1Universitatea Babeș -Bolyai Cluj Napoca [625384]

1Universitatea Babeș -Bolyai Cluj Napoca
Facultatea de Psihologie și Științe ale Educației
Catedra de Psihologie Aplicată
Pedagogia Învățămân tului Primar și Preșcolar
Odorheiu Secuiesc
LUCRARE METODICO -ȘTIINȚIFICĂ
PENTRU OBȚINEREA GRADULUI
DIDACTIC
I.
Autor:
Horvát Enikő
2010

2Babeș -Bolyai Tudományegyetem –Kolozsvár
Pszichológiai és Neveléstudományok Kar
Alkalmazott Pszichológia Tanszék
Tanító és óvodapedagógus Szak, Székelyudvarhely
A GYERMEKRAJZOK ÜZENETE A
NEVELŐ TEVÉKENYSÉG SZOLGÁLATÁBAN
I. FOKOZATI MÓDSZERTANI -TUDOMÁNYOS
DOLGOZAT
Szakirányító:
Dr. Barabási Tünde
Szerző:
Horvát Enikő
2010

3Universitatea Babeș -Bolyai Cluj Napoca
Facultatea de Psihologie și Științe ale Educației
Catedra de Psihologie Aplicată
Pedagogia Învățământului Primar și Preșcolar
Extensia Odorheiu Secuiesc
DESENELE PR EȘCOLARILOR ȘI MESAJUL
ACESTORA ÎN SLUJBA EDUCAȚIEI DIN
GRĂDINIȚĂ
LUCRARE METODICO -ȘTIINȚIFICĂ
PENTRU OBȚINEREA GRADULUI DIDACTIC I.
ÎN ÎNVĂȚĂMÂNT
Îndrumător:
Dr. Barab ási Tünde
Autor:
Horvát Enikő
2010

4Tartalom
BEVEZETÉS ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………..6
A KUTATÁS ELMÉLETI MEGALAPOZÁSA ………………………….. ………………………….. …………………. 9
1.A gyermek megismerése ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………..9
1.1.Miért kell ismernünk a gyermeket? ………………………….. ………………………….. ………………. 10
1.2.Az óvodás korú gyermek megismerésének módszerei ………………………….. …………11
2. A gyermekrajzok mondanivalója ………………………….. ………………………….. ………………………….. 17
2.1.A rajz, mint diagnosztikai eszköz a személyiség megismerésének
szolgálatában ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …….17
3. A gyermek fejlődése a rajzolás tükrében ………………………….. ………………………….. ……………..22
3.1.A rajz, mint az önkifejezés eszköze ………………………….. ………………………….. ……………….. 22
3.2.A gyermekrajzok fejlődési állomásai ………………………….. ………………………….. …………23
3.3.A ceruzafogás fejlődése ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……….25
3.4.Firkakorszak ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………… 27
3.4.1.A diffúz firkák ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………… 29
3.4.2.Az automatikusan szerkesztett firkák szakasza ………………………….. ……………… 31
3.4.3.A konstrukciós firkák ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……33
3.5.Intellektuális realizmus, vagy a képzeletszerű rajzolás ………………………….. ………..34
3.5.1.Presematikus szakasz ………………………….. ………………………….. ………………………….. …..35
4. A gyermekrajzokon megjelenő formák ………………………….. ………………………….. ………………. 44
4.1.Az emberábrázolás fejlődése a gyermekrajzokban ………………………….. ……………….. 45
4.2.A fa ábrázolásának fejlődése ………………………….. ………………………….. …………………………. 47
4.3.A ház ábrázolásának fejlődése ………………………….. ………………………….. ……………………… 49
5. A gyermek megismerésének lehetőségei a rajzain keresztül ………………………….. ……….50
5.1.A gyermek megismerése szabadrajzai által ………………………….. ………………………….. ..51
5.2.A projektív rajzok szerepe a gyermek megismerésében ………………………….. ……….56
5.2.1.Ház-, fa-, emberrajz teszt (HTP) ………………………….. ………………………….. ……………..58
5.2.2.Goodenough -féle emberrajz teszt (DAP) ………………………….. ………………………….. 60
5.3.Családrajzok és kapcsolati témák ………………………….. ………………………….. ………………….. 62
5.4.Családrajz történeti típusai ………………………….. ………………………….. ………………………….. ..62
5.4.1.Hulse-féle családrajz (DAF) ………………………….. ………………………….. …………………….. 64
5.4.2.Állatcsaládrajz (AFD) ………………………….. ………………………….. ………………………….. …66

55.4.3.Kinetikus családrajz (KFD) ………………………….. ………………………….. ……………………… 68
5.5.A családrajzok értelmezése ………………………….. ………………………….. ………………………….. ..69
6. KUTATÁS ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………..77
6.1. A kutatási probléma megfogalmazása ………………………….. ………………………….. …………..77
6. 2. A kutatás célja ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………. 78
6.3. A kutatás hipotézisei ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………78
6.4.Vizsgálati személyek ………………………….. ………………………….. ………………………….. …………….79
6.5. Használt módszerek ………………………….. ………………………….. ………………………….. ……………..80
6.6. Az eredmények bemutatása és értelmezése ………………………….. ………………………….. ..83
6.7. A gyermekek intellektuális és ér zelmi impulzusainak vizsgálata …………………… 89
6.8. A rajzok értelmezése, esettanulmányok ………………………….. ………………………….. ……..90
6.8.1. K.A. vizsgálati személy rajzainak elemzése ………………………….. ……………………. 91
6.8.2. F. B. vizsgálati személy rajzainak elemzése ………………………….. …………………….. 98
6.9. Következtetések a hipotézisek mentén ………………………….. ………………………….. ………104
7.A gyermekrajzok felhasználási lehetőségei a nevelési gyakorlatban ………………….. 105
ÖSSZEGZÉS ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………….108
Szakirodalom ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………………………….. ………110

6BEVEZETÉS
„Keresem minden gyermek titkát, és kérdezem:
hogyan segíthetnék abban, hogy ÖNMAGA
lehessen.”
(Janese Korczak )
„A gyermekek világa őszinte. A gyermekek világa tiszta. A gyermekek
világa ártatlan és ösztönös. A gyermekek világa egy külön vilá g…Vajon mit
akarnak közölni velünk ?Mit tudatnak magukról? ”(Jankó Györgyi )
Amikor egy kisgyerek az óvodába lép mindaz mit lát, hall, mi körülveszi
idegen ,néha félelmetes számára, de ha lapot, ceruzát, zsírkrétát teszünk ki az
asztalra leül és rajzolni kezd, firkál ,ahogyan ezt szaknyelven mondanánk. Talán
még nem beszél, nem tudja magát megértetni környezetével, de amit rajzol az már
jelzés az óvodapedagógusnak a gyermek érzelmi és akarati vilá gáról. A
gyermekrajzok jelentéssel való felruh ázása a második életévben indul . A
kisgyermek bonyolult és naponta változó tartalmat lát a firkánál alig részletesebb
ábráján, a felnőtt a valósághoz való hasonlóságot keresi. A kisgyermekek képi
szimbólumainak megfejtése nehéz, hiszen ritkán alkalmaznak „egyezményes
jeleket”, alig használják a kultúra közkeletű jelképeit, bár meglepően nagy
arányban ismerik ezeket. Három -hat éves gyermek bonyolult ábrák létrehozására
képtelen, tehát egyszerű jeleit ruházza fel bonyolult jelképes értelmet hordozó
vonásokkal. Ezek megértéséhez pedig nem vezet királyi út, a „Mi ez itt?” kérdés
nem ad kulcsot. A jelentés ugyanis legtöbbsz ör képlékeny, napról napra, sőt,
óráról órára változó, csak a rajzoló képi nyelvének, szimbolizációs „szokásainak”
részletes megismerésével értelmezhető.
A gyermekrajzokon a gyermekek tudatos és tudattalan érzelmei
mellett akarati élete, szociabi litása, énképe, világhoz való viszonyulása derül ki. A
gyermekrajz üzenet, verbális üzenete maga a téma, non -verbá lis üzenete a
kidolgozás módja, technikája,kompozíciója .Ennek az üzenetnek a megértésére
ebben a kutatásomban a tematikus rajzteszteket sze retném alkalmazni, vagyis egy
megadott téma alapján készítetni rajzokat a gyermekekkel: emberrajz, családrajz,

7állatc saládrajz, ház, fa, állat, ember, projektív rajzok, valamint sza badrajzokat
elemezni , mint a személyiség feltárásának egyik eszközét, melye k, mint lelki
térképek működnek. Ezeket szeretném a személyiség mélyebb rétegeinek a
feltárásának szolgálatába állítani. Ezáltal sok olyan jellemzőt megtudhatok a
vizsgált személyekről, amelyeket ezek a rajzok árulnak el, olyanokat, amiket nem
kérdeztem, a mire nem is gondoltam, amit a vizsgálati személyek nem is tudnak
magukról. Sok esetben ezek a rajzok ablakot nyitnak a személyiség mélyebb
szintjeibe, amely megmutatja a legmélyebb, legbels őbb, legalapvetőbb rétegeket
is, hogy a gyermeki lélek nagyszerű cs odákat, lehetőségeket takar.
A szép, derűs, harmonikus gyermeki alkotások a legtöbb esetben óvodás
korban keletkeznek ,e korszak rajzai az igazi gyermekrajzok, megkülönböztetve a
későbbi merev, aprólékos naturalizmusra törekvő rajzoktól. A tetszés okát ritkán
tudjuk csak tartalmi vagy csak formai jegyekben megfogni. Őszintének,
kifejezőnek, az ismétlődő motívumokat is egys zerűnek, újra megkapónak ,
esztétikusnak érezzük.
A gyermekrajzok elemzésének több célja is lehet. Alapvetően segít a
gyermek fejlettségének megállapításában, mozgáskoordinációjának, térbeli
eligazodásának vizsgálatában. Szerepe lehet a kora gyermekkori dev ianciák –
agresszió, szorongás –okainak feltárásában, a szülőkkel és a kortársakkal való
kapcsola t javításában. A z iskolaérettségi vizsgálatoknál isjelentős segítséget tud
nyújtani. Az iskolaérettségnek meghatározó szerepe van a gyermek további
életében . Az írás és az olvasás elsajátításának és alkalmazásának bonyolult
élettani, pszichológiai és szociális feltételrendszere van. Ezek a tevékenységek
tudatos, szándékosan kialakított készségek, amelyek automatizált és technikai
elemeket is tartalmaznak. Az íráshoz nélkülözhetetlen a látásközpont, a
hallásközpont és a szenzoros beszédközpont összehangolt működése. Különösen
nagy szerepe van a kéz -és csuklócsontok fejlettségének, velősödésének
(myellinizáció), mert ez a feltétele annak, hogy a gyermek az íróes zközt megfelelő
biztonsággal tudja fogni .
A dolgozat elméleti részében A kutatás elméle ti megalapozása című
fejezetben bemutatom az óvodáskorú gyermek rajzfejlődését, milyen
módszerekkel, milyen információkat szerezhet a pedagógus a gyermekről annak

8rajzait viz sgálva, míg a gyakorlati részben a Kutatás fejezetben aszabadrajzok
vizsgálata, valamint pr ojektív rajztesztek elemzése segít olyan információk
birtokába jutni a gyermek testi, lelki, szociális kompetenciáiról ,melyeket
felhasználhatok az oktat ó-nevelő munkám megtervezésében.
Szakdolgozatom célja, hogy bemutassam: milyen sokrétűen használhatók a
gyermekrajzok a pedagógiai munkában. Láthatók olyan fontos elemek általuk,
amelyek re esetleg a beszélgetések vagy az év elején és végén alkalm azott tesztek
során nem derült fény. Rajzsorozatok segítségével nyomon követhető a
gyermekek fejlődési folyamata.
Közismert az emberábrázolások és családrajzok diagnosztikus értéke.
Alkalmazásukkal feltárható, hogy az óvodás gyermek hogyan alakí tja
kapcsolatait, milyen viszonya a családtagjaival, társaival.
El akartam érni ezzel a dolgozattal, hogy rámutassak: ezen kívül is milyen
fontos támpontot jele ntenek nekem, óvodapedagógusnak a gyermekrajzok.
Lényegesnek tartom leírni azt a folyamatot, amelynek során a gyerekek által
létrehozott képek segítenek a pontos anamnézis megalkotásában, az óvodai
munkám megtervezésében.
Végül pedig: Remélem, érezhető ezen a munkán az a lelkes öröm, amivel a
gyerekrajzok felé közelítek. Empátiával, érző –értő módon fordulok feléjük. Erre
bíztatok m inden kollégát. Ha a kolleganőim közül, akik ezt a dolgozatot olvassák,
minél többen figyelmet fordítanak a rábízott gyerekek rajzaira, gyönyörködve,
kíváncsian, szívvel és ésszel elemezve azokat, akkor ez a dolgozat elérte célját.

9A KUTATÁS ELMÉLETI MEGALAPOZÁSA
1. A gyermek m egismerése
A kisg yermek életében az óvodáskor az az időszak amikor személyisége
leginkább alakíthat ó,amikor mindazt mit lát a felnőttektől, mi körülveszi,
követendő példának tekinti. Játékában úgy eszik mint apu, úgy tölti a teát akár
anyu és úgy karolja lábát akár az óvó néni.
Ezért hihetetlenül nagy a felelő ssége a gyermekekkel kapcsolatba kerülő
felnőtteknek, hangsúlyozottan az óvónőnek, hogy minden tevékenységével a
gyermekek harmonikus testi -lelki fejlődését szolgálja, hogy a nag y célt: „ a
gyermek eligazodni, boldogulni tudjon a világban” elérjék. Ez az eligazodás
azonban óvodás korban még nem megy magától, segíteni kell a gyermeket, hogy
felfedezze képességeit, képessé váljon különböző közösségekbe beilleszkedni,
érzelmeit, konfliktusait kezelni tudja, a kudarcokat elviselje é s felfedezze azt a
saját utat, ami számára a kiegyensúlyozottságot ,boldogságot jelenti a
kapcsolataiban, későbbi életében .
Az óvodapedagógus elsődleges feladata biztosítani a gyermek fejlődéséhez
az érzelmi biztonságot, oly módon szervezze az óvodai környezetet ,hogy a
hatásrendszerével elősegítse minden gyermek számára az optimális
körülményeket a folyamatos fejlődéshez. Figyelembe kell vennie a gyermekek
egyéni fejlődési ütemét, képességét, teh etségét, szociokulturális hátterét, segítse
tehetsége kibontakozásában, valamint hátrányos helyzetéből való
felzárkóztatásában. Ahhoz, hogy a fenti követelményeknek az óvodapedagógus
eleget tudjon tenni először a gyermek és annak környezetét, szociális hát terét kell
minél teljesebben megismerje, majd fejlődésének nyomon követése és fejlődési
ütemének rögzítése szükséges.

101.1 Miért kell ismernünk a gyermeket?
„Minél jobban ismerjük a gyermeket, annál jobban megértjük,
minél jobban értjük, annál inkább szeretjük, annál jobban
elfogadjuk, s így annál hatékonyabban tudjuk majd nevelni .”
(Nagy László )
Minden gyermek más és más ,nincs két egyforma gyermek, mindenik egy
különálló egyéniség, más-más képességekkel, fizikai adottságokkal, így egy
óvodai csoporton belül különböző fejlettségi szinten álló gyermekekkel
találkozunk , akik bár egyforma életkorúak, de kül önböző akarati, értelmi és
érzelmi kompetenciákkal rendelkeznek. Az egyéni különbségek ellenére a
gyermekek keresztülmennek ugyanazon a természetes, minőségileg különböző
fejlődési szakaszokon. Tudjuk, hogy vannak közös elemek az egyének
fejlődésében, de a z óvónő tevékenysége során az életkori sajátosságok
abszolutizálása helyett arra a lényeges kérdésre kell figyeljen, hogy milyen módon
tudja befolyásolni, segíteni a gyermekek fejlődését saját aktivitásukon keresztül
(Falus, 2003 ).
Agyermekek megismeré se, megértése, nevelőmunkánk elen gedhetetlenül
fontos mozzanata. Megismerésünk célja :tetteik megértése, hiszen
nevelőmunkánk konkrét céljait és feladatait, valamint a velük való bánásmód
kérdésére a helyes választ, csak ennek birtokában lelhetjük me g.
Minden gyermek „más”, minden gyermek saját kompetenciákkal
rendelkezik, ezért min den gyermek fejlődését elsősorban saját magához kell
igazítani ,ily módon figyelv e arra, hogy miben, mikor, mennyire , és mitől
fejlődött a gyermek ( vagy éppen nem). A gye rmeknevelés nem valósítható meg a
személyiség feltárása nélkül. A hatékony, eredményes nevelés legalapvetőbb
feltétele a gyermek megis merése. A megismerés, vagyis a reális helyzetkép a
szükséges prevenció megtervezése, az eredményes fejlesztés alapja ( Barabási,
2007, 91 ).Az egyéni jellegzetességek alapján válik lehetővé, hogy a gyermek
szükségleteihez igazodjon a fejlesztő tevékenység, és hogy gondoskodni lehessen
a gyermek számára a megfelelő fejlődési perspektíváról.
Ha a pedagógus ismeri a gyermeket, akkor a fejlesztés folyamatát a
gyermek fejlődésére építi és megfelelően és időben tud reagálni a
személyiség ében bekövetkezett változásokra .

111.2 Az óvodás korú gyermek megismerésének módszerei
A fejlődést magát belső és külső tényező k egy üttes hatásaként
értelmezzü k.
A gyermekek fejlődési üteme közö tt természetes eltérések vannak . Az előnyös,
illetve hátrányos helyzet gyorsíthatja, illetve lassíthatja a fejlődés ütemét.
Alapfeladatomnak tekintem a gyermekek közötti különbségek megismerését és
tiszteletben tartását, ugyanakkor tudatos nevelő munká val esélyegyenlőségük
növelését is.
A gyermekek fejlődése spontán érésük és a tudatos nevelőmunka
eredménye.
A gyermekek fejlődésének nyomon követésénél a következő alape lvek
betartására törekszem :
1. A gyermekek megfigyelése mindig nyugodt, szeretetteljes légkörben történjen.
2. A gyermek személyiségét mindenkor tartsam tiszteletben.
3. A gyermek fejlődését elsősorb an önmagához viszonyítva ítéljem meg.
4. A fejlődés megít élése tekintetében a tolerancia és kivárás el vét alkalmazzam .
5. A fejlődést mutató tap asztalatokat írásban is rögzítsem.
Nevelési programunk jellegéből fakadóan, a gyermekekkel való
kapcsolatunk szoros és folyamatos. A mindennapi együttélés és munkálkodás
során természetes módon kínálkozik fejlődésük megfigyeléses módon történő
követése. Legfőbb munkamódszerem a türelmes, kiváró megfigyelés. . A
célirányos és tudatos érzékelést, észlelést nevezzük megfigyelésnek .. A módszer
egyszerűsége abban rejlik, hogy a na p bármely szakában lefolytatható, nem
eszközigényes és bármikor megismételhető. A megfigyelés a gyermek
természetes k örnyezetében zajlik, ily módon valós adatokat szerezhetünk, konkrét
információkhoz juthatunk. Idegen, ismeretlen helyen a gyermekek tö bbsége
lebénul, egyáltalán nem a rá jellemző viselkedést produkálja. Ezért jó, ha a
gyereket a megszokott környezetben figyeljük meg, az ismerős tárgyak,
személyek, társak, biztonságérzetet adnak, a szerepében önmagát adja.
Alapvető követelményei e módszer nek a következők: a pedagógus
megfelelő időt biztosítson minden megfigyelt gyermekre, teremtsen maga körül
zavartalan légkört, a megfigyelt gyer meknek is biztosítson nyugodt

12tevékenységet, próbálja a megfigyelt szituáció befolyásolása nélkül megfigyelni a
tevékenységeket.
A megfigyelés előre eltervezett terv alapján történjen. A megfigyelés
mindig tervszerű és folyamatos kell legyen, hogy arra is fény derülhessen, mely
szituáció hozza felszínre az egyes jegyeket, milyen időközönként ismétlődnek, kik
azok a személyek, akik kiváltják a gyermekben a nemkívánatos viselkedést,
mennyi ideig tart, mivel állítható le.
A gyermekekre irányuló megfigyeléseim soha nem öncélúak, mindig előre
meghatározott szempont szerint figyelem meg. A megfigyelés sohasem lehet
általános! Olyan sincs, hogy csak úgy figyeljük a gyereket. Olyan megfigyelési
témát kell választani, ami jellemző a gyermekre, vagy éppen olyat, amit ritkán
szokott csinálni a gyermek. A megfigyelési módszer nagyfokú önismeretet
feltételez a pedagógus részéről , ismernie kell önmagát, saját reakcióit is, hogy a
számára érzékeny területeken gondolja át a véleményalkotását (saját erkölcsi
elvei, az előítéletek, a személyes múltja befolyásoló hatással bír). A kellő
önismeret segíti az empátiát, segíti a gyermek ala posabb megismerését. Kellő
szakmai felkészültséggel rendelkező pedagógus különbséget tud tenni a
viselkedés leírása és annak megindokolása között, kevés információt nem
egészítheti ki személyes következtetéssel, egy -két tünet alapján nem vonhatók le
következtetések, fel kell tárni egy -egy viselkedési forma mögött meghúzódó
összetett okokat.
A megfigyelés az óvodapedagógus mindennapi munkájának részét kell
képezze, azzal a fontos feltétellel hogy a gyermek játékába, munkájába a
megfigyelés során nem av atkozik be.
A gyermek a legőszintébben önmagát játékában mutatja meg. Az
óvodáskorú gyermek alapvető tevékenysége a játék, ezért célszerű alkalmanként
30-60perces tudatos megfigyeléseket végezni és ajelzéseket az rögzíteni. Az
irányított, szándékos megf igyelés során nagyon fontos jelzéseket kaphatunk a
gyermek fejlődésének üteméről és irányáról, jellemvonásainak alakulásáról, a
környezetére való reagálásról, problémaérzékenység éről, szociális érettségről .
A játék folyamán megfigyelhetjük menny időt fordí t egy -egy
tevékenységre (mennyire érdeklődő, kitartó, koncentráló), a választott
tevékenység témáját, tartalmát, intenzitását, a tevékenységben megjelenő

13élményeket, a szerepek választását, a szerepbeli magatartást, a szerepléshez
tartozó tevékenységet, az együttműködését a társakkal, a függőség -kölcsönös
függőség -autonómia érvényesítésének arányait, a gesztusokat, a kommunikációt,
az érzelmek megnyilvánulásait, az ötletességet, kreativitást, az eredetiséget, a
rokonszenvi kapcsolatokat, a gyermek csop ortbeli státuszát, a felnőttekhez való
viszonyát, az érdeklődési körét, egyéni értékeit, szükségleteit, a tevékenységekben
tetten érhető egyéb képességszintet (a mozgás, a szem -kéz koordináció, az
érzékszervek működése, a családból hozott szokások, tájéko zottság mértéke, a
közvetett és közvetlen élmények köre).
A szerepjátékok során megfigyelhető, hogy a gyermek milyen viszonyban
van családtagjaival, reális képet kaphatunk a családon belüli helyzetéről, életéről.
A gyermek játékából megismerjük környezetét, a körülöttük élők magatartását,
viselkedését, a gyermekhez fűződő kapcsolatukat.
A szabályjátékok nagyszerű lehetőségeket biztosítanak a gyermekek teljes
személyiségének megismerésére és az egyénre irányuló fejlesztésre.
Az óvodá skorú gyermek mikor óvodába lépérzelmileg szorosan kötődik a
felnőttekhez, majd fokozatosan barátságokat köt vele egykorú gyerekekkel. Az
óvodapedagógus fontos feladata megfigyelni a gyermek társas kapcsolatait, erre
kitűnő lehetőséget biztosítanak a körj átékok, a közös tevékenységek. Ilyenkor
megfigyelhető egy -egy gyerek csoportban betöltött „státusz a”, tennie kell azért,
hogy ne legyenek a csoportban perifériára szorult, magányos gyermek ,mert sok
esetben ez lehet a kiváltó oka az agresszív magatartásnak , durvaságnak,
ellenállásnak.
A megfigyeléshez szorosan kötődő módszer a beszélgetés ,mely eszköz is
egyben , a gyermekek megértésének, elfogadásának, az óvodapedagógus
empátiájának legfontosabb kifejező eszköze. A kontaktusteremtés alapvető
feltétele, a má sik „belső énjének” megismerésére szolgál.
Napjaink egyoldalú kommunikáció egyeduralmát jelentő elgépiesedett
világában a gyermekek egyre jobban igénylik az odafordulást, a rájuk figyelést
kifejező beszélgetések révén. Egyre több a magányos, lelkileg sérül t gyermekek
száma, a beszélgetések nagyszerű lehetőséget nyújtanak a nyomasztó, negatív

14érzelmek meg beszélésére, „lecsapolására”. A „kibeszélés” a „kimondás”
ösztönzése segítheti az alig ismert, nehezen nevelhetővé váló gyermekek
megismerését. A beszélgeté s nem „didaktikai” célzatú intellektuális
ismeretfeldolgozást jelent, hanem a Rogers -i„lélek mélyére” való eljutást
eredményezi, amelyhez nem szükséges mélylélektani elemzés, csupán megfelelő,
elsajátítható attitűd, empátia. Ha a pedagógusnak sikerül megérteni a gyermeket,
kialakulhat kettejük között az a szimpátia mely erőt ad ahhoz, hogy a gyermek
negatív érzelmeit áthangolja.
A beszélgetés lehet élmények felidézése, valamilyen tevékenység kísérője,
kibeszélgetés eszköze, célirányosan kezdeményezett módszer, a gyermeki
gondolkodás, a kreativitás, a szükségleteinek, vágyainak, tapasztalatainak kifejező
eszköze. A pedagógus szerepe a gyermek a ktivizálása, meghallgatása, nem a
„kérdezz -felelek” szituáció fenntartása. Fontos szempontja e módszernek , hogy a
gyermek szókincséről kell kiindulni, ahhoz hogy a gyermek megértse
gondolatainkat, kívánságunkat, kérdéseinket amelyeket hozzá intézünk.
Kérdéseink ne legyenek sugalmazó jellegűek mert azokkal nagymértékben
befolyásolhatjuk a válaszokat.
Fontos a nyugo dt, bizalommal teli, meleg, szeretetteljes légkör, ahol a
gyermek őszintén megnyílik a felnőttnek, ahol szívesen elmondja, mi
foglalkoztatja, bántja, kivel van problémája, mert tudja, számíthat segítségére. A
beszélgetést úgy kell szervezni, hogy ne sürge sse semmi a gyereket, legyen rá
elég idő, ismerős környezet vegye körül, csak rá figyeljen a pedagógus, ne
zavarják minduntalan kettőjüket.
A pedagógus előre meg kell határozza milyen kérdéseket fog feltenni, de
ha a gyermek válaszai vagy a téma úgy kíván ja rendelkeznie kell kellő
rugalmassággal, hogy váltani tudjon másik témára . A kérdéseket az
elmondottakkal kapcsolatosan a gyerekhez kell intézni, hogy érezze fontos,
figyelünk rá. Mivel az óvodáskorú gyermek érzelmi beállítottságú, ha a
pedagógus és a gy erek érzelmileg megtalálják egymást, akkor könnyebben, szinte
spontánul kinyílik mélyebb érzelmi húrokat érintő párbeszédben (akár ő kezdi
mesélni, pl. Tudod óvó néni, hogy….) Ha viszont ez a kötődés nincsen meg,
akkor a pedagógusnak kell saját viselkedésé t tudatosan irányítva olyan módon

15közeledni a gyerekhez, hogy az meglássa, érezze benne az érdeklődő partnert, aki
segítségére siethet a szorongatott szituációban .
A gyermekek megismerésének egy másik igen fontos lehetősége a
gyermekek munkáinak a vizsgála ta,elemzése .„A rajzolás -teremtés … A
gyerek, amikor rajzol újjáteremti a világot. Rajzolni jó, de a kisgyerek számára
fantasztikus élmény lehet.”( Popper ,2000).
A gyermekek számára a raj zolás egyik önkifejezési eszköz, hiszen a
gyermek itt is belső motívumait mutatja, o lyan fontos személyiségjegyek
alakulásáról kaphatunk ezen megfigyeléseink során információt, mint pl.:
eredetiség, egyediség ,kreativitás.
Az indulatok, érzelmek szóbeli kifejezése bizonyos fokú introspekciós és
absztrakciós képességek et feltételez, melyekkel az óvodáskorú gyermek még
kismértékben rendelkezik. A játéktevékenységek során a cselekvésben,
dramatizálásban kife jezésre jutnak közvetlen módon az érzelmek, nincs szükség a
szóbeli közlés bonyolult áttéteire. A rajzolást a játék egyik alfajának tekintjük,
amely a gyerekben zajló belső folyamatokat tárja elénk.
„A rajzban másfajta kiélési módok dominálnak, mint a játéktevékenység
során, defeltétlen előnye, hogy nincs szükség hozzá magas szintű absztrakcióra
és a kifejezni kívánt pszichés tartalmat nem kell analizáló tevékenységnek úgy
alávetni, hogy közben azt a gyermek egészben is tudja tartani. ”(Feuer ,2000 ,9 old )
A gyermeki ábrázoló tevékenység az önkifejezés egyik spontán eszköze és
lehetősége. Az ábrázoló tevékenységnek nagyon fontos szerepe van az agy, a
szem és a kézmozgások fejlődésében. A gondolkodási funkciók kibontakozásával
és differenciálódásával szoros összefüggésbe van a kéz finommotorik ájának
fejlettségi szintje.
Mivel minden rajz egyedi, ezért magán hordozza a rajzoló legjellemzőbb
személyiségjegyeit. A szabadon rajzolt gyerekrajzok nagy érzelmi töltettel
rendelkeznek, kifejezésre jut bennük a képzeletalkotásnak, a világról való
ismeret ek feldolgozásának a fejlődése.

16Az emberrajzokban a gyermek aktuális fejlettségi szintjét követhetjük
nyomon, megfigyelhető, hogy a gyermek rendelkezik -e megfelelő testsémával,
helyesen érzékeli -e a testrészek arányát, kellő jelentőséget tulajdonít -e az
érzékszervek meglétén ek, megismerhetjük azt a kognití v képet amelyet magáról,
vagy társairól alakított ki a gyermek magában. Megfigyelhető mennyire biztos a
gyerek ceruzafogása, koordinációja, mennyi ideig bírja az „írásterhelést ”. Az
emberalak nagysága, a végtagok, a szemek állapota, a vonalak minősége utalhat a
gyermek érzelmi állapotára. Közismert az RQ, a rajz kvóciens számítása, ami
arratesz kísérletet, hogy a gyerek intellektuális képességeiről tájékoztasson .
A családon belüli kapcsolatok értelmezéséhez alkalmazott rajzos
projektív technika a családrajz. A családot le lehet rajzoltatni úgy, hogy
emberalakok a tagjai, de úgy is, hogy elvarázsoljuk a személyeket állatokká.
A családtagok helyzete, nagysága, egymás tól való távolsága, taglejtése,
tekintete és az alkalmazott színek, vonalak alapján bizonyos következtetések
vonhatók le a gyereknek a családon belüli helyzetével kapcsolatban. Fontos
tudni, hogy e gyszeri rajzból sohasem szabad messzemenő következtetéseket
levonni. Mivel az óvodások érzelmei pillanatonként változnak és van, hogy pont
az jelenik meg az ábrázolásban (megharagudott a testvérére, összeveszett reggel a
mamával). A hangulatok, élmények mind befolyásolhatják, hogy a gyerek kit,
hova, milyennek raj zol. Ezért szükséges több családrajzot készítetni a
gyermekkel, így próbálva kiszűrni az esetlegességeket .
Agyermekrajzok megfigyelésénél, elemzésénél szem előtt kell
tartanunk azt az alapszabály, hogy „Egy rajz nem rajz” (Vass 2006 ),minél
több, különböző rajz ot figyelünk meg, annál biztosabb és sokrétűbb
vélemény alkothatunk a rajzolóról , figyelembe véve a rajz keletkezési
körülményeit is.
Bármilyen módszert választunk a gyermekek alapos megfigyeléséhez
be kell tartanunk azt az alaps zabályt, hogy ne a mi esetleg felszínes
elképzelésünk beigazolódását keressük a gyermek viselkedésében,
munkáiban, hanem akarjuk őt megismerni. Egy-egy korosztály általános
fejlettségéről a fejlődésbeli szóródásokról is képet kaphatunk, ha olyan eljárásokat
alkalmazunk, amely minden gyermeket érint, és amely általános tendenciákat

17jelezhet. Alkalmanként erre az elemzésre is szükség lehet. (pl.az iskolaköteles
gyermekek esetében)
2. A gyermekrajzok mondanivalója
A rajzolás, a festés és építés menete rendkívül összetett, mivel a gyermek
környezetének különböző elemeit ötvözi teljes, önálló jelentéssé. Az elemek
kiválasztásának, értelmezésének és újraalkotásának folyamatában a gyermek nemcsak
egy képet nyújt nekünk, ha nem önm agának egy darabját adja. A gyermekrajzok
segítségével teljesebb képet kapunk a gyermek belső világáról, így személyiségfejlődését
segíthetjük. A rajzolás az óvodáskorú gyermeknek érzelmi biztonságot nyújtó
kommunikációs forma.
A gyermeki alkotások ablakot nyitnak a gyermek életére, problémáira,
esetleges traumatikus élményeire, de talán mi fontosabb, hogy másféle, őszinte
közlési nyelvet ad a gyermeknek magáról , a rajz egy másfajta kommunikáció a
beszéd mellett.
A gyermek rajzok egyedi, személyes nar ratívumok, amelyek nemcsak a
személyiséget, hanem a személyes megfigyeléseket, értékeket, ítéleteket és mások
észlelését is tükrözik, valamint a gyermek kapcsolatát a családdal, óvodai
közösséggel és társadalommal. A kapcsolati vonások új ablakot nyitnak a
gyermek megértéséhez, valamint a rajzokat kísérő kommentárok jelentős
információt hordoznak arról, hogy miként látják a gyermekek a körülöttük lévő
jelentős személyeket.
2.1.A rajz, mint diagnosztikai eszköz a személyiség megismerésé nek
szolgá latában
A gyermekrajzokat értelmezhetjük mint egy projekciós folyamat képi
megnyilvánulását .Az ábrázolásokon sok esetben megjelennek nem tudatos
elemek, esetleges vágyak, fantáziák, aktuális érzelmi, indulati, hangulati
állapotok. Ezek v erbális megfogalmazására a gyermekek gyakran nem képesek. A

18rajzolás hatékony eszköz a gyermek megismerésére, mert lehetővé teszi az
önkifejezés nyelven túli formáját is.
A gyermekrajzok tanulmányozása alig több mint egy évszázados múltra
tekint vissza, tö bbféle szempontból közelítve meg a gyermeki ábrázoló
tevékenységet.
Az általános lélektan a megfigyelőképesség, a figyelem, a felismerés, a
felidézés, a szín -, forma -és térlátás szempontjait figyelembe véve tanulmányozza
a rajztevékenység irodalmát.
A gye rmeklélektant tanulmányozva a gyermeki világkép és a gyermekek
speciális szemléleti mód jával ismerkedhetünk meg.
A fejlődéslélektan az ontogenetikus fejlődés perspektív ájába állítva az első
vonalhúzások megjelenésétől 15 éves korig követi a rajzfejlődést.
A fejlődéslélektani szakaszok felállításával, kidolgozásával Cook
Ebenezer11885 -ben próbálkozott, megállapítva, hogy a gyerekek grafikus
megnyilatkozásainak figyelemmel kísérése alkalmas lehet a gyermeklélektani
sajátosságok megismerésére.
Corrado Ricci21887 -ben olasz gyermekek rajzaival foglalkozó
megfigyeléseit publikálta -eza legrégebbi ismert gyermekrajz -gyűjtemény.
Goodenough (1926) -felismerve a gyermekrajzok azt az el őnyét , hogy
kevésbé függnek tanult készségektől, mint a számolási, vagy íráskészséget mérő
tesztek, meghatározta azok életkori normáit -megalkotta a ma is használt
emberrajz -tesztet (DAM), mely azon feltevésen alapul, hogy a rajzolt produktum
meghatározott vonásai korrelálnak a gyermek mentális életkorával, így a teszt
alkalmas az intelligencia mérésére. Goodenought megfigyel te, hogy a DAM -teszt
az intelligencia mellett személyes vonásokat is feltár. Ezt a feltételezést később
1Cooke, E. (1885) Art teaching and child nature . London: London Journal of Education1,
idézi:FEUER, (2000)
2 Ricci,C.(1887) The art of children . Bologna, Italy, idézi:Malchiodi,C.A.(2003) A
gyermekrajzok megértése

19Buck is igazolta. Így olyan szempontból figyelték a gyermekrajzokat, mint a z
érzelmi állapot, afejlődés és személyiségjegyek hordozói.
1940 -es évek tájékán jelenik meg a „projektív -rajz” fogalma, ebből
kiindulva születnek meg a projektív rajztesztek, melyek alapvető feltevése, hogy a
gyermek rajza tükrözi az alkotó személyiségét, percepcióját, at titűdjét, az
önkifejezés olyan alternatíváját nyújtja, mely szavakban nem kifejezhető
információt hordozhat.
Egyik legismertebb projektív rajzteszt Buck ház -fa-ember3(HTP) tesztje,
mely egyaránt hív elő tudatos és tudattalan asszociációkat. A HTP -teszt
értékelésekor figyelembe veszik az arányokat, a hiányzó részleteket, a
perspektívát és a színek használatát és kérdőív segíti az értékelést.
Machover projektív emberrajz -tesztjének4legfontosabb értékelési
szempontja a rajzok tartalma és az elemek elhelyezke dése, sajátos jelentést
tulajdonítva az emberi figura részeinek és más rajzi részleteknek .
Koppitz gyermekrajz -kutatása az intelligencia mérésére szolgáló
eszközként vált elfogadottá, külön skálát szerkeszt a fejlődési szint
megállapítására, olyan „fejlődé si részletek” listát állít össze melyek
kisgyermeknél ritkán fordulnak elő de az életkor előre haladtával szaporodnak. A
gyermekrajzokon olyan jegyeket keres, melyek érzelmi problémák jelzései
lehetnek.
A gyermekrajzokkal kapcsolatos alternatív elméletek e gyik kimagasló
alakja Arnheim, kinek jelentős szerepe volt abban, hogy megerősödött a gyermeki
alkotáso k művészi alapú szemlélete, mely kiemeli mind az esztétikum, mind a
megismerés fontosságát.
Donald Winnicott kidolgozta a „firka -játéknak” elnevezett technikát,
melyben a gyermek és a felnőtt közös rajzoláson keresztül egy firkarajzot kreál, a
gyermek a felnőtt firkáját kell értelmes figurává alakítsa,(majd fordítva), a
technika lényege, hogy a rajz katalizátor a lehet a gyermek és felnőtt közötti
3Buck,J (1948) : The House -Tree-Person technique , Los Angeles:Western Psychol Services,
idézi Vass,(2006,2007)
4Machover,K(1949): Personality projection int he drawing of the human figure , Springfield
IL:Charlres C Thomas, idézi Vass,(2007)

20kommunikációnak ,segít a gyermeknek a személyes metaforák képi
kidolgozásában.
A gyermekrajzok megfejtésére, értelmezésére kidolgozott és alkalmazott
eljárások és módszerek sokasága szinte áttekinthetetlen. Felhasználha tók tehát az
intelligencia, érzelmi zavarok, pszichopatológiai jelenségek, az érdeklődés,
testséma zavarok, karakteranomáliák feltárására.
Karda Csaba (1993) a gyermekrajzok felhasználhatóságát a következőképpen írja
le:
1.Elemtartalma szerint következtethet ünk a gyermek intellektuális
fejlettségi szintjére ;
2.Minőségi különbségekből következtethetünk a gyermek érzelmi
állapotára ;
3.Végigkísérhetjük a gyermek lelki állapotát ;
4.Bizonyos betegségek fázisaira következtethetünk.
Karda ezzel a csoportosítással átveze t a témarajzok elemzésétől a
dinamikus rajzvizsgálathoz.
A dinamikus rajzvizsgálat kidolgozása a névadástól a részletek
kidol gozásán át Hárdi István munkája (2002). A módszer lényege, hogy
rajzsorozatok longitudinális összehasonlításán, klinik ai és grafikus változások
párhuzamos követésén alapul.
Vass (2006 ) a legfontosabbnak a rajzpróbák valamennyi alapelve közül az
idiografikus -nomotetikus értelmezés kettősségét tartja (egy bizonyos ok többféle
rajzi ismérvet is létrehozhat, ugyanazt a rajzi jelenséget különböző személyeknél
különbözőképpen is lehet elemezni). A rajzok értelmezése több szinten történik: a
tartalom mellett természetesen figyelembe kell vennünk a grafikus kidolgozás
milyenségét, ma már s zámítógépes programot ( Vass 2006 ) is használhatunk
ehhez. Vass Zoltán tanulmányában bemutatja a számítógép használatának
kiterjesztését a statisztikai adatelemzésen túl a grafiku s elemzés területére. ( Vass
2006 )
Fontos a nyugodt, megfelelő ,bizalmas légkör megteremtése ahhoz, hogy
a rajzokat mint diagnosztikus eszközöket felhasználhassuk.

21A rajzoló alkotásaiban könnyebben tetten érhetőek az ellenállások, mivel a
motoros szint nehezebben kontrolálható, mint a ve rbális, így következtetni lehet a
gyermekben zajló emocionális folyamatokra.
Grafikus rajzokbó l kiolvasható a gyermek önmagával és környezetével
kialakított kapcsolata.
Harsány István szerint a családrajz, mint projekciós lehetőség fontos, nem
tudatos psz ichés tartalmak feltárására készteti a rajzolót. Már a rajzolás
megtagadását is igen komolyan értékeli: szerinte ez biztos jele a pszichés
problémának. A tematikus család valamint az elvarázsolt családrajzokból is
kiderülhetnek rejtett hierarchikus viszony ok, következtetni lehet a rokon -és
ellenszenvekre, a tagok egymás közötti kapcsolatára.
Gerő Zsuzsa (2003) pszichoanalitikus nézőpontból, terápiás szempontokat
szem előtt tartva kereste az utat a gyermekrajzokhoz, arra keresve a választ, hogy
a rajzok esz tétikuma, valamint a valamilyen más módon kifejezett emocionalitás
milyen összefüggésben van egymással. A rajzolást elaborációs értelmezésben
ugyanúgy produktív cselekvési formának tekinti, mint a játékot.
A rajzok elemzése nem személytelen rutinművelet, hanem megköveteli az
alkotás átfogó szemléletét, az alkotó folyamat, kellékek és a kifejezés időbeli
változásait éppen annyira figyelembe kell vennünk, mint amilyen fontos
megérteni a rajzok lélektani oldalát.
Fontos emlékeznünk arra, hogy a sokf éle nézőpont és elméleti keret mellett
a leglényegesebb, hogy a gyerekek vizuális kommunikációját teljes
gazdagságában, egyediségében és spontaneitásában értsük meg. A gyerekek és
alkotásaik is egyéniek, és értékelésükben fejlődési, érzelmi, szociális és k ulturális
tapasztalatokat egyaránt, szélesebb kontextusban, figyelembe kell vennünk.

223. A gyermek fejlődése a rajzolás tükrében
„A kisgyerme k soha nem rajzol fölöslegesen, fölöslegeset, „csak úgy” , oka kell
legyen a firkáján a formának és a színnek is .(…) Valahány gyermek
mindannyiszor „lelke térképét” rajzolja le.(…) A gyermek nem titkolódzik, rajza
nem titkosírás, a dolgok elmondásának eszköze csupán ,hiszen még nyiladozó
értelme alkalmatlan arra, hogy szóvá tegye, mondatokba formálja, ami lelkébe
fészkel, ami öröme, biztonsága…”
( Molnár V. József)
3.1 A rajz, mint az önkifejezés eszköze
A gyermekrajzok az önkifejezés o lyan eszközei, amelyek a maguk
egyszerű, legtisztább, legspontánabb és legtermészetesebb formájukban mutatják
meg azokat a személyiségtulajdonságokat, amelyek a gyermeket jellemzik.
Amíg a verbalitás hiányos, amíg a viselkedésével még nem tudja a
gyermek árnyaltan kifejezni érzelmeit, indulatait, gondolatait, addig rajzai
árnyaltan, közvetlen módon fejezik ki belső világát. A gyermekek szívesen és
sokat rajzolnak. Első rajzaikat a funkcióöröm motiválja, maga a rajzolás jelenti az
örömöt. Két és fél éves gyermek rajzai még csak kusza vonalak, de már tükrözik a
lendületet, amivel nekilát a gyerek a rajzolásnak.
Óvodáskorban már jelentést kapnak a rajzok, bár a jelentésadás önkényes,
nem a rajz tartalmi jegyén alapul. A kisgyermekkori gazdag fantáziavilág
tükörképei az óvodások rajzai, ekkor rajzolnak a gyermekek a legtöbbet, ez az az
életkor, amikor a kreativitás szabadon érvényesül. A gyermekrajzok sajátos
varázsát éppen nem a kidolgozottságuk adja, ha nem az, hogy egy -két esetlen
alakzatba is hatalmas érzelmi energiákat sűrítenek, láthatóvá teszik a láthatatlant.
Mindazt a szorongást, boldogságot, félelmet, örömöt, emberek közti viszonyt
amely bonyolultságában verbálisan nehezen kifejezhető a kisgyerekn ek, kirajzolja
magából.
Mivel a belső szemlélet vezeti őket, ezért a gyermekek természetesen
kivetítik érzéseiket a rajzokba, csakúgy mint egyéb (szerep)játékaikba. A

23világképükben meglévő mágikus elemek miatt minden egymás mellé kerülhet, az
élmények és a hátterükben álló érzelmi feszültségek sűrítve jelennek meg -éppen
ez ragadja meg a felnőtteket és hat sokszor művészi alkotáshoz hasonlóan.
3.2A gyermekrajzok fejlődési állomásai
Az, hogy a gyermekek többsége a művészi kifejezés egy előre látható,
megjósolható folyamatán megy keresztül, alapvető fontosságú a gyermekrajzok
megértése szempontjából. Ahhoz, hogy foglalkozni tudjunk a gyermekekkel,
elengedhetetlenül szükséges, hogy ismerjük művészi fejlődés ük szakaszait,
életkori sajátosságait.
A 19. -20. század első kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a gyermekek a
művészi fejlődés folyamán három nagy szakaszon mennek keresztül.
1.Firka szakasz : rendszertelenül húzott vonalkák és később egymást m etsző
firkák, körkörös alakzatok.
2.Sematikus szakasz: a gyermek emberalakokat, tárgyakat és környezetet
ábrázoló sémákat dolgoz ki.
3.Naturalisztikus szakasz : a rajzon már realisztikusabb, valósághű részletek
szerepelnek.
Ez a korai elmé let alkalmazhatónak és általánosíthatónak bizonyult és
alapul szolgált a további kutatásokhoz. Nagy L (1905), Kerschensteiner
D.G.(1905), Rouma (1908), Luquet(1913), Burt(1921), Piaget(1937)
Lowenfeld(1947), Kienzle(1951) éssokan mások megfigyelték a gyer meki
művészet szakaszosságát és sorra bontakoztak ki a gyermekek művészi
fejlődésének elméletei. Ma is sok terapeuta és nevelő alkalmazza pl. a Lowenfeld –
féle (lásd.1 számú melléklet) szakaszolást a gyermekek művészi fejlettségének
mérésére, szerinte a gyermekek művészi fejlődése analóg a gondolkodás és a
kognitív képességek szerveződésével. Ebben az értelemben az alkotás a gyermek
alakuló képességeinek szintjelzője (motoros készségek, percepció, nyelv,
szimbólumalkotás, szenzoros tudatosság és térbeli tájékozódás).
Ő bővítette a Burt -féle szakaszolást, hat szakaszt különböztetett meg:

241.Firkálás (2-4 éves korig),
2. Presematikus ábrázolás (4-7 éves korig, korai szimbólumok használata, főleg
emberi figurák kezdetleges formái),
3.Sematikus szakasz (7-9éves korig, szimbólumok fejlődése, alapvonal
megjelenése),
4.Bontakozó realizmus ( 9-11 éves korig, térkihasználás megnövekedése,
természetes színhasználat)
5.Pszeudorealizmus (11-13 éves korig, a környezet kritikai szemlélete, részletek,
növekvő rigiditás )
6.Döntések szakasza (serdülőkor) kidolgozottabb, részletesebb alkotások, sok
gyerek, megfelelő biztatás híján nem jut el erre a szintre.
A fent ismertetett kétféle felosztáson kívül számos más felosztás létezik,
más és más szemszögből vizs gálva a gyermekrajz fejlődését, de lényegét tekintve
mindenki megegyezik a főbb fejlődési szakaszokat illetően. A korosztályok
hozzávetőlegesek, az életkorok között átfedések lehetnek, a fejlődés kisebb
mértékben előre is szaladhat, le is maradhat .
Ha az á brázolást úgy fogjuk fel, mint a gyermeki világkép, gondolkodás és
megismerés szimbólumát, akkor érdemes párhuzamot keresni a szimbólumképzés
általános fejlődése és az ábrázolásbeli szimbólumfejlődés között . Piaget volt ,akia
gyermeki szimbólumképzés foly amatát feltárta, a megszületéstől kezdve nyomon
követte a szocializálódás folyamatát. A gyermeki gondolkodás feltárásával célja
az volt ,bizonyítsa, hogy a gyermek gondolkodása, ítéletalkotása minőségileg más
mint a felnőtté . A gyermek viselkedését a mások utánzásából átvett minták
interiorizációjának tekintette. Ezek a minták, ha külvilágtól megerősítést nyernek,
akkor állandó viselkedési szokássá válnak, vagy megerősítés hiányában eltűnnek.
Piaget ezt a folyamatot szakaszokra bontotta, melyekben nyomon követhetjük,
hogyan tükröződik szimbólumfejlesztési rendszere a gyermek rajzfejlődésében. A
firka szakasz párhuzamosan fut Piaget szenzomotoros szakaszának második
felével, vagyis az utánzás hiányátó l a rendszeres utánzás megkezdéséig tart. A
művelet előtti szakasznak felel meg az egyszerű formák rajzolása firkaelemekből,
amely a képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus presematikus
szakaszának felel meg. Ezeket a szakaszokat az utánzás se gítségével való tanulás
jellemzi. A sok próbálkozás során kialakulnak az egyszerűbb formák. Ebben az

25időszakban rövidebb -hosszabb keresésre szükség van, hiszen egy témában a
rajzok sokaságát alkotja meg, mind addig, amíg önmagának meg nem felel.
Könnyen me revedik meg egy séma, hiszen a gyermek élvezi egy kialakult séma
többszöri lemásolását. A konkrét műveleti szakasz hét -tizenkét éves kor között
zajlik, amely egyidejű a vizuális séma megjelenésével és a realisztikus ábrázolás
iránti érdeklődéssel. A késlel tetett utánzás -a képzeletalkotás szintjén –jellemzi.
Természetesen az ábrázolásban mindvégig szerepe van a gondolkodásnak és az
utánzásnak is, de olyan begyakorlottsággal ábrázol a gyermek, hogy szinte
semmifajta erőlködés, összpontosítás jelét nem venn i észre rajta. Végül a kognitív
fejlődés utolsó szakaszát műveletek szakaszának nevezik és ez egybeesik a kreatív
fejlődés serdülőkori szakaszával.
A kutatók a kreatív fejlődés szakaszait sokféle névvel illették. Az
érthetőség kedvéért a dolgozatban a következő felosztást használom:
·firkálás
·képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális realizmus5
·jelenségszerű ábrázolás vagy szemléleti realizmus.6
Mielőtt még elkezdeném bemutatni a gyermekrajzok fejlődésének
szakaszait röviden leírom a ceruzafogás fejlődé sét.
3.3 A ceruzafogás fejlődése
I.7-8 hónapos csecsemő
·Megmarkolja a ceruzát, krétát, mint bármi más keze ügyébe eső
tárgyat,
·Hadonászik vele, szájba veszi, dobálja
·Nem érti a papírral való összefüggést
5Ezt az elnevezés Feuer Mária A gyermekrajzok fejlődéslélektana című könyvében használja.
6Ezt az elnevezés Feuer Mária A gyermekrajzok fejlődéslélektana című könyvében használja.

26·Firkát még nem produkál
II.8-20 hónapos csecsem ő
·Változatlanul marokra fogja az íróeszközt
·Hegyét ferde szögben erősen rányomja a papírra
·Funkcióöröm –papír tépdesése, szurkálása -ismerkedés az anyaggal
·Eleinte a ceruza alatt hirtelen elhúzza a papírt, vagy keze és karja
hirtelen megindul a felületen s határozottan kezdődő, majd elvesző
nyomot hagy (réveteg vonalkás firka, határozatlan vonalas firka)
·Később teljes vállöve ritmusos mozgatásával rendszerint nagy
amplitúdójú lengővonalat, vagy körkörös gomolyafirkát r ajzol,
amelyet gyakran nem képes megállítani a lap szélén
·Ettől ke zdve már különböző nyomatékkal rajzol, gyengén,
közepesen, vagy erősen nyomja rá az eszkö zt a papírra –
szocializálódott a rajzeszközre
III. 20-24 hónapos csecsemő
·Változatlanul marokra fogja a ceruzát, de az irányítás nagy részét
átveszi a mutatóujj
·Marokra fogás –a mozgás változatlanul igénybe veszi az egész
vállövet
·A mutatóujj irányítása lehetőséget ad a szóródó -,cikcakk -, a
zegzugos -, és a spirálfirka létreh ozására, amely lényeges lépés:
primitív szinten képessé válik a rajzpapír által határolt felület
uralására
IV. 24-26 hó
·Az íróeszközt a három radiális ujjal –hüvely k-, középső -és
mutatóujjal merőlegesen tartja a papírra
·Ez jelentős változás a rajzoló moz gás terén, ezért új firkatípus ekkor
ritkán jelenik meg
·Többféle ceruzafogást is kipróbálnak, de a helyes ekkor még
kényelmetlen számukra
V.26-54 hó
·Az íróeszközt fokozatosan a hüve lyk-és mutatóujj kezdi vezetni
·Biztonságosabbnak érzi, ha a ceruzát közel ebb fogja a hegyéhez

27·Ebben az időszakban jelenik meg a tömb -, a vegyes -és a zártfirka,
valamint az írást utánzó firka is, ahol az eszközzel tűmozgást végez
·Ekkor a teljes, jól be gyakorolt firkarepertoár áll rendelkezésre
·Képesé válik jól felismerhető al akok rajzolására
VI. 5-7 év
·7.életévre az íróeszköz használatának begyakorlása, készségszintű
elsajátítása
·Az íróeszközt legmegfelelőbb helyen fogja
·Mozgásvezérlés fókusza fokozatosan a mutatóujjra tevődik
·Ez a ceruzafogás lehetővé teszi:
oprecíz, szem vez érelte és változatos, bonyolult vonalformák
kialakítását
onyomáserősség akaratlagos és differenciált irányítását
3.4Firkakorszak
„Minden gyermek művész. A
gond csak az, hogyan maradjon
művész felnőtt korában”
( Pablo Picasso)
A firkák a vizuális nyelv elsajátítása szempontjából alapvető jelentőségűek.
A vizuális művészetek alapelemei, építőkövei. Alapvető vonalfa jták,
vonalkombinációk, amelyek megteremtik a lehetőséget a későbbiek során
kialakuló individuális ábrázolások számára.
„Kisgyerekeknél az első firkák alapozzák meg a döntően érzelmekhez
kötődő ábrázolások lehetőségét.” (Feuer ,2000 ,35 old. )
Lényegében képek, amelyek öntörvényűen születnek, illetve azok a
törvényszerűségek, amelyek jellemzik, nem a szándékolt közlés szabályai szerint

28keletkeznek. Tisztán belső indíttatásból születnek, ahol elsősorban a motoros elem
dominá l.
Az ősember, a gyermek, a nevét fába véső kiránduló, a művész végül is
ugyanazokkal az elemekkel dolgozik, csak a szándék, a motiváció más.
Legalábbis bizonyos szempontból, mert őseredete ugyanaz: nyomot hagyni
magunk után valamilyen szinten .
A gyermekrajz születéséről, a fi rkákról valamennyi szakember részletesen
szólt. Vajon miért nevezik mégis az ötvenes évektől publikáló, óvónőből lett
világhírű művészetpedagógust, Rhoda Kelloggot a firkák felfedezőjé nek? A válasz
egysz erű,ha megnézzük: elődei mit teki ntenek gyermekrajznak. Bár elismerték,
sőt, osztályozni is próbálták a tárgyábrázolás, emberrajzolás szakaszát megelőző
próbálkozásokat, ezeket -akárcsak az emberi beszéd, a tökéletlen, gyermeki
kezdeményét, a gügyögést -nem értékelték túl nagyra. Rouma véleményére
támaszkodva úgy gondolták, a firka -tökéletlen rajz, sürgősen meghaladandó
alacsony szintje a képi ábrázolásnak, s ennek szellemében is alakították az
óvodák ábrázolási programját. A század első felében íródott rajzpedagógiai
szakkönyvek szerzői a firkálást haszontalan időtöltésnek tekintették, recepteket
adtak, hogyan lehet megtanítani már az óvodás gyermeket is arra, miként
rajzolható "szép", azaz felnőtt sémákhoz igazodó, dekoratív és a leghétköznapibb
értelemben realista házat, ember t,állatotés virág ot.
Rhoda Kellogg számos széleskörű vizsgálatot vezetett a gyermekek korai
grafikai tevékenységével kapcsolatban.7Szerinte a firkarajzok fontosak a későbbi
fejlettebb alkotótevékenység szempontjából: a firkálás előrehaladó s zakaszokban
történik, az egyszerű jegyektől a végül sokkal összetettebb vonásokig, melyek
tervezést is tartalmaznak. Az alapfirkákat a személyiség első lenyomataként írja
le, melyek kialakítása és begyakorlása a 2. életévig tart. A szándékos vonalvezetés
megjelenése a 11 -18. hónap közé tehető, a gyermek grafikus tevékenységét ettől
kezdve lehet rajzolásnak nevezni. Ezt az időszakot a funkcióöröm jellemzi.
A firka nem a valóság ábrázolásának igényét fejezi ki, vonalak és a
jelentés összefüggése nem tartalmi, az alkotáshoz kapcsolt jelentés asszociatív és
önkényes, sokszor csak a mozgást fejezi ki, ezért bármikor megváltoztatható,
tartalmilag független a vonalaktól .
7Kellogg,R,(1969).Analyzing children’s art. Palo Arto,CA:Mayfield.,idézi
Kárpáti,A(2001):Firkák, formák,figurák

29A gyerekek a firkáknak jelentést csak a környezet kérdései alapján
tulajdonítanak, ezzel megtanulják azt is, hogy jelentés kapcsolódik a firkálás
eredményéhez, ennek hatására egyre ,inkább már alkotás közben mondja
szavakkal, éppen mit rajzol.
3 éves kor alatt a gyerekek tetszésnek, vagy nem tetszésnek nem adnak
kifejezést, ötletszerűen mutatnak rá egyes képekre.
A 3. életév végéig a gyermekrajzok kizárólag firkából és firkaelemekből állnak.
Kellog firkákat öntörvényű képeknek tekintve, ezeket a jeleket az " önmagától
tanult művészetet " (self-taught art ) első megjelenési formáiként írta le.
A firkálásnak a következő alszakaszait különböztetjük meg:
·diffúz firka (8 hónapos kortól kétéves korig)
·formaszakasz (2 –3-4 éves korig)
·konstrukciós firkák (3 -4–12 év között előfordulhat)
3.4.1 A diffúz firkák
A rajzok pszichológiai tényezői közé tartozik a nyomhatás öröme, mely 1
–1,5 évesen a szálka és a fészek forma rajzolására ösztönzi a gyermeket, mely a
szöges, illetve g irlandos vagy árkádos forma első megjelenése. A felnőttek
mozgása utánzásaképpen, 2 éves korban, diffúz firkák jönnek létre, a mozgás
öröme dominál, ez az ún. percept omotoros érettség . A rajzoló mozd ulatokban
eleinte az egész test részt vesz, követi azt, de a lap határait még nem tudja
betartani.
Ez a firka forma még nem az ábrázolás eszköze, csak a funkcióöröm
vezérli, a gyermek élvezi, hogy a ceruza nyomot hagy a papíron maga után, mivel
a szem -kéz koordináció még fejletlen, nem megfelelő azt is mondhatjuk, hogy a
kéz vezeti a szemet. A diffúz firkákat, nem szer kesztett firkáknak isnevezhetjük.
A 8-10 hónapos gyermek mind intenzívebben figyeli meg a környezetét, próbálja
utánozni amit lát és ha pozitív visszajelzést kap -környezete dicséri azért amit

30tesz-megerősítést nyer, ösztönzőleg hat ,hogy megismételje az adott
tevékenységet. Így önmagától ismételni kezdi a tanultakat, kezdetben ez a szándék
amorf, alaktalan vonalak formájában
jelenik meg. A kisgyermeknek
határtalan örömet jelent, hogy sikerül
nyomot hagynia a papíron, homokban.
Boldogan , sikongva huzig álja, ütögeti
az írószert a papíron, egész testével
„rajzol”. A munkában minden izmával,
élénk hangadással, fokozott
emocionalitással vesz részt.
A réveteg és a határozatlan vonalas
firka után hamarosan megjelenik a lengőfirka (14.hó) , amely körkörös
gomolyagfirkával (18.hó) együtt nemcsak a fejlődés egyik állomása, hanem a
gyerekrajzokban még sokáig, magasabb szinten is vissza -visszatérő forma. A 20.
hónaptól a gomolyag elkezd szétterülni a lapon, ezt szóródó firkának nevezzük,
majd a 21. hónap környékén jelenik meg a lengőfirka elemeit tartalmazó, de a
mozdulatsort lényegesen jobban uraló firkaforma a cikcakk firka .A
gomolyagfirkából származó differenciáltabb vonalhálózat, amelyből később
csigaforma alakul ki a zegzugos firka (22.hó.). A 24. hónap körül a zegzugos firka
uraltabb formája jelenik meg, amikor lényegében a gomolyag egybefonódása kezd
megbomlani, láthatóv á válik a „szerkezete”, kezdő és végpontja lesz -ez a
spirálfirka .
Ha a gyermektől környezete azt kérdezi „Mit rajzoltál?”, ráébred, hogy a
rajza jelölhet valamit, sokszor maga is hasonlóságot vé l felfedezni a rajza és a
valósá g között, így meg nevezi azt amit rajzolt. Késő bb, három éves kora körül
kialakul a gyermekben az az igény, hogy amit rajzol valóban hasonlítson arra amit
éppen le szeretne rajzolni. A külsővé vált dolgok felismerésével leválasztja
magáról a művet, s az, mint önálló alkotá s jelenik meg előtte.
Az alapformák megjelenése az ábrázolásba való átmene etjelenti. (Kör,
majd szögletes idomokra emlékeztető formák, elemi forma és vonalkészlet jön
létre).
1.rajz: lengő és gomolyagfirka 27 hónapos kislány
rajzán

313.4.2 Az automatikusan szerkesztett firkák szakasza
A " motívumszakaszt " 2 és 3 éves kor között a " formaszakasz " követi.
Ebben a korban kezdi el kombinálni a gyakran firkáló gyermek az alapfirkákat.
Kezdetben csak kettőt kapcsol össze, így keletkeznek a " diagramok ", majd hármat
vagy többet, s íg y már bonyolultabb formákat, " kombinátumokat " alkothat.
Akár a hangokból a szó s a szóból az egyre összetettebb közlést
alkalmazó, egyre bonyolultabb nyelvi alakot öltő mondat, úgy alakulnak ki a
rajzon figurák, úgy épülnek egyre gazdagabb képi jellé az alapfirkák
építő elemeibő l agyermekrajzok motívumai.
Adiagramok és kombinátumok egyszerű en előállítható és a
pszichológia megállapítása szerint az emberre "kellemes" hatást gyakorló, nem túl
bonyolult, szimmetrikus, tisztán követhető körvonalú ábrák. Ezeket már a
kisgyermek is szívesen lerajzolja.
A"diagramok " és " kombinátumok " között megtalálható számos olyan ősi
jel, mint például a kör, a háromszög, a kereszt vagy a csillag, amely a
művészetben is visszatér, gyakran az ő sművészetben már fellelhető. Számos ősi
jel felbukkan ezekben: pl. mandala. Ekkor még nem hordoz a gyermek számára
jelentést, de később ebből alakul ki a jelentést hordozó ábrák sora. Mandala -forma
megjelenése jelentős, mivel később a 4 -5 éves ebből fejleszti ki a Nap -ábrát, s
később az emberábrázolást is. A körformát –őskört –továbbfejlesztik: több kört
kapcsolnak egybe összetett alakzattá, kör sugarait kiemelve napot és embert
alkotnak belőle (ebből alakul ki a csillagszerű, radiális Nap is). A kör az első
emberfigurákon egyszerre jelenti a fejet és a törzset, a végtagokat a törzshöz
illesztik. Kör lehet: tojás formájúra nyújtott –az ellipszis felső részéb e jelzik a
szemet, orrt, szájat, vonallal a fejhez többé -kevésbé párhuzamos vonalak
csatlakoznak –a törzs körvonalai, de egyben a végtagok is.
A rajzokon a struktúra jelei mutatkoznak, most már a látás is szerepet
játszik , a vonal a lap szélén megáll, éles kanyarral elkerüli, hogy a firka az
asztalon folytatódjék.

32A gyermek a tevékenységet most már rajzolásnak nevezi, és egyre
gyak oribb, hogy címet ad a rajzának , vagyis a firka értelmezése követi az
ábrázolást, bár nem ábrázolási szándékkal született.
A firkák megnevezése napról napra, sőt óráról órára változhat, ami az
imént még autó volt most már könnyen lehet csúszda, vagy ami éppen a gyermek
gondolatába ötlik.
A27. hónaptól már az irányítatlan firkától magasabb teljesítmény a
jellemző. A kisgyerek a lap szélére próbál rajzolni, ez a tömbfirka igazi korszaka .
A 3. életév körül nagy szeretettel rajzolnak zártfirk ákat a gyermekek, de
ezzel párhu zamosan megjelenhetnek az írást utánzó firkák, melyek egyértelmű
bizonyítékai a megfigyelő képesség, utánzóképesség fejlődésének. Ha a zártfir kát
nem sikerül lendületből bezárnia megfigyelhető, hogy művileg zárja össze a
vonalakat, mely az önkorrekció első jeleként értelmezhető.
Hogy milyen formát szeret a kisgyermek leginkább rajzolni, az már
ebben a korban is jellemző lehet rá. Bizonyos szem élyiségjegyek már ekkor is
felbukkannak rajzaiban, például a mozgékony, agilis, erőszakos gyerekek erős
nyomatékkal, a szelíd, csendes, visszahúzódó típusúak pedig gyenge nyomatékkal
rajzoln ak.
A rajzok még mozgást nem ábrázolnak, de sok esetben egy vonal
alakjában, magyarázattal kisérve megjeleníti a mozgást.
Kedvenc, gyakori téma a jármű ábrázolása, mely egy általában nagyobb
körvonalon kívül vagy belül számtalan körfirka formájában jelenik meg.
Megkezdődik a házak, épületek ábrázolása mely hasonló a járm űvekhez.
A firka egyik lényeges eleme a ritmikus mozgáslehetőség, amely az író –
rajzoló mozgás egyik örömforrása. A firkából a ritmus hatására a további rajzi
fejlődés számára három út nyílik:
·az egyik a forma megfigyelése felé (4 éves korban),
·a másik az írás megjelenése felé (6 -7 éves korban),
·a harmadik a díszítés irányában (8 -9 éves korban)

333.4.3 A konstrukciós firkák
Négyéves kortól megkezdődik az ábrázoló tevékenység, lezárul a
firkakorszak. A gyermek még firkál, de kifejezetten törekszik arra, hogy
ábrázoljon valami felismerhetőt. Ezt az izgalmas fejlődési állomást Kellogg
kompozíciós szakasznak nevezte el. A diagram okból, ko mbinátumokból
bonyolultabb szer veződési formák az agregátumok alakulnak ki , melyek előképei
a leendő ábráknak. Az agregátumok főleg körökből, hosszabb -rövidebb szálkás
vonalhálózatból, hurok -együttesekből, függőleges, vízszintes és radiális
vonala kból tevődnek össze -azaz határozott kompozíciók. A 4-5 éves gyerekek kis
százaléka éri el az agregátumok
szervezettségi szintjét.
Gyakrabban találkozhatunk az
alakba épített firkával ,amikor a kompozíció
egyes elemeinek a megrajzolásához használ
a gyermek egy -egy firkatípust. pl. A
kéményből felszálló füstöt, az emberi hajat,
a virágok sziromleveleit, a fák koronáit
ábrázolhatja gomolyagfirkával. Az alakba
épített firkák ritmusa megny ugtató,
jótékony, lazító hatással van a gyermekre.
5-10 éves kor körül igény támad a
gyermekben arra, hogy egy kép megkomponálásakor az egész képfelületet
kitöltse. Az üres tér nyugtalanítólag, zavaróan hat mely abban a tudásában erősíti
meg a gyermeket, hogy a külvilágban sincsenek fehér foltok. A kép egészébe
épített firka szolgálja a térkitöltő szerepet, mel y elősegíti a térszemlélet fejlődését.
Ilyen térkitöltő szerepe van a lengővonalas vagy cikcakk firkával telerajzolt
háttérnek, vagy a hópelyhekkel, esőcseppekkel telerajzolt felső régió nak.2.Rajz Alakba épített gomolyagfirka
4 éves 1 hónapos kislány rajza
2.rajz:Alakba épített firka, 4éves 1
hónapos kislány

343.5 I ntellektuális realizmus , vagy aképzeletszerű rajz olás
A 4. életévtől az alapfirkákban megjelennek a sémaábrázolás első jelei, a
„ház”, „ember”, „kutya” alapsémák, a fára emlékeztető vonalak, és még sok egyéb
utal a gyermek elképzelésére, azonban ezek megvalósítása még akad ályba
ütközik. A körformából napszerű sugarak indulnak, melyek első ebihalszerű
emberformák, ebből alakul ki a fej -láb ember ,amelynél karikából karoknak és
lábaknak megfelelő pálcikaszerű vonalak jönnek ki.
Azintellektuális realizmus körülbel ül a 4. életé vtől a 10 . év végéig tart.
Ebben a szakaszban a gyermek azt rajzolja, amit tud a világról, nem pedig azt,
ahogyan látja: a szemléletet alárendeli az ismereteknek ( ideovizuális ábrázolás ).
A rajzokat ebben a szakaszban fokozottan jellemzi a tra nszparencia, a pregnáns
részletek kiemelése, a több nézőpontú, kevert perspektívájú ábrázolás, az
oldalnézet és a szembenézet egyidejű ábrázolása, és az emocionális nagyítás.
GERŐ Zsuzsa (1974) megfigyelései szerint ebben az életkorban különösen
esztétikus gyermekrajzok készülnek. A képzeletszerű rajzolás vagy intellektuális
realizmus szakaszában két korszakot különböztetünk meg a presematikus szakaszt
(4-6 év) valamint sematikus szakaszt (7-10 év).
A gyermekrajz fejlődésé nek következő szakasza aszemléleti realizmus ,
amely a 10. évtől kezdődik. A gyermek az előző szakaszt ( intellektuális
realizmus ) meghaladva, már azt próbálja lerajzolni, amit lát a világbó l, a
jelenségszerű ábrázolásra törekszik.
A dolgozatom témáját az óvodáskorú gyermekek rajzainak megfigyelése,
a nevelő tevékenységre kifejtett hatásának vizsgálata teszi ki, így a következőkben
az intellektuális realizmus fejlődési szakaszának prese matikus szakaszát mutatom
be.

353.5.1 Presematikus szakasz
Ebben az életkorban a gyermekek második legkedveltebb időtöltés e, a
szerepjáték után a rajzolás. Megjelenik a rajzokban a játékra jellemző
fantáziabőség, az ábrázolás az egyik legszabadabb kreatív megnyilvánulás. Ezt az
életkorra jellemző mágikus gondolkodás hozza létre. Ez a belső mágikus
alkotóerő a személyiség ősi energiabázisa. Az alapkonfliktus a szándék és az
értelmezés. A rajzokat nem az objektív ábrázolás hozza létre, a tudatalatti sugallja.
Minden mindenné átalakulhat; ami hasonló az lehet azonos is. Ritkán javít a már
meghúzott vonalon azok általában véglegesek.
Teljes lényükkel rajzolnak, egész testük mozog rajzolás közben, sokszor
énekelnek, beszélnek, k ülönös mozdulatokat tesznek rajzolás közben. Lange ezt a
korszakot a művészi illúzió korszakának nevezi, mivel számos művészetre
jellemző elem fellelhető benne, de nem beszélhetünk művészetről.
Avalóság énhez kötött jelei figyelhetők meg az ábrázolásban . A gyermek
globalitásra törekszik, amely néha az ábrázoláshoz kapcsolt történésben
(mesélésben) folytatódik. Elsők között szerepel az utánzó tevékenység aktivitása.
Az utánzás és a szerepazonosulás érzelmi feszültsége sajátos helyzeteket
eredm ényez. A gyermeki tapasztalások szituációsorozata elvezet a rajzi sémához.
A tárgyaknak és jelenségeknek csak a karakterisztikus ismertetőjegyeit rajzolja le
a gyermek. A valóságot sematikusan ábrázolja. Ezért nevezzük ezeket az
ábrázolásokat „sémarajzokna k”.
A sémák fennmaradása és ismételgetése szoros összefüggésben van a
motorikus emlékezettel. A megtett mozgás emléke újabb mozgást hív elő, egyik a
másikat sorozatszerűen, így a firka dinamikus sztereotípiába merevedik. A sémák
kialakulásának előnye tehá t bizonyos mikromozgássorok készségszintű
begyakorlása. Ez lehetővé teszi, hogy a rajzoló figyelmét ne kösse le teljesen a
technikai kivitelezés bonyolultsága. Ezzel párhuzamosan a rajzmozgás
funkcióöröme lassan csökken. Mindez lehetővé teszi, hogy a gyere k intellektuális
erői kerüljenek előtérbe, s a körfirkából lass an így emberi alak bontakozhassé k ki.

36Általános megfigyelés, hogy a körfirka megjelenése előtt a gyerekek nem
rajzolnak felismerhető alakot. Az első emberrajzok fej -láb emberkék, így
általában fejből szemből, szájból és lábakból állnak. Tehát kezdetben ez még
nagyon egyszerű. Maga a séma körből, háromszögből, négyszögből és elliptoidból
keletkezik. Ez a legegyszerűbb és leggyorsabban kivitelezhető alakzat .A 4-6 éves
gyerekek merev sémarajzai az által válnak számunkra elevenné és egyedivé,
például a séma -embe r anyuvá , a séma -állat kutyává, hogy fantáziaszinten a
sémába sok mindent belelát. Az egyszerűen kivitelezett rajzhoz dús
fantáziaszövevény csatlakozik .
A sémarajzok 4 -7 éves kor között a leggyakoribbak. A gyermeki
ábrázolásmód e szakaszában találkozunk különböző ábrázolási furcsaságokkal,
amelyek a gyermeki szemlélet és rajzolási technikájának az ellentmondásából
fakadnak.
A gyermek azt rajzol a modell láttán, amit az benne felidéz. Az ész lelt
tárgy általános képét ragadja meg, kevés képpel is megelégszik. Ez a szinkrekitus
látásmód az élmények, benyomások és emlékek felszínes és szubjek tív
összehangolását eredményezi . A rajzokra jellemző az aránytalanság, az egység
részeinek egymás mellé h elyezése, az irányok iránti közöny. A 4 -6 évesek
látásmódjána k különbözősége a felnőttekétől abban áll, hogy gyengébb a
szimmetriaérzékük és a térbeli becslőképességük, kisebb a látásterjedelmük ,
fejletlen a harmadik dimenzió becslőképességük A tárgyakat a legjel legzetesebb
nézetükben ábrázolják (az állatot profilból, az embert szemből) . A lerajzolás
tükrözi a tárgyról alkotott fogalomgazdagságot. Az egyre differenciálódó
ábrázolások révén a gyermek aktuális fejlettségi szintjéről kaphatunk információt.
A tárgyak között gyakra n nem az alakjuk, hanem a színük szerint tesznek
különbséget , mivel a színre irányuló figyelem az ősibb. A színhasználatban is
érzelemvezéreltek . Kedvelik a rikító kontrasztokat . Minél erősebb érzele m fűzi
valamihez, anná lélénkebb színűre rajzolják. Leggyakrabban használt színek a
piros, kék, sárga, fehér és fekete.
Megfigyelhető ka rajzokon emocionálisan felnagyított részletek ,ami a
gyermek számára fontos, azt nagynak rajzolja le.

37Az ábrázolt figurák gyakran átlátszóak , olyan részleteket tüntet fel,
melyek éppen nem láthatók.
Az ábrázolás több szempontú ,mintha a dolgokat egyidejűleg több
nézőpontból lehetne látni, így keletkezhet olyan profilból rajzolt emberarc,
melyne k két szeme van.
A rajzokon megjelenő figurák mozdulatlanok, merevek. Az ember és állatrajzok
fej és törzskontúrjai megegyeznek, az állatokat arcpofával rajzolja le.
A tudatos önkifejezés egyik összetevője a gyermeki szemlélet és
gondolkodásmód . A gyermeki szemlélet egyik sajátossága a “ juxtapozíció ”–ezt
tükrözik a gyermeki ábrázolás furcsaságai : aránytalanság , az ember nagyobb,
mint a ház ,az irányok véletlenszerűsége , a tető a ház belseje felé van rajzolva . A
juxtapozíció esetén a gyermek nem hozza érintkezésbe a rajzi képzet elemeit ,
annak ellenére, hogy ezeket szervesen összekapcsoltnak hiszi. A rajzi képzet
elemei, egyes részei néha a levegőben lógnak.
Rajzaikkal igen hamar elkészülnek, előfordul, hogy egy leültükben 10 -15
rajzot is készítenek, eleinte azok egymás mellett állnak, nem mozognak és nem
lépnek kapcsolatba egymással. Később, hat -hét éves kor körül elkezd kapcsolatot
teremteni köztük és megalkotni a hátteret: fákat, füvet, rengeteg utat és folyót
rajzolnak ebben a korban. Á ltalában többszavas címet adnak rajzaiknak .Jellemző
a rajzokra a dús gyakori befestés, mely az aktivitás, az én -erő jele.
A kép létrehozásának folyamata, az alkotás feszültsége, a spontán kialakuló
koncentrált lelki állapot min d jutalomjellegű pozitív stresszként hat a gyermekre.
Fejlődik a kompozíció kontrollja melyre egyenletesség, szimmetria,
ritmus, ismétlés jellemző, melyek pszichológiai szempontból biztonságot, belső
nyugalmat, stabilitást nyújtanak a gyermeknek.

384 éves kor
Az én tudat kialakulása döntő változásokat hoz a gyermek
személyiségének fejlődésében, így a harmadik életévet fordulópontnak
tekinthetjük a kisgyermek életében.
Ebben az életkorban a gépies zártfirka rajzolgatása magában hor dozza
egy új ábrázolási mód potenciális lehetőségét. Fejlődés -lélektani szempontból nem
véletlen, hogy a zártfirka biztos rajzi kivitelezése egybeesik az én tudat bontakozásával.
A zártfi rka azt a különállóságot, a körn yezettől való egyedi különbözőséget jeleníti meg,
amely a kisgyermek hatalmas belső élménye: én énvagyok, minden mástól és másiktól
különálló, egységes egész .
A negyedik életévtől indul az ábrázolás nagy korszaka.
Ekkortól már általában felismerhető alakokkal találkozunk a gyermekek
rajzain, kialakulnak az első kezdetleges formai képzetek. A rajzokon egyre több
valós részlet válik láthatóvá, például az első ruhajegyek.
Ebben az életkorban a lányok rajzteljesítménye jobb, mint a fiúké.
A rajzokon megjelenik a gyer mekben élő mágikus világszemlélet, mivel
bármit lehetségesnek tartanak, tárgyaikat a valóságban nem létező
tulajdonságokkal ruházzák fel.
Így gondolkodás nélkül rajzolnak lila füvet, piros hajat, vagy a háznál k étszer
magasabb gyereket.
Arányérzékük fejletlen, alig tesznek különbséget egy alakon belül a
kisebb, nagyobb részek között. Amit fontosnak találnak azt nagyobbra rajzolják,
nem magát a tárgyat rajzolják, hanem azt amit róla tudnak . Így nem meglepő,
hogy a minta, az elő -rajz csak akadályozza őket a munkában. Ezt a jelenséget
Luquet ideovizualitásnak nevezi.
A rajzok fokozatosan kezdnek elszakadni a testmozgás uralmától, már
nemcsak a kéz mozdulatának, hanem az ábrázolandó tárgy hoz kapcsolódó
gondolatnak is kezd nyoma maradni a papíron.

39A 4. év vége felé tisztázódni kezd a fent -lent, a vízszintes -függőleges
iránya, így megjelenik a tér kezdetleges ábrázolása. Primitív szinten elkezdenek
megjelenni a nagyságarányok is.
A gyors tempóban, javítás nélkül készített nagytömegű rajz igen
gyakran embert ábrázol, vagy valamilyen hőn óhajtott tárgyat, amit birtokolni
szeretne. A tárgyakon különösen feltűnő lesz az a részlet, amely érdekességével,
izgalmasságáva l megragadta a gyermek figyelmét. A rajz bizonyos értelemben
hasonlatos a szerepjátékhoz, ugyanis mind kettő interiorizálja a tárgyi világot .
A 4.-5. életév fordulóján elkezdi saját sémáinak a kialakítását. Egyes
tárgyak részletei között hierearchikus viszonyt teremt azáltal, hogy ami számára
fontos azt nagy méretben, pontosságra törekedve jeleníti meg, ami pedig nem
érdekli azt e gyszerűen figyelmen kívül hagyja. A részletek, az ábrázolt tárgy
színei nem adekváltak, hanem a rajzoló érzelmeit tükrözik. Igen sok
próbálkozáson és sikertelenségen van már túl a gyerek, mire elkezdi a viszonylag
letisztult formák rajzolását, amely azután majd gépiessé válva sémákba fog
merevedni. A formák így kezdetleges szimbólumaivá válnak a tárgyaknak. Azért
jelképek ezek a rajzok, mert az alak csak jelenti, de valójában nem fejezi ki az
ábrázolni kívánt tárgyat vagy eseményt. Például a fákat létrás vázzal ábrázolja .
Az ábrázolási szimbólumok tehát azt jelentik, hogy a gyermek egyszerű geometrikus
jellegű elemekből a valóságra jellemző, „olyan
mintha” formákat hoz létre .
A négy éves gyermek már különbséget tud tenni
az írás és a rajzolás között. Jellemző rá a „kvázi –
írás”, az írást utánzó firka, mikor az írószerrel
tűmozgást végez (hullámos, ívelt, hurkolt
vonalvezetés). Ennek kialakulásához egy
lényeges értelmi művelet sz ükséges, nevezetesen
az, hogy a gyermek megértse, hogy az írással
közlünk valamit, méghozzá a szavak pontos
szintjén. Ilyenkor „levelet ír”, majd rákérdez a
felnőttre:”Mit írtam?” -ha a felnőtt nem találja el
a gyermek szándékát, akkor bosszankodik annak3.rajz, Írást utánzó firka
39A 4. év vége felé tisztázódni kezd a fent -lent, a vízszintes -függőleges
iránya, így megjelenik a tér kezdetleges ábrázolása. Primitív szinten elkezdenek
megjelenni a nagyságarányok is.
A gyors tempóban, javítás nélkül készített nagytömegű rajz igen
gyakran embert ábrázol, vagy valamilyen hőn óhajtott tárgyat, amit birtokolni
szeretne. A tárgyakon különösen feltűnő lesz az a részlet, amely érdekességével,
izgalmasságáva l megragadta a gyermek figyelmét. A rajz bizonyos értelemben
hasonlatos a szerepjátékhoz, ugyanis mind kettő interiorizálja a tárgyi világot .
A 4.-5. életév fordulóján elkezdi saját sémáinak a kialakítását. Egyes
tárgyak részletei között hierearchikus viszonyt teremt azáltal, hogy ami számára
fontos azt nagy méretben, pontosságra törekedve jeleníti meg, ami pedig nem
érdekli azt e gyszerűen figyelmen kívül hagyja. A részletek, az ábrázolt tárgy
színei nem adekváltak, hanem a rajzoló érzelmeit tükrözik. Igen sok
próbálkozáson és sikertelenségen van már túl a gyerek, mire elkezdi a viszonylag
letisztult formák rajzolását, amely azután majd gépiessé válva sémákba fog
merevedni. A formák így kezdetleges szimbólumaivá válnak a tárgyaknak. Azért
jelképek ezek a rajzok, mert az alak csak jelenti, de valójában nem fejezi ki az
ábrázolni kívánt tárgyat vagy eseményt. Például a fákat létrás vázzal ábrázolja .
Az ábrázolási szimbólumok tehát azt jelentik, hogy a gyermek egyszerű geometrikus
jellegű elemekből a valóságra jellemző, „olyan
mintha” formákat hoz létre .
A négy éves gyermek már különbséget tud tenni
az írás és a rajzolás között. Jellemző rá a „kvázi –
írás”, az írást utánzó firka, mikor az írószerrel
tűmozgást végez (hullámos, ívelt, hurkolt
vonalvezetés). Ennek kialakulásához egy
lényeges értelmi művelet sz ükséges, nevezetesen
az, hogy a gyermek megértse, hogy az írással
közlünk valamit, méghozzá a szavak pontos
szintjén. Ilyenkor „levelet ír”, majd rákérdez a
felnőttre:”Mit írtam?” -ha a felnőtt nem találja el
a gyermek szándékát, akkor bosszankodik annak
3.rajz, Írást utánzó firka
39A 4. év vége felé tisztázódni kezd a fent -lent, a vízszintes -függőleges
iránya, így megjelenik a tér kezdetleges ábrázolása. Primitív szinten elkezdenek
megjelenni a nagyságarányok is.
A gyors tempóban, javítás nélkül készített nagytömegű rajz igen
gyakran embert ábrázol, vagy valamilyen hőn óhajtott tárgyat, amit birtokolni
szeretne. A tárgyakon különösen feltűnő lesz az a részlet, amely érdekességével,
izgalmasságáva l megragadta a gyermek figyelmét. A rajz bizonyos értelemben
hasonlatos a szerepjátékhoz, ugyanis mind kettő interiorizálja a tárgyi világot .
A 4.-5. életév fordulóján elkezdi saját sémáinak a kialakítását. Egyes
tárgyak részletei között hierearchikus viszonyt teremt azáltal, hogy ami számára
fontos azt nagy méretben, pontosságra törekedve jeleníti meg, ami pedig nem
érdekli azt e gyszerűen figyelmen kívül hagyja. A részletek, az ábrázolt tárgy
színei nem adekváltak, hanem a rajzoló érzelmeit tükrözik. Igen sok
próbálkozáson és sikertelenségen van már túl a gyerek, mire elkezdi a viszonylag
letisztult formák rajzolását, amely azután majd gépiessé válva sémákba fog
merevedni. A formák így kezdetleges szimbólumaivá válnak a tárgyaknak. Azért
jelképek ezek a rajzok, mert az alak csak jelenti, de valójában nem fejezi ki az
ábrázolni kívánt tárgyat vagy eseményt. Például a fákat létrás vázzal ábrázolja .
Az ábrázolási szimbólumok tehát azt jelentik, hogy a gyermek egyszerű geometrikus
jellegű elemekből a valóságra jellemző, „olyan
mintha” formákat hoz létre .
A négy éves gyermek már különbséget tud tenni
az írás és a rajzolás között. Jellemző rá a „kvázi –
írás”, az írást utánzó firka, mikor az írószerrel
tűmozgást végez (hullámos, ívelt, hurkolt
vonalvezetés). Ennek kialakulásához egy
lényeges értelmi művelet sz ükséges, nevezetesen
az, hogy a gyermek megértse, hogy az írással
közlünk valamit, méghozzá a szavak pontos
szintjén. Ilyenkor „levelet ír”, majd rákérdez a
felnőttre:”Mit írtam?” -ha a felnőtt nem találja el
a gyermek szándékát, akkor bosszankodik annak
3.rajz, Írást utánzó firka

40„ügyetlensége” miatt. A 4. év végére már amorf, betűkhöz hasonló jeleket rajzol,
sőt megjelenik a betűrajzolás is.
5 éves kor
Ebben az életkorban nő a gyermek bena valósághű ábrázolás igénye, a
rajzok már belső fantáziaképek kifejeződései, a rajzaikat előre kigondolt terv
alapján kezdik megvalósítani, „belelátva” abba minden részletet .A rajzok
fantáziadúsak, bő érzelemmel telítettek. A kavargó, egymásba váltó sokszínűség a
szinkretikus átfolyás következtében igen szép alkotásokat eredményez. A rajzokra
változatlanul jellemző a leíró szimbolizmus és az ideovizualitás.
Luquet intellektuális realizmus korának nevezte ezt az életkort, mert az
ábrázolást is az határozza meg, mit tu d a dolgokról. Nem úgy rajzol, ahogyan látja
a dolgokat, hanem a zszerint, amit tud róla. E nnek alapja a képzeletvezérlés ( aház
melle tt egy ágyban kislány alszik, me llette egy virág ,melyről álmodik ), és a
gondolkodás tranzdukciós, szökdécselő jegyei, amikor a logikus következtetés
még nem sajátja a rajzolónak, de ugyanakkor a realitásban, a mindennapokban
meglepően jól tájékozó dik. Ez az izgalmas kettősség hozza létre arajzokon az
antropomorfizálást, asűrítést, az érzel mek konkr ét tárgyi megjelenítését, az
átlátszóságot, más néven transzparenciát, vagy rönt gen-rajzokat. Lerajzolja a nem
látható, de a tárgy ról egyébként tudott dolgokat is, amelyek szerinte érintik a rajz
lényegét. A tér ettől a röntgen szerűségtől „bemozdul", hullámzóvá válik, és hol
az egyik, hol amásik képi elemet látjuk köze lebbinek. Mint Rudolf Arnheim írja,
atranszparencia olyan ábrázolási elv, amely egyenértékű mellérendeléssel egy
síkba vetít különböző helyű, deegyaránt fontos elemeket .
Az alakokat változatlanul egymás mellé helyezi anélkül, hogy azok
kölcsönös egymásra hatását érzékeltetni tudná, mégis növekszik a valósághű
ábrázolások aránya, mert a kép tartalma már határozottan felismerhető, sőt,
bizonyos egyéni vonásokra, individuális stí lusjegyekre is szert tesznek a gyerekek.

41Az eddigi kaotikus tagolatlanságot bizonyos strukturálódás váltja fel,
láthatóvá válik a térszerűség primitív jelölése. Az ábrázolást a többszempontúság
jellemzi, a rajzokon megjelenik a Nap mint a t ér alapvető rendező eleme. Ebben a
korban már egyértelműen szétválik a lent és a fent, megjelenik a lap alján a
talajvonal, majd a föld vagy út mint térstrukturáló elem.
A hitelesség vágya és az intellektuális realizmus következtében a képek
zsúfolt táválnak, az űrtől, a „semmitől” való félelem arra ösztönzi a gyermeket,
hogy a teret minél inkább töltse be, így hull a hó olyan sűrűn, hogy ujjbegynyi
szabad felület sem marad a rajzlapon.
Ez az életkor a ritmusérzék fejlődésének a legintenzívebb korszaka, a
gyermeknek esztétikai élvezetet okoz az egyszerű ritmus, a rajzain a ritmizált
sordíszeket (a legegyszerűbb díszítési formákat) alkalmazza, melyeknek mintegy
észrevétlenül rendteremtő funkciója is van.
5-6éves korig a gyerek a rajzolással igen sok tap asztalatra tesz szert és
saját alkotásai akonkrét tárgyi világ jobb megismeréséhez segítik hozzá.
Bármilyen szubjektív élmény ösztönző hatással lehet a rajzolásra, de a gyerek
elé tett minta vagy modell semmiképpen sem. A rajz ugyanis ebben az
életkorban totálisan egocentrikus, énközéppontú alapon áll. A gyerekek raj –
zainak kedvelt témája az „én házam”, az „én virágom, fám”, az „én kutyám” stb., és
rajzain egyéb ként is általában ő a főszereplő. Ezen kívül elkezdi illusztrálni
kedvenc meséit is. Az egocent rizmus és az érzelemvezéreltség az oka annak is,
hogy az ábrázolni kívánt tárgy mérete teljesen függetlenül alakul attól a
viszonytól, amely objektíve létezik a rajzoló és a tárgy között. Ezek avalorizáló
arányok megjelennek az emberábrázolásban is, ahol nem a valóságos méretek
szerint ábrázolja a szereplőket, hanem a szubjektíve nekik tulajdonított
pszichológiai érték alapján. Például a családrajzokon az anya kétszer akkora, mint
az apa, vagy az apának a test egészéhez vi szonyítva óriási feje és hatalmas kezei
vannak.

426 éves kor
6 éves korban már
kialakulnak az egyéni stílusjegyek,
a gyermek könnyedén lerajzol
bármit, ami eszébe jut.
Vonalvezetését a „gondolkodás
nélküli” vonalhúzás jellemzi.
Rajzain a gyermek egy -egy
helyzetet jelenít meg, de
cselekvés nélkül, ezzel hidalva át
aszakadékot a realitás és annak gyenge grafikus megjelenítése között: a helyzet
helyet tesíti a cselekvést. Például a lovas a lovon ül, de a lovagló mozdulatot
képtelen ábrázolni.
Arealitás felé való intenzív k özeledés eredményezi azt alátszólagos
paradoxont, hogy bár tartalmilag és formailag az ötévesek rajzai primitívebbek,
mint a hatévesekéi, mégis aszemlélő számára érdekesebbek és szebbek, mivel
hatalmas fantáziatevékenység és teljesen szabad érzelmi áram lás jellemzi őket.
Jellemző erre a korra az evokatív rajz, mikor a rajzoló tudatos emlékezetbe
idézésből indul ki, de ezt követi egy má sik tárgyra való asszociáció, amit
lerajzolásának szándéka követ.
Rajzolás közben lélektanilag grafikus kivetítés történ ik, mivel a rajzokon
észlelhető a tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos megélt élmények elevensége. A
víziósze rűbenyomást keltő rajzoknál –mint Gerő Zsuzsa megállapítja (2003) –
az élményekhez tapadó asszo ciációk sűrítése jelenik meg. Az érzelmek vizuálisra
fordításakor az érzelmi -indulati elemek kép pé formálása történik. Ebben a
korban, ha a gyerekek rajzot ajándékoznak valakinek, azt hiszik, hogy az
illetőnek ugyanolyan örömet, izgalmat és megelégedést nyújt arajz, mint neki.
Úgy véli, hogy az ajándékozott pontosan ugyanazokat az érzelmeket éli át, mint ő
maga rajzolás közben.
Piaget szerint ezt a fejlődési szakaszt a saját testen látható minták
pontosabb utánzása jellemzi, mely elősegíti a valódi ábrázolás kiteljesedését.4.rajz. Helyzetrajz, 6 éves fiú
426 éves kor
6 éves korban már
kialakulnak az egyéni stílusjegyek,
a gyermek könnyedén lerajzol
bármit, ami eszébe jut.
Vonalvezetését a „gondolkodás
nélküli” vonalhúzás jellemzi.
Rajzain a gyermek egy -egy
helyzetet jelenít meg, de
cselekvés nélkül, ezzel hidalva át
aszakadékot a realitás és annak gyenge grafikus megjelenítése között: a helyzet
helyet tesíti a cselekvést. Például a lovas a lovon ül, de a lovagló mozdulatot
képtelen ábrázolni.
Arealitás felé való intenzív k özeledés eredményezi azt alátszólagos
paradoxont, hogy bár tartalmilag és formailag az ötévesek rajzai primitívebbek,
mint a hatévesekéi, mégis aszemlélő számára érdekesebbek és szebbek, mivel
hatalmas fantáziatevékenység és teljesen szabad érzelmi áram lás jellemzi őket.
Jellemző erre a korra az evokatív rajz, mikor a rajzoló tudatos emlékezetbe
idézésből indul ki, de ezt követi egy má sik tárgyra való asszociáció, amit
lerajzolásának szándéka követ.
Rajzolás közben lélektanilag grafikus kivetítés történ ik, mivel a rajzokon
észlelhető a tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos megélt élmények elevensége. A
víziósze rűbenyomást keltő rajzoknál –mint Gerő Zsuzsa megállapítja (2003) –
az élményekhez tapadó asszo ciációk sűrítése jelenik meg. Az érzelmek vizuálisra
fordításakor az érzelmi -indulati elemek kép pé formálása történik. Ebben a
korban, ha a gyerekek rajzot ajándékoznak valakinek, azt hiszik, hogy az
illetőnek ugyanolyan örömet, izgalmat és megelégedést nyújt arajz, mint neki.
Úgy véli, hogy az ajándékozott pontosan ugyanazokat az érzelmeket éli át, mint ő
maga rajzolás közben.
Piaget szerint ezt a fejlődési szakaszt a saját testen látható minták
pontosabb utánzása jellemzi, mely elősegíti a valódi ábrázolás kiteljesedését.
4.rajz. Helyzetrajz, 6 éves fiú
426 éves kor
6 éves korban már
kialakulnak az egyéni stílusjegyek,
a gyermek könnyedén lerajzol
bármit, ami eszébe jut.
Vonalvezetését a „gondolkodás
nélküli” vonalhúzás jellemzi.
Rajzain a gyermek egy -egy
helyzetet jelenít meg, de
cselekvés nélkül, ezzel hidalva át
aszakadékot a realitás és annak gyenge grafikus megjelenítése között: a helyzet
helyet tesíti a cselekvést. Például a lovas a lovon ül, de a lovagló mozdulatot
képtelen ábrázolni.
Arealitás felé való intenzív k özeledés eredményezi azt alátszólagos
paradoxont, hogy bár tartalmilag és formailag az ötévesek rajzai primitívebbek,
mint a hatévesekéi, mégis aszemlélő számára érdekesebbek és szebbek, mivel
hatalmas fantáziatevékenység és teljesen szabad érzelmi áram lás jellemzi őket.
Jellemző erre a korra az evokatív rajz, mikor a rajzoló tudatos emlékezetbe
idézésből indul ki, de ezt követi egy má sik tárgyra való asszociáció, amit
lerajzolásának szándéka követ.
Rajzolás közben lélektanilag grafikus kivetítés történ ik, mivel a rajzokon
észlelhető a tárgyakkal, jelenségekkel kapcsolatos megélt élmények elevensége. A
víziósze rűbenyomást keltő rajzoknál –mint Gerő Zsuzsa megállapítja (2003) –
az élményekhez tapadó asszo ciációk sűrítése jelenik meg. Az érzelmek vizuálisra
fordításakor az érzelmi -indulati elemek kép pé formálása történik. Ebben a
korban, ha a gyerekek rajzot ajándékoznak valakinek, azt hiszik, hogy az
illetőnek ugyanolyan örömet, izgalmat és megelégedést nyújt arajz, mint neki.
Úgy véli, hogy az ajándékozott pontosan ugyanazokat az érzelmeket éli át, mint ő
maga rajzolás közben.
Piaget szerint ezt a fejlődési szakaszt a saját testen látható minták
pontosabb utánzása jellemzi, mely elősegíti a valódi ábrázolás kiteljesedését.
4.rajz. Helyzetrajz, 6 éves fiú

43Kombinált, bonyolult formában jelenik meg az út, mint rendező elem, a
gyermek felülnézetből rajzolja az utakat, párhuzamosan ívelő, kanyargó
vonalakkal,a perspektíva minden jelzése nélkül ábrázolva. Az út -távlatot az
egyiptomi művészhez hasonlóan két oldalra
„kiterített” fákk al ábrázolja.
Atér a rajzokon „diffúz” módon kerül
kifejezésre, a rajzoló mint központ –
egocentrikus bázis -körül megjelennek a
világ fontos dolgai .Minden jelenet a
rajzoló szemszögéből kerül ábrázolásra.
Képtelen különbséget tenni az egyes
tárgybeállítások között, bármely
nézőpontból lát egy tárgyat mindig
ugyanúgy rajzolja, az ő számára „konstans”
forma és nagyságviszonyaiban jelenik meg. Ennek aszemléletnek is
következménye az anagy fokú arányeltolódás, ami gyakran jellernzi ekorosztály
képeit.
Adíszítő elemek intenzív megjelenése is a hatodik évre jellemző. Ez a
díszítő kedv spontá nés indulatvezérelt formában nyilvánul meg. Gyakori a
zsúfolt túldíszítés, amely jelzi afokozódó esztétikai igényt, ugyanakkor
alkalmas az üres terek „értelmes és célszerű” kitöltésére, eleget tesz aritmus
ésaszimmetria iránti igénynek, valamint kielégíti az aprólékosság és pontosság
iránti vágyat. A díszítés első jelei a pontocskák, körök, cikcakk vonalak és
tojásdad formák.
A színezés is kezd hasonlítani a valósághoz, ugyanakkor a színeknek
megmarad a közlő erejük. A színek, színárnyalatok megvá lasztásával, az egyes
figurák egymáshoz viszonyított méretezésével és a lapon való elhelyezésével
fejezik ki érzelmeiket, vágyaikat, véleményüket az ábrázoltakkal kapcsolatban.
Szívesen rajzolnak le meserészleteket, jeleneteket, az őket leginkább
érdeklő m ozzanatokat. Egyre többet próbálkoznak a számok és betűk leírásával,
de az írásjegyek leírásában még mindig gyakori a tükörírás.
5.rajz:Út-távlat oldalra „kiterített” házakkal,fáva l
6éves fiú rajza
6 éves fiú

44Fejlesztéssel és korral megjelennek a szemléleti realizmus egyes vonásai
már óvodáskorban fellelhetőek, most már azt akarja le rajzolni, amit lát. A sokféle
próbálkozás mutatja, hogy ez nem könnyű a gyermekek számára –többszintű
ábrázolás elkanyarodó úttal vagy „dombábrázolással” a messzeséget ábrázolja. Az
iskolába lépéssel új korszak nyílik meg a gyermek életében. Szomatikusan,
emocionálisan, intellektuálisan, motorosan és a szocializáció terén gyökeres
fordulatot vesz az emberi fejlődés.
4.A gyermekrajzokon megjelenő formák
„A papírlapra húzott bármilyen vonal, az
anyagból mintázott legegyszerűbb forma is
olyan, mint a vízbe dobott kavics. Felbolygatja
a nyugalmat, mozgósítja a teret. A látás
akcióészlelés.”
Rudolf Arnheim
Mint Rudolf Arnheim írja bármi, ami megjelenik a lapon, az valamilyen
érzést mutat, sugall a nézőnek, és a rajzoló saját belső világát jeleníti meg benne.
A gyermekek rajzaiban nagyon sok élőlény és tárgy jelenik meg, melyek
lerajzolásához nem igényelnek modellt. Elegendő információ számukra az, hogy
látták. A lényeg tehát hogy papírra kerüljön, és ehhez semmilyen új és egye di
tudás nem szükséges.
A rajzokon leggyakrabban a következő formák jelennek meg:
·élőlények –ember, négylábú állatok, ló, madár, fa, virág
·természeti jelenségek –Nap, Hold, csillagok, felhő, eső, hó, hegy, domb,
mező, folyó, tó, tenger
·tárgyi világ –ház, vár, bútorok, kerekes járművek, hajó

454.1Az emberábráz olás fejlődése a gyermekra jzokban
Az emberrajz bonyolult differenciálódási folyamat eredménye, mely
kitüntetett helyet foglal el a gyermeki ábrázoló tevékenységben. Megjelenése a
gyermekrajzokon törvényszerű, az óvodások alkotásainak sorában egész biztosan
megtalálható.
A ra jzolt emberalak színvonalából következtetéseket lehet levonni a rajzoló
intellektuális szintjéről, mivel az intellektuális és a rajzi fejlődés nagyjából
párhuzamosan halad .
Az emberi test kialakulása, fejlődése
érdekes folyamat. A kisgyermek
sokkal többet tud az emberről, az
emberi testről, mint amit
megjeleníteni képes. Rajza
ideoplasztikus ábrázolás, vagyis nem
embert, hanem az ember képzetét
rajzolja le. Rajzaiban ötvöződik az
emlék és az átélt élmény indulati
feszültsége, így láthatunk
háromszemű, soklábú emberrajzot.
Megfigyelhető az óvodás rajzán, hogy
az embert rajzolja a legnagyobbra
függetlenül a valóságos arányoktól, de figurái mozdulatlanok, merev ek.
Négyéves kortól legkedveltebb rajzi téma az ember, amely bármennyire is
merev, kezdetleges és hiányos a gyermek szemében mégis „él és mozog”.
A 3-4 évesek általában 5 -6 testrészt rajzolnak meg, ez a szám 4 -5 éves korra már
7-re emelkedik( Feuer,2000 ). A leggyakrabban megrajzolt jegyek megjelenés
sorrendjében: fej, szem, láb, törzs, kar, száj, orr. A törzsarány jobb kifejezése, a
végtagok pontosabb csatlakoztatása a fiúk erőssége, míg a lányok az arcrészletek
1. ábra Az emberábrázolás fejlődési állomásai
( M Tramer idézi Há rdi 2002)

46kidolgozásában járnak elől. Cselek vést még egyikük sem tud érzékeltetni,
kezdetleges formában sem.
Ötéves korban a figurák még változatlanul merevek és mozdulatlanok. A
gyermekek a szocializációs folyamat hat ására tisztában vannak azzal, hogy nem
illik ruhátlanul mutatkozni, így rajzaikon megjelennek a kalap, csizma, vagy
éppen talpig hosszú gombsort rajzolnak a nyitott törzsű figurára. A gomboknak
nagy jelentőséget tulajdonítanak, aránytalanul nagyobbak mint a törzs.
Megfigyelhetők a nemi különbségek első csírái. Eleinte a férfi és a nőalakokat
teljesen egyformának rajzolják, közöttük semmi különbséget nem tesznek.
Csakhamar fellép a kétféle alak közti különbség, de a megkülönböztető jelek igen
meglepőek. Ily en jel például, hogy a férfi szájában pipa, a kezében bot vagy kard
van, a nőnek fején pedig konty. A nadrág és a szoknya csak idővel jelenik meg,
míg a termetbeli különbség csak fejlettebb fokon mutatkozik.
Megjelennek a lovag, király, tündér, királynő rajzok is újabb jeleként a
férfi illetve a női princípium terén tett felfedezéseknek. A mágikus világszemlélet
előhívja ezek kontrapunktjait is, a gonosz varázsló, a boszorkány, a szellem
képében. Ezeket az alakokat több firkakelemmel, sötétebb sz ínekkel és csúnyának
rajzolják. Egyébként is jellemző, hogy akire haragszanak, azt csúnyán ábrázolják,
azonosítva a jót a széppel, a rosszat a rúttal.
Érdekes az is, hogy a gyermek az embert eleinte mindig a homloklát –
szat szerint rajzolja, s csak lassanként tér át az oldalrajzra .Eza jelenség a
törvényszerűség erejével bír annyira, hogy ha a négyéves gyermeknek
oldalnézetből rajzoljuk le az emberi alakot, azt nem utánozza. Ahomlokrajzról az
oldal rajzra való átmenetnek oly sok meglepő és érdekes változata van. Ilyen
átmeneti alakok: a fej már oldalrajz, deaz arcon ott van mind a két szem ;afej és
törzs homlokrajz, aláb oldalrajz; afej homlokrajz, atörzs és láb oldalrajz; a fej és
láb oldalrajz, atörzs homlokrajz. A fiúk a fej -törzs a rány javulásában, a ruha
megrajzolásában, míg a lányok a haj ábrázolásában és a vonalak pontos
csatlakoztatásában jeleskednek.
Hatéves kortól már á ltalában 9 testrésszel ábrázolják az embert.
Megjelennek az emberábrá zolásokon a nyak, az ujjak, a ruha ábrázolása

47differenciálódik, gazdagodik és javul a fej aránya. Felismerik a tenyér
cselekvésben betöltött fontos szerepét, így megjelennek az első kísérletek a tenyér
ábrázolására. A karhoz kört illesztenek, abból indulna k sugárszerűen az ujjak –
ezek az úgynevezett nap -tenyér alakzatok.
E kor jellegzetessége a lámpaember, mely kisfejű és nagyon hosszú törzsű
emberalak.
A rajzok leggyakoribb tartalmi jegye az ember és a ház ábrázolása. A
rajzokon egyre gyakrabban jelenik meg az ember emberrel, vagy csoporttal
együtt. Helyzeteket ábrázolnak, de még cselekvést nem tudnak ábrázolni,
helyette ritmikus vonalak elhelyezésével képesek némi mozgásélményt adni
rajzaiknak. Megpróbálkoznak különféle testhelyzetek ábrázolásá val (ülő, guggoló,
fekvő ember), de az ábrázolási nehézségek során rendszerint eltorzul az
emberalak.
A fejlődés további állomásai az 5 évesek teljesítményén túlmenően: a vonalak jó
csatlakoztatása, a haj precízebb ábrázolása, a végtagok kétdimenziós ábráz olása,
homlok, áll. (Feuer, 2000 )
A fiúk főleg a kézfej kidolgozásában, a lányok az arcrészletek jobb
elhelyezésében érnek el nagyobb teljesítményt. Az arcon tükröződő érzelmeket
még nem tudják ábrázolni.
A lányok körében ebben a korban a királynő -rajzok alegkedveltebbek, melyek a
női ideál megtestesítői. Megfigyelhető, hogy a királynő -rajzok törzssémái az
általánostól elütnek, erős hajlítottság, gömbölyded lágyság jellemzi, a fejdíszek,
koronák háromágú stilizált tulipánformát idéznek (a tulipán a nőiessé g jelképe). A
lányok egy része még külön sátrat is rajzol a sátorformájú haj köré, ezáltal
érzékeltetve a világtól eltakaró, védő formát.
4.2A fa ábrázolásának fejlődése
A fának mint természeti tárgynak igen erős felszólító jellege van az
azonosulásra. A farajzokban különösen jól tükröződhet egy -egy ember

48személyisége. Erre az identifikációs –projekciós folyamatra épül többek közt a
Ház-, fa-, emberrajz teszt.
A fa a legkorábbi időktől kezdve az emberiség egyetemes szimbólumai közé
tartozott. A világfa, az életfa, az ősanya -fa, a sámánfa sok ezer éves múltra
tekintenek vissza.
A kisgyermekek rajzain is megjelenik a fa ábrázolása.
Négyéves korban hosszú, rendszerint egydimenziós törzsön keresztben
létrafokszerűen sorakoznak a csupasz ágak. Ezt létrás váz nak nevezzük. A fa
ábrázolásához elengedhetetlen az alapvető térirányok -fent-lent, függőleges –
vízszintes – primitív
átlátása
megkülönböztetése.
A fa ábrázolásának
gyakorlása segíti a
térszemlélet fejlődését.
5-6 éves korban
megjelenik aseprűváz .
Itt a törzs és az ágak
egyvonalasak, az ágak
egy csomópontból
kiindulva jobbra és balra ágaznak, végükön kis pontok jelzik a koronát vagy a fa
gyümölcseit. A képek legmagasabb elemei szo ktak lenni a fák, melyek sokszor a
rajzlap teljes hosszában végigérnek.
Ebben a korban szokott még megjelenni a gomolyagos váz , ebben az esetben a
törzs határozottan elkülönül a koronától, mely jól körülhatárolt kör formában ül a
törzsön. A levelek tömegét, egységes szerkezetét gyakran gomolyag vagy
lengőfirkával érzékeltetik. 6-7 éves korban szokott kialakulni a tollas -váz, a törzs
kétdimenziós és gyakran feketével vagy barnával erősen besatírozott. A törzshöz
nagy fekete ágak csatlakoznak, amelyek re merőlegesen állnak a sokkal rövidebb
gallyak. Ezzel a sémával próbálják jelezni a fa bonyolult ágrendszeré t.Akarélyos
2.ábra.A fa ábrázolása 3 -7 éves korban
(Hammon, 2001 idézi Vass,2006 )

49vázszinte bármely életkorban megjelenhetik .Ebben az esetben a ké tdimenziós
törzshöz jobbra -balra hosszabb egydimenziós ágak csatlak oznak, amelyekre teljes
hosszukban egymást követő körök kerülnek úgy, hogy az ág vonala átlátszik
rajtuk. Ezek a dús lombkoronát hivatottak megjeleníteni .A törzs és az ágak
különválasztását sok esetben a törzs éles vonallal való lezárásával jelzik. A kor ona
kontúrvonala differenciálód ik(Feuer,2002 )
4.3 A ház ábrázolásának fejlődése
A ház az ember helyhez kötődésének szimbóluma. A biztonság, a
védettség, a stabilitás, a viszonylagos állandóság képzetét kelti. Szerkezetében a
pince az alvilág -az ösztön én -, a lakótér a föld -az én -, a padlás a felső világ -a
felettes én -szimbólumát ho rdozza, a lépcsőkkel összeköttetést és átjárhatóságot
teremtve a különböző szintek között. A mélylélektan felfogása szerint ami a
házban történik, az bennünk történik.
4 éves kor előtt megszületnek az első felismerhető ház -formák. A
gyermekek ismerik az al apelemeket, így ajtót, ablakot és néha tetőt is rajzolnak a
házra. Az épület önállóan áll, noha lóg a levegőben, mert utat, talajt még nem
rajzolnak. Lehet körülötte ló, autó ,de még nem szerveződnek képpé, hanem a
rajzfelület különböző helyein juxtapozícióban láthatjuk őket.
A házak tetején megjelenik a kémény, gomolygó füst száll fel belőle,
növekszik az ablakok száma és a tető kidolgozása egyre formakifejezőbbé válik.
Ötéves korra a házak lekerülnek a rajzlap aljára, a gyermekek egy része
megp róbálkozik a perspek tivikus ábrázolással úgy, hogy a homlokzat és két
oldalfal egyidejűleg válik láthatóvá. A tető csúcsos formát kap. Előfordul, hogy
többféle színn el színezik az ablakokat, ajtót .
Hatéves korra biztossá válik a ház körvonalainak vonalveze tése, a ház
tetejének dőlésszöge sikeres. Sok kísérletezés után a gyermekek eljutnak a ház
perspektivikus ábrázolásának arra a szintjére, amikor a ház egyik oldala és
homlokzata látszik, a másik oldalt egy függőleges vonal zárja le. A ház alapvonala
mindk ét oldal ábrázolásánál párhuzamosan halad a talajvonallal vagy a rajzfelület

50alsó szélével. Gondosan megrajzolják és kiszínezik a tetőcserepeket, az ablakokba
függöny és virág kerül, az ajtókra kilincs, a kapura csengő .(Feuer2002 )
5.A gyermek megismerés ének lehetőségei a rajzain keresztül
„A rajzok kiválóan nyomon követik a
gyermek fejlődését, az egocentrikus
szemléletmódból kiindulva fokozatosan annak tudata
felé, hogy a szelf egy nagyobb környezet része”
(Lowenfeld és Brittain)
A gy ermekrajz minden esetben üzenet , képi nyelven megírt beszéd, amelyet
a közlés igénye hoz létre. Minden élmény, megélt dolog, érzelmi állapot grafikus
jellé alakul. A rajzok a gyermek „totális” növekedés ét tükrözik, a gyermeki
kreativitás fejlődési vonásai lehetőséget adnak arra, hogy összefüggést találjunk a
kognitív fejlődés és az intellektuális előmenetel közti kapcsolatokra. A rajzok
nemcsak a gyermeket magát tükrözik, hanem fejlődési ívét is, különö s tekintettel
kapcsolati képességeire, azaz hogy miként látja az őt körülvevő világot és hogyan
reagál arra.
.Arajzban közvetlenül és ösztönszerűleg agyermek kifejezésmódja
érvénye sül é scsak ritkább esetben aművészeté is. A gyermekrajz elsősorban
nyelv és nem művészet. Agyermek, amit látott, hallott, gondolt, elmondja s
elbeszéli arajzaiban, amint azt látta, hallotta, gondol ta
Arajzból tehát, éppúgy, mint a taglejtésből, abeszédből sírásból jo gosan
következtethetünk agyermek lelki jelensége inek természetére, tar talmára,
fejlettségére arajzból megtudjuk énjének legjellemző bbvonásait, azon főbb
képzeteit, amelyek körül atöbbiek cso portosulnak. Mondhatjuk tehát, hogy
megismerjük énjének lényegét.
A gyermek nem azt rajzolja le, amit lát, h anem amit tud, ami a véleménye

51a dolgokról. Ezért nem is szabad a kisgyermeket rajzolni tanítani, mert ezzel
megakadályozzuk azt, hogy a tudattalan élményei szabadon megjelenjenek
„alkotásaikban”, s belekényszerítjük az általunk ismert, begyakorlott sablon okba,
s ezzel csökkentjük kreativitásukat. A gyermekek ösztönszerűen rajzolnak. Az
ösztönszerű rajzok közé szűkebb értelemben soroljuk azokat, amelyek külső
befolyástól mentes, utasítás, előrajzolás vagy minta nélkül, pusztán a gyermek
saját sugallatából, ötletszerűen készülnek. Gyermeklé lektani szempontból ezek a
rajzok a legértékesebbek, mert természetes megnyilatkozásai a gyermekek
elmebeli és kedélymozgalmainak .
Tágabb értelemben az ösztönszerű rajzokhoz soroljuk azokat a gyer –
mekrajzokat is, amelyek bár a felnőttek korlátolt beavatkozásával készül nek, de a
gyermekek elmebeli mozgalmait nem vetkőztetik ki természetes ségükből, sőt
bizonyos tekintetben előmozdítják e mozgalmakat. Ez a beavatkozás nem állhat
többől, minthogy témákat adunk a gyermeknek rajza elkészítéséhez. A feladat a 4 –
5-6 évesek számára csak igen egyszerű lehet. Pl.: „Rajzoljatok egy embert,
asszonyt, lovat, kutyát, házat, fát”, kissé nehezebb feladat, hogy lovas katonát,
kocsit, gőzöst, va dászt rajzoltatunk. Természetesen a gyermekn ek egészen a saját
képzeleté re bízzuk a rajzok elkészítését.
Ezek az ösztönszerű rajzok igen alkalmasak a gyermektanulmányi
vizsgála tokra. A gyermekrajzok ugyanis nem egyebek, mint a gyermek tudattar –
talmának megrögzített nyilvánulásai .
5.1 A gyermek megismerése szabadrajzai által
„ Én tiszta vagyok, mint az ég,
Én tiszta vagyok, mint a levegő,
Azt nem is lehet látni.
Akkor engem sem látni?
Az a semmi?
Akkor most megfestem magamat.
Akkor nem is lehet semminek nevezni.”
(Anna, 6 éves)

52Minden gyereket olyannak kell elfogadni, am ilyen az adott pillanatban.
Ez mindenkor feltétel nélküli elfogadást jelent. Ez eredményezheti, hogy mind a
felnőttek, mind a gyerekek megértve, megbecsülve érezhessék önmagukat. Ez az
érzés alapot adhat a bátor megnyilatkozáshoz, kibontakozáshoz.
A szabad rajz gyerekkorban az egyik legjelentősebb önkifejezési forma, hiszen az
óvodáskor elején a gyerekek szókincse, fogalmazási készsége, a gondolatok
logikus összerendezettségének képessége még fejletlen. Nehezen képes szavak
segítségével világosan, egyértelmű en közvetíteni álmait, vágyait, gondolatait,
félelmeit és érzéseit. Az ábrázolás eszközeivel, színekkel, vonalakkal, formákkal
azonban sok mindent elárul önmagáról, belső világáról.
A vizuális alkotások segítenek abban, hogy minél jobban megismerjük
őket, tisztában legyünk azzal, hogy mi az, ami felkeltette az érdeklődésüket és
ami élményszerűen megragadt bennük az őket ért ingerekből. Ha megkötöttség
nélkül alkothatnak, mindig azok a dolgok tükröződnek vissza az alkotásaikban,
melyek fog lalkoztatják, ami iránt éppen érdeklődnek.
A rajzokban megjelennek a még fel nem dolgozott, konfliktust okozó
helyzetek, az élmények, az eltitkolt félelmek, a má sképp ki nem fejezhető
érzelmek. A rajzolás ,akárcsak más kreatív tevékenység segít az ér zelmi
problémák és feszültségek feldolgozásában ha például valaki egy rajzban
megfogalmazhatja haragját, ennek révén felszabadulhat a konfliktus feszültsége
alól. Így a kisgyermek számára, aki még nem rendelkezik teljesen a szóbeli közlés
képességév el, a kreatív kifejezés különösen megfelelő, hogy rendet teremtsen és
tárolja az ellentmondásos, kusza vagy kimondatlan érzéseket.
A gyerekek megismerésének, fejlettségi szintjének felméréséhez a
legegyszerűbb és legtermészetesebb út, ha hagyj uk szabadon alkotni és
alkotásairól szabadon megnyilatkozni.
A rajzok szimbolikus tartalmának megértéséhez olyan strukturális
elemeket kell megfigyelnünk, mint a vonalminőség, alakok, szín, méret és
egységbe szervezés. Viszont nem eshetünk a s trukturális elemek túlbuzgó
vizsgálatának hibájába. Előfordulhat, hogy ami a felnőttnek szorongó vagy
izgatott vonalnak tűnik, az lehet a motoros kontroll fejletlenségének a
következménye.

53A gyermekrajzokra fokozottan érvényes alapelv , hogy arajz keletkezési
körülményeinek ismerete nélkül nem lehet őket értelmezni. A rajz az
összviselkedésnek csak egy fragmentuma csupán, melyet a megértéshez bele kell
helyezni a viselkedés egész kontextusába. Különösen nagy figyelmet kell fordítani
a tartalmi összefüggések, a rajzi élményhátterek felderítésére. Ennek
legegyszerűbb módja, ha beszéltessük rajzáról a gyermeket, mondja el saját
szavaival: miről jutott ez éppen most eszébe, mire gondolt mikor ezt rajzolta, azt
pedig látja az óvodapedagógus, hogy me nnyire gyakori téma ez a rajztéma a
gyermeknél. Ha máskor is előfordul ez a téma, akkor visszatérő motívumot látunk,
amelyet nem aktuális élmény váltott ki, hanem a gyermeket folyamatosan
foglalkoztatja. Ilyenkor keressük meg a manifeszt tartalom mögötti latens
tartalmat : mi lehet az nagyon fontos törekvés, állandósult érzés vagy fejlődési
jelenség a gyermek egyedi világába, amelyet állandó elaborációs kísérletekkel
próbál meg újra és újra feldolgozni.
A „ miről jutott eszedbe” kérdés seg ít az előtörténet, a rajz jelentését meghatározó
aktuál is élmények megismerésében, a „ mire gondolt” pedig rámutathat, hogy
milyen belső monológgal kísérte a gyermek a rajzolást, mit akar kifejezni vele.
Játékosra is vehetjük az „interjút”, segítve a gyerme ket abban, hogy kitaláljon egy
történetet, amelyben továbbszövi a rajzban lévő fantáziát .
A rajzvizsgálat formai elemzési szempontjai:
1. Kompozíció :-mennyire használta ki a rendelkezésre álló teret
-milyen a képmező b etöltöttsége
-felfedezhető -e képi egyensúly
-van-e a képen kiemelés, ha van milyen módon történik
2. Felület megmunkálás módja
-a gyermek által választott kifejezőeszköz használata, a
megjel enítés formája
3.A formák eredetisége :
-természetes formafejlődés eredményeként jöttek létre vagy
sablonok, sémák másolása nyomán keletkeztek
A rajzvizsgálat tartalmi elemzési szempontjai :
1.Tartalom és a forma egysége :gondolati, élménybeli tartalmak
mondanivalójának kifejezésére helyesen választott -e formát a gyerek

542.Élmények, élménymaradványok kifejezésének, közlésé nek szintje (pozitív és
negatív élmények)
3.Érzelmek megjelenítése a szín, forma és az alkotás témáján keresztül történő
kivetítéssel
4.Aképzeleti működés tükröződése -fantázia
5.Vizuális képzetei milyen fejlettek
6.Ismeretek, tapasztalatok feltételezett szintje a gyerekmunkában -önállóan képes
megjeleníteni vagy rávezetéssel, ismeretei a lapján mit tart fontosnak?
7.Vágyait direkt módon fejezi -e ki vagy rejtett utalásokban fogalmazza meg?
8.Konfliktusait, sérelmeit, a személyiségét ért negatív hatásokat miként juttatja
kifejezésre munkájában?
9.Emberi kapcsolatok kifejezésére utaló jelek családrajzok , barátok lerajzolása
A gyermekrajzok feljődéslélektani elemzés e:
Az életkori szakaszra jellemző általános szintekkel történő egybevetés,
összehasonlító elemzés. Ennek nyomán képet kaphatunk arról, hogy az átlaghoz
képest mely területen áll magasabb szinten, s miben mutat esetleg lemaradást.
Gyerekmunkák elemzése során nem hagyható figyelmen kívül:
-nem elegendő egyetlen rajz az elemzéshez
-szükséges a vizsgálathoz a gyermek egyéb adatai, vizsgálati
eredményei
-a személyiségvizsgálat szempontjából fontos a színhasználat, de csak
akkor értékelhető objektíven, ha a gyerek rendelkezésére áll egy aránylag gazdag
színválaszték
-a szabad rajzok jobban vizsgálhatók, mint az irányított témájúak –
túltanítás veszélye -a gyermekmunkát egységben célszerű értelmezni, nem
részleteiben
A színek szerepe a gyermekrajzokban
Az egészséges gyermekek rajzai sokféle színt tartalmaznak, főként az
élénk, tiszta színeket kedvelik: a pirosat, sárgát, narancssárgát, az élénk kéket, a
lilát és a rózsaszínt. A gyermekek alapvető személyiségük szerint kedvelnek
bizonyos színeket, ami természetesen korszakonként változhat. A színek
realisztikus k iválasztása a valóságérzék működését tükrözi. A tipikusan

55konvencionális színezésű rajzokban a háztető piros, a kéményből fekete füst száll,
a fa törzse barna vagy fekete, a lomb zöld, az ember haja barna, fekete vagy sárga.
A konvencionális színválasztáso n túlmutató színhangsúly pszichológiai
jelentést hordoz. A v örös és sárga színek dominanciája a spontánabb, oldottabb
felszabadultabb rajzokon figyelhető meg, mint a kékek, a zöldek hangsúlya,
amely inkább a kontrollált viselkedéshez kapcsolódik. A fekete és barna
preferenciája a gátlással, regresszióval áll összefüggésben.
De a dominánsan használt színek nagyon sok alaptulajdonságra utalhatnak:
Vörös :magas fokú aktivitás, önuralom, gyors és könny ű tanulás,
alkalmazkodóképesség jelelehet. A tűz, az energia, az érzelmek, a magabiztosság
szimbóluma, de ha fehér lap on túl sok, az bizonytalansá gra utal.
Pasztellszínek használata :a kék, szürkéskék, d rapp, fakózöld, szürke
befolyásol hatóságot, fáradtságot, pesszimizmust, érzékenységet jelez, a rózsaszín
az érzékenység, fiatalság, támaszkeresés színe.
Tiszta,élénk színek –
kék,zöld, barna: önáll óság,nyugalom,összpontosítás, türelem, meggondoltság jele.
Akéka nyugalom, a béke, a hűség, a részvét, a szeretet szimbóluma, de az
erőteljes indigókék a zsarnokság jele is lehet. A zöld a személyiség érettségére,
mások védelmezésére, a harmóniára utal, a barna pedig a józan megbízhatóság, az
elfojtott, lekötött energ iák jelképe.
Élénk sárga, vörössel, narancssárgával :feltűnő viselkedés, türelmetlenség,
keményfejűség, heves reakciók, támadó, kitartó, gyorsan tanuló, rosszul
alkalmazkodó. A fény, a melegség, a tudat, a tudatosság, az önállósulás jele is
lehet, a naran cs boldogságot jelent.
A fekete a szomorúság, komorság színe, vörössel, narancssárgával kombinálva az
„ismeretlen“ vonzerejére utal.

56
5.2A projektív rajzo k szerepe a gyermek megismerésében
A kisgyermek rajzai elemi mozgási indítékból születnek, de már érzelmi
üzeneteket hordoznak magukon. Már a pszichomotoros fejlődés e korai
szakaszában kifejeződnek az indulatok, érzelmi állapotok. Ezeket a
gesztusformákat időben nem sokkal később követik az első, már tartalommal
rendelkező rajzok, am elyekben a gyermek érzelmi -indulati -, zsigeri -motoros
tapasztalásai, a világ öntudatlan átélésének nyomai jelennek meg sajátos
„ábrázolásként”, mint a „…képzelet és tapasztalat által meghatározott lelki valóság
objektivációi” ( Bagdy, 1988 ).
A gyermekrajz ok elemzésének több célja is lehet. Alapvetően segít a
gyermek fejlettségének megállapításában, mozgáskoordinációjának, térbeli
eligazodásának vizsgálatában. Szerepe lehet a kora gyermekkori devianciák –
agresszió, szorongás –okainak feltárásában, a szülő kkel és a kortársakkal való
kapcsolat javításában.
Ezt ismerte fel a gyermekpszichológia, hogy a gyermekrajzokat elemezve
igen sokat meg lehet tudni az alkotó gyerekről. Több rajzteszt is született, amely a
rajz mögött megismerhető pszichikus teljesítmén yeket méri és alkot véleményt,
összefüggésben a gyermek intelligenciaszintjével, értelmi fejlődésével. Ilyen
rajztesztek a projektív rajzvizsgálatok. A
szabadon rajzolt gyerekrajzok érzelmi
üzeneteket hordoznak. A kisgyermek rajza
(tulajdonképpen még firka ként) elemi
mozgási indítékból születik. A
pszichomotoros fejlődés igen korai
szakaszában már kifejeződnek az
indulatok, érzelmi állapotok.
A projektív rajzvizsgálat a rajzok
pszichológiai értelmezésén alapuló
rajzvizsgálati módszer. A projektív
rajzvizsgálatok legfőbb jellemzői között 3. ábra Az emberrajz vonalszekvenciája Vass(2006)

57az instrukció keretén belüli szabad önkifejezést említhetjük. A rajzoló azt és úgy
rajzolja meg, amit és ahog yan akar. A vizsgálatvezető nem ad pontosabb
instrukciót, az alkalmazott instrukció a lehető legkevesebb információt
tartalmazza. Ugyanazokat a dolgokat minden ember másképp rajzolja le. És
pontosan ez az, amit az elemzéskor keresni és ért elmezni kell. A p rojektív rajz
pontos definíciója valamely kognitív struktúra externalizációja ( Vass, 2006 ).
A projektív rajzelemzés módszere hét egymásra épülő szakaszt
tartalmaz, melyek a rajz megértésének egy -egy lépését jelentik. Lényege az
összefüggések értelmezé se izolált rajzi jegyek helyett ( Vass, 2006 ).8
A rajzban megjelenik a gyermek képzetáramlása. Messze nem véletlen
ugyanis, hogy a gyermek, vagy bárki egy olyan egyszerű felszólításra: „Rajzolj
egy házat!”, milyen házat rajzol, miniatűr vályogkunyhót, kacsa lábon forgó
palotát. Ha pedig fát kell rajzolni, akkor erőtől duzzadó, terebélyes lesz, netán
inkább akasztófára emlékeztető, vagy éppen villám sújtotta fa?…
A rajzvizsgálat legnagyobb kihívása, hogy az egyes rajzos jelzések sokféle
jelentést hordoznak. A megfelelő jelentés csak utólag derül ki, mikor már megvan
az összkép. Az összképből vissza lehet következtetni arra, hogy az egyes
elemeknek milyen kapcsolatban kell lenniük egymással.
A rajzlap, rendelkezésre álló térként, jelképesen szociális mezőként
értelmezhető, ahol a környezettel fennálló kapcsolatok problémái is megjelennek.
Az aktuális hangulati és érzelmi állapoton túl megjelenítik az elszenvedett
mentális sérüléseket.
A rajzban mind a tudatos, mind a tudattalan élménytartalmak kivetítődnek,
melyek jelzik a rajzolónak a külvilághoz való viszonyát. A rajz önkifejezés,
segítségével kifejezhetők a gondolatok, érzelmek. Jól megjelenítik a világot,
amelyik a valóságban van, és azt is, amelyik csak a gyermek képzeletében él.
Di Leo (1983) szerint, a gy erekek emberrajznál intellektuális -,
családrajznál érzelmi impulzusaikat, relációikat mozgósítják (Vajda, 1999). Ebből
az állításból kiindulva gyermek megismerése érdekében a következő rajzteszteket
használom: Ház-, fa-, emberrajz -teszt (HTP)
8A rajzelemzés hét lépését lásd a z 5.mellékletben.

58Goodenough -féle emberrajz teszt (DAP)
Családrajzok és kapcsolati témák: Hulse -féle családrajz (DAF)
Állatcsaládrajz (AFD)
Kinetikus családrajz(KFD)
5.2.1 Ház-, fa-, emberrajz teszt (HTP)
Mivel az óvodáskorú gyermek leggyakoribb rajztémája az ember, a ház, a fa
ezért alkalmazható esetükben a Buck -féle ház -,fa-, emberrajz teszt9melyben az
alábbi instrukciókat kell követni a gyermekeknek: „Rajzolj egy házat!”, „ Rajzolj
egy fát!”, „Rajzolj e gy embert!”. A gyermekek egy -egy A5 -ös méretű fehér
papírlapot kapnak az ember -és fa -rajznál álló, míg a házrajz esetében fekvő
pozícióba. Ha papírt elforgatják meg kell jegyezni a rajz hátulján. Radírt, vonalzót
nem adunk a rajzoláshoz. Megfigyelések bizonyítják, hogy ha a gyermektől azt
kérjük rajzoljon egy házat rendszerint az otthonát rajzolja le, ha arra k érjük
rajzoljon egy embert rendszerint a számára legfontosabb személyt rajzolja le, aki
lehet a gyermek maga .
A teszt két részből tevődik össze: az első részben a gyermek rajzol, ez egy
nonverbális, kreatív fázis, a második részben szabadon asszociálva, részben előre
megadott kérdésekre válaszol. Tehát a rajzok értelmezése előtt szükséges egy
úgynevezett utóteszt elvégzése, mely sorá n kérdéseket teszünk fel a gyermeknek a
rajzokról, azok minél jobb megértése érdekében. Ebben segítségünkre van a
Buck -féle kérdőív egy átdolgozott változata (Vass , 2006) .
A kérdőív használatának legfontosabb szabálya, hogy nem kell mindig
minden kérdést megkérdeznünk, viszont sok esetben szükséges mást is
kérdeznünk, mint ami a kérdőívben szerepel. A kérdőívet a rajzvizsgálat
befejezése után vesszük fel (az űrlap megtalálható a 3. mellékletében . Az
alkalmazott instrukció lehet: „ Nagyon tets zenek a rajzaid, szeretnék megtudni
róluk minél többet, kérlek mesélj róluk!”
9Buck,J (1964). The House -Tree-Person technique. Los Angeles:Western Psychol Services,
idézi Vass,Z(2007)

59Az egyes k érdések el őtt szerepl őbetűk a rajzt émát jelölik (E: emberrajz, F:
farajz, H: h ázrajz), a sz ámok a k érdések sorrendj ét. A legkönnyebben
verbaliz álhatórajztémával, az emberrajzzal kezdj ük az explor ációt. A kérdések a
fokoz ódóön-érintetts ég sorrendj ét követik, és egyre szem élyesebb éválnak, egyre
nyíltabb projekci ót igényelnek. Amikor eljutottunk az emberrajzzal egy bizonyos
ön-érintetts égi szintig, akkor v áltunk a fa t émájára. A f át is csak r észben besz éljük
meg, majd ism ét váltunk a h ázra,és utána visszat érünk az el őzőtémákra.
A válaszok tartalm án kívül azok terjedelm ét, a verb ális anyag mennyis égét
isértelmezz ük.
Ha valami szokatlan extraproduktumot l átunk a rajzon, ami nem tartozik a
szigor úan vett instrukci óhoz (h ázrajzban f át, farajzban madarat stb.), akkor ezekre
is rákérdezünk. Erre vonatkoznak a k érdőív utols ótételei.
A kérdések h árom t ípusba sorolhat ók:
1.realit áskérdések(ezek a realit áspróbára vonatkoznak: p éldául hány szintes a
ház, mib ől készült, milyen fajt ájúa fa, f érfi vagy n ő-e a rajzolt figura),
2.asszoci ációskérdések(amelyek szabad asszoci ációkat k érnek: kinek a h áza
ez, kire gondolt, mialatt rajzolta, hol tal álhatóa fa stb.)
3. imaginat ív kérdések(amelyek a k épzeleti tev ékenys ég fokozott, szem élyes
működését igénylik: ha ez az teházadlenne, akkor melyik szob át foglaln ádel,
mire van a legink ább sz üksége a f ának, mire gondol ez az ember stb. )
Buck szerint az emberrajz pszichoszociális szinten ábrázolja a személy t, a
társas kapcsolatokat, a nemi identifikációt , lehet önarckép abban az értelemben,
hogy milyennek érzi magát a személy, de megjelenítheti az énideált is.
Afarajz a személy önmagára vonatkozó, alapvetőbb és mélyebb intrapszichés
érzéseit jeleníti meg, míg a házrajz ,mint lakóhely, az otthont és a családon belüli
kapcsolatokat szimbolizálja.

605.2.2 Goodenough -féle emberrajz teszt (DAP )
„A gyermek nem azt rajzolja, amit tud,
hanem sokkal inkább azt, amit érez. "
(Florence L Goodenough )
A pszichológia a múlt század vége felé kezdett módszeresen foglalkozni a
gyermekrajzokkal, azokban sajátos kommunikációs formát, illetve az intelligencia
tükröződését látva meg.
A rajzolt emberalak színvonalából kb. 10 éves korig következtetéseket
lehet levonni a rajzoló intellektuális szintjére. Erre épül Florence Goodenough
(1926) által kidolgozott emberrajz -teszt. A szakirodalomban széles körű viták
folynak arról, hogy a rajz színvonalából szabad -e következtetéseket levonnunk az
értelmi képességeket illetően. Több magyar kutató is bizonyította –Hárdi István,
Hirsch Margit, Nemes Lívia –, hogy az emberrajz színvonalának változásai szoros
összefüggésben vannak a rajzoló aktuális pszichés státuszával. A Goodenough
teszt azonban bizonyos keretek között mégis informatív lehet, mert kétségtelen,
hogy a megfelelő lelkiállapotban l évő gyerekek „Rajzolj egy embert!”
instrukcióra elsősorban intellektuális erőiket mobilizálják (DiLeo megállapítása) s
csak másodsorban jut szerephez az emocionális faktor. A prepubertás korig a RQ
övezet (rajzkvóciens) szinte korrelál az IQ -val, vagyis bi zonyos kivételektől
eltekintve –amelyek más fontos diagnosztikus támpontot adhatnak –az
intellektuális és a rajzi fejlődés nagyjából párhuzamosan halad.
AGoodenough -féleeljárással a gyermeki intelligenciát új oldalról tud juk
megközelíteni, az emberala k-ábrázolásban megnyilvánuló pszichikus
teljesítményeken keresztül. A rajz színvonalának vizsgálatával feltárul a gyermek
szenzomotoros tevékenységének fejlettsége, az élmények, isme retek, képességek
integrációjának foka és minősége. A rajz a gyermek egés z személyiségének
kifejezése, ezért nem elegendő a mechanikus „kiér tékelés”, hanem figyelni kell a
rajz „üzenetére” is.
Goodenough diagnosztikai eljárásának lényege, hogy agyermek által

61rajzolt emberalakot előre meghatározott skála szerint értékeli. Aszerző skáláját
úgy állítja fel, hogy agyermekrajzban megjelenő részleteket, ará nyokat, a
vonalvezetés biztonságát, illetve formakifejező voltát ellenőrzi. Statisztikai alapon
megállapítja azokat arajzjegyeket, amelyeknek előfordu lási gyakorisága akor
előrehaladtával megfelelő, rendszeres és elég gyors növekedést mutat. Ezek közül
kiválasztja azokat, amelyek figyelembevétele az egymás után következő
korcsoportok között 4pont differenciát eredmé nyez. Az így nyert 51pont
kiválasztásakor számításba vesz i, hogy ahasznált pontok jól megfogalmazhatók
és az objektív megítélést segítők legye nek.
Arajzok elemzése négy szempont alapján történik, egyenként
megvizsgálva ateljesített rajzjegyek számát.
Részletezettség (maximum. 17 Pont): az emberalak lényeges jegyeire (pl.
fej, láb, kar, törzs), az arányokra (pl.atörzs hossza nagyobb, mint a szélessége) és
amotoros kivitelezésre (pl.ahaj több mint egy vonal afej körül) vonat kozóan
tartalmaz kritériumokat. Ezeknek aszempontoknak afigyelembevé telével
lehetséges azoknak arajzoknak az elemzése, amelyek elérik aminimális
követelményszintet (mint emberalakok már felismerhetők), deábrázolásuk módja
és gazdagsága még túlságosan leegyszerűsített.
Komplexitás (maximum. 12 pont): az emb eralak differenciált ábrázolását
minősíti, ilyenek afinomabb részletek megjelenése (pl.az ujjak száma helyes), a
testrészek tagolt, két dimenzióban való ábrázolása (pl. a láb tagoltan ábrázolt,
felismerhető a térd, a boka stb.)
Arányok (maximum. 6pont): szempontjai arész-egész, atestméretek, test-
részek egymáshoz és az egész testhez viszonyított arányos ábrázolását kővetelik
meg (pl.akaratörzshosszának megfelelő, vékonyabb mint a törzs).
Motorikus koordináció (maximum. 16 pont): aspektusa csak ré szben
vonat kozik amotoros kivitelezésre (pl. avonalak határozottan meghúzottak és
pontosan összekötöttek legyenek), más szempontjai akorábbiak megis métlő
visszatérését jelentik, de most máradifferenciált, fejlett kivitelezésű emberrajzok
részleteire, arányaira és mindezek összetettségére vonat kozóan.
Arajzelemzés első lépé se a gyermek rajzában fellelhető tartalmi jegyek
(rajzjegyek) összeszámolása. Ez után a megkapott normapontokat át kell alakítani
a gyermek raj zkorává. Ahhoz, hogy a gyermek hónapokhan kifejezett rajzkorát
(RK) megkapjuk, kiolvassuk a táblázatból (lásd mellékletben) a normapontoknak

62megfelelő életévek számát, és az életéveket átszámoljuk hónapokba. Arajzkor és
ahónapokban számolt életkor (ÉK) h ányadosa (x 100) a gyermek rajzkvóciense.
RQ = RK/ÉK x 100. ( A Goodenough -skála értékelési szempontjait lásd a
2.mellékletben.)
5.3Családrajzok és kapcsolati témák
A nevelésszociológia szerint a család a legkisebb és a legelső szintér az
életben, a legelső közössé g, amiben a gyermek részt vesz, egyértelmű, hogy
állapota, jellege meghatározó a gyermek sorsának későbbi alakulásában.
A gyermek lelki problémái, érzelmei , a családban dúló viszályok
egyértelműen megjelennek a gyermek rajzaiban –főleg a családrajzokban.
A gyermeket családjában az örömteli, kellemes, pozitívélmények mellett
érhetik rossz, kellemetlen események, melyek feszültséget kelthetnek a
gyermekben. A kisgyermek a játék, a sz imbólumok nyelvén tudja magából
„kibeszélni” ezeket a feszültségeket. A felnőttek sokszor fel sem tételezik, hogy a
gyermeknek bármiféle problémája lenne, hiszen ők szeretik, vigyáznak rá , minden
jóval ellátják. De az az igazság, h ogy a legjobb körülmények között nevelkedő
kisgyermeknek is lehetnek problémái, szorongásai.
Sokat meg lehet tudni a családban elfoglalt helyéről, beilleszkedéséről és
lelkiállapotáról a családrajz elemzésével.
5.4Családrajz történeti típusai
Azangolszász szakirodalom általában Hulse (1951, 1952) tanulmányát
nevezi meg úttörőként Draw -A-Family (DAF) néven.
Porot az 1965 -ben a családrajzot úgy értelmezte, mint a familiáris
kapcsolatrendszer feltárásának egyik eszközé.

63A családrajz történetéből ki kell emelnünk Corman (1964, 1965) munkáját.
Corman az addigi „rajzold le a családodat” instrukció helyett a „rajzolj egy
családot, olyat, amilyet elképzelsz” („dessin une famille, une famille de ton
invention”) formát javasolta, mert ez az instrukció szab adabb terepet enged a
projekciónak, mint a saját család rajza. A tapasztalatok szerint a gyermek ezzel az
instrukcióval is a saját, aktuális családját ábrázolja.
Burns és Kaufman 1970 -ben publikálták a Kinetic Family Drawing című
könyvet, melybe egy rajzt echnikát mutatnak be. Ezt a családrajzot úgy kell a
gyermekek elkészítsék, hogy a család minden egyes tagja valamit csináljon,
valamit tevékenykedjen.
Shearn és Russell (1969) javaslata szerint nemcsak a gyermektől, hanem a
szülőktől is érdemes családrajzo t kérni. A szerzők tapasztalatai szerint a rajzok
összehasonlításakor a családi dinamika olyan elemei is előbukkannak, melyek az
egyedi rajzokban nem jelennek meg.
Az állatcsalád, amely Brem -Gräser (1957) nevéhez fűződik, mint projektív
eljárás a nevelési és iskolapszichológiai tanácsadásban alakult ki. Indirekt formájú
családrajz, ahol a gyermek saját családját rajzolja meg állatok képében („zeichne
deine Familie in Tieren”).
Az elvarázsolt család hangsúlyozottan pszichoanalitikus értelmezési
keretet hasz nál, az eredeti családrajz -instrukció módosításának célja a tudattalan
megszólítása, indirekt módon a cenzúra megkerülése.
A magyar nyelvű családrajz -irodalomból Harsányi (1968), Feuer (1992) és
Halász (1993) hiánypótló munkáit kell kiemelni.
Mint láttuk a hosszú évek folyamán sokféle családrajz típust alkottak meg.
Ezen családrajz technikákat az alapján tudjuk osztályozni, hogy milyen instrukciót
kapnak a rajzolók:
·„Rajzold le a családodat!” –Hulse -féle családrajz (DAF). Szerző:
Wilfred C. Hulse (1951, 19 52)
·„Rajzolj egy családot (olyant, amilyent elképzelsz)!” –Corman –
féle családrajz (FD). Szerző: Louis Corman (1964, 1965, 1967)

64·„Rajzold le a családodat állatokként!” –Állatcsaládrajz (AFD).
Szerző: Louitgart Brem -Gräser (1957)
·„Képzeld el, hogy jön egy varázsló, és mindenkit elvarázsol a
családodba valakivé. Rajzold le, hogy kit mivé varázsol!” –
Elvarázsolt családrajz. Szerző: Marta Kos, Gerd Biermann (1973)
·„Rajzold le a családodat úgy, hogy mindenki csináljon valamit!” –
Kinetikus családrajz. Szerző: R M. Niesenbaum Jones (1985)
A többféle lehetséges rajztesztek közül a vizsgálatom során hármat
használok a gyermek családi viszonyainak a feltá rására: Hulse -féle családrajzot,
az állatcsaládrajzot és kinetikus családrajzot.
5.4.1 Hulse -féle családrajz (DAF)
A gyermek szociális környezetének megismerése céljából a pedagógusok
és pszichológusok gyakran alkalmaz zák a családrajz készíttetését, melyet min t
egy projekciós folyamat képi megnyilvánulásaként értékelünk és értelmezünk. A
családrajzot az óvo dás gyermek önéletrajzá nak tekinthetjük, értékes információkat
„mutathat meg” nekünk a család felépítéséről, a családon belüli interperszonális
kapcsolatokró l.
A családrajzokon gyakran láthatóvá válnak nem tudatos elemek, olyan
rejtett hierarchikus viszonyok, esetleges vágyak, amelyek verbális
megfogalmazására a gyermek nem képes.
A gyerekek a
családrajzok megalkotásakor
érzelmi impulzusaikat
mozgósítják. Ezeket a
megfigyelők a gyermekek
családi relációinak, a
családtagokhoz fűződő
érzelmeinek rekonstruálására
használják fel, a rajzolással a5. rajz Családom, 5 éves 4 hónapos lány

65tudattalanban lévő konfliktusok megközelíthetővé válnak. A családrajzokból ki
lehet olvasni a családban rejlő problémákat, még ha ezek a külvilág számára
gyakran nem érzékelhetők.
Ez a legelső és egyik legismertebb családrajz. Tudni kell azonban, hogy
hogya n rajzoltassunk, és hogy egy családrajzon mit kell megfigyelni. Először is
biztosítsunk papírt meg ceruzát, és a következő instrukciót adjuk a gyerekeknek:
„Rajzold le a családodat!”. Fontos, hogy az instrukciónk egyéb utasítást ne
tartalmazzon. Ha a gyere kek azt kérdezik, hogy másokat, olyan családtagokat is
rajzolhatnak -e, akik nem laknak velük, akkor az instrukció megismétlésével
válaszoljunk. Tehát ne adjunk a gyerekeknek konkrét választ, semmit se
sugalljunk neki. „Rajzold le azt, akit a családodba tar tozónak érzel!” Ha azt
kérdezi, hogy rajzolja -e oda a kutyát vagy a televíziót, a válasz újra csak ez: „akit
te a családtagodnak tartasz”. Rajzolás közben figyeljük meg, hogy milyen
sorrendbe rajzolja a családtagokat a gyermek. A rajz befejezése után kérde zzük
meg, hogy ki kicsoda, hány éves!
Előfordul, hogy egy családtag ábrázolása nem sikerül, megfigyelések
szerint a gyermek új lapot kér, néha a régit el is szakítja, vagy összegyűri és ismét
elkezdi a munkát. Ez azonban ritkán fordul elő, általában úgy h agyja a
családtagokat, ahogyan azok sikerültek, s csak a munka befejeztével szokta
hozzáfűzni, hogy ez vagy az a figura azért lett „csúnya”, mert nem sikerült. Az
otthagyott, sikertelen figura helyére most már nem lehet rajzolni, az elrontás miatt
újabb el helyezési sorrendet kell kialakítani, s előfordul például, hogy aki korábban
első helyen lett volna a családrajzon, végül az utolsónak kerül, vagy az első sorból
a harmadikba csúszik.
Az elrontott, majd korrigált rajzok keletkezésének lelki mechanizmusát
összefüggésbe hozhatjuk a Freud által feltárt elvétések pszichés mozgatórugóival.
A gyerekekben a rajzolás közben a nem tudatos gondolatok is
megérintődnek. Úgy tűnik, hogy a rajzoló az ábrázolás során nem képes kontroll
alatt tartani a tudattalanból feltö rő, a nem mindennapi életben általában nem
közölhető, részben elfojtott érzelmeket, indulatokat, vágyakat. Ezeknek
szándéktalan megjelenését csak utólag, a látvány hatására érzékeli, s csak ekkor
képes kontrolálni, vagyis az elvétését követően utólag cenzú rázni .

665.4.2 Állatcsaládrajz (AFD)
Az állatcsalád (Brem -Gräser, 1957), mint projektív eljárás indirekt formájú
családrajz, ahol a gyermek saját családját rajzolja meg állatok képében.
Egy, a családterápiában konfliktusfeltáró eszközként is használt raj zi
feladat, a „Családom, mint állatok” ( Gmelin,1990 ) jellegzetes motívumainak
elemzése bizonyítja, hogy az én és a fontos másik kifejezésére választott jelképek
a kisgyermekkorban az élettel kapcsolatos legfontosabb igényeinket tükrözik.
Az anyát a kisgyermek, Gmelin megfigyelése szerint, gyakran szelíd,
megbízható ló alakjában ábrázolják, (a magyar gyerekek körében is messze ez a
legjellemzőbb anyajelkép). Az apa és a fiúgyermek saját jelképe a medve, farkas,
sárkány, küzdelemre kész,
fenyegető pózban.
A rajzolást követő
interjúkból kiderült, hogy az 5 –
10 évesekből legtöbb ezeknek a
rajzoknak nincs mélylélektani
jelentése, a harcias állatok
megjelenése semmiféle
kapcsolatot nem mutat a
gyermek vagy az édesapa
„valódi” agresszivitásával.
Egyszerűen a férfiszerep első,
meséken alapuló értelmezési kísérleteit láthatjuk.( Duncum,1997 )
Az állatcsaládrajz rövid instrukciója „Rajzold le a családodat ”.A
rajzvizsg álathoz használt eszközök: közepes keménységű színes ceruza, A4 -es
formátumú fehér papírlap. A lapot fektetve tesszük a rajzoló elé, de ő a papírt
szabadon elforgathatja. Radírt is használhat. Az értelmezéshez fontos támpont a
rajzolási sorrend, a radírozá s, valamint a rajzolás közbeni viselkedés
megfigyelése.6 rajz
5éves lány
Állatcsaládrajz: anyu-zsiráf, én -oroszlán , apu -zebra

67Nagyon fontos, hogy szóbeli magyarázat kövesse a rajzot, hiszen az
állatok szimbólumértéke helyi érték: a gyermek élményei, tapasztalatai többet
nyomnak a latban, mint az ábrázolt állatokról meséből , szakkönyvek leírásaiból,
az állatkerti séták során vagy az életben szerzett tapasztalat.
Ugyanaz az állatfigura az egyik gyermek képi világában a legfőbb Jó, míg
kortársa, sőt látszólag hasonló miliőben élő barátja számára semleges vagy
negatív élményeke t hordozó jelkép . Egy példa : „ A madár szabadon szárnyaló
églakó, az istenek követe.” Összekapcsolja a „fent” és a „lent” világát. A madár az
emberi sors hírnöke -véréből jósol az ember. A szellemek és a jó vagy gonosz
tündérek egyaránt gyakran ölthetnek madáralakokat. Ha egy madár berepül egy
házba, az szerencsét jelent. A madár, mint jelkép pozitív jelentései: szabadon
szárnyaló, vidám, daloló, hűséges. Negatív jelentések: könnyen elpártol tőled,
kicsinyes, gyáva, szemtelen, torkos ( Schuster,1991 ).
Havalamennyi családtag azonos állatfigura alakjában jelenik meg, annak
két kapcsolódó, mégis egészen különböző jelentése lehet. Az egyik: a családtagok
összetartanak, az egység élménye a leglényegesebb közlendő a családról. A
másik: olyan erős a kontroll, ho gy egybeolvadnak a karakterek, a család tagjai,
vagy az ifjú alkotó szerint elveszítették egyéni sajátosságukat ( Gmelin,1990 ).

685.4.3 Kinetikus családrajz
(KFD)
A fenn leírt
családrajzokban közös vonás
az, hogy a családot statikusan
ábrázolják. Burns és Kaufman
1970 -ben egy látszólag apró
módosítást vezetett be az
instrukcióba, megkérve a
gyermekeket, hogy azt ábrázolják, amint a családtagok éppen valamilyen
cselekvést végeznek. Az eredm ény „a család dinamikájának meglepően
sokatmondó ábrázolása, tiszta képet rajzolva a családtagok interakcióiról és
érzelmi kapcsolatairól.” A módszer termékenységét jól tükrözi Ames véleménye,
aki szerint „ritkaság, hogy egy teszt ilyen gyorsan és biztosan mondjon ilyen sokat
a vizsgált személyről” ( Vass, 2001 ). A kinetikus családrajzban a gyermek kifejezi,
hogyan érzi magát a családi környezetben, hogyan észleli, jeleníti meg belső
világában önmagát és a családot -amely alapvetően meghatározza
személyiség fejlődését, attitűdjeit, bizalmát a világban.
A kinetikus családrajz kb. 5 éves kortól kezdve használható. Burns és
Kaufman (1972) instrukciója eredetileg a következőképpen hangzik: „Rajzolj le
mindenkit a családodból, beleértve magadat is, amint csinál va lamit. Próbálj meg
egész embereket rajzolni, ne rajzfilmfigurákat vagy pálcikaembereket. Tehát
mindenki csináljon valamit, végezzen valamilyen cselekvést.” Az instrukció
rövidített változata „Rajzold le a családodat úgy, hogy mindenki csináljon
valamit!”
Arajzvizsgálatot közepes keménységű színes ceruzával végezzük, A4 -es
formátumú, fehér papírlapot. A lapot a vizsgált személy elé fektetve tesszük le, de
ő a papírt szabadon elforgathatja. Burns és Kaufman (1972) instrukciójában a
radír használata is megeng edett. Az értelmezéshez fontos támpont az ábrázolási7.rajz: Kinetikus családrajz: felső sor: rajzoló –
hőlégballonozik, alsó sor balról jobbra: nagymama -ebédet
főz, testvér -ül a szekéren, apa -traktort vezet, tata -enni ad
a lónak, anya hiányzik -ő munkában van , 6 éves fiú

69sorrend, a radírozások száma és helye, valamint a gyermek nonverbális
viselkedése rajzolás közben.
Miután elkészült a rajz, megkérdezzük a gyermektől, kit rajzolt le, hány
évesek az ábrázolt alakok és –főként –mit csinálnak. Adott esetben érdemes
feltenni a ház -, fa-, emberrajz tesztben használatos kérdések közül néhányat: mit
csinált az ábrázolt személy a lerajzolt cselekvés előtt, mit fog csinálni később, mi
a jó benne, mi a rossz benne, mit érez, mire vágyