Egészséges Életmód

AZ OKTATÁSI ÉS TUDOMÁNYOS KUTATÁSI MINISZTÉRIUM

„ BABEȘ- BOLYAI” TUDOMÁNYEGYETEM

PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR

PEDAGÓGIA ÉS ALKALMAZOTT DIDAKTIKA INTÉZET

ÓVODA- ÉS ISKOLAPEDAGÓGIA SZAK

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓD

TUDOMÁNYOS IRÁNYÍTÓ VÉGZŐS HALLGATÓ

Egyetemi adjunktus dr. Balla Annamária Sinko Bernadett

Egyetemi segédtanár drd. Domján Katalin

KOLOZSVÁR

Június 2016

MINISTERUL EDUCAȚIEI ȘI CERCETĂRII ȘTIINȚIFICE

ABSOLVENT AL UNIVERSITĂȚII CREȘTINĂ PARTIUM

FACULTATEA DE SOCIO- UMANE

UNIVERSITATEA „BABEȘ- BOLYAI” DIN CLUJ- NAPOCA

FACULTATEA DE PSIHOLOGIE ȘI ȘTIINȚE ALE EDUCAȚIEI

DEPARTAMENTUL DE PEDAGOGIE ȘI DIDACTICĂ APLICATĂ

SPECIALIZAREA:

PEDAGOGIA ÎNVĂȚĂMÂNTULUI PRIMAR ȘI PREȘCOLAR

SĂNĂTATEA…

COORDONATOR ȘTIINȚIFIC, ABSOLVENT,

Lector univ. dr. Balla Anamaria Sinko Bernadett

Asist.univ. drd. Domján Katalin

CLUJ- NAPOCA

iunie 2016

Bevezetés:

Minden ember saját maga határozza meg az életmódját. Az életmód lehet helyes vagy helytelen. Néha olyan fontos dolgokat szorítunk a háttérbe, amelyek meghatározzák az életet és az életminőséget, mint az egészséges életmód.

Ebben a rohanó világban egyre kevesebben figyelnek oda a helyes táplálkozásra és a testmozgásra, miközben ezek a legfontosabbak annak érdekében, hogy egészségesek legyünk. Már a gyerekeket egészséges életmódra kell nevelni, mert ha már gyermekkorban kialakul az egészségtudatosság, vagy minimálisan az életfilozófia, akkor az aki helyes egészséges életet akar élni, az tudni fogja, hogy mit kell tegyen ennek érdekében. Az egészség megőrzése egészségmagatartással és tudatossággal érhető el. Az egészségtudatosságot egy újonnan kialakított szemléletmóddal valósíthatjuk meg, melyet sok információ révén tudnánk megváltoztatni, ezért jó lenne ha már óvodában és kisiskolában megismerkednének a gyerekek az egészséges életmóddal.

Elméleti áttekintés: Az iskolás gyermekek életmódi szokásai

Az egészséges életmód meghatározása

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) alapító okirata szerint az egészség „a teljes fizikai, társas és mentális jólét állapota, nem csupán valamely betegség vagy egészségkárosodás, illetve rokkantság hiánya.” (WHO 1948)

Az egészséget a mindennapi élet erőforrásaként kell értelmezni, nem mint életcélt. Az egészség pozitív fogalom, ami hangsúlyozza a társadalmi és egyéni erőforrásokat, illetve a testi képességeket. (Ottawai egészségfejlesztési konferencia 1986)

Az egészség az ember egész teljességét, azaz tesi, lelki és szellemi működőképességét jelenti, ami összefüggésben áll környezetével és ami aktív tevékenységeken keresztül magatartási szokásrendszerekben nyilvánul meg. (Prisztóka, 1998)

Az egészséges életmód egész életen át tartó folyamat, mely aktív, tudatos tevékenység. (Prisztóka, 1998)

„Az egészséget szimbolikusan egy virág jelképezi, melynek szirmai:

• a mentális egészség,

• az érzelmi egészség,

• a személyiség egészsége,

• a társadalmi (társas, szociális) egészség,

• a fizikai egészség.

A virág tartószála a spirituális egészség” (Soósné Faragó, 2005). Ami azt jelenti, hogy: „ A spirituális egészség az illusztrációként használt virág szára és magja, amely létfontosságú az általános egészség szempontjából. Életünk lényegéhez tartozik, hogy mit értékelünk nagyra, és mi érdekel mélyen bennünket. Létünk magja ez, amely összetart, és képessé tesz arra, hogy értő módon és megfelelően viszonyuljunk az egészség másik öt összetevőjéhez.” (Soósné Faragó, 2005, 9-24.oldal)

Az egészségnevelésnek korszakonként mindig más tartalma volt.

A 16. században az ép testű és harmonikus lelkű egészséges ember eszménye adta. A 17. században Apáczai Csere János a testi- lelki harmóniára helyezte a hangsúlyt. Az egészséges életmódra nevelés az I. Ratio Educations nyomán került be az iskolai tananyagba, ami a harmónikus teljességet megélő emberképhez kapcsolódott. A 19. század második felében az egészségnevelés a közegészségüggyel és a testneveléssel kapcsolódott és a lelki nevelésről alig esett szó. Az egészségnevelés kikerül az oktatási- nevelési rendszer egészét érintő feladatok közül és órákon megtanítandó tananyaggá vált. A második világháború után az egészségnevelés tárgyát, tartalmát, módszereit és eszközeit illetően egységes volt mindenkire nézve. (Pál, Császár, Huszár, Bognár, 2005)

„Az egészségnevelés egy komplex tevékenység, amely indirekt és direkt módszereket alkalmaz azzal a céllal, hogy az egészségkulturális szint emelésével és az életmód formálásával elősegítse az egészség kialakítását, magatartását, a betegségek megelőzését és hogy a betegek egészségi állapota mielőbb helyreálljon.” (Pál, Császár, Huszár, Bognár, 2005, 25-32. oldal)

A Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a 2008/2009-es tanévben indította el az „Egészséges életvitel kialakítása az ökoiskolában” című oktatási programot Debrecenben. A program az egészséges életmód alakítására irányult, a környezettudatos, egészségtudatos magatartás és szemlélet fejlesztésére törekedett. A tanrendbe betették az egészségtan tantárgyat, ami alsó tagozatban a szabadidős tevékenység(napközis foglalkozás), felső tagozatban pedig az életvitel és gyakorlati ismeretek tárgykörébe tartozott. A projektben összesen 409 tanuló vett részt, amiből 236 diák tanult egészségtant, 173 tanuló pedig a kontrollcsoportot képezte. Az egészségtanórák interaktív és reflektív tanulási technikákat alkalmaztak, melyek önálló gondolkodásra, tevékenységre késztették a tanulókat és aktívan bekapcsolta őket a tanítás- tanulás folyamatába. A program eredménye az lett, hogy az egészségtan tantárgy bevezetésével nagy mértékben fejlődött a tanulók személyes- (egészséges és kulturális életmódja) és szociális kompetenciája. Illetve kulcsfontosságú elemekkel gazdagodtak, mint az empátia, tolerancia, alkalmazkodó képesség, problémamegoldás és konfliktuskezelés. (Vighné Arany – Benkéné Kiss 2009)

Ez a program szerintem nagyon hatásos volt és ehez hasonló programokat kellene nállunk is, vagy több helyen végezzenek.

Az egészséges életmód összetevői

Egészséges táplálkozás

A táplálkozás nagyban befolyásolja az egészségünket. A megfelelő minőségű és mennyiségű tápanyagok fogyasztása fontos az egészség megőrzése érdekében, ezáltal elkerülhetjük az elhízást, a fogszuvasodást, a magas vérnyomást és a csontritkulás kialakulását is elkerülhetjük. (Németh, Szabó 2003)

Gyermek- és serdülőkorban fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálkozás az optimális növekedéshez, éréshez és szellemi fejlődéshez. (Németh, Szabó 2003)

Az étkezési szokások a legkorábban kialakuló viselkedésformák közé tartoznak, melyeket később nagyon nehezen lehet megváltoztatni, ezért a család fontos szerepet kap az egészséges táplálkozási szokások kialakításában. (Németh, Szabó 2003)

Az ember évezredeken át ösztönösen táplálkozott, azt fogyasztottak, ami a környezetükben megtalálható volt és ami ízlett nekik. Napjainkban a kísérletes táplálkozástudomány megvizsgálta ezeket az ősi szokásokat és pontosan meghatározta a napi táplálékszükségletet, és hogy milyen elemekből kell felépülnie. (Szendei 1971)

A szakemberek szerint a 7-9 éves gyermekek napi energiaszükséglete 2000 kcal, míg a 10-12 éves gyermekeknél 2150- 2250 kcal. (Bogdán 2014)

Az a legjobb, ha fiatalkorúaknál 4 napi étkezés van, amennyiben a reggeli a fő étkezés. (Ozsváth, Császi 1994)

Mindig oda kell figyeljünk, hogy a különböző tápanyagokat megfelelő arányban fogyasszuk.

