A fogalom a
fogyasztói etnocentrizmus ból ered , amely a definíció szerint a fogyasztók azon meggyőződéseit
takarja, melyek hazájuk ter mékeinek felsőbbrendűségéről szólnak, és a belföldi termékek
vásárlásának helyességére vonatkoznak (Malota, 2003 idézve Dudás, 2011 ). Mindemellett az
egyé n nemcsak a saját országának , hanem más országok termékeit is preferálhatja. E kétfajta
koncepció mögö tt többféle motiváció is meghúzódhat:
– nacionalizmus: a haza iránti kötelességtudat, tisztelet
– patriotizmus: a hazai termelők/kere skedők, a hazai munkahelyek vé delme
– környezettudatosság : minél közelebb állították elő a terméket, an nál kevesebb szállít ást
igényel
– minőségtud atosság: a hazai jobb minőségű

10
– egészségtud atosság: a hazai egészségesebb
– konzervatizmus: a megteremtett értékek megőrzése, annak az alapnak a meg óvása, melyre
építeni lehet
– protekcionizmus : a külgazdaság hatásai ellen védekező gazdaságpolitika (Dudás, 2011).
Az etnocen trikus érzelmek többdimenziósak a patriotizmus , mint pozitív, a
nacionalizmus, mint negatív dimenzió ként jelenik meg , mivel ellenérzésekből és ellenállásból
fakad más országokkal szemben (Chadwick 1945). A patriotizmus jelentése, hogy szeretjük,
megőrizzük , tiszteljük és megvédjük hazánkat mellyel ellentétben nacionalizmus
hatalomvágyból ered, a patriotizmus pedig inkább ragaszkodást fejez ki (Snyder 1954). A
kozmopolitizmus tekinthető a z etnocentrizmus har madik dimenziójának, amely más nem zetek
iránti attitűdöket foglal magába. A kozmopolita személy t világpolgárként is nevezhetjük. A
kozmopolitizmus nem feltétlenül korrelál pozitívan vagy negatívan az etnocentrizmussal,
csupán azt mondhatjuk el, hogy az eff ajta személyeket nem kötik erős szálak hazájukhoz, a
világ bármely pontján szívesen élnek, ha ott jól érzik magukat.
Mint ahogy azt a korábbiakban is említettük, az embereket különböző befolyásoló tényezők
késztetik cselekvésre. „Ha azért vásárol a fogyasz tó magyar élelmiszert, mert azt gondolja,
hogy az jobb minőségű, vagy éppen egészségesebb, akkor önérdekeit követi elsősorban . Ha
azonban a vásárlás fő motivációja a magyar gazdaság, munkahelyek, gazdálkodók védelme,
akkor az a közérdek szférája ” (Dudás, 2011).
1.4 Az entnocentrizmus fogalma
A fogyasztói etnocentrizmus kifejezést először Shimp (1984) használta, a fogalom
szerinte „a fogyasztók hazájuk termékeinek felsőbbrendűségéről szóló meggyőződéseit foglalja
magába ” (Shimp, 1984 idézve Malota & Berács, 2007). Az etnocentrikus fogyasztók a külföldi
termékek vásárlását azért tartják helytelennek, mert az a hazai gazdaságot veszélyezteti, pl. a
munkanélküliség növekedését okozhat ja. A nem etnocentrikus fogyasztók ezzel szemben , mind
a külföldről származó, mind a honi te rmékeket „reálisabban” ítélik meg, és emiatt gyakran a
külföldieket előnyben részesítik a hazaiakkal szemben (Malota & Berács, 2007) .
Az eddig elvégzett kutatások alapján elmondhatjuk , hogy a fogyasztó i etnocentrizmus nem csak
az amerikai közösségben van jelen, hanem más orszá gokban is erőteljesen megmutatkozik . A
fejlett országokban a hazai termékek és a má rkák élveznek előny t az import árukkal szemben ,
mert itt lehetőségük nyílik magasabb minőségű, mo dernebb, innovatívabb , hasznosabb

11
terméket előállítani a technológiai fejlettségnek köszönhetően. (Shimp & Sharma, 1987 idézve
Malota & Berács, 2007 ). Ezzel ellentétben a kevésbé fejlett országokban, a legtöb b terméket
nem helyi szinten gyárt ják, és sok esetben rossz minőségűek. Ezekben az országokban a
fogyasztók általában gyengébb en preferálják a helyi termékek et, és erősebb en a külföldi eket
(Bilkey & Nes, 1982 idézve Malota & Berács, 2007).
Ez nem jelenti azt, hogy a fogyasztói etnocentrizmus a nyugati országokra korlátozódik, de
elmondható, hogy intenzitása kapcsolatban áll az ország gazdasági fejlettségével . Yoo és
Donthu (2005) a fogyasztói etnocentrizmu s, az individualizmus és kollektivizmus kapcsolatát
vizsgálta (Hofstede, 1984). „Az Egyesült Államokban végzett tanulmányban , a fogyasztói
etnocentrizmus korrelá lt a kollektivizmussal , míg az individualista emberek nyitottabbak voltak
a külföldi termé kekre ” (Yoo és Donthu, 2005).
A törökországi kutatások azt mutatták, hogy az erősebb társadalmi id entitással
rendelkező muzulmánok magasabb fogyasztói etnocentrizmussal rendelkeznek , mint a nem
muszlimok (Kaynak & Kara, 2002). A lengyelországi , 2000 -ben végzett felmérés
(reprezentatív 150 fős minta ) azt mutatta, hogy a lakosok többsége (65%), vásárlás közben
inkább lengyel termékeket választ, háttérbe szorítva a külföldi eket; csak 15 százalékuk a
külföldi termékek et helyezi előtérbe, a fennmaradó 20 százalék azt állította , hogy nincs enek
preferenciá i (Maison, 2004 idézve Maison & Maliszewszki 2006 ). Élelmiszerek és italok
esetében a fogyasztók előnyben részesítik a lengyel termékeket, de a tartós fo gyasztási cikkek
(például autók, elektronika, ruházat) esetében külföldi termékeket preferálták .
1.5 Az etnocentrizmus, a patriotizmus és a nacionalizmus koncepciója
Mikor azt halljuk, hogy egy fogyasztó, vagy közösség erősen etnocentri kus, szorosan
kötődik hazájához, és ahoz ami a hazá jához kapcsolodik, arra gondolunk, hogy biztos ez
befoly asolja a prefere nciasorrendjét termékválasztás esetében is.
„Az erős fogyasztói etnocentrizmus negatívan hat a külföldi termékekkel kapcsolato s
attitűdökre és az i mport áru vásárlási szándékra ” (Shimp & Sharma, 1987 idézve Malota &
Berács, 2007 ). Etnocentrizmus alatt azonban nemcsak a magatartás okát, hanem magát a
magatartást is értjük. „Az etnocentrikus egyén általában elutasítja a külső csoportokat, ezzel
szemben túlságosan elfogadja, és felsőbbrendűnek tekinti saját csoportját ” (Levinson, 1949
idézve Malota & Berác s, 2007 ).
Malota Erzsébet kutatást végzett Budapesten, mely eredménye szerint a fővárosi
emberek leginkább pa trióta érzelmekkel jellemezhetők , mérsékelten területi nacionalizmussal

12
és a felsőbbrendűség érzésével . A területi nacionalizmust hirdetők szerint minden magyarnak
Magyarországon kellene él nie, és a felsőbbrendűségi tudat pedig abban nyilvánul meg, hogy a
magyarok a legnagyszerűbb emberek, és Magyarország a legcsodálatosabb ország (Malota ,
2003 ).
A kutatás fő célja, hogy meghatározza, milyen sajátoss ágokat mutatnak a legjellemzőbb
élelmiszerfogyasztási tr endek a magyar vásárlók körében. A kutatás során vizsgálja, hogy egy
magyar és egy külföldi tulajdonú kereskedelmi lánc vásárlói körében , feltárható -e valamilyen
kapcsolat az etnocentrikus magatartásr ól. A felmérés a fóti Cora hipermarketben, valamint a
szadai CBA príma szupermarketben történt 2008 nyarán, valamint 2009 tavaszán. Mindkét
üzletlánc nagy jelentőséget tulajdonít a hazai termékek forgalmazásának, melynek
köszönhetően könnyen össze tudják h asonlitani az emberek véleményét. A kutatás során
személyes megkérdezést alkalmazta k, standardizált kérdőív segítségével.
A kutatás során a Cora Hipermarketben 197 db kérdőív került kitöltésre, a CBA -ban pedig 190
db. A mintában a nők felülreprezentáltak, mivel a mint atagok kiválasztása megkérdezés alapján
történt , és a bevásárlásokat túlnyomórészt a nők végzik. A megkérdezettek véleménye szerint
a magyar termék leginkább jellemző tulajdonsága a színes, gazdag ízvilág , s legkevésbé
jellemző a magyar élelmi szerekre, hogy egészségtelenek. A megkérdezettek a vásárlási döntési
folyamat során, a mérlegelésre kerülő információk értékelésekor fontosnak tartják a termékek
eredetét, 69,8% -uk figyelembe veszi az élelmiszerek származási helyét és 68,7% -uk előnyben
részesíti a magyar terméket.
1.6 Az országeredet -imázs koncepciója
Az etnocentrikus fogyasztót a z jellemzi , hogy jobban támaszkodik az országeredet –
információra, m int a nem etnocentrikus (Mueller et al., 2001 idézve Malota & Berács, 2007 ).
Egy ország imázsát a róla alkotott vélemények és hitek határozzák meg (Martin & Eroglu, 1993
idézve Malota & Berács, 2007 ), s ez az imázs vetül rá az országból származó termékekre is.
Vagyis az ország imázsa befolyásolja az adott ország termékeinek hirnevét is (pl. a németek
pontosak, precízek, így a német termékek országeredetből származó imázsa az, hogy gondos
kivitelezéssel készülnek ).
Malota és Berács kutatás a során egyik feltételezésük az volt, hogy a negatív
etnocentrikus érzelmek (nacionalizmus, felsőbbr endűség) és a pozitív etnocentrikus érzelmek
(patriotizmus, nemzeti identitás) másként hatnak a hazai és a külföldi termékek megítélésére,
ezért az elméleti modellben különválasztották őket (Malota & Ber ács, 2007) . Adatbázisuk egy

13
2002 -ben készült, Budapes t lakosságát korra, nemre, végzettségre reprezentáló, 513 fős
felmérésen alapul. A hazai termékek megítélésében leginkább a termékhiedelmek és a
termékkel való azonosulás esetében találták szoros összefüggéseke t az etnocentrikus
érzelmekkel .
A magyar term ékek értékelését leginkább a felsőbbrendűség, a patriotizmus és a nemzeti
identitás befolyásolja, mindhárom pozitív kapcsolatban áll a függő változóval. Ezek szerint
minél inkább felsőbbrendűnek érzi a megkérdezett hazáját , minél patriótább és minél
fontosabbnak tartja nemzeti identitását, annál kedvezőbben értékeli a hazai termékeket . A hazai
termékkel való azonosulást hasonlóan az előzőekhez a patriotizmus igen nagymértékben
befolyásolja, emellett a nemzeti identitás és a felső bbrendűség itt is szer epet kap.
Kutatásu k egyik fő megállapítása , hogy a pozitív etnocentrikus érzelmek (patriotizmus, nemzeti
identitástudat) nem érintik kedvezőtlenül a külföldi termékek megítélését. A másik fő
megállapítás, hogy a negatív etnocentrikus attitűdök (mint pl. a nacionalizmus) pozitív hatással
vannak a hazai, és negatív hatással a külföldi termékek megítélésére. A felsőbbrendűség és a
nacionalizmus faktora pozitívan korrelál a hazai termékekre vonatkozó faktorokkal .
1.7 Fogyasztói etnocentrizmus mérése
A fogyasztó k etnocentrikus tendenciáinak mérésére a külföldi és a helyi termékek re
vonatkozóan , Shimp és Sharma (1987) kifejleszte tt, tesztelt és validált egy 17 pontos skálát. A
CETSCALE elemei 7 po ntos Likert -típusú állítások , amelyek a válaszadók e gyetértésének
szintjét mutatják , ahol a 7 -es érték képviseli abszolút egyetértés t, az 1-es pedig a teljes egyet
nem értést. Így a teljes CETSCALE a 17 és 119 értékek között változhat, ami azt jelenti, hogy
azok a fogyasztók, a kik magasabb pontszámot adnak ezen a skálán, sokkal etnocentrikusabbak,
mint az ala csonyabb pontszámot jelölő fogyasztók .

14
Ennek megfelelően felsorolásra kerülnek a fogyasztói etnoc entrizmus skála átlagai , amelyeket
különböző tanulmányok eredményeznek:
Ország Év Etnocentrizmus erőssége
USA 1987 51,92
USA 1999 61,50
Japán 1999 40,10
India 2004 52,43
Tajvan 2002 56,10
Kína 2008 56,25
Indonézia 2006 74,50
Kanada 2005 48,61
Oroszország 2005 53,45
Mexikó 2007 61,20
Magyarország 1999 43,30
Lengyelország 1999 50,61
1. táblázat. – Fogyasztói etnocentrizmus átlagai
Az első táblázat tartalmazza, az adott években elvégzett kutatások eredményeit.
„A skála értékes eszközt jelent a marketing menedzserek számára, segít megtervezni a
világszerte működő vállalatok szegmentálására, kommunikációjára és célpiacára vonat kozó
megfelelő keretet ” (Shimp & Sharma, 1987 idézve Malota & Ber ács, 2007 ).
A CETSCALE -t úgy alakították ki, hogy az amerikai fogyasztók meggyőződéseit
képviselje a külföldi termék ek vásárlásának viszonylatában . Megállapították, hogy a
CETSCALE a fogyasztók attitűdjeinek, vásárlási szándékainak és fogyasz tói választásának
előrejelzését mutatja . A skála inkább a "tendencia" mértéke, mint a "hozzáállás áé", mivel a
CETSCALE azt a nézőpontot tartja szem előtt, hogy a fogyasztói etnocentrizmus "mennyire
etnocentrikus" és nem azt, hogy "vajon etnocentrikus -e" a fogyasztó. A CETSCALE fekete –
fehér állításokat tartalmaz, ugyanis nem külön -külön méri a két koncepciót (etnocentrizmu st és
a hazai vs. külföldi termék közötti választást), hanem direkt módon kérdez rá a fogyasztói
magatartásra , pl: “Vásárolj amerikai terméket, ezáltal nem lesz munkanélküliség" vagy "Azon
amerikai fogyasztók, akik külföldi termékeket vásárolnak felelősek azért, hogy egyes
honfitársaik elvesztik munkájukat", "A legjobb mindig amerikai terméket vásárolni" .

15
1.9 A fogyasztói etnocentrizmust befolyásoló tényezők
Ebben az alfejezetben olyan korábbi kutatásokról lesz szó, melyek eredményeként sikerül
meghatározni az etnocentrizmust befolyásoló potenciális demográfiai és pszihográfiai
tényezőket.

Tényezők Megnevezés Meg állapítások Hivatkozások
Életkor
Az idősebbek etnocentrikusabbak
(konzervatívabbak, patriótábbak az
átélt háborúk miatt is). Han (1988 ),Dornoff et al. ,
(1974 ), Sharma et
al.,(1995 ),Caruana&Albert
(1996 ).
Demográfiai Nem A nők etnocentrikusabbak (mert
patriótábbak, konzervatívabbak,
konformabbak, kevésbé
individualisták). Han (1988 ), Sharma et al.,
(1995), Howard (19 99)
Jövedelem Minél magasabb jövedele mmel
rendelkezik az egyén, annál
etnocentrikusabb. Balabanis et al., (2001)
(cseh minta)
Foglalkozási
szektor A szolgáltatásban dolgozók
etnocentrikusabbak. Wetzels et al ., (1996)
Társadalmi
osztály Minél alacsonyabb a társadalmi
osztálya, annál etnocentrikusabb az
egyén. Shimp (1984)
Pszihográfiai Státusz Minél alacsonyabb a státusza, annál
nagyobb az egyén külföldi termék
iránti preferenciája. Anderson&Cunningham
(1972)
Faj A fehérek etnocentrikusabbak. Han 1988, Sharma et al .,
(1995 )
Patriotizmus
Shimp&Sharma (1987 ),
Han (1988 ), Sharma et al. ,
(1995 )
A fogyasztói
etnocentrizmussal
pozitívan
korreláló
változók Konzervativizmus
Shimp&Sharma (1987 ),
Sharma et al. , (1995 )
Kollektivizmus
Sharma et al. , (1995 )
2. táblázat. – Az etnocentrizmus befolyásoló tényezők
Saját szerkesztés (Malota, 2003) alapján.
A tényezők meghatározásán kivül a korábban emlitett CETSCALE -ről és az őt
meghatározó dimenziókat is fontosnak találtuk megemliteni.

16
Stela Cazacu a Moldovai Köztársaságban végzett egy fogyasztói etnocentrizmus erősségét
mérő kutatást, CETSCALE -t alkalmazván. A 17 pontos CETSCALE állitásorozatot egy
faktorelemzés eredményeként dimenziókra bontott a. Összesen 4 dimenzió került elkülönítésr e:
a nacionalizmus , konzervatizmus, protekcionizmus és ultra -nacionalizmus . Ezeket a
dimenzió kat a következő fejezetben az hármas táblázatban szemléltetjük . Cazacu folytatta
kutatását és szignifikáns kapcsolatokat keresett a CETSCALE és a minta demográfiai tényezői
között. Kutatási eredményként, habár sikerült dimenziókra bontani a CETSCALE -t, mégsem
talált szignifikáns különbséget a demográfiai tényezők átl agai között.
Egy spanyol szakci kkben további dimenziófajtákat megállapításáról olvashatunk , Marcoux et
al. (1997) kutatásaik során 3 faktort határoztak meg a CETSCALE alapján: protekcionizmus,
konzervatizmus és patriotizmus. Mavondo és Tan (1999) a követke ző faktorokat kapták:
ellenségesség, társadalmi racionalitás, és erkölcs. Chryssochoidis és Ramayah ugyanazon 2 -2
faktort kapták: kemény etnocentrizmus, illetve lágy etnocentrizmus (Jiménez -Guerrero, 2014) .
Egy Görögországban elvégzett kutatás, a cetscal segítségével a következő faktorokat határozta
meg: idegengyűlölet , erkölcs, racionalizmus, p atriotizmus és ellenségeskedés (Anastasiadou,
2014) .
2. A kutatás célja és hipotézisek
A kutatás keretén belül szeretnénk felmérni a kolozsvári román személyek mennyire
etnocentrikusak a román termékek vásárlását illetően. Vizsgálni szeretnénk melyek a vásárlás
során jelentkező attitüdmegnyilvánulásaik, fogyasztói magatartásuk sajátosságai. Mi sarkallja
őket arra, hogy egy adott termék mellett döntsenek. Inkább a hazai vagy a külföldi termékek
vásárlását preferálják? Vagy eggyáltalán tisztában vannak -e azzal, hogy mit vásárolnak, illetve
fontosnak tartják -e a termék polcról való leemelése pil lanatában megvizsgálni, hogy honnan
származik a potenciális vásárolt termék.
Hipot éziseinket úgy próbáljuk megfogalmazni, és felsorakoztatni, hogy minél
könnyebben és érthetőbben tudjunk a kapott válaszokból statisztikákat és következtetéseket
levonni. Meghatározott hipotézisek szoros kapcsolatban állnak a kérdőívünkkel,
tulajdonképpen ezek a hipotézisek képezik a kérdéscsomagunk alapját.
A hipoté zisek megállapításában a szakirodalomban említett 2 kutatási eredményre
támaszkodunk. Stela Cazacu Moldovai Közt ársaságban végzett kutatás dimenzióit, illetve
Malota Erzsébet összesítésében található megállapításait feltételezzük.

17
Úgy véljük, a fogyasztói etnocentrizmus megléte akkor bizonyítható, ha külön -külön
megmérjük a nacionalista, ultra -nacionalista, protekcionista, és konzervativista érzelmeket.
Ezen dimenziók meghatározásában Cazacu kutatására hagyatkoztunk, abban bízván, h ogy
megkapjuk mi is ezeket a dimenziókat a faktorelemzésből. Ezen meghatározott faktorok közül
érdemes lesz majd megvizsgálni, melyiknek van a legerősebb hatása a vizsgált egyedek
körében. Ennek fényében, ezek a faktorok egy -egy az etnocentrizmus potenciál is
dimenziójaként fognak megjelenni, mely alapján állítottuk fel a kutatá si kérdés első hipotézisét.
A dimenziók úgy kerülnek elkülönítésre egymástól, hogy mind egyiknek megfeleltetünk a
CETSCALE -ből olyan állításokat, amelyek relevánsak az adott faktort il letően.
H1: a. A nacionalizmus az etnocentrizmus egyik dimenziója.
H1: b. A konzervati vizmus az etnocentrizmus egyik dimenziója.
H1: c. A protekcionizmus az etnocentrizmus egyik dimenziója.
H1: d. Az ultra -nacionalizmus az etnocentrizmus egyik dimenziója .

18
Dimenziók Változók Forrás
1. Românii ar trebui să cumpere mereu produse
autohtone, în locul celor importate/strâine.
Nacionalizmus 3. Cumpărați produse făcute în România, da -ți de
lucru românului ! (Cazacu, 2016)
4. Produsele românești sunt primul, ultimul si
cel mai important lucru! (O.Bearden, 1999)
9. Întotdeauna este mai bine să cumpărăm
produse românești.
13. Prefer să susțin produsele românești chiar
dacă s-ar putea să mă coste mai mult pe termen
lung.
2. Doar acele produse care nu se găsesc in
România ar trebui importate
Konzervati vizmus 8. Ar trebui să cumpăram produse fabricate în
România, și să nu lăsăm alte țări să se
imbogățeasca de pe urma noastră. (Cazacu, 2016)
10. Achiziționarea produselor străine ar trebui sa
aibe loc doar dacă este absolut necesar. (O.Bearden, 1999)
16. Ar trebui să cumpărăm de la alte țări doar
acele produse pe care nu le putem obține din
propria țară.
11. Românii nu ar trebui să cumpere produse
străine pentru că asta afectează afacerile interne
si cauzează lipsa de angajări.
12. Ar trebui fixate cantități pentru toate
importurile. (Cazacu, 2016)
Protekcionizmus 14. Străinilor nu ar trebui să le fie permis să-și
pună produsele pe piața românească.
(O.Bearden, 1999)
15. Ar trebui aplicate taxe vamale pentru
produse strâine ca să reducem intrarea lor pe
piața din România.
17. Consumatorii români care cumpără produse
concepute în alte țări au un impact negativ
asupra menținerii locurilor de muncă ale
angajațiilor.
Ultra –
nacionalizmus 5. Cumpărarea produselor străine nu este act
tocmai "patriotic".
6. Nu este recomandat să cumpărăm produse
străine. (Cazacu, 2016)
7. Un român adevărat ar trebui să cumpere
produse românești. (O.Bearden, 1999)
3. táblázat. – A CETSCALE dimenziói (Cazacu szerint)
A második hipotézis az attitűdre vizsgálatára vonatkozik, melyek meghatározásában, az
elméleti háttérben, Malota Erzsébet kutatásában tárgyalt megállapításokra támaszkodtunk.
Habár az első hipotézis meghatározásánál Cazacu kutatási eredményeire hagyatkoztuk, a

19
második hipoté zis meghatározásánál Malota Erzsébet összefoglalójában található állítások
bekövetkezésére számítunk . A változó k erősségét külön -külön mértjük a kor, nem, foglalkozás
és jövedelem függvényében, így megállapítván a következő hipotéziseket:
H2: a. A nők etnocentrikusabbak, mint a férfiak
H2: b. Minél magasabb jövedelemmel rendelkezik az egyén, annál etnocentrikusabb.
H2: c. Az idősebbek etnocentrikusabbak.
H2: d. A z alkalmazottak etnocentrikusabbak.
Az attitűd mérésében a kérdőívben szereplő cetscale fog segíteni, s ennek meghatározott
erősségi foka.
3.Módszertan és adatok
Ahhoz , hogy eredményes kutatást tudjunk végezni, szükség van adatok gyűjtésére .
Nagyon fontos, hogy a megfelelő adatgyűjtési módszert válaszuk , mert ez segít majd hozzá a
magasabb relevancia elérésében. Az előző fejezetek, elméletek, a hasonló elvégzett kutatások,
mind mind hozzásegítettek ahhoz , hogy ki tudjuk választani a legmegfelelőbb adatgyűjtési
módszert.
Mivel minden kutatást először a szekunder adatok összegyűjtésével kezdünk, ezért ez most sem
történt másképpen. A szekunder adatok közé besorolhatjuk az elméleti háttérben tárgyaltakat,
mely segített a téma megismerésében illetve a kutatási módszer megválasztásában. Az elméleti
háttér nagyon sok hasznos és új információt tartalmaz, azonban nem hagyatkozhatunk csak a
múltban elvégzett kutatásokra, tapasztalatokra. A kutatás sikerességének érdekében szükség
van primér adatok gyűjtésére és felhasználására is egyaránt. Úgy gondoltuk, hogy mielőtt
kvantitatív kutatás végzéséhez folyamodnánk , szükséges egy kvalitatív mélyinterjús kutatás
elvégzése.
3.1 Melyinterjú
A mélyinterjús kutatás segít még jobban megérteni, mit is gondolnak a románi ai
személyek a hazai termékek fogya sztásáról a külföldi alternatíva termékekkel szemben. Ezen
magatartási információk mellett úgy gondoljuk , hogy a mélyinterjú leginkább segíteni fog
rámutatni azokra a tényezőkre , amelyek gátolják meg vagy csökkentik a haz ai termékeket
vásárolását.

20
A melyinterjúzó alanyokat kor szerint csoportosítottuk, mely alapján igyekeztünk 2 -2 személyt
megkérdezni mindegyik korcsoportból. Az első csoport 15 -30 év közöttieket, a második 30 -50
év közöttieket, míg a harmadik csoport 50 év feletti román nemzetiségű kolozsvári lakosokat
tartalmazott.
Az alanyok számára ugyanazokat a kérdéseket tettük fel, s a következőkben ki
szeretnénk emelni néhány kérdést és az ezekhez kapcsolódó kapott válaszokat. Az első
kérdésünkre, mely azt takarta, hogy vásárláskor fontosnak tartják -e a termék eredetét , erre a
kérdésre igen eltérő válaszokat kaptunk. Mindkét 15 -30 év kö zötti megkérdezett válasza „nem”
volt, míg a másik két korcsoportból hárman „igen”-nel válaszoltak, mert úgy gondolt ák a
termék eredetéből követk eztetni lehet a minőségre is ( például a Németországból származó
termékeknek nagyobb bizalmat nyilvánítanak, mint az Ukrajnából származónak).
Arra a kérdésünkre, hogy vásárláskor leellenőrzik -e a termék címkéjét, mindenkitől hasonló
válasz t kaptunk, mely szerint igen, de l eginkább az összetevők miatt, és csak olyan termékek
esetén , amelyet nem ismer nek, azaz első vásárláskor.
A harmadik kérdés arra utalt, hogy milyen gyakran vásárolnak hazai termelésű termékeket, a
fiatal csoport megkérdeze ttjei ritkán vásárolnak, kéthetente egyszer, míg a másik két csoport
hetente egyszer -kétszer vásárol, s akkor is élelmiszerpiacokon leginkább.
A következő kérdés a termékek ár -érték arányára irányult. A fiatalok szerint a hazai termelésű
ételek igen is dr ágábbak, mint az import termékek, az idősebbek szerint ez termékfüggő. Hogy
nyújtanak -e valamilyen pluszt a hazai termelésű termékek az import termékekkel szemben, a
fiatalok szerint valószínűleg i gen, de ennek a tényezőnek nincs akkora erőssége , mely maga
után vonná ezen termékek előnyben részesítését , míg az idősebbek ellenkezőleg gondolják.
Szerintük kevesebb mesterséges és vegy i anyagot tartalmaznak, mivel Romániában még
mindig tradicionálisabb technológiát használnak a termelésben, mint a fejlettebb or szágokban .
Ajánlott lenne mindenki számára , ha többször vásárolna haza i termelésű termékeket : Cred că
sunt m ai naturale, mai proaspete, cu ș anse mai mari de a f i produse fără „chimicale”, preț ul
poate fi negociat, exista chiar posibilitatea de a com anda a numite produse si cantitați, pentru o
anumită dată .
Az idősebbek úgy gondolják, hogy igenis vannak olyan tradicionális román termékek
melyeknek nincs külföldi helyettesítőjük : Desigur, cum ar fi apa minerală Borsec, sau celebrul
salamul de Sibiu. A feltett utolsó kérdésünkre, mi szerint úgy gondolják -e a megkérdezettek,

21
hogy Kolozsváron nincsenek problémák a hazai termelésű termékek kínálati oldalát illetően,
erre túlnyomóan negatív választ kaptunk.
Következtetésként elmondhatjuk, hogy sikerül a m elyinterjús megkérdezés segítségével
két potenciális gátló tényezőt beazonosítani. Az egyik tényező a hazai termékek árára
vonatkozik, míg a második tényező az elérhetőségükre. Ezeket az információkat beépítjük
kérdőívünkbe is.
3.2 Kérdőív felépítése
A kérdőív megszerkesztése előtt, fontos meghatározni a potenciális válaszadók
csoportját, hogy kik azok a személyek, akikkel ki szeretnénk töltetni kérdőívünket. Ez azért
számit igen fontos lépésnek, mert a kérdőívet, úgy kell megszerkeszteni, hogy a válas zadó
számára minél érthetőbb legyen a feltett kérdés, és minél gyorsabban átlássa a választási
lehetőségeket is egyaránt. Emellett, azért is fontos tudni, milyen jellemzőkkel fognak
rendelkezni a kitöltők, mert olyan nyelvezetet és nyelvet kell használni, amelyet megértenek és
kényelmes számukra is.
A második primér adatforrásunk egy kérdőíves kutatás elvégzésének eredményei.
Ebben a részben ismertetjük a kérdőív felépítését, és a felhasznált skálák kialakítását .
A kérdőívet először Google Forms segítségé vel állítottuk össze, majd elmentettük PDF
formátumba, melyet utolsó lépésként átkonv ertáltunk Wordba, mert a CETSCALE állításokat
kizárólag táblázat formájában adhattunk meg, ahhoz, hogy a válaszadók könnyebben át tudják
látni, hogyan is kell értékelni az állításokat. A kérdőívet román nyelven készítettük el, mivel a
célcsoportunk is a román kolozsvári lakosság.
A standard kérdőív 11 kérdést tartalmaz, és négy nagy részt ölel fel. Az első rész tartalmazza az
úgynevezett bemelegítő kérdéseket, a vásárlási sz okásokat il letően, a második rész a
CETSCALE skála állításainak értékelését, a harmadik rész a gátló tényezők kiszűrésében fog
segíteni, az utolsó részből pedig a válaszadók demográfiai jellemzőit nyerjük ki.
A kérdéseket olyan formában fogalmaztuk meg, ho gy ne tartalmazzanak nyílt kérdéseket, csak
zártakat, tekintettel lévén arra, hogy személyes megkérdezést és kitöltést alkalmazunk. Mivel a
kérdőív elég terjede lmes, csupán önmagában a CETSCALE tartalmazván 17 állítást, melyeket
a válaszadóknak pontozni ke ll, úgy gondoltuk, ha csak válaszlehetőségeket, és kategóriákat kell
megjelöljenek, könnyítjük majd a kitöltési folyamatot. A skálákkal kapcsolatban, csak 1 -től 5-

22
ig és 1 -től 7 -ig terjedő Likert skálát alkalmaztunk, mert a páratlan fokozat miatt a köztes
válaszok között semleges álláspontot is ki lehe ssen alakítani.
3.3 Mintavétel
Ebben az alfejezetben lesz szó a felmérés körülményeiről és lebonyolításának
módszereiről, az alkalmazott technikákról.
Mindenek előtt szükséges azt letisztázni, hogy kiknek címezzük kérdőívünket. A mi kutatásunk
esetében nem beszélhetünk egy konkrét hasonló demográfiai jellemzőkkel rendelkező
célcsoportról, sőt a cél az lenne, hogy minden 18 éven felüli korosztályból, ha lehet, arányosan
kapjunk válaszokat. Annak köszönhetően , hogy szerettük volna egy hét leforgása alatt
lebonyolítani a kérdőívezést és minél több beérkező információt kapni, szükségesnek láttuk
külsősök segítségét kérni. Első lépésként az önkéntesekkel is kitöltettünk egy -egy kérdőívet, és
a bonyolultabb válasz ok esetében, legfőképpen a CETSCALE állításoknál, elmagyaráztuk
nekik is, hogy pontosan mire is gondoltunk, és mit kell figyelemmel kísérni kitöltéskor, ezzel
elkerülvén annak lehetőségét, hogy ha valamely válaszadó segítségre szorul, bármelyik
önkéntes se gíteni tudjon az illetőnek.
A felmérésre az 3 önkéntes bevonásával 2018.06.11 és 2018.06.17 között került sor.
Felméréskor véletlensz erűen választottuk ki a mintát Kolozsváron , a mozgalmasabb helyeken,
csomópontokban próbáltuk elérni a célcsoportot. Napon ta több óráig is elhúzódott a
kérdőíveztetés, mert nehéz volt megtalálni azokat a személyeket, akik nem csak ideiglenesen
tartózkodnak Kolozsváron, és hajlandóak kitölteni kérdőívünket is egyaránt.
Hét napi adatgyűjtés után, sikerült összegyűjtenünk 150 vá laszt. Minden egyes kérdőívet
megszámoztunk, és sorrendben vittük be a válaszokat az adatbázisba, hogy majd le tudjuk
könnyebben ellenőrizni, illetve csökkentsük a hibalehetőségek arányát. A kapott válaszokat az
IBM SPSS Statistics statisztikai program seg ítségével kódoltuk, és dolgoztuk fel, majd
statisztikákat készitettünk.
3.3.1 A minta jellemzői
Az alábbi táblázatokban bemutatjuk a minta összetételét a különböző demográfiai
szempontok alapján.
Amint azt a lenti ábrák is alátámasztják, elmondhatjuk, hogy a mintában való résztvevők száma
150, melyből 91 nő és 59 pedig férfi. A legtöbb megkérdezett (pontosan 66 -an) 1200lejes vagy
ettől kevesebbi havi jövedelemmel rendelkezik, ehez az is közrejátszik, hogy so k válaszadó 18

23
és 25 év közötti, valószínű leg diák ok, illetve mind nyugdíjasok mind pedig háztartásbeliek is
kitöltötték kérdőívünket egyaránt . A következő kategórát a 26 -35 és 36 -45 év közöttiek képezik
( 30-an illetve 36 -an). A minta foglalkozás szerinti megoszlásában, túlnyomó számban vannak
jelen az a lkalmazottak (65 -en) és a diákok (56 -an). A kitöltők közül 6 -an nyugdijasok, és 16 –
an háztartásbeliek. Ezeket az adatokat az 1 -től 4-ig tartó ábrákból nyertü k ki.
Az első ábra ábrázolja a minta életkor szerinti megoszlását. A megkérdezett 150
személy legtöbben 18 és 25 év közöttiek voltak, ezzel elfoglalván 36 százalékot a teljes
mintából. 26 százalékuk 36 és 45 év közötti, 20 százalékuk pedig a második életkorcsoportba
tartoznak. Csak kis számban tudtunk elérni az idősebb korosztályt (+46 év), mindöss ze 20
százalékot képeznek.
1. ábra. – A minta kor szerinti megoszlása

A második ábra a minta foglalkozás szerinti megoszlását ábrázolja. Mint ahogy
azt a fenti ábra is mutatja, csupán 2 foglalkozáskategória lefedi a minta 80 százalékát.
Legnagyobb számban alkalmazottak és tanulók töltötték ki kérdőívünket, rendre 43 illetve 37
százalék. A minta 11 százalékát a háztartásbeli nők képezik, s a maradék 9 százalékot egyéni
vállalkozók, nyugdíjasok, munkanélküliek és egyéb foglalkoz tatottságiak képezik.

36%
20%
24%
12%
8%
18-25
26-35
36-45
46-55
56 sau mai mult

24

2. ábra. – A minta foglalkozás szerinti megoszlása
A harmadik ábra a minta nem szerinti megoszlását mutatja be. Látható, hogy nagyobb arányban
sikerült nőket megszólítanunk, mint férfiakat. A nők a teljes minta 60 százalékát képzik, míg a
férfiak a fennmaradó 39 százalékot.
3. ábra. – A minta nem szerinti megoszlása
A negyedik ábra szemlélteti a minta jövedelem szerinti megoszlását. A legtöbb megkérdezett a
legalacsonyabb jövedelemkategóriába sorolta magát, a minta 44 százaléka. Legkevesebben, s
válaszadók csupán 3 százaléka vallotta azt, hogy 5000 lej feletti havi jö vedelemmel
37%
1%
4%
43%
1%
11%
3% Tanuló
Munkanélküli
Nyugdíjas
Alkalmazott
Egyéni vállalkozó
Háztartásbeli
Egyéb foglalkozás
44%
28%
25%
3%
1200 lei sau mai putin
1201-2500 lei
2501-5000lei
Mai mult de 5000
61%
39% Nő 91
Férfi 59

25
rendelkezne. A fennmaradó megkérdezettek a két középső jövedelemkategóriát képviseli,
szinte arányosan.
4. ábra. – A minta jövedelem szerinti megoszlása
4. Eredmények
Ebben a fejezetben bemutatjuk táblázatok és ábrák segítségével a kutatás eredményeit. A
kérdőívekből kinyert és adatbázisb an feldolgozott adatok szolgálnak eredményeink alapjául.
A minta demográfiai jellemzőit az előző fejezetben már bemutattuk, most első lépésekben
szeretnénk b emutatni azokat az eredményeket jellemzőket , amelyek az általános vásárlási
magatartást bemutatja. Ezen átlagok felvázolásához segítségül hívjuk az 1 -es, 2-es, 4-es, 5-ös,
és 6-os kérdésekre kapott válaszokat.
4.1 Kérdések egyéni ki értékelése
Megkérdeztük a válaszadókat, hogy általában kik végzik a bevásárlásokat. Az első ábra
azt mutatja, hogy a mindennapi bevásárlásokat leginkább a család feleség tagja végzi, a 150
válaszadó közül 83 ezt válaszolta. 32 válaszadó esetében a férj végzi, 15 személy esetében a
család más hozzátartozója, illetve a fennmaradó 20 válaszadó esetében arányosan a gyerekek
illetve a nagyszülők végzik a mindennapi bevásárlásokat.
5. ábra. – Mindennapi vásárlások
A második ábra mutatja, hogy a megkérdezettek a hipermarketekben leginkább havi
vásárlásokat végeznek, szupermarketekben és kisebb üzletekben pedig elterjedt a kéthetenti
55%
21%
7%
7%
10%
Feleség
Férj
Gyerekek
Nagyszülők
Egyéb hozzátartozók

26
bevásárlások aránya . Csak ritká n vásárolnak élelmiszerpiacokon, illetve non -stop-okban is csak
kéthetente.
6. ábra. – A vásárlások gyakorisága kategór iánként

A válaszadók egy 1 -től 5-ig terjedő skálán kellett értékeljék a megadott változókat. A
negyedik táblázat azt mutatja, hogy vásárláskor legfigyelmesebben a hús és tejtermékek
címkéj ét tanulmányozzák a válaszadók, ez a két változó kapta átl agosan a legnagyobb értékeket
(húsfélék 3,8 0 és tejtermékek 3,43). Az össz érték mutatja, hogy a maximális 750 -es értékből
rendre hányas értékelést értek el .
Cimkék
fontossága Tejtermékek Húsfélék Péktermékek Zöldségek/Gyümölcsök Édességek
Össz érték 514 570 413 430 337
Átlag 3,43 3,8 2,75 2,87 2,25
4. táblázat. – Cimkék fontossága termékenként
A termék eredetének fontosságát is egy 1 -től 5 -ig terjedő skálán kellett értékelniük a
válaszadóknak, s átlagosan 3 -asra értékelték, azaz közepesen fontosnak tartják a termék
eredetét. Ezt a kapott eredményt az ötödik táblázatban láthatjuk.
18
4 2172460
44
182831405457
47
38
294340
34
23
3 533
2434
010203040506070
Hipermarket Supermarket Kisebb üzletek Non -stop -okÉlelmiszerpiacok
Soha Havonta 2 hetente Hetente Naponta

27
Termékeredet
fontossága Össz érték 452
Átlag 3,03
5. táblázat. – Termékeredet fontossága
A válaszadók ismét 1 -től 5-ig terjedő skálán értékeltek és szerint ük, ha megvizsgáljuk
a hazai termékek ár -érték arányát a külföldiekével szemben, a hazait kicsit drágábbnak
minősítik, de ez a különbség annyira kicsi, ho gy szinte elhanyagolható. Ez arra enged
következtetni, hogy megvan annak a lehetősége, hogy inkább a hazai termékek külföldi
helyettesítőjét vásárolják meg. A hatodik ábrán láthatjuk az ár/érték arány átlagát.
A hazai termékek ár/érték aránya a
külföldiekkel szemben Összérték 401
Átlag 2,67
6. táblázat. – A hazai termékek ár/érték aránya a külföldiekkel szemben
Ahhoz, hogy vizsgálni tudjuk hipotéziseinket, meg kell állapítanunk külön -külön illetve
együttesen a CETSCALE erősségét.

28
CETSCALE Átlag
érték
1.Românii ar trebui să cumpere mereu produse autohtone, în locul celor
importate/strâine. 3,99
2.Doar acele produse care nu se găsesc in România ar trebui aduse din
strâinătate. 4,09
3.Cumpărând produse făcute în România, dăm locuri de muncă românilor ! 3,70
4.Produse romanesti sunt primul, ultimul si cel mai important lucru. 3,65
5.Cumpărarea produselor străine nu este "patriotic". 3,48
6.Nu este recomandat să cumpărăm produse străine. 3,39
7.Un roman adevarat ar trebui sa cumpere produse romanesti. 3,39
8.Ar trebui sa cumparam produse fabricate in Romania, si sa nu lasam alte
tari sa se imbogateasca de pe urma noastra. 3,63
9.Intotdeauna este mai bine sa cumparam produse romanesti. 3,71
10.Achizitionarea produselor strainear trebui sa aibe loc doar daca este
absolut necesar. 3,57
11.Romanii nu ar trebui sa cumpere produse straine pentru ca astaafecteaza
afacerile interne si cauzeaza lipsa de angajari. 3,58
12.Ar trebui fixate cantitati pentru toate importurile. 3,74
13.Prefer sa sustin produsele romanesti chiar daca s -ar putea sa ma coste mai
mult pe termen lung. 2,96
14.Strainilor nu ar trebui sa le fie permis sa -si puna prrodusele pe piata
romaneasca. 2,57
15.Ar trebui aplicate taxe vamale pentru produse straine ca sa reducem
intrarea lor pe piata din Romania. 3,68
16.Ar trebui sa cumparam de la alte tari doar acele produse pe care nu le
putem obtine din propria tara. 3,73
17.Consumatorii romani care cumpara produse concepute in alte tari au un
impact negativ asupra mentinerii locuitorilor de munca ale angajatiilor
romani. 2,95
Összesen 59,82
7. táblázat. – CETSCALE egyéni átlagi

29
Cetscale átlag Össz Átlag Szórás
8974 59,8267 11,76546

8. táblázat. – CETSCALE összesített átlaga

A C ETSCALE erősségét két féle ké pen számoltuk ki, hogy biztosak le gyünk az
eredmény helyességében, ezeket a számításokat láthatjuk a hetes és nyolcas táblázatokban. A
válaszadók a CETSCALE -t egy 1 -től 7 -ig terjedő skálán értékelték az állításokat, a 7 -es
jelölvén a legnagyobb egyetértést. Mind a 17 állítás 2-es és 4 -es értékek közötti átlagokkal
rendelkeznek. Az átlagok összevonásával megkaptunk a CETSCALE értékét, mely 59,82 (ez
az érték a 17 és 119 között vehetett fel értéket). Ahogy már az elméleti háttérben is bemutattuk,
számos országban végeztek már kutatá sokat, hogy megkapják a CETSCALE értékét. Az
általunk kapott értékhez (59,82) legközelebb a Mexik óban (2007) – 61,20 és USA -ban (1999) –
61,50 kapott értéke k állnak. Ez a pontszám mérsékeltnek bizonyul, ezért elmondhatjuk, hogy a
megkérdezettek viszonylag etnocentrikusak a hazai termékeket illetően.
4.2 Első hipotézis tesztelése
Ahhoz, hogy teszteljük az első hipotézisünk faktorelemzést végzünk. Első lépésként egy
KMO tesztet végeztünk el, melynek értéke 0,662 lett, tehát elmondhatjuk, h ogy habár ez
mégsem annyira magas érték mégis a változók alkalmasak a faktorelemzés elvégzésére.

9. táblázat. – KMO tesztelés

KMO and Bartlett's Test Kaiser -Meyer -Olkin Measure of
Sampling Adequacy .
0,662

30
Faktorok
1 2 3 4 5
7.Un roman adevarat ar trebui sa cumpere produse romanesti. 0,748 0,139 0,005 0,194 -0,108
14.Strainilor nu ar trebui sa le fie permis sa -si puna prrodusele pe piata
romaneasca. 0,668 0,075 0,073 -0,143 0,143
8.Ar trebui sa cumparam produse fabricate in Romania, si sa nu lasam alte tari sa
se imbogateasca de pe urma noastra. 0,65 0,083 -0,024 0,219 -0,022
6.Nu este recomandat să cumpărăm produse străine. 0,586 0,126 0,048 -0,22 0,41
5.Cumpărarea produselor străine nu este "patriotic". 0,546 0,032 -0,093 0,166 0,447
4.Produse romanesti sunt primul, ultimul si cel mai important lucru. 0,385 0,246 0,38 0,053 0,057
9.Intotdeauna este mai bine sa cumparam produse romanesti. 0,157 0,746 -0,041 -0,088 -0,1
12.Ar trebui fixate cantitati pentru toate importurile. -0,059 0,596 -0,062 -0,175 0,314
10.Achizitionarea produselor strainear trebui sa aibe loc doar daca este absolut
necesar. 0,141 0,55 0,075 0,221 -0,018
15.Ar trebui aplicate taxe vamale pentru produse straine ca sa reducem intrarea
lor pe piata din Romania. 0,215 0,535 0,009 0,234 -0,006
16.Ar trebui sa cumparam de la alte tari doar acele produse pe care nu le putem
obtine din propria tara. -0,014 0,51 0,304 0,247 0,205
3.Cumpărând produse făcute în România, dăm locuri de muncă românilor ! -0,031 -0,066 0,792 0,036 0,012
2.Doar acele produse care nu se găsesc in România ar trebui aduse din
strâinătate. 0,025 0,053 0,776 -0,117 0,009
13.Prefer sa sustin produsele romanesti chiar daca s -ar putea sa ma coste mai
mult pe termen lung. 0,089 0,079 -0,086 0,755 0,069
1.Românii ar trebui să cumpere mereu produse autohtone, în locul celor
importate/strâine. 0,053 0,11 0,42 0,503 -0,028
11.Romanii nu ar trebui sa cumpere produse straine pentru ca astaafecteaza
afacerile interne si cauzeaza lipsa de angajari. 0,087 -0,004 0,121 0,022 0,768
17.Consumatorii romani care cumpara produse concepute in alte tari au un
impact negativ asupra mentinerii locuitorilor de munca ale angajatiilor romani. 0,081 0,176 -0,168 0,447 0,492
10. táblázat. – Rotált mátrix

31

A fenti táblázatból látjuk, hogy öt faktor unk keletkezett, azaz a CETSCALE által öt különböző
dimenziót tudunk elkülöníteni .
Faktorok Állítások az 7-es táblázatból Dimenzió
Faktor1 4,5,6,7,8,14 Hard etnocentrizmus
Faktor2 9,10,12,15,16 Patriotizmus
Faktor3 2,3 Konzervati vizmus
Faktor4 1,13 Nacionalizmus
Faktor5 11,17 Protekcionizmus
11. táblázat. – Cetscale dimenziói
A fenti dimenziók meghatározásában/elnevezésében Stela Cazacu kutatása is segített, az egyes
álltások közösek a dimenziókat illetően. Cazacu 4 dimenziót határozott meg, ami a mi
kutatásunkban is megjelent, s ötödikként megjelent a patriotizmus is, mint dimenzió. Ezek
alapján elmondhatjuk, hogy az els ő hipotézis mindegyik hipotézis beigazolódott.
Mint ahogy azt a korábbiakban is említettük , amint sikerül elkülöníteni a dimenziókat érdemes
lesz megvizsgálni, melyiknek a legmagasabb az erőssége. Összevonván az átlagokat
elmondhatjuk, hogy a hard etnocnetrizmus átlagosan 3,35, a patriotizmus 3,68, a
konzervati vizmus 3,89, a nacionalizmus 3,47, a protekcionizmus pedig 3,3 -as értéket kapott.
4.3 A második hipotézis vizsgálata
A második hipotézis teszteléséhez azt keressük, hogy van -e szignifikáns különbség a
CETSCALE értéke és a különböző demográfiai jellemzők között.
H2: a. A nők etnocentrikusa bbak, mint a férfiak.
Az elvégzett ANOVA teszt szignifikancia szintje 0, azaz kevesebb , mint 5 százalék tehát,
elvetjük a nullhipotézist, mert van különbség az átlagok között. Ez az 12 -es táblázatban az
átlagok különbségében is megmutatkozik, a nők esetében az átlag 64,36 , míg a férfiak esetében
52,83. A kapott információk alapján elmondhatjuk, hogy a nők etnocentrikusabbak, mint a
férfiak. Ez azzal is magyarázható akár, hogy amikor rákérdeztünk arra, hogy általában a család
melyik tagja végzi a mind ennapi bevásárlásokat, legtöbben azt válaszolták, hogy a család

32
feleség tagja. Ebből arra követk eztethetünk, hogy mivel ők többször vásárolnak,
informáltabbak a termékek iránt, mert több alkalommal nyílt lehetőségük tanulmányozni a
termékek eredetét illetv e összetevőit. Számukra könnyebb különbséget tenni a termékek között,
és mivel az a hit él a román emberek többségében hogy a hazai egészségesebb , és kevesebb
kémiai anyagokat, vegyszereket tartalmaz, előnyben részesítik a hazai termékek vásárlását.
Kutatá sunk és a szakirodalomban lefektetett állítás között nincs eltérés, Han (1988 ), Sharma et
al. (1995 ), illetve Howard (1989 ) is azt állapította meg kutatásában, hogy a nők
etnocentrikusabbak.
A nem és
cetscale
kapcsolata Darabszám Átlag Szignifikancia
szint .
,00
Nő 91 64,3626
Férfi 59 52,8305
12. táblázat. – Nem és CETSCALE kapcsolata
H2: b. Minél magasabb jövedelemmel rendelkezik az egyén, annál etnocentrikusabb.
Az első hipotézis második alpontjának teszteléséhez is ANOVA tesztet végeztünk. A
teszt szignifikacia szintje 38 százalék, ami jóval több, mint a megengedett 5 százalék, melynek
értelmében nincs szignifikáns különbség az átlagok között, tehát megtartjuk a nullhipotézist.
Ennek ellenér ellentmondásba ütközünk a szakirodalomban tárgyalt állásponttal, mert
Balabanis et al (2001 ) cseh mintán végzett etnocentrikus kutatásában szignifikáns különbség
volt a jövedelemkategóriák között. Ettől eltekintve Cazacu (2016) moldovai mintán végzett
kutatásában sem talált szignifikáns különbséget az átlagok között. Jelen kutatásunkban bár az
alacsonyabb jövetemmel rendelkezők átlaga magasabb, ez a különbség nem szignifikáns, tehát
elmondhatjuk, hogy a megkérdezetteket nem jellemzi az, hogy minél magasabb jövedelemmel
rendelkeznek, annál etnocentrikusabbak lennének.

33
Jövedelem 1200 lej
vagy ennél
kevesebb 1201 -2500
lej között 2501 –
5000lej
között Több mint
5000 lej
Átlag 58,7879 62,5238 58,7027 59,2
Szignifikancia
szint 0,383

13. táblázat. – Jövedelem és CETSCALE kapcsolata
H2: c. Az idősebbek etnocentrikusabbak.
A második hipotézis harmadik alpontjának tesztelésére is ANOVA tesztet végeztünk,
melynek szignifikancia szintje 20,3 százalék, mely szerint elfogadjuk nullhipotézist, mert az
átlagok között nincs szignifikáns különbség. Bár a szakirodalmi háttérben Han (1988 ), Dornoff
et al. (1974 ), Sharma et al. (1995 ), és Caruana&Albert (1996 ) kutatásaira hagyatkozva, azt
feltételeztük, hogy az idősebben etnocentrikusabbak, mégsem találtunk szignifikáns
különbséget az átlagok között. A megkérdezettek idősebb korosztályainak átlagai magasabbak,
de ettől nem tekinthetőek etnocentrikusabbnak, a többi korosztállyal szemben.

14. táblázat. – Életkor és CETSCALE kapcsolata
H2: d. A z alkalmazottak etnocentrikusabbak.
Az első hipotézis utolsó alpontját is teszteltük, melynek eredményeként a szignifikancia
szint jóval magasabb a megengedett öt százaléknál, tehát nincs szignifikáns különbség az
átlagok között. Ismét elfogadván a nullhipotézist eltérést találtunk a szakirodalomban
leírtakkal . Az alkalmazottak nem etnocentrikusabbak, az átlagnál.
Életkor kategória 18-25
között 26-35
között 36-45
között 46-55
között 56 vagy
több
Átlag 57,8333 57,7 62,5833 63 61,0833
Szignifikancia
szint. 0,203

34
Foglalkozáskategória Tanuló Munkanélküli Nyugdíjas Alkalmazott Egyéni
vállalkozó Háztartásbeli Egyéb
Átlag 57,8036 65,0000 55,6667 60,4308 75,0000 63,9375 61,7500
Szignifikancia
szint 0,354

15. táblázat. – Foglalkozás és CETSCALE kapcsolata
4.4 További vizsgálatok
A hipotézisek vizsgálata után, úgy gondoltunk érdem es lenne tovább bontani a
CETSCALE -t, és a dimenziók illetve ugyanezen demográfiai tényezők között vizsgálni, hogy
van-e szignifikáns kapcsolat. Ezekre a vizsgálatokra nem állítottunk fel hipotéziseket, mert
találtunk olyan korábbi kutatásokat, ahol megállapították volna, hogy v an szignifikáns eltérés
a CETSCALE dimenziói között a demográfiai jellemzők függvényében.
Az életkor a hard etnocentrizmus és protekcionizmus között szignifikáns a kapcsolat, mert csak
e dimenziók esetébe n kisebb a szignifikacia szint öt százaléknál.
Dimenzió Hard
etnocentrizmus Patriotizmus Konzervati vizmu s Protekcionizmus Nacionalizmus
Szignifikancia
szint 0,017 0,308 0,473 0,973 0,067
F 3,135 1,212 ,887 ,126 2,241
16. táblázat. – Életkor és dimenziók kapcsolata
Továbbiakban megvizsgáltuk a válaszadók neme és a faktorok közötti kapcsolat
milyenségét. A teszt elvégzése után, azt állapíthatjuk meg, hogy szignifikáns kapcsolat lelhető
fel a hard etnocentrizmus, patriotizmus, protekcionizmus, nacionalizmus és a válaszadók nem
szerinti megoszlása között. Ez bizonyára annak tulajdonítható, hogy a már a második hipotézis
tesztelésekor kimutattuk, hogy szignifikáns különbség van a válaszadók nem függvényében
való átlagai között.

35
Dimenzió Hard
etnocentrizmus Patriotizmus Konzervati vizmus Protekcionizmus Nacionalizmus
Szignifikancia
szint 0,002 0,00 0,147 0,00 0,008
F 3,135 1,212 0,887 0,126 2,241
17. táblázat. – Nem és dimenziók kapcsolata
A jövedelem és dimenziók között nem találtunk szignifikáns kapcsolatot csak a nacionalizmus
esetében.
Dimenzió Hard
etnocentrizmus Patriotizmus Konzervati vizmus Protekcionizmus Nacionalizmus
Szignifikancia
szint ,559 ,197 ,805 ,798 ,383
F ,691 1,580 ,328 ,337 1,027
18. táblázat. – Jövedelem és dimenziók kapcsolata

A 19. -ik táblázatban láthatjuk, hogy a foglalkozás és nacionalizmus, mint dimenzió között van
csak szignifikáns kapcsolat.
Dimenzió Hard
etnocentrizmus Patriotizmus Konzervati vizmus Protekcionizmus Nacionalizmus
Szignifikancia
szint 0,305 0,83 0,581 0,904 0,002
F 1,209 ,469 ,788 ,358 3,735
19. táblázat. – Foglalkozás és dimenziók kapcsolata
Következtetések
A nemzetközi kereskedelem jelentős szerepet játszik a világgazdaságban. Nagyon
nehéz megérteni a fogyasztók vásárlási döntései mögött milyen motivációk húzódnak meg
különösen akkor, ha az importált termékek fogyasztásáról van szó . A kutatás célja a kolozsvári
fogyasztói etnocentrikus tendenciák felmérése volt . A fenti cél elérése érdekében kérdőíves
megk érdezést alkalmaztunk a CETSCALE bevonásával egyaránt. A kolozsvári román

36
nemzetiségű megkérdezettek részéről 150 teljes és használható vála sz érkezett , melyekből
nyertük ki eredményeinket.
Az általános vásárlási magatartás vizsgálat a után, meghatároztuk a CETSCALE átlagát, mely
59,82 lett. E kapott érték legközelebb a Mexikói ban és Amerikai Egyesült Államokban kapott
értékekhez ált a legközel ebb. Kutatásunk által nem mondhatjuk el azt, hogy Románia lakossága
etnocentrikus vagy nem etnocentrikus, csupán azt, hogy kolozsváriak mérsékelten
etnocentrikusak.
Úgy tűnik, hogy a kolozsváriak támogatják a h elyi termelőket, országuk gazdasági
fejlődésének érdekében , bár a vásárlási dön tések meghozatalakor nem kerül sor elfogultságra ,
hiszen az eredmények is azt mutatják, hogy drágábbnak ítélik meg a hazai termékek árait a
külföldiekével szemben, illetve legkevésbé jellemzi őket az élelmiszerpia cokon való vásárlás .
Helyesnek találják a hazai termékek fogyasztását a külföldiekével szemben, azonban
vásárláskor racionálisan döntenek, és a legjobb alternatívát választják, még akkor is , ha ez a
külföldi termék megvásárlását jelenti. Továbbá, az eredmé nyek azt sugallják, hogy a kolozsvári
etnocentrizmus nem tér el jelentősen a kor , foglalkozás és a havi jövedelem esetében.
Szignifikáns különbséget csupán a nem esetében találtunk. Azonban amint felbontottuk a
CETSCALE -et dim enzióira azonnal szert tettünk szignifikáns kapcsolatokra a dimenziók és a
demográfiai tényezők között. A nacionalizmus mindegyik demográfiai tényezővel korrelált.
Menedzseri javaslatok
Kutatási eredményeink több szempontból is hasznosa k a gyakorlati élet szereplői
számára. A román termékek védelmét szolgáló szövetségek, kormányzati szervek számára
fontosak lehetnek stratégiai döntéseikben, kampányaik kifejlesztésében.
A nemzetközi kereskedelemben részt vevő vállalatok számára irányt mutathatnak a marketing
mix kialakításához, a szeg mentálás és pozicionálás stratégiájához pedig segítséget nyújthatnak.
A kereskedők számára hasznos információt jelentene az, ha be tudná határolni adott
régiók esetében az etnocentrizmus erősségét. Azonban nem elegendő csak ezen információ
ismerete, hanem azt is vizsgálni kell, hogy mekkora a vásárlási hajlandóság adott eredetű
termék iránt. Ezek hozzásegítenek őket a beszerzésre és importra vonatkozó döntések
meghozatalának eredményességéhez .

37
A kutatás korlátai
Felmérésünk legfőbb korlátja az időkorlát volt, mivel a személyes megkérdezést
választottuk módszerként. Nagyon nehéz megtalálni a keresett célcsoportot, és meggyőzni
arról, hogy kérdőívünk kitöltése közös érdeket szolgál. Ezen kívül, úgy kellett megszerve znünk
az egész folyamatot, hogy egy megadott időintervallum alatt bonyolítsuk le a kérdőívezést .
A dolgozat egy gyenge pontjaként megemlíthetjük, a minta nem elégséges nagyságát, mely
szintén az időkorlátnak köszönhető. Mivel nem sikerült nagyszámú mintát elérni, ezért nem
általánosíthatjuk az eredményeket. Ezen kívül habár mi megállapítottuk, hogy az
etnocentrizmus mérsékelt erősségű, és legközelebb a Mexikói és Amerikai Egyesült
Államokéhoz áll, ezt mégsem pontos megközelítés, mert a felsorolt két országb an 1999 -ben
készült a felmé rés, mára bizonyára más értéket venne fel az etnocentrizmus mértéke .
A kutatás egy másik korlátként megemlíthetjük , hogy a tanulmány megkérdezettjei
nagyvárosi lakosok ból áll. Az eredmények eltérőek lehetnek a vidéki területeken, az alacsony
iskolázottság és a külföldi termékek iránti rossz ismeretek miatt.
További kutatási lehetőségeket
Mint azt már korábban több esetben jeleztük, kutatási eredményeink számos olyan
irányt mutatnak, melyben érdemes további kutatásokat végezni . Fontos lenne a kutatás
többszöri megismétlése is, hiszen az aktuális politikai, gazdasági környezet hatással van a
véleményekre. Érdemes lenne n emzetközi kutatásokat is elvégezni a témában, más
országokban is, akár a román termékekről alkotott vélemények m érésével. Arról sem szabad
megfeledkeznünk, hogy Románia esetében, a vidéken élő személyek közül még nagyon sokan
foglalkoznak mezőgazdasággal. Ennek köszönhetően bizonyára ők a hazai termékek termelését
és fogyasztását tartják helyesnek. A városi lakosok esetében viszont kicsit bonyolultabb ezt
meghatározni. Városokban, és főleg nagyvárosokban sokkal tágabb és sokszínűbb a kínálati
oldal, rengeteg helyettesítő termékekkel találkozhatunk, melynek következtében az városi
lakosok hajlamosabbak az alternatíva termékek megvásárlására. Érdemes lenne egy
etnocentrizmus tendenciát mérő kutatást elvégezni egy régión belül a városiak és vidéki
közösségekben külön -külön. Valószínűleg eltérő és érdekes eredményeket kapnánk.

38

Irodalomjegyzék
Anastasiadou, S. D. (2014). A structural equation model describes factors affecting Greek
students’ consumer behavior. Procedia Economics and Finance, 9, 402 -406
Bearden, W. O., & Netemeyer, R. G. (1999). Handbook of marketing scales: Multi -item
measures for marketing and consumer be havior research .
Berács, J., & Malota, E. (2007). A fogyasztói etnocentrizmus új koncepcionális modelljének
kialakítása és verifikálása= Forming and verification of a new conceptual model of the customer
ethnocentrism. Vezetéstudomány/Budapest Management R eview , 38(3), 28 -39.
Cazacu, S. (2016). Preference for domestic goods: a study of consumer ethnocentrism in the
republic of Moldova. Ecoforum Journal , 5(1).
Chadwick, H. M. (2014). The nationalities of Europe and the growth of national ideologies .
Cambridge University Press.
Dudás, K. (2011). A tudatos fogyasztói magatartás dimenziói. Vezetéstudomány/Budapest
Management Review , 42(7-8), 47 -55.
Fodor, M. et al.,(2012), Fogyasztói magatartás elérhető
file:///E:/Chrome%20letoltesek/Fogyaszt%C3%B3i%20magatart%C3%A1s%20demo.pdf
letöltés időpontja 2018.02.11
Hámori, J. (2012). A hazai élelmiszerek megítélésének és pr eferenciájának vizsgálata egy
magyar és egy külföldi élelmiszer -üzletlánc vásárlói körében –1. rész. Élelmiszer, táplálkozás
és marketing , 6(1-2.).
Hofstede, G. (1984). The cultural relativity of the quality of life concept. Academy of
Management review , 9(3), 389 -398.
Jiménez -Guerrero, J. F., Gázquez -Abad, J. C., & del Carmen Linares -Agüera, E. (2014). Using
standard CETSCALE and other adapted versions of the scale for measuring consumers’
ethnocentric tendencies: An analysis of dimensionality. BRQ Busines s Research
Quarterly, 17(3), 174 -190.
Kaynak, E., & Kara, A. (2002). Consumer perceptions of foreign products: An analysis of
product -country images and ethnocentrism. European Journal of marketing , 36(7/8), 928 -949
Maison, D., & Maliszewski, N. (2016). “W orse but Ours,” or “Better but Theirs?” –The Role of
Implicit Consumer Ethnocentrism (ICE) in Product Preference. Frontiers in psychology , 7,
1830.

39
Malota E. (2003), Fogyasztói Etnocentrizmus – A sztereotípiák, az etnocentrizmus és az
országeredet -imázs hat ása a hazai és a külföldi termékek megítélésére elérhető
http://phd.lib.uni -corvinus.hu/188/ letöltés időpontja 2018.05.10
Prónay, S. (2016). Új megoldások a fogyasztói magatartás tendenciáinak
vizsgálatára. Vezetéstudomány/Budapest Management Review , 47(4), 30 -34.
Seer, L. (2017), Online marketing elérhető
https://www.dropbox.com/s/5ku0u2hvzo3enbs/Onlin eMarketing_segedanyag.pdf?dl=0
letöltés időpontja 2018.04.28
Snyder, L. L. (1968). The meaning of nationalism . New York: Greenwood Press, 1968 [c1954].
Törőcsik, M. (2016). A fogyasztói magatartás új tendenciái. Vezetéstudomány/Budapest
Management Review , 47(4), 19 -25.
Yoo, B., & Donthu, N. (2005). The effect of personal cultural orientation on consumer
ethnocentrism: Evaluations and behaviors of US consumers toward Japanese products. Journal
of International Consumer Marketing , 18(1-2), 7-44.

Mellékletek
Mélyinterjús kérdések
Atunci când vă faceți cumpărăturile intr -un hypermarket, țineți cont de proveniența produselor
? De ce ?
Vă uitați pe eticheta produselor pe care le cumpărați ?
Cât de des cumpărați produse autohtone ?
Referindu -ne la raportul preț/calitate, considerați produsele autohtone fiind scumpe ?
Cât de des vă faceți cumpărăturile dintr -o piață de alimente ?
Credeți că ar fi recomandat sa cumpărați mai des din asemenea piețe ?
Credeți ca au ceva în plus alimentele din piețele alimantare față de cele din hypermarketuri ?
Cunoașteți vreun produs autohton care nu ar putea fi înlocuit în prezent de unul străin ?

40
Kérdőív kérdések
1. De obicei cine se ocupă de cumpărături în familia dumneavoastră ?
Soți
a
Soț
ul
Cop
ii
Bun
ici
Alte
rude

2. Cât de des vă faceți cumpărăturile de alimente în: ( 1 însemnând niciodată, lunar, o dată
la două săptămâni, săptămânal, iar 5 însemnând zilnic )

1. niciodată 2.lunar 3.o dată la două săptămâni 4.
săptămânal 5. zilnic

Hypermarketuri
Supermarketuri

41

3.Vă rugăm să evaluați pe o scală de la 1 la 7 următoarele afirmații (1 -însemnând dezacord
total, iar 7 – însemnând acord total).

1 2 3 4 5 6 7
3.1. Românii ar trebui să cumpere mereu produse autohtone, în
locul celor importate/strâine.
3.2. Doar acele produse care nu se găsesc in România ar trebui
importate.
3.3 Cumpărați produse făcute în România, da -ți de lucru
românului !

3.4 Produsele românești sunt primul, ultimul si cel mai
important lucru!
3.5 Cumpărarea produselor străine nu este act tocmai
"patriotic".
3.6 Nu este recomandat să cumpărăm produse străine.
3.7 Un român adevărat ar trebui să cumpere produse românești.
3.8 Ar trebui să cumpăram produse fabricate în România, și să
nu lăsăm alte țări să se imbogățeasca de pe urma noastră.
3.9 Întotdeauna este mai bine să cumpărăm produse românești.
3.10 Achiziționarea produselor străine ar trebui sa aibe loc doar
dacă este absolut necesar.
3.11 Românii nu ar trebui să cumpere produse străine pentru că
asta afectează afacerile interne si cauzează lipsa de angajări.
3.12 Ar trebui fixate cantități pentru toate importurile.
3.13 Prefer să susțin produsele românești chiar dacă s-ar putea
să mă coste mai mult pe termen lung.
3.14 Străinilor nu ar trebui să le fie permis să-și pună produsele
pe piața românească.

3.15 Ar trebui aplicate taxe vamale pentru produse strâine ca să
reducem intrarea lor pe piața din România.
3.16 Ar trebui să cumpărăm de la alte țări doar acele produse pe
care nu le putem obține din propria țară.
3.17 Consumatorii români care cumpără produse concepute în
alte țări au un impact negativ asupra menținerii locurilor de
muncă ale angajațiilor.

42

4. La prima achiziționare cât de atent citiți eticheta produselor? ( 1 – nu îi acord atenție, 5 –
foarte atent)

1- nu îi acord atenție 2 3 4 5-foarte atent

5. Atunci când vă faceți cumpărăturile intr -un hypermarket, cât de mult țineți cont de
proveniența produselor ?
1 2 3 4 5

deloc foarte mult

6. Referindu -ne la raportul preț/calitate, cum considerați produsele autohtone față de
produsele strâine?
1 2 3 4 5

Mult mai scumpe Mult mai ieftine

7. În opinia dumneavoastră, credeți că produsele autohtone sunt ușor de găsit în
supermarketurile din Cluj -Napoca?
D
a
N
u

Fructe/Legume
4.5

43

8. Ocupația dvs.

Angajat
Șomer
Liber profesionist/Om de
afaceri Student
Pensionar
Casnică
Altă ocupație
9. Venitul lunar:
.
1200 lei sau mai
puțin 1201 –
1700lei
1701 -2500lei
2501 -3500lei
3501 -6000lei
Mai mult de 6000lei

44

10. Vârsta dvs.

18-25

26-35

36-45

46-55

56 sau mai mult

11. Sexul dvs.

Feminin

Masculin

Mulțumesc frumos !

45
Nem Abszolút
gyakoriság Relatív
gyakoriság
Nő 91 60,7
Férfi 59 39,3
20. táblázat. – Nemek szerinti megoszlás
Abszolút
gyakoriság Realtív gyakoriság
Jövedelem kategória 1200 lej vagy
kevesebb 66 44
1201 -2500 lej
között 42 28
2501 -5000lej
között 37 24,7
Több mint 5000
lej 5 3,3
Összesen 150 100
21. táblázat. – Jövedelem szerinti megoszlás
Abszolút
gyakoriság Realtív gyakoriság
Életkor kategótia 18-25 54 36
26-35 30 20
36-45 36 24
46-55 18 12
56 felett 12 8
Összesen 150 100
22. táblázat. – Életkor szerinti megoszlás

46
Abszolút
gyakoriság Realtív
gyakoriság
Foglalozás
kategória Tanuló 56 37,3
Munkanélküli 2 1,3
Nyugdíjas 6 4
Alkalmazott 65 43,3
egyéni vállalkozó 1 0,7
Háztartásbeli 16 10,7
alta ocupatie 4 2,7
Összesen 150 100
23. táblázat. – Foglalkozás szerinti megoszlás

Kategória Abszolút gyakoriság Realtív gyakoriság
Feleség 83 55,3
Férj 32 21,3
Gyerekek 10 6,7
Nagyszülők 10 6,7
Egyéb hozzátartozók 15 10
24. táblázat. – Vásárlások végzésének gyakorisága

Hipermarket Abszolút
gyakoriság Abszolút
gyakoriság
Soha 18 12
Havonta 60 40
Kéthetente 40 26,7
Hetente 29 19,3
naponta 3 2
Összesen 150 100
25. táblázat. – Vásárlások hipermarketekben

47
Szupermarket Abszolút
gyakoriság Abszolút
gyakoriság
Soha 4 2,7
Havonta 44 29,3
Kéthetente 54 36
Hetente 43 28,7
Naponta 5 3,3
Összesen 150 100
26. táblázat. – Vásárlások szupermarketekben
Kisebb üzlet Abszolút
gyakoriság Abszolút
gyakoriság
Soha 2 1,3
Havonta 18 12
Kéthetente 57 38
Hetente 40 26,7
Naponta 33 22
Összesen 150 100
27. táblázat. – Vásárlások kisebb üzletekben
Non-stop Abszolút
gyakoriság Abszolút
gyakoriság
Soha 17 11,3
Havonta 28 18,7
Kéthetente 47 31,3
Hetente 34 22,7
Naponta 24 16
Összesen 150 100
28. táblázat. – Vásárlások non -stop-okban

48

Élelmiszerpiacok Abszolút gyakoriság Abszolút gyakoriság
Soha 24 16
Havonta 31 20,7
Kéthetente 38 25,3
Hetente 23 15,3
Naponta 34 22,7
Összesen 150 100
29. táblázat. – -Vásárlások élelmiszerpiacokon

Kategória Össz pontszám Átlag Szórás
Tejtermék 516 3,44 1,24
Húsfélék 570 3,8 1,153
Péktermékek 413 2,75 1,141
Zöldség/gyümölcs 431 2,87 1,16
Édesség 337 2,25 1,074
30. táblázat. – Cimkék fontossága

N Minimum Maximum Össz
pontszám Átlag Szórás
Hipermarketben való
vásárláskor mennyire
fontos a termék eredete? 150 1 5 454 3,03 1,055

31. táblázat. – Termékeredet fontossága

49

N Minimum Maximum Sum Mean Std. Deviation
Ár/érték aránya a hazai
termékeknek a
külföldiekkel szemben 150 1 5 401 2,67 ,980

32. táblázat. – Ár/érték arány

N Minimum Maximum Összeg Átlag Szórás
1.Românii ar trebui să
cumpere mereu produse
autohtone, în locul celor
importate/strâine. 150 1 7 598 3,99 1,537
2.Doar acele produse care nu
se găsesc in România ar trebui
aduse din strâinătate. 150 1 7 614 4,09 1,739
3.Cumpărând produse făcute
în România, dăm locuri de
muncă românilor ! 150 1 7 555 3,70 1,824
4.Produse romanesti sunt
primul, ultimul si cel mai
important lucru. 150 1 7 547 3,65 1,750
5.Cumpărarea produselor
străine nu este "patriotic". 150 1 7 522 3,48 1,682
6.Nu este recomandat să
cumpărăm produse străine. 150 1 7 508 3,39 1,722
7.Un roman adevarat ar trebui
sa cumpere produse
romanesti. 150 1 7 509 3,39 1,702
8.Ar trebui sa cumparam
produse fabricate in Romania,
si sa nu lasam alte tari sa se
imbogateasca de pe urma
noastra. 150 1 7 545 3,63 1,689

50
9.Intotdeauna este mai bine sa
cumparam produse romanesti. 150 1 7 557 3,71 1,628
10.Achizitionarea produselor
strainear trebui sa aibe loc
doar daca este absolut
necesar. 150 1 7 536 3,57 1,598
11.Romanii nu ar trebui sa
cumpere produse straine
pentru ca astaafecteaza
afacerile interne si cauzeaza
lipsa de angajari. 150 1 7 537 3,58 1,747
12.Ar trebui fixate cantitati
pentru toate importurile. 150 1 7 561 3,74 1,636
13.Prefer sa sustin produsele
romanesti chiar daca s-ar
putea sa ma coste mai mult pe
termen lung. 150 1 6 444 2,96 ,858
14.Strainilor nu ar trebui sa le
fie permis sa -si puna
prrodusele pe piata
romaneasca. 150 1 7 386 2,57 1,603
15.Ar trebui aplicate taxe
vamale pentru produse straine
ca sa reducem intrarea lor pe
piata din Romania. 150 1 7 552 3,68 1,716
16.Ar trebui sa cumparam de
la alte tari doar acele produse
pe care nu le putem obtine din
propria tara. 150 1 7 560 3,73 1,621

17.Consumatorii romani care
cumpara produse concepute
in alte tari au un impact
negativ asupra mentinerii
locuitorilor de munca ale
angajatiilor romani. 150 1 5 443 2,95 ,958
Valid N (listwise) 150
33. táblázat. – CETSCALE egyéni átlagai

51

Állitások Initial Eigenvalues Extraction Sums of Squared
Loadings Rotation Sums of Squared Loadings
Total % of
Variance Cumulative
% Total % of
Variance Cumulative
% Total % of
Variance Cumulative
%
1 3,362 19,775 19,775 3,362 19,775 19,775 2,340 13,764 13,764
2 1,699 9,992 29,768 1,699 9,992 29,768 1,928 11,338 25,102
3 1,440 8,468 38,236 1,440 8,468 38,236 1,722 10,127 35,229
4 1,193 7,016 45,252 1,193 7,016 45,252 1,425 8,380 43,610
5 1,113 6,545 51,797 1,113 6,545 51,797 1,392 8,188 51,797
6 ,983 5,783 57,580
7 ,936 5,506 63,087
8 ,923 5,427 68,514
9 ,837 4,924 73,438
10 ,772 4,544 77,981
11 ,751 4,419 82,401
12 ,661 3,887 86,287
13 ,557 3,275 89,563
14 ,524 3,085 92,647
15 ,500 2,939 95,587
16 ,461 2,714 98,301
17 ,289 1,699 100,000
34. táblázat. – Faktorelemzés