Az energiatermeléshez szükségünk van fehérjékre, szénhidrátokra, zsírokra, ásványi anyagokra, vitaminokra, a vérképzéshez vasra, a csontképzéshez mészre van szükségünk, illetve egyéb funkciók elvégzéséhez káliumra, foszforra és nátriumra. (Á. Lőrincz 1968)

Az energiaszükségletünk 30%- át zsírból, 55-58%-át szénhidrátból és 12-15%-át fehérjékből állítjuk elő. (Armbruszt, Breitenbach, Gubicskóné Kisbenedek, Mohás, Szabó, Szekeresné Szabó 2012)

Mindezeket az anyagokat az élelmiszereinkben találjuk meg, ezért kell helyesen táplálkozni, mert a szervezetünknek szüksége van ezekre a tápanyagokra. Az orvostudomány már régen megállapította, hogy a legtöbb betegség okát a helytelen táplálkozás okozza. ( Á. Lőrincz 1968)

Ahhoz, hogy helyesen táplálkozzunk, változatosan kell együnk és mennyiségileg és minőségileg jónak kell lennie. A változatos táplálkozás kell tartalmazzon vegyesen növényi és állati eredetű élelmicikkeket. (Á. Lőrincz 1968)

A fehérjék

A fehérje a testünk építőanyaga, az agy, a szív, az izmok, vese, csontok váza fehérjékből áll. A gyermekeknek szüksége van fehérjét tartalmazó ételekre, hogy biztosítsa a teste minden részének a folyamatos növekedését. (Spock, 1973)

A fehérjék nélkülözhetetlenek a szervezetünk számára és nem helyettesíthetők más tápanyaggal. (Á. Lőrincz 1968)

Fehérjéket növényi és állati eredetű tápanyagok tartalmaznak. A fehérjék aminosavakat tartalmaznak. Az emberi szervezet is képes aminosavak felépítésére, de nem tudja mindet előállítani. Azokat amelyeket nem tud előállítani a szervezet vagy csak kis mennyiségben tudja előállítani létfontosságú vagy esszenciális aminosavaknak nevezzük. Az esszenciális aminosavakat az állati fehérjék tartalmazzák, ezért fontos, hogy minden nap fogyasszunk húst, tejet, sajtot, tojást és túrót. (Szendei 1971)

A gyerekeknek naponta 6-8 dl tejet kell fogyasszanak, ezenkívül tojást vagy húst. ( Spock, 1973)

Az emberi szervezet fehérjeszükséglete függ az életkortól is, mivel a növekvő, fejlődő szervezetnek több fehérjére van szüksége, mint a felnőtteknek. Ha a szervezet nem kapja meg a szükséges fehérjemennyiséget, akkor csökken az ellenállóképessége, testi és szellemi fáradékonyság jellemzi, s gyerekeknél pedig megáll a fejlődés. (Á. Lőrincz 1968)

A zsírok

A zsírok állati és növényi eredetűek lehetnek. „Az étrendünkben leggyakrabban előforduló allati zsír: a sertészsír, a tejből származó vajzsír, a baromfizsír. Növényi zsiradékaink:a napraforgóból és repcéből készített étolaj és az ezekből gyárilag előállított „keményített olaj”, a margarin. A zsírok két vegyi alkatrészből, zsírsavakból és glicerinből épülnek fel.” (Szendei 1971, 107.oldal)

„A szervezetbe jutott zsiradékok a bélnedv és a hasnyálmirigy hatására alakulnak át. (Zoltán 1979, 231.oldal)

A szervezet szükség esetén tud szénhidrátból és fehérjéből is tud zsírt építeni. A zsírok szerepe, hogy az egyes zsírban oldódó vitaminokat felszívódásánál. Ha a szervezet nagy mennyiségű zsírhoz jut, akkor megkezdi elraktározni. A zsír lerakódik a bőr alá, ezt az állapotot elhízásnak nevezzük. (Zoltán 1979)

A szénhidrátok

A szénhidrátok (cukrok, keményítő, stb.) a testünk energiaszükségletének legnagyobb részét fedezik. A szervezetbe került szénhidrátok szőlőcukorrá alakulnak át és ennek elégetésével kapják szervezetünk sejtjei az életműködéshez szükséges energiát. (Á. Lőrincz 1968)

A szénhidrátokból a legszükségesebbet fogyasszuk csak, mert a felesleges szénhidrátot átalakítja a testünk zsírrá, amelyek lerakódnak a testünkre.

A vitaminok

A vitaminok elsőrendű életfontosságú anyagok, melyekből szervezetünk kis mennyiséget fogyaszt, de nem tudja nélkülözni őket, mert hiányuk különféle betegségeket okoz. (Á. Lőrincz 1968)

A vitaminok nem szolgáltatnak kalóriát, de mégis a szervezet számára nélkülözhetetlen a mindennapos tápláléknak. A vitaminok elsősorban friss zöldségfélékben, gyümölcsökben, főzelékekben, tej és tejtermékekben, állati húsokban fordulnak elő, valamint a tészták kelesztéséhez használt élesztőben. (Szendei 1971)

Az A- vitaminra szükség van a szem különböző részeinek működéséhez, a légcső, bél- és vesevezeték- rendszer épen tartásához. (Spock, 1973)

„Hiánya a bőr és a nyálkahártyák megbetegedését váltja ki.” (Szendei 1971, 109.oldal). A-vitamin található a sárgarépában, cseresznyében, málnában, ribizliben, paradicsomban, spenótban, tejben, vajban, tojásban és az állati májban. (Szendei 1971)

A B- vitamin hiánya vérszegénységet, idegbénulást, a bőr berepedését, gyomorpanaszokat, ideggyulladást okozhatnak. (Zoltán 1979)

B- vitamint tartalmaz az élesztő, liszt, kenyér, máj, tej, paradicsom, hüvelyesek, mogyoró,stb. (Zoltán 1979)

Négy féle B- vitamin van: tiamin (B1), ribioflavin (B2), piridoxin (B6) és kobalamin (B12).

A tiamin (B1) vitamin megtalálható a barna lisztben, tejben, tojásban, húsban, májban, egyes főzelékekben és gyümölcsökben. A B1 vitamin hiánya étvágytalanságot, fáradtságot és ideggyulladást is okozhat.

A ribioflavin (B2) vitamin található a májban, tojásban, tejben, zöldfőzelékekben, élesztőben és a barna gabonalisztben. A B2 vitamin hiánya bőr és szemrendellenességeket okoz.

A piridoxin (B6) vitamin sokféle táplálékban megtalálható, hiánya csak azoknál fordul elő, akiknek öröklött fokozott piridoxin-igényük van.

A kobalamin (B12) vitamin az állati eredetű tápanyagokban található, hiánya vérszegénységet okoz. (Spock, 1973)

A C-vitamin nagy segítséget nyújt a fertőző betegségek (megfázás) elleni védekezésben, hatékony a csont és a fogak fejlődésében. Ez a vitamint tartalmazza mindenfajta friss főzelékféle, burgonya, hagyma, paprika, paradicsom, dió, citrom, narancs. (Á. Lőrincz 1968)

A D-vitamin szabályozza a mész és foszfor anyagcseréjét és közreműködik a fogak fejlődésében. D-vitamint tartalmaz a hal, a vaj, a tojássárgája, a tej, a sajt, a napsugár.(Szendei 1971)

A D-vitamin hiánya miatt a csontok puhák, a fogak rosszak és az izmok gyengék lesznek. (Spock, 1973)

Az ásványi anyagok

Testünk felépítésében és működésében ásványi anyagokra van szükségünk. Foszforra és mészre szükségünk van, hogy a csontjaink és a fogaink megőrizzék keménységüket, jódra a pajzsmirígy működéséhez van szükségünk. Minden természetes táplálék tartalmaz ásványi anyagokat, mint például a gyümölcsök, főzelékek, húsok, gabonamagvak, tojás és a tej. ( Spock, 1973 )

„ A kalórián, fehérjén, szénhidráton, zsíron, vitaminon kívül a mindennapos étrendben bizonyos sókra is szükségünk van. Hozzávetőleges becslések szerint napi sószükségletünk a következő:

5g nátrium

4g kálium

15g kalcium

0,5g magnézium

4g foszfor

15mg vas

2mg réz

1mg mangán” (Szendei 1971, 110.oldal)

Az energiafelhasználásnak és az energiabevitelnek egyensúlyban kell lennie. Nemcsak azt kell megenni, amit szeretünk, hanem azt ami értékes szervezetünk számára, illetve fontos a renszeresség. (Pál, Császár, Huszár, Bognár 2005)

Mindig oda kell figyeljünk arra, hogy egészséges ételeket együnk. A rendszeres reggelizés segít koncentrálni és a gyermekek esetében hozzájárul a megfelelő növekedéshez.

Bőséges fogyasztásra ajánlott ételek közzé tartoznak a zöldségek, gyümölcsök, halak, főzelékek, és a barna kenyér. Mérsékelt fogyasztásra ajánlott ételek közzé tartoznak a húskészítmények, zsírszegény tej és tejtermékek, tojás, száraz hüvelyesek és a zsiradékok. Kerülendő ételek közzé az édességek, cukrozott készítmények, zsíros húsok, cukor, só, cukros üdítők tartoznak. (Pilling, 2005)

Az élelmiszereket eredetük szerint három részre csoportosíthatjuk: állati eredetűek, növényi eredetűek és ásványi eredetűek. A táplálkozásban betöltött szerepük szerint két félék lehetnek: alapélelmiszerek és élvezeti szerek. (Armbruszt és mtsai., 2012)

Tej és tejtermékek

A tejben található tápanyagokra szüksége van az ember szervezetének. A tej tartalmaz különböző ásványi anyagokat, köztük kalciumot, magnéziumot, káliumot, foszfort, nátriumot, vasat, cinket és mangánt. A tejben a zsírban oldódó vitaminok közül tartalmaz A-, D-, E- és K- vitamint, a vízben oldódó vitaminok közül B1-, B2-, B6-, B12- és C- vitamint.

A túró nagyon értékes élelmiszer, mivel a tej fehérjetartalma feldúsítva megtalálható benne és ásványi anyagok közül kalciumot és foszfort tartalmaz.

A sajt tejfehérjét tartalmaz, emellett kalciumot, foszfort, A- és B- vitamint. (Armbruszt és mtsai., 2012)

Tojás

A tojásfehérje legnagyobb része víz, de 8-12%-ban fehérjét tartalmaz, illetve tartalmaz kevés B- vitamint, zsírt, szénhidrátot és ásványi sót.

A tojássárgája tápanyagokban gazdag, fehérjetartalma 14-17%, zsírtartalma 30-34%. Különböző vitaminokat tartalmaz, mint A-, B1-, B2- és D- vitamint, valamint ásványi anyagok közül foszfort, vasat és kalciumot. (Armbruszt és mtsai., 2012)

Hús és húsipari termékek

A hús az egyik legrégebbi táplálékunk. A húst szolgáltató állatokat két nagy csoportra oszthatjuk: vágóállatok és vadak. Ezeket a csoportokat is két- két alcsoportra lehet osztani: nagy vágóállatok és kis vágóállatok, illetve nagyvadak és apróvadak.

Nagy vágóállatokhoz tartozik a sertés, szarvasmarha, juh és a kecske.

Kis vágóállatok közzé tartozik a baromfifélék és a házinyúl.

Nagyvadak közzé soroljuk az őzet, a szarvast és a vaddisznót.

Apróvadakhoz tartozik a nyúl, a fácán, a fogoly, a fürj, a vadliba és a vadkacsa.

A hús kémiailag fehérjéből, zsírból, vízből, szénhidrátból, vitaminokból és ásványi anyagokból épül fel.

A hús 16- 22%-ban tartalmaz fehérjét, zsírtartalma változó 2 és 40% között fordul elő, szénhidrátot 0,1-1,5%-ban tartalmaz, ásványi anyagokat pedig 1-1,5%- ban.

A hús B- vitamint és a máj A- vitamint tartalmaz. Ásványi anyagok közül nátriumot, kalciumot, vasat, káliumot, cinket tartalmaz. (Armbruszt és mtsai., 2012)

Halak

A halakat élőhelyük szerint három csoportra oszthatjuk: tengeri halak, édesvízi halak és vándorhalak.

A halak 80% vizet, 15-20% fehérjét és 2-20% zsírt tartalmaznak.

A halak A-, B1-, B2-, C- és D- vitamint tartalmaznak. Ásványi anyagok közül kalciumot, nátriumot, vasat, cinket, jódot és foszfort tartalmaz. A halak májának olaja A- és D- vitaminban gazdag. (Armbruszt és mtsai., 2012)

Kenyerek

A kenyereket az alapján csoportosítjuk, hogy milyen típusu lisztből készült. A fehér kenyerek csak búzalisztből készülnek, a félbarna kenyerek rozslisztet is tartalmaznak. A teljes kiörlésű lisztből készült barna kenyereknek magasabb a korpatartalmuk és több rost és ásványi anyag van bennük, illetve B- vitamint tartalmaznak. (Armbruszt és mtsai., 2012)

Zöldségfélék

A zöldségek a szója kivételével kevés fehérjét tartalmaznak. Nagyon magas a víztartalmuk 80-95%.

A zöldségek szőlőcukrot, keményítőt, cellulózt és pektint tartalmaznak és kevés bennük a zsír. Tartalmaznak A-, B1-, B2- és C- vitamint, illetve ásványi anyagokban gazdagok: vasat, magnéziumot, kalciumot, foszfort, nátriumot és káliumot tartalmaznak. (Armbruszt és mtsai., 2012)

Gyümölcsök

A gyümölcsökben is nagyon sok vitamin és ásványi anyag megtalálható. A csipkebogyóban, a kiviben, citromban és narancsban található a legtöbb C- vitamin(Armbruszt és mtsai., 2012)

A helyes táplálkozás mellett oda kell figyeljünk a rendszeres testmozgásra, mivel ez is fontos az egészséges életmódhoz.

Szénsavas, cukros üdítők

Az üdítők készítésénél felhasználnak széndioxidot, természetes eredetű ízesítőket, édesítőanyagokat és étkezési savakat. Alapanyagukként vizes alapú szörpöket, gyümölcs- és egyéb növényi kivonatokat használnak. (Armbruszt és mtsai., 2012)

Vannak olyan gyümölcslevek, melyekben friss gyümölcs van, de ezekben a cukros üdítőkben nincs friss gyümölcs, csak édesítőszerek, melyek nagyon károsak a szervezetre.

Mozgáskultúra, sport

Az egészséges életmód kialakításához tudatosítanunk kell azt, hogy a szervezet működéséhez a fizikai terhelés szükségszerűen hozzátartozik, amelyet a rendszeres sportolás biztosíthat azáltal, hogy a szervezet alkalmazkodó és védekező képességét fokozva edzetté tesz. (Ozsváth, Császi 1994)

A rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt és alakítja az életmódot. A fiatalok számára a sport hozzájárul az egészséges személyiség fejlődéséhez, a testi és mentális érési folyamathoz. A gyakori testedzés hat a felnőttkori egészségre és csökkenti az ifjúkori megbetegedések előfordulásának gyakoriságát. (Brettner 2006)

A fizikai aktivitás csökkenti a stressz kedvezőtlen hatásait és kedvező hatású a szorongásra és a depressziós állapotra. A rendszeres testmozgás javítja az önértékelést és fokozza az énhatékonyság és kontroll- érzést. (Szabó 2003)

Ezek mellett a rendszeres sportolás csökkenti a gyulladásos és véralvadási biomarkereket, javítja az érfalak működését. (Kovács, 2015)

A testképpel, illetve a külső megjelenéssel kapcsolatos pszichés problémákat is oldhatja a fizikai aktivitás, valamint a társas tevékenységben végzett testmozgás segíti a közösségbe való integrálást. (Szabó 2003)

A sportolás segít az egészségtudatosabb életvitel kialakításában. Azok az emberek akik rendszeresen sportolnak, könnyebben belátját, hogy a sportolás mellett egészséges ételeket, italokat kell fogyasszanak. (Kovács 2015)

A testmozgás egészségmegőrző és egészségfejlesztő funkcióval rendelkezik és dinamikusan hozzájárul a személyiség formálásához és alakításához, elősegíti a gyermekekben rejlő képességek kibontakozását. Az alapot az adja, hogy a tanulót a testének megismerésére és elfogadására neveljük, hogy érezze jól magát saját testében és fedezze fel a benne rejlő lehetőségeket. Minden sporttevékenység fejleszti a gyermekek önfegyelmét, kitartását, önbizalmát és hozzájárul a siker és kudarcélmény feldolgozásához, ez által kialakul az egészséges énkép és az egészséget támogató értékrend. (Pál, Császár, Huszár, Bognár 2005)

A sportnak erkölcsi fejlesztő hatása van, amit szabályozott tevékenységrendszerén keresztül valósítja meg. (Kovács)

http://ni.unideb.hu/learn/doc/38_Kovacs_Klara-A_sportolas_mint_a_tanulas_es_neveles_szintere.pdf

A sport szabadidős tevékenység, testmozgás, versengés, fizikai tevékenység, versengéssel járó szabadidőben végzett tevékenység. A versengés képes olyan sportokat sportággá alakítani, amelyek nem járnak fizikai erőkifejtéssel. Ilyenek a szellemi sportok, mint például a sakk.(Szabó 2009)

Iskolás korban a fizikai aktivitás jótékony hatással van a tanulásra, az alkotó munkák elvégzésére, célkitűzésre ösztönöz, növeli az önbizalmat. (Kovács 2015)

A mozgás, sportolás minden életkorban fontos szerepet tölt be, de a legfontosabb a fejlődés korában. (Ozsváth, Császi 1994)

Az egészséges életvitel kialakításához fontos, hogy már egész kisgyermekkorban járjon sportfoglalkozásokra, mert akkor már gyermekkorban kialakítunk egy életformát, mely felnőttkorban az életmód szerves részévé fog válni. (Bogdán 2014)

Azok akik rendszeresen sportolnak ellenállóbbak az idő és a természet viszontagságaival szemben. A sérüléseik gyorsabban, jobban gyógyulnak, mint akik nem sportolnak és nem hűlnek meg könnyen. (Szilágyi 1986)

Fontos a sportolás rendszeressége, folytonossága és naponta vagy hetente legalább 3-4 alkalommal kell alávetni a szervezetünket terhelésnek. Legalkalmasabb erre az úszás, a torna, a játékok, tenisz, vagy a szabadidősportok, mint például a kocogás, kerékpározás, focizás. (Ozsváth, Császi 1994)

A szabadidősport az ember szabadidejében végzett mozgásos tevékenység, mely a testnevelés és a sport eszköztárának felhasználásával megőrzi az egészséget, kikapcsolódást, felüdülést nyújt.

A szabadidősportok között vannak olyanok, amelyek nehezen elsajátíthatók, magas előképzettséget igényelnek, mint például: műugrás, atlétikai dobószámok. Ugyanakkor vannak olyan szabadidősportok, melyek nagyobb tömegeket vonzanak, mint az élsportban adott sportágak, ilyen például az úszás, görkorcsolyázás, korcsolyázás, kerékpározás, futás, focizás.

(Prisztóka, 1998)

A kültéri edzésformák felgyorsítják az anyagcserét, fejlesztik a szervezet ellenálló képességét, bontják a zsírszövetet és kellemes időtöltést biztosítanak. (Bogdán 2014)

A gyermekeknek ajánlott kültéri edzésformák: kocogás, futás, gyaloglás, görkorcsolyázás, úszás, kerékpározás. (Bogdán 2014)

A rekreáció egy olyan terület, mely összeköti az életmódot, a szabadidőt, a szabadidőben végzett sporttevékenységet, az életminőséget és az egészséget. A rekreációnak három irányzata van:

outdoor: A kialakulását a természetközelséghez kapcsolódó nosztalgia és a városiasodásból való menekülés ösztönözte a természetbe. A kirándulás, a túrázás, a hegymászás tartozik ide.

fittség: Ez az irányzat a divat diktálta trendeknek tesz eleget, mivel napjainkban az alakformálás, testépítés kezd a háttérbe szorulni és helyét a szépséget kényelmesebben elérhetővé tevő eszközök veszik át. Ide tartoznak a táplálék- kiegészítők és a fogyasztó tabletták.

wellness és élménykeresés: Ennek az irányzatnak egyik részét a wellness képezi, melyhez tartozik az aerobic, biciklizés, testépítés, labdajátékok, stresszoldó technikák alkalmazása, masszázs és gyógyfürdők látogatása, stb. A másik részét az élménykereső tevékenységek. Ide tartoznak a kalandparkok látogatása, búvárkodás, bunge jumping, stb. (Kovács 2015)

„A leggyakrabban előforduló betegségek, mint például szív- és érrendszeriek, a mentálisak és a daganatosak kialakulása és lefolyása is kapcsolatba hozható a fizikai aktivitással. A 10-24 éves korosztályra a globális betegségteher 15,5%-a esik. A megbetegesésekért felelős legfontosabb három tényező ebben a korosztályban, eltérően az összlakosságétól, a neuropsziciátriai zavarok (45%), a véletlen sérülések (12%) és a fertőző betegségek (10%). Az inaktív életmód hatása azonban ebben a korosztályban is jelentkezik. Olyan rizikófaktorok és betegségek előfordulásának gyakoriságát növeli, amelyek eddig döntően a felnőttkorra voltak jellemzőek, például magas vérnyomás, emelkedett koleszterin- és vérzsír-szint.” (Mikulán 2013, 48-69 )

Egy kutatást végeztek tizenöt magyarországi iskolában 2003/2004. tanév második felében, azt vizsgálták, hogy milyen helyet foglal el a mozgás, a sport, a testedzés a serdülőkorú lányok életében. A vizsgálat eredményei alapján megállapították, hogy a testedzési, sportolási szokásokat nagy mértékben a családi háttér határozza meg. A sportolás, a testedzés elterjedésében fontosak az életmódminták, hogy mit lát a gyermek mintaként maga körül otthon, vagy a tévében. A legfontosabb a pozitív példák mutatása a 10-15 éves korúaknál, mert ebben a korosztályban a legfogékonyabbak a személyiségformálás, az életmódminták iránt. (Hamar 2005)

Fontos az iskola testnevelés iránti hozzáállása, mert ebből eredően más lesz a gyermekek ismeretanyaga a sportok területén és így más lesz a napi tevékenységszerkezete is. (Hamar 2005)

A testnevelés óra egy céltudatos, tervszerűen irányított nevelési folyamat, amely a sajátos művelődéstartalmával (mozgásos cselekvések, mozgásos játékok, testgyakorlatok és ezekhez tartozó elméleti ismeretek) révén hozzájárul a személyiség kialakításához. (Prisztóka, 1998)

„A testnevelés az egyén testi fejlődésére gyakorolt tervszerű, célirányos nevelői hatások folyamata meghatározott társadalmi célok alapján. A testgyakorlatok tanítása és felhasználása révén elsősorban a testi nevelési feladatok megoldására irányul. További alapvető eszközei: környezet, természeti erők, életmód, táplálkozás.” (Prisztóka 1998, 43.old)

„A leányok nagy része 15 éves korára eléri testsúlyának közel végső értékét. A testsúly gyarapodásával, kellő ingerek hiányában nem tart lépést az izomzat ereje, ami ezt a folyamatot károsan befolyásolja. Ebben az életkorban is népszerűek a sportot kedvelő fiatalok körében a sportesemények, de ekkor már inkább nézik vagy hallgatják, mintsem tevékenyen részt vesznek benne. Így válik fokozatosan kortünetté a növekvő mértékű inaktív sportérdeklődés, s lesz – az öregedési folyamatnak megfelelően – mindennapjaink egyre jellemzőbb kísérőjelensége a negatív testedzési hajlam.” (Hamar 2005, 68-75.oldal)

Kutatások bizonyítják, hogy a fiatalok életmódja és egészségmagatartása összefüggésben áll felnőttkori egészségügyi állapotukkal. A sportoló fiatalok közül egészségesebben táplálkoznak, kevesebben dohányoznak, illetve magabiztosabbak, jobban motiválhatók az egészségfejlesztő programokban. (Kovács 2015)

Az iskolákban a tornaóra nagyon fontos szerepet tölt be a gyerekek életében, mert sokan csak az iskolában sportolnak, ami szomorú, mert minnél többet kellene mozogjanak szabadidejükben.

A szülőknek oda kell figyeljenek gyermekeikre, hogy helyesen táplálkozzanak és a rendszeres testmozgásra. Nemcsak a gyerekeknek van szüksége a rendszeres testmozgásra, hanem a felnőtteknek is. A felnőttek példát mutatnak a kisebbeknek, ezért jó lenne egyre több sportprogramot szervezni, ahol bevonjuk a felnőtteket és gyerekeket egyarán.

A kisiskolások egészséges életmódra nevelése

A formális oktatás

Már az óvodában el kell kezdeni a gyerekeket az egészséges életmódra nevelni.

Az óvodai tanterv öt fejlesztési területre van osztva:

a fizikai fejlesztés, az egészséges és a személyes higiénia területe

a szociális és érzelmi fejlesztés területe

nyelvi- kommunikációs terület

kognitív fejlesztés területe

tanulási képességek területe.

Az első terület a fizikai fejlesztés, az egészséges és a személyes higiénia területe. Ezen a területen fejleszthető jártasságok, melyek kapcsolódnak az egészséges életmódhoz a következők:

a természetes mozgáskedv fenntartása, a mozgásigény kielégítése és a mozgás megszerettetése

a mozgásszint fejlesztése, a mozgástapasztalatok bővítése

a fizikai erőnlét fejlesztése

érzékszervi fejlesztése

a személyes higiéniával, a helyes táplálkozással, az étkezéssel, az egészség megőrzésével és a személyes biztonsággal kapcsolatos ismeretek elsajátítása és gyakorlása

Ezt a nagy területet két részterületre lehet osztani a fizikai fejlesztés és az egészség és a személyes higiénia területére.

A fizikai fejlesztés részterülethez tartozik a nagymozgások, finommozgások és szenzomotoros fejlesztése.

Az egészség és a személyes higiénia területéhez tartozik az egészség megőrzésére és a helyes táplálkozásra való nevelés, a testápolás és a személyes higiénia tanulása és a személyes biztonság megőrzésére való nevelés. (Stark 2010)

Az óvodai tanterv öt tapasztalati területből áll:

Esztétika és kreatív terület

Ember és társadalom terület

Nyelv és kommunikáció terület

Tudományok terület

Pszichomotoros terület

Az egészséges életmódra nevelés és a sport megszerettetése, nevelése két területnél is megtalálható. Az ember és a társadalom területnél és a pszichomotoros területnél.

Az ember és a társadalom terület magába foglalja az életmódot, az embert, az erkölcsi normákat, a kapcsolatokat más emberekkel. Ezen a területen az óvodások megismerkednek az ember szerepével, megismerik a régi korok világát, a mindennapi életet, felfedezik környezetüket és ez a terület hozzájárul az óvodások erkölcsi neveléséhez és egészségre való neveléséhez.

A pszichomotoros terület magába foglalja a testmozgásokat, a fizikai ellenállóképességet, a finommozgásokat, az anatómiát és az élettani ismereteket. Ezeket megtapasztalhatják az óvodások mozgásos tevékenységek, játékok révén. (Stark 2010)

Az óvodában heti egy óra testnevelés óra van, viszont emellett minden nap van egy kicsi reggeli torna és mozgásos játékok segítik kielégíteni a kicsik mozgásigényét.

Az óvodában különböző témáknál lehet egészséges életmódra nevelni a kicsiket. Fontos, hogy már kicsikorban elkezdjünk beszélni rólla és próbáljuk az egészséges életmód felé vezetni az óvodásokat.

A zöldségek, gyümölcsök, a család és a téli játékok témaköröknél tudunk leginkább beszélgetni az egészséges életmódról, illetve fejleszthetjük a gyerekek sport iránti szeretetét a testnevelés órán és a mozgásos játékok által.

Az óvodába lehetne egy egészséges életmód projektet beiktatni, mely körülbelül három hetes lenne. Ebben a három hétben az óvodások megismerkedhetnek a helyes táplálkozással és a mozgás fontosságával. A helyes táplálkozás témánál megismerkednénk a zöldségekkel, gyümölcsökkel és a fontosságukról beszélgetnénk. Lehet készíteni közösen a gyermekekkel zöldség- és gyümölcssalátát. A sport témánál megismerkednénk különböző sportokkal, amelyiket lehet, azt ki is próbálhatják a kicsit, illetve sok mozgásos játékot és versenyeket iktatnék be ebbe a projektbe.

Az egészséges életmódot lehet szemléltetni képkártyák segítségével, mint például képkártyákon található több termék (zölsdégek, gyümölcsök, tejtermékek, sajtok, halak, barna kenyér, nassolás, chips) vagy igazi termékekkel, melyeket az egészségeseket megkóstolhatják, illetve csoportosítják az egészséges és az egészségtelen ételeket, így már kisgyermekkorban tudatosul bennük az egészséges életmód.

A formális oktatásnak a legfontosabb szervezete az iskola. Európában alakult ki a reformáció korában és innen terjedt el a Föld minden részére. (Zrinszky 2002)

A gyermekek hosszú éveket töltenek el az iskolában, ezért ebben az időszakban ki lehet alakítani az életmódi szokásaikat, illetve az iskola segít az egészségesebb életvitel készségeinek kialakításában és begyakorlásában. Nagyon fontos, hogy a tanulók kellő ösztönzést, tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez. ( Horváth, Szilágyiné, Takó 2010)

Az egészséges életmód, életszemlélet az iskola pedagógiai rendszerébe bele kell épüljenek, melyekhez tartoznak az alábbiak: az önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészségét befolyásoló szerepe, a szenvedélybetegek elkerülése, az egészséges környezet jelentősége és az egészséges testtartás, a mozgás fontossága az értékek ismerete. (Horváth, Szilágyiné,Takó 2010)

Az iskolában 0.-tól 4. osztályos tanulóknak az egészséges életmódot testnevelés órán lehet oktatni, illetve személyiségfejlesztés óra keretein belül beszélgetni rólla. A tantervben minden osztályban heti 2 óra torna óra van, ami nagyon fontos a gyerekek fejlődése és egészségmegőrzése érdekében.

Az osztálytársak, tanítónő és a tornatanár sportolása jó minta lehet az egyén számára, melyet a szociális tanulás során követhet. (Kovács 2015)

A testnevelés céltudatos, irányított nevelési forma, amely sajátos művelődéstartamával mozgásos játékok, sportági cselekvésrendszerek, testgyakorlatok révén a személyiség kialakítására irányul. A testnevelés célja az egészség megőrzése, fizikai cselekvőképesség kialakítása és a testi- lelki teljesítőképesség fokozása. ( Gőcze, Vámos 1996 )

A testnevelés órán a mozgásos játékok alkalmazása a leghatásosabb, mert fejlődik a gyermek személyisége, közösségformáló hatása van, élményt adó és mindemellett megmozgatja végtagjait. ( Lepes, Halasi 2013)

A sport alapjait az iskolában kell lerakni. (Ozsváth, Császi 1994)

Fontos az iskola hogyan áll hozzá a tesneveléshez, mert ebből eredően a gyermekeknek más lesz az ismeretanyaguk a sportok területén és ezáltal más lesz a napi tevékenységszerkezetük is. (Hamar 2005)

Prisztóka Gyöngyvér szerint: a testnevelés az egyén testi fejlődésére gyakorolt célirányos nevelői hatások folyamata meghatározott társadalmi célok alapján. A testgyakorlatok felhasználása a testi nevelési feladatok megoldására irányulnak. Alapvető eszközei: életmód, természeti erők, táplálkozás és környezet. (Prisztóka 1998)

Romániában létezik egy egészségnevelésről szóló országos projekt, melyek több iskola vesz részt. Ez egy teljes évre kiterjedő projekt, ami az I.- XII. osztályos tanulóknak szól.

Az I.- IV. osztályos tanulók a projekt alatt el kell sajátítsák az egészséges nevelés különleges nyelvezetét és kialakítsanak egy saját és közösségre vonatkozó egészségmegőrző viselkedést.

Az első és második osztályosok számára az egészségtanterv előírja, hogy ebben a korban a gyerekek az év végére mire legyenek képesek. Képesek legyenel azonosítani a fő testrészeiket egyszerű anatómiai kifejezésekkel, ismerjék fel az egészséges és a kockázatos viselkedést, azonosítsák az egészséges ételeket, ismerjék fel az erőszakos helyzeteket és az ezekkel járó érzést, azonosítsák a fizikai aktivitás és a pihenés szerepét az egészség megőrzésében, használjanak megfelelő fogalmakat az élelmiszerek minőségére vonatkozóan, alkossanak helyes képet önmagukról és másokról.

A helyes táplálkozásra vonatkozó rész tartalmazza az élelmiszerek tipusát, az élelmiszerek lejárati idejét, az ételek tárolási szabályait és az ételek változatosságát (a vitaminok fontosságát, stb.).

Harmadik osztályban három fő eleme van: a személyes higiénia, az egészséges ételek és a mentális egészség.

Negyedik osztályban két fő eleme van: aktivitás és pihenés és a környezet egészsége.

A harmadik és negyedik osztályos tanterv előírja, hogy év végére a tanulóknak tudniuk kell azonosítani a betegségek tipusait és a veszélyeit az egészségre nézve egy egyszerű nyelvezetet használva, le kell tudják írni az egészséges táplálkozás és a fizikai aktivitás előnyeit, alkossanak véleményt a saját és mások egészségével kapcsolatban, azonosítsák a külső és belső tényezőket, melyek meghatározzák az egészség és a betegség állapotát, tudatosan alkalmazzák az egészségmegőrzés szabályait otthon és az iskolában, elemezzék a káros anyagok rövid és hosszú távú hatását a szervezetben.

A sportra és a helyes táplálkozásra vonatkozó rész tartalmazza a testnevelés és a sport szerepét a test harmónikus fejlődésében, gyakorlat és szellemi erőfeszítés, a növényi és állati élelmiszerek hatását, az élelmiszerek egyoldali hatásait, a túlzott édességfogyasztás következményeit.

Az informális nevelés

Az informális nevelés az iskolán kívül történik. Ide tartozik minden olyan tevékenység amiből a gyermek tanul. Egészséges életmódot tanulhat a családjától, barátoktól, táborban, kiránduláson, televízióból, internetről.

A szocializáció során résztvevő személyek, mint például a családtagok, barátok viselkedési mintái befolyásolják az egyén későbbi viselkedését, életmódját, szabadidő eltöltését és sportolási szokásait. Azoknál a családoknál, ahol kedvelt tevékenység a sportolás, a gyermek is sportolni fog. Az apák sportolása olykor nagyobb hatással van a gyermek sportolási szokásaira, mint a család szocioökonómiai státusza. Fontos, hogy a szülők támogassák gyermeküket a sportpályafutásában. (Kovács 2015)

A szülői támogatásnak lehet pozitív és negatív oldala is. Pozitív oldala az, hogy motiválják a gyermeküket, akinek önbizalma lesz, negatív hatása pedig a túlzott elvárás miatt frusztráció alakulhat ki. A szülőknek meg kell tanulják azt a viselkedésformát, amellyel motiválni tudják gyermeküket és nem fogalmaznak meg túl nagy elvárásokat velük szemben.

A szülők szerepe a gyerek sportszocializációjában öt speciális területen ismeretes: elfogadás, modellezés, elvárások, jutalom / büntetés és irányelv.

Elfogadás – amikor a szülő elfogadja a gyermeke sport iránti érdeklődését és a sportágválasztását.

Modellezés – a szülő hatása a sportpályafutásra, amikor megtervezi az eredményeket.

Elvárások – a szülők elvárásokat tűznek ki gyermekük sportbeli teljesítményeire.

Jutalom / büntetés – amikor a szülő motiválja gyermekét a jobb eredmény elérésére, vagy bünteti ha nem teljesített jól.

Irányelv – szülői útmutatók, hogy a gyermek mit tegyen vagy mit ne tegyen sportpályafutásának fejlődése érdekében. (Kovács 2015)

A gyermekek sportolhatnak közösségi szabad sportpályákon, parkban, sportklubban vagy akár otthon.

Otthon hasznos a TV torna a rendszeressége miatt. (Ozsváth, Császi 1994)

A városokban a gyerekeknek lehetőségük van sportegyesületben/ klubban sportolni, ezáltal megtanulnak csapatban együtt dolgozni, elfogadni másokat, motiválhatják is egymást, kialakulhat bennük a versenyszellem és az egészséges életmódra nevelik őket.

Falvakon nincs lehetőség sportegyesületben/ klubban sportolni, viszont vannak szabad sportpályák, amelyek alkalmasak a különböző sportolási lehetőségekre.

Nagyváradon számos olyan sportegyesület/ klubb található a város minden pontján, melyek elősegítik a gyermekek sportolási lehetőségeit.

Fontos, hogy ezek a sportklubbok könnyen elérhetőek legyenek és a város több részén legyenek.

A fiatalok a nagyváradi sportegyesületekben/ klubbokban kipróbálhatják az atlétikát, kosárlabdázhatnak, boxolhatnak, fotbalozhatnak, kézilabázhatnak, úszhatnak, vizilabdázhatnak, vívhatnak, sakkozhatnak, röplabdázhatnak, teniszezhetnek, asztali teniszezheznek, volézhatnak, lovagolhatnak, kipróbálhatják a ritmikus- és a sportgimnasztikát, harcművészetet tanulhatnak, különböző küzdősportokat tanulhatnak, mint például judózni, kratézni.

A nagyváradi gyerekek tanulhatnak a sportegyesületekben/ klubbokban küzdősportokat és versenysportokat egyaránt.

Számos táncoktatás van, mint például néptánc, modern tánc, társas tánc, stb.

A városban a lakónegyedek között parkok vannak kialakítva.

A parkokban szabad sportpályák vannak, melyeken a gyerekek fotbalozhatnak, kosárlabdázhatnak, labdázhatnak, kézilabdázhatnak. A parkban a gyerekek görkorcsolyázhatnak, futhatnak, gördeszkázhatnak és biciklizhetnek.

Az egész városban bicikliutak vannak kialakítva, melyeken zavartalanul közlekedhetnek a lakosok biciklivel.

A városban minden lehetőség adatott a sportolni vágyóknak.

Falvakon másabb a helyzet, mint városon. Ott a falu méretétől függően egy vagy két park van, ahol játszhatnak, sportolhatnak a gyerekek, illetve szabad sportpályák vannak kialakítva, ahol fotbalozni, kézilabdázni vagy futni szoktak a gyerekek. Vannak olyan falvak, ahol a gyerekek a legelőn fotbaloznak.

Lényegében mindegy, hogy milyen sportot űznek a gyerekek, csak az a fontos, hogy minnél többet sportoljanak.

Rengeteg oktatófilm található az interneten, melyből a gyermekek fejleszthetik magukat, megtudhatják, hogy mit tehetnek egészségük megőrzése érdekében, információkat tudhatnak meg a helyes táplálkozásról.

Az interneten nagyon könnyű ilyen videókat találni. A youtube számos videót tár elénk.

Ki is emelnék egyet, ami nagyon megtetszett gyermekközpontúsága és érthetősége miatt. Beírtam a youtube keresőjébe, hogy egészséges életmód és ott rátaláltam „Az egészséges táplálkozás alapjai–a tápanyagok ismertetése és szerepe, a táplálkozási piramis” című oktatóvideóra.

Ez a videó 3 perc és 48 másodperces, melyben ábrázolja a táplálkozási piramist, érthetően elmagyarázva azt. A videó, mivel nem olyan hosszú, a gyerekek nem unják meg és felkelti a figyelmet az, hogy színes, látványos, ábrákat és képeket egyaránt tartalmaz.

A TIE (Teljes Körű Iskolai Egészségfejlesztés) készítette ezt az oktatófilmet, ami a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megbízásából készült.

A TIE videói között lehet találni olyat ami a táplálkozás alapjairól szól, a vitaminokról és az ásványi anyagokról, melyről három videó készült a különböző korcsoportoknak. Az első és második osztályos tanulóknak, a harmadiktól hatodik osztályos tanulóknak és a hetedig és nyolcadik osztályosoknak. Tetszik, hogy figyelembe veszik a különböző korok sajátosságait és törekednek arra, hogy minden korcsoport a maga fejlettségi szintjén jusson az információhoz.

Ugyancsak a TIE készítette a „Mit és hányszor egyek egy nap, egy héten” című oktatóvideót, melyet ugyancsak három korcsoportra készítették el a videót.

A TIE nemcsak a helyes táplálkozásról készít videókat, hanem a fizikai aktivitásról és a mozgás hatásáról. Szerintem nagyon hasznosak ezek az oktatóvideók. Persze létezik ezeken kívül számos videó egészséges életmód körében úgy gyermekek, mint felnőttek számára is. (https://www.youtube.com/channel/UCG9EvnB0IaO8zOtKpF6wO5g/videos?sort=dd&shelf_id=0&view=0)

Szakirodalom:

Armbruszt Simon, Breitenbach Zita, Gubicskóné Kisbenedek Andrea, Dr. Mohás Márton, Szabó Zoltán, Szekeresné Szabó Szilvia, Ungár Tamás Lászlóné dr. Polyák Éva (2012): Képzési és Tanácsadási Kézikönyv, A táplálkozástudomány alapjai. Letöltve: 2015.10.22 http://www.etk.pte.hu/files/tiny_mce/File/oktatas/OktatasiAnyagok/!Palyazati/ATaplalkozastudomanyAlapjai.pdf

Aszmann Anna, Csizmadia Péter, Kökönyei Gyöngyi, Németh Ágnes, Szabó Ágnes, Szabó Mónika, Sebestyén Edit, Várnai Dóra (2003). Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet. Budapest

Á. Lőrincz Jolán (1968). A modern háziasszony. Technikai könyvkiadó. Bukarest

Benjamin Spock (1973). Csecsemőgondozás, gyermeknevelés. Medicina könyvkiadó, Budapest

Bogdán Mária Emese (2014). Intő szülőknek, nevelőknek. Ábel Kiadó. Csíkszereda Kiadóhivatal

Brettner Zsuzsanna (2006). A testi és lelki egészségfejlesztés lehetőségei. Letöltve: 2015.06.13http://szocialismunka.hu/files/tiny_mce/Brettner%20Zsuzsanna%20-%20A%20testi%20%C3%A9s%20lelki%20eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A9s%20lehet%C5%91s%C3%A9geir%C5%91l%20az%20iskol%C3%A1ban.pdf

Gőcze Mária- Vámos László (1996). Testnevelés I. Kőrösi Csoma Sándor főiskola, Békéscsaba

Hamar Pál (2005). A rendszeres testedzés helye és szerepe a serdülőkorú lányok életvitelében. Új Pedagógiai Szemle 55. évf. 10. sz. október 68-75.

Horváth Attiláné, Szilágyiné Gabriella, Takó Ágota (2010). Egészséges életmódra nevelés programjának kidolgozása, bevezetése. Nagytatád. Letöltve: 2016.05.13 http://nki.suli.hu/innovacio/dokumentumok/babay_egeszseges_eletmodra_neveles.pdf

Josip Lepes, Halasi Szabolcs (2013). A mozgásos játékok elméleti és gyakorlati alapjai. Kiadta az Újvidéki Egyetem Magyar tannyelvű Tanítóképző kar. Szabadka

Kishegyi Júlia – Dr. Makara Péter (2004). Az egészségfejlesztés alapelvei. Kiadta az Országos Egészségfejlesztési Intézet. Letöltve:2015.06.13 http://www.oefi.hu/modszertan1.pdf

Kovács Klára (2015). A sportolás, mint támogató faktor a felsőoktatásban. CHERD, Debrecen.

Kovács Klára: A sportolás, mint a tanulás és nevelés színtere. Debrecen. Letöltve: 2016.05.19,http://ni.unideb.hu/learn/doc/38_Kovacs_Klara-A_sportolas_mint_a_tanulas_es_neveles_szintere.pdf

Mikulán Rita (2013).Az iskolai testnevelés szerepe és jelentősége az egészségfejlesztésben. Új Pedagógiai Szemle 63. évf. 7-8. sz. 48-69.

Ozsváth Károly, Dr. Császi Sándor (1994). Testnevelés tantárgypedagógiai szöveggyűjtemény. Kiadta a Budapesti Tanítóképző Főiskola. Budapest

Pál Katalin, Császár Judit, Huszár Anikó, Bognár József (2005). A testnevelés szerepe az egészségtudatos magatartás kialakításában. Új Pedagógiai Szemle 55. évf. 6.sz. június 25-32.

Pilling Róbert (2005): Az egészséges táplálkozás 12 pontja. http://www.hazipatika.com/taplalkozas/egeszseg_es_gasztronomia/cikkek/az_egeszseges_taplalkozas_12_pontja/20020827162201

Prisztóka Gyöngyvér: Testneveléselmélet, Dialóg Campus kiadó, Budapest- Pécs, 1998

Soósné Faragó Mahdolna (2005). Az idő és az egészség, Új pedagógiai szemle, 55. évf. 6.sz. június, 9-24

Stark Gabriella (2010): Óvodapedagógia és játékmódszertan. Státus Kiadó, Csíkszereda

Szendei Ádám (1971). Orvos a családban. Medicina könyvkiadó. Budapest

Szilágyi István (1986). Orvostudomány mindenkinek. Tudományos és enciklopédiai könyvkiadó. Bukarest Vighné Arany Ágnes, Benkéné Kiss Valéria, Tárkányi Ferencné (2009). Az „ Egészséges életvitel kialakítása az ökoiskolában” című program továbbfejlesztése. Új Pedagógiai Szemle 11.szám 53-68.

Zoltán Zsófia (1979). Mit egyen a gyerek?. Medicina könyvkiadó. Budapest

Zriszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki kiadó, Budapest. Letöltve: 2016.05.16 http://edutech.elte.hu/multiped/ped_04/ped_04.pdf

Kutatási rész

A kutatás bemutatása:

A kutatás témája a kisiskolás gyermekek egészséges életmódja. Különböző kérdések voltak alkalmazva amelyek alapvető fontossággal bírnak az egészség megőrzésének szempontjából.

Arra voltam kíváncsi, hogy a 9, 10, 11 és 12 éves kisiskolás gyermekek tudják-e, hogy mit kell tegyenek ahhoz, hogy egészségesek legyenek és mit tesznek ennek érdekében.

A problémakérdés

Hipotézisek:

Módszerek

A kutatás résztvevői:

Kutatásom során 120 kisiskolás gyermeket mértem fel, melyből 60 nagyvároson élő és tanuló gyermek, 60 falun élő és tanuló gyermek.

A 120 kisiskolás közül 45 lány és 51 fiú van, akik 9, 10, 11 és 12 évesek.

Eszközök:

A kutatás felméréséhez kérdőíves módszert alkalmaztam. A kérdőív 12 kérdést tartalmazott, melyek közt a tanulóknak be kellett jelöljék a rájuk jellemző választ, de volt ahol saját véleményüket is kifejthették.

A 12 kérdés rákérdezett a napi étkezéseik számára, a különböző élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságára, arra, hogy általában mit szoktak uzsonnára vinni az iskolába, a sportolási helyükre, a sportolással töltött idejükre és, hogy mit szoktak sportolni. Volt olyan kérdés ahol be kellett jelöljék, hogy szerintük melyik a fontosabb egészségünk megőrzése érdekében a sport, az egészséges táplálkozás vagy mindkettő, illetve ki kellett fejtsék néhány mondatban véleményüket arról, hogy szerintük mit kell tegyünk annak érdekében, hogy egészségesen táplálkozzunk és, hogy egészségesek legyünk.

Eljárás

Az eredmények bemutatása és értelmezése:

táblázat

Városi és falusi tanulók összehasonlítása

Összehasonlítva a városi és a falusi tanulókat, elmondhatom, hogy a falusi diákok több fehér kenyeret fogyasztanak, mint a városi gyerekek. A városi tanulók több tejterméket, sajtot és halat fogyasztanak, mint a falun élő gyermekek, illetve a városiak több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak. A falun élő gyermekek több szénsavas, cukros üdítőket fogyasztanak, illetve többet is nassolnak ( csokit, chipset) , mint a városi tanulók. A városi diákok fogyasztanak gyorséttermi ételeket, ellenben a falusi diákokkal akik nem fogyasztanak. A városi diákokra jellemző, hogy sportegyesületben/ klubban sportolnak. A sportok közül a falusi tanulók többet fociznak, bicikliznek, futnak és kézilabdáznak, mint a városi tanulók. A városi tanulók inkább kosárlabdáznak, táncolnak, úsznak és lovagolnak, mint a falusi gyermekek.

tejterméket, sajtot sportegyesületben/

fogyasztanak klubban sportolnak

Városi tanulók

halat esznek kosárlabdáznak

zöldségeket, táncolnak

gyümölcsöket

úsznak

gyorséttermi ételeket lovagolnak

fogyasztanak

Városi tanulók

ábra

fehér kenyeret

fogyasztanak fociznak

Falusi tanulók bicikliznek

nassolnak

(chipset, csokit) futnak

kézilabdáznak

szénsavas, cukros

üdítőket isznak

Falusi tanulók

ábra

Kutatásomban kíváncsi voltam a falun élő, tanuló és a városon élő, tanuló gyermekek közötti különbségekre és arra, hogy a falusi vagy a városi gyermekek étkeznek egészségesebben. Az 1. táblázat rámutat a két régió közötti különbségekre. Az 1. és 2. ábrán összesítettem a táblázatban kapott eredményeket a jobb vizualizálás érdekében.

A városi tanulók több tejterméket, sajtot, halat és zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztanak, mint a falusi diákok. Ezek az ételek fogyasztása nagyon ajánlott, mivel nagyon egészségesek. A városi gyerekek több gyorséttermi ételt esznek, mint a falun élők.

Mivel falun nincsenek gyorséttermek, a falusi gyermekek csak akkor tudnak enni ilyen ételt, ha városra utaznak.

A városi tanulóknak lehetőségük van sportegyesületben/ klubban sportolni és ezt sokan ki is használják. Az eredmények is mutatják, hogy a városi tanulók leginkább olyan sportokat űznek, amelyeket sportegyesületben/ klubban tudnak végezni, mint például a kosárlabdázás, táncolás, úszás és lovaglás.

A falun élő és tanuló gyermekek nem figyelnek annyira oda arra, hogy egészségesen táplálkozzanak. Leginkább fehér kenyeret esznek és ami a legrosszabb sok szénsavas, cukros üdítőket fogyasztanak, illetve chipseket, csokikat, süteményeket esznek. Ezek az ételek gyakori fogyasztása nem egészséges.

A falusi gyermekeknek nincs lehetőségük a lakóhelyükön sportegyesületben/ klubban sportolni, ez az eredményeken is látszik, hogy a falusi gyermekek inkább szabadban végezhető sportokat űznek, ilyen a foci, biciklizés és a futás. Vannak olyan tanulók, akiket szüleik bevisznek a közeli városba, hogy sportegyesületben sportolhasson, mint például kézilabdázhassanak.

táblázat

Fiúk és a lányok összehasonlítása

A fiúk több szénsavas, cukros üdítőket isznak, mint a lányok.

A fiúk a sportok közül inkább fociznak, a lányok többet bicikliznek, táncolnak, lovagolnak és görkorcsolyáznak.

görkorcsolyáznak

fiúk lányok

lovagolnak

szénsavas, cukros fociznak bicikliznek táncolnak

üdítőket isznak

ábra

A kérdőívben az egyik kérdésnél a tanulók le kellett írják, hogy mit sportolnak. Az összes sportok közül ez a néhány sport mutatott legjobban eltérést. A többi sportot vegyesen végzik.

Az általam felmért városi és falusi tanulók fociznak, bicikliznek, futnak, kézilabdáznak, kosárlabdáznak, táncolnak, úsznak, teniszeznek, vívnak, vizilabdáznak, lovagolnak, görkorcsolyáznak, karatéznak és tollaslabdáznak.

A fiúk és a lányok összehasonlításakor megtudtam, hogy a fiúk több szénsavas, cukros üdítőt fogyasztanak, mint a lányok. A fiúknál mindig a kedvenc sportok közzé tartozik a foci. Vannak lányok is, akik fociznak, de az nagyon kevés, ez a sport inkább a fiúkra jellemző. Ezt a felmérés is bizonyítja, hogy több fiú focizik, mint lány. A lányok inkább bicikliznek, táncolnak, lovagolnak és görkorcsolyáznak. Persze a fiúk is ugyanúgy bicikliznek, táncolnak, lovagolnak és görkorcsolyáznak, de sokkal kevesebben. Ezek a sportok leginkább a lányokra jellemzőek.

táblázat

Életkor szerinti összehasonlítás

A 11 és 12 éves tanulók sokkal többet sportolnak sportegyesületben/ klubban, mint a 9 és 10 évesek. A 9 és 10 éves gyermekek többet bicikliznek, mint a 11 és 12 évesek, illetve a 11 és 12 éves gyermekek többet kosárlabdáznak, mint a 9 és 10 évesek.

9- 10 évesek 11-12 évesek

bicikliznek sportegyesületben/ kosárlabdáznak uzsonna

klubban sportolnak

Életkor szerinti összehasonlítás

ábra

A kérdőíveket a gyermekek kora alapján két csoportra osztottam. A 9 és a 10 évesek egy csoportot alkottak, a 11 és 12 évesek másik csoportot.

Az összehasonlítás eredménye alapján megállapítottam, hogy a 9 és 10 éves gyermekek inkább bicikliznek, a 11 és 12 évesek pedig kosárlabdáznak.

Ezt az összehasonlítást szemlélteti a 4. ábra. A 11 és 12 éves gyermekek többet sportolnak sportegyesületben/ klubban, mint a fiatalabbak.

A harmadik kérdésben arra voltam kíváncsi, hogy hányszor étkeznek a tanulók egy nap: kétszer, háromszor, négyszer vagy ötnél többször.

táblázat

Étkezések száma naponta

Azok a tanulók, akik 4-szer vagy 5-nél többször esznek egy nap, azok több gyorséttermi ételt fogyasztanak, mint akik csak 2-szer vagy 3-szor esznek. Akik 2-szer vagy 3-szor esznek egy nap azok többet sportolnak tornaórán. Akik többször esznek egy nap, azok a tanulók inkább kézilabdáznak.

2x- 3x esznek 4x- 5x esznek

egy nap egy nap

tornaórán uzsonna gyorséttermi kézilabda

sportolás iskolában étel

Étkezések száma naponta

ábra

Összehasonlítva a kevesebbet és a többet étkezőket érdekes eredmény jött ki. Azok akik kevesebbet esznek egy nap, csak kétszer vagy háromszor, azok többet sportolnak tornaórán, mint akik négyszer vagy ötnél többször esznek. Azok akik négyszer vagy ötnél többször étkeznek egy nap, azokkal összefüggésbe hozható, hogy több gyorséttermi ételt esznek, mint a kevesebbet étkező tanulók. Akik többször esznek, azok a diákok inkább kézilabdáznak.

Mint tudjuk, hogy a sport nagyon fontos az emberek/ gyermekek életében, ezért jó látni, hogy mindkét csoportnál megjelenik valamilyen formában.

A tornaórai sport is sokat számít, főleg ha otthon nincs lehetősége sportolni. Azok akik versenyszerűen kézilabdáznak, azoknak sokkal több energiára van szükségük, melyeket táplálékkal tudnak a szervezetbe juttatni, ezért nekik fontos, hogy egy nap többször étkezzenek.

táblázat

Különböző élelmiszerek fogyasztásának gyakorisága

Azok a tanulók, akik fehér kenyeret fogyasztanak, azok nem fogyasztanak barna kenyeret, viszont akik fehér kenyeret fogyasztanak, azok fogyasztanak tejet és sajtot is.

A fehér kenyeret gyakran fogyasztó tanulók gyakrabban nassolnak, mint azok akik barna kenyeret fogyasztanak. A barna kenyeret fogyasztók nem fogyasztanak tejet és sajtot, de szívesebben fogyasztanak halat. Akik barna kenyeret fogyasztanak, nem isznak szénsavas, cukros üdítőket és kevesebbet nassolnak, mint akik fehér kenyeret fogyasztanak.

Azok a tanulók akik rendszeresen fogyasztanak zöldségeket és gyümölcsöket, azok gyorséttermi ételeket is fogyasztanak. Akik üdítőket és gyorséttermi ételeket fogyasztanak azok rendszeresen nassolnak.

fehér kenyér barna kenyér nassolás

hal tejtermékek,

tejtermékek, nassolás szénsavas sajtok

sajtok (chips, csoki…) üdítő

zöldség, gyorséttermi

gyümölcs ételek

Különböző élelmiszerek fogyasztásának gyakorisága

ábra

Az 5. táblázatban és a 6. ábrán látható, hogy azok a tanulók, akik fehér kenyeret fogyasztanak, azok nem fogyasztanak barna kenyeret. Vagy egyiket, vagy másik fajtát esznek. A barna kenyér egészségesebb a fehér kenyérnél, mert magasabb a korpatartalma, B-vitamint és ásványi anyagokat tartalmaz, míg a fehér kenyerek csak búzalisztből készülnek. Azok a tanulók, akik fehér kenyeret esznek, rendszeresen fogyasztanak tejtermékeket, sajtokat ami nagyon egészséges.

Azt is megtudtam, hogy a fehér kenyeret fogyasztó tanulók többet nassolnak, azaz több chipset, csokit, édességet esznek és szénsavas, cukros üdítőket isznak, ami nem egészséges.

Azok a tanulók, akik barna kenyeret esznek, nem fogyasztanak szénsavas üdítőket és nem nassolnak. Úgy látszik, hogy akik barna kenyeret fogyasztanak, azok egészségesebben táplálkoznak, mint akik fehér kenyeret fogyasztanak.

A barna kenyeret fogyasztó gyerekek több halat esznek, ami ugyancsak egészséges a bennük található sok vitamintól, fehérjétől és ásványi anyagoktól.

Meglepő, hogy akik barna kenyeret esznek, nem fogyasztanak annyi tejterméket, sajtot, mint akik fehér kenyeret esznek, hiába nagyon egészségesek a tejtermékek.

Azok a gyermekek, akik gyorséttermi ételeket esznek, azok gyakrabban nassolnak, fogyasztanak chipset, édességeket és isznak szénsavas üdítőket.

Azok a diákok, akik sok zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, azok többet esznek gyorséttermi ételeket.

táblázat

Azok a tanulók, akik sportegyesületben vagy klubban sportolnak, azok nem sportolnak szabad sportpályákon.

sportegyesületben/ klubban közösségi szabad

sportolók sportpályákon sportolók

ábra

A 6. táblázatból megtudhatjuk, hogy azok a gyermekek, akik sportegyesületben/ klubban sportolnak nem sportolnak a szabad sportpályákon. Akik versenyszerű sportokat űznek, azokat lefoglalja a rengeteg edzés és nem jut idő a tanulás és az edzések mellett a szabadban is sportolni.

táblázat

Azok a tanulók, akik fociznak, azok kézilabdáznak is, de nem táncolnak. Azok akik bicikliznek, azok futnak és görkorcsolyáznak is. Azok akik futnak nem teniszeznek. Azok a gyerekek, akik kosárlabdáznak, azok táncolnak és tollaslabdáznak. Akik táncolnak, azok görkorcsolyáznak is. Akik úszni járnak, azok vívni is tanulnak. Akik vizilabdáznak, azok teniszeznek és karatéznak.

kézilabda

foci

tánc görkorcsolya

ábra

futás tenisz vizilabda karate

bicikli

görkorcsolya

ábra

tánc

kosárlabda

tollaslabda

ábra

úszás vívás

ábra

A gyermekek életében fontos szerepet tölt be a sport. A tanulók sportolnak sportegyesületben/ klubban, szabad sportpályákon és tornaórán egyaránt.

Az általam felmért városi és falusi tanulók fociznak, bicikliznek, futnak, kézilabdáznak, kosárlabdáznak, táncolnak, úsznak, teniszeznek, vívnak, vizilabdáznak, lovagolnak, görkorcsolyáznak, karatéznak és tollaslabdáznak.

A 8. ábrán látható, hogy azok a gyermekek akik fociznak, azok kézilabdáznak is, illetve azok a gyermekek, akik fociznak nem táncolnak.

A 3. ábrán szemléltettem, hogy focizni inkább a fiúk fociznak, a lányok inkább táncolnak, persze vannak kivételek, de a fiúk többsége inkább focizik.

Azok a tanulók, akik táncolnak, azok görkorcsolyáznak is. A 3. ábrán látható, hogy a lányok többet táncolnak és görkorcsolyáznak a fiúkhoz képest.

A 9. ábrán látható, hogy azok a gyerekek, akik bicikliznek, azok futnak és görkorcsolyáznak is. Azok a tanulók, akik futnak azok nem teniszeznek.

A 7. ábrán szemléltettem, hogy azok a tanulók akik sportegyesületben/ klubban sportolnak, azok nem sportolnak a szabadban. Azok a tanulók akik futnak, azok a szabadban futnak, viszont teniszezni sportegyesületben/ klubban tudnak.

Azok a tanulók, akik teniszeznek, vizilabdáznak is, illetve azok a gyerekek, akik vizilabdáznak, karatéznak is.

A 10. ábrán szemléltettem azt, hogy akik kosárlabdáznak, azok mit sportolnak mellette. Azok a tanulók, akik kosárlabdáznak táncolnak és tollaslabdáznak is.

A 11. ábra azt mutatja, hogy akik úszni járnak, azok vívásra is.

Nagyon jó látni, hogy a fiatalok a torna órán kívül is ilyen sokat sportolnak a szabadidejükben.

A 9. kérdésnél a tanulóknak be kellett jelöljék azt ami jellemzi őket: jobban szeretik nézni a sportot, mint űzni, jobban szeretnek sportolni, mint nézni vagy mindkettőt szeretik.

táblázat

Jellemző- nézi inkább, vagy nézi és sportol is

Azok a tanulók, akik szeretnek sportolni is és nézni is több fehér kenyeret esznek, mint azok akik inkább nézik, mint sportolnak. Azok a gyerekek, akik inkább nézik, mint sportolnak, azok több gyorséttermi ételt fogyasztanak és nem sportolnak.

Azok a gyerekek, akik szeretnek sportolni és nézni is szeretik a sportot, azok többet bicikliznek és futnak, mint akik jobban szeretik nézni, mint sportolni.

Jobban szereti nézni Sportol és nézni is

a sportot, mint űzni a szereti a sportot

gyorséttermi nem sportol fehér kenyér bicikli futás

étel fogyasztása

ábra

Összehasonlítottam azokat a válaszokat, amelyeknél azt jelölték, hogy jobban szeretik nézni a sportot, mint űzni és azt, hogy szeretnek sportolni is és nézni is szeretik. Nem meglepő, hogy azok a tanulók, akik inkább nézik, mint sportolnak gyakrabban fogyasztanak gyorséttermi ételeket, mint azok akik nézni is szeretik, de sportolni is szeretnek. Az sem meglepő, hogy azok között vannak többen akik nem sportolnak, akik inkább nézik, mint sportolnak.

A 12. ábrán jól látszik a kettő közötti különbség.

Azok a tanulók, akik szeretik nézni is és sportolni is többet fogyasztanak fehér kenyeret.

A sportok közül inkább bicikliznek és futnak azok akik mindkettőt szeretik.

A mai világban már nagyon elterjedt a különböző sportok vetítése a televízióban. Ennek az az előnye, hogy a kisgyermek látja a tévében a sportot, megtetszik neki és ki szeretné próbálni.

táblázat

Jellemző- sportol inkább, vagy nézi és sportol is

Azok a tanulók, akik szeretnek sportolni és nézni is szeretik a sportot, több szénsavas, cukros üdítőket fogyasztanak és többet nassolnak, mint azok, akik inkább sportolnak, mint nézik.

Azok, akik inkább sportolnak, mint nézik, többet teniszeznek.

Jobban szeret sportolni, Sportol és nézni is

mint nézni szereti a sportot

tenisz szénsavas, cukros nassolás

üdítő ( chips, csoki)

ábra

Összehasonlítva azokat, akik inkább sportolnak, mint nézik és akik mindkettőt szeretik megállapítottam, hogy akik inkább sportolnak, azok egészségesebben élnek.

A 13. ábra jól szemlélteti ezt. Azok a gyerekek, akik jobban szeretnek sportolni, mint nézni, azok többet teniszeznek. A rendszeres sportolás nagyon egészséges, de mellette egészségesen kell táplálkozzunk.

Azok a tanulók, akik sportolni is és nézni is szeretik a sportot több szénsavas, cukros üdítőt isznak és többet nassolnak chipset, csokit, süteményeket, mint azok akik sportolni szeretnek jobban. Persze ezek az ételek nem egészségesek, ezért mellőzni kéne a gyakori fogyasztást főleg gyermekkorban.

táblázat

Sportolással eltöltött órák száma egy héten

Azok a tanulók, akik egy héten 5 és 9 óra között sportolnak több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, illetve több szénsavas, cukros üdítőket isznak, mint akik ennél kevesebbet sportolnak. Akik 1 és 4 óra között sportolnak, azok a szabadban sportolnak inkább, viszont akik 5 és 9 órát, azok inkább sportegyesületben/ klubban sportolnak. Azok a diákok, akik 5 és 9 óra közt sportolnak egy héten, azok leginkább fociznak és kosárlabdáznak.

1-4 órát sportolók közösségi szabad sportpályákon

sportolók

ábra

gyümölcsöket, zöldségeket

fogyasztanak

5-9 órát sportolók szénsavas, cukros üdítők

fociznak

kosárlabdáznak

ábra

A tanulók a kérdőívben fel kellett tüntessék, hogy hány órát sportolnak egy héten. A gyermekek több órát beírtak, melyeket csoportosítottam három csoportba.

Első csoport az 1 és 4 órát sportolók, második csoport az 5 és 9 órát sportolók és a harmadik csoportot a 10- nél több órát sportolók alkották.

Először összehasonlítottam azokat, akik 1- 4 és 5- 9 órát sportolnak egy héten.

A 14. ábra szemlélteti, hogy azok a tanulók, akik 1 és 4 óra között sportolnak egy héten, azok többet sportolnak közösségi szabad sportpályákon, mint akik 5 óránál többet sportolnak egy héten.

A 15. ábrán látszik, hogy mi jellemzi azokat a tanulókat, akik 5 és 9 óra között sportolnak.

Azok a gyerekek, akik több, mint 5 órát sportolnak, azok több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, viszont több szénsavas, cukros üdítőket isznak, mint azok akik kevesebbet sportolnak. Az 5- nél több órát sportoló gyerekek legtöbbet fociznak és kosárlabdáznak.

táblázat

Azok a tanulók, akik több, mint 10 órát sportolnak egy héten több zöldséget, gyümölcsöt és gyorséttermi ételt fogyasztanak, mint akik 1 és 4 óra között sportolnak. Akik több, mint 10 órát sportolnak, azok leginkább kosárlabdáznak és sportegyesületben/ klubban sportolnak.

gyümölcsöket, sportegyesületben

zöldségeket 10- nél többet sportolnak

sportolók

gyorséttermi kosárlabda

étel

ábra

Amikor összehasonlítottam az 1 és 4 óra között sportolókat és a 10 óránál többet sportolókat, csak a többet sportolóknál mutatott nagyobb eltérést. Azok a gyerekek, akik 10 óránál többet sportolnak, azok több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint akik 1 és 4 óra között sportolnak. Azok a diákok, akik többet sportolnak, azok több gyorséttermi ételt fogyasztanak.

A 6. ábrán szemléltettem, hogy azok a gyermekek, akik zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztanak, azok több gyorséttermi ételt esznek.

Az 5. ábrán szemléltettem, hogy azok a gyermekek, akik 4x- 5x étkeznek egy nap, azok fogyasztanak gyorséttermi ételt.

A 16. ábra szemlélteti, hogy azok a gyerekek, akik több, mint 10 órát sportolnak, azok sportegyesületben/ klubban sportolnak és leginkább kosárlabdáznak.

Ezek az adatok összefüggésbe hozhatók az 5. ábrán látható adatokkal, miszerint akik 4- szer és 5- nél többször étkeznek egy nap, azok fogyasztanak gyorséttermi ételeket és kézilabdáznak.

Mivel akik többet sportolnak, több energiára van szükségük, ezért többször kell étkezzenek társaiknál.

táblázat

Azok a gyerekek, akik 5 és 9 óra között sportolnak többet nassolnak, mint azok a tanulók, akik több, mint 10 órát sportolnak egy héten.

5-9 órát sportolók nassolnak

ábra

Összehasonlítottam az 5-9 órát sportolókat és a 10 óránál többet sportolókat és csak egy lényeges eltérést mutatott. Azok a tanulók akik 5 és 9 óra között sportolnak többet nassolnak chipset, csokit fogyasztanak, mint azok, akik több, mint 10 órát sportolnak egy héten.

Azok a tanulók akik több, mint 10 órát sportolnak valószínű, hogy valamilyen versenysportot űznek, vagy nagyon szeretnek sportolni.

Az utolsó kérdésben a tanulók meg kellett fogalmazzák saját véleményüket azzal kapcsolatban, hogy mit kell tegyünk annak érdekében, hogy egészségesen táplálkozzunk és, hogy egészségesek legyünk.

Romániában létezik egy egészségnevelésről szóló országos projekt, melyen több iskola vesz részt. Az általam felmért tanulók korábban már részt vettek ezen a projekten. A projekt alatt megtanulták hogyan kell táplálkozzanak, mi egészséges és mi káros a szervezetre, tanultak a sport fontosságáról, betegségekről, stb.

Mindengyik tanuló válaszában szerepelt az egészséges táplálkozás és a rendszeres sport. Örömmel olvastam a válaszokat, mert mindegyik tanuló tudja, hogy mit kell tegyen annak érdekében, hogy egészségesen táplálkozzon és, hogy egészségesek legyenek, de sajnos nem mindenki tartja ezt be, de már ez is haladás, hogy tudja mit kell tegyen.

Melléklet:

Kérdőív

A Partiumi Keresztény Egyetem harmadéves hallgatója vagyok, az Óvodai és elemi oktatás pedagógiája szakán. Az államvizsga dolgozatomhoz szükséges az alábbi kérdőív kitöltése. A kérdőív név nélküli, a kutatásomat segíti.

Kérlek írj egy x betűt, abba a négyzetbe amelyik igaz rád.

Nemed:

Lány

Fiú

Korod: ………….. év

Hányszor étkezel naponta?

általában csak kétszer étkezem

minden nap legalább háromszor

minden nap négyszer étkezem

ötször vagy ötnél többször étkezem

Jelöld x- el a táblázatban a különböző élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságát.

Szoktál sportolni?

Igen

Nem

Hol szoktál sportolni/ edzeni?

Az iskolában testnevelés órán

Sportegyesületben/ klubban

Közösségi szabad sportpályákon

Nem szoktam sportolni

Mit szoktál sportolni? Írd a vonalra. Ha semmit nem sportolsz, akkor hagyd ki ezt a kérdést.

…………………………………………………………………………………………………………………………..

Hány órát töltesz sportolással egy héten?

……………… órát

Melyik a rád jellemzőbb?

Jobban szeretem nézni a sportot, mint űzni

Jobban szeretek sportolni, mint nézni

Mindkettőt szeretem

Szerinted melyik a fontosabb egészségünk megőrzése érdekében a sport, vagy a helyes táplálkozás?

A sport

Az egészséges táplálkozás

Ugyanolyan fontosak

Mit szoktál hozni általában uzsonnára az iskolába?

Szendvicset

Kiflit

Csokit

Gyümölcsöt

Mást:………………………..

Fejtsd ki néhány mondatban, hogy szerinted mit kell tegyünk annak érdekében, hogy egészségesen táplálkozzunk és, hogy egészségesek legyünk.

…………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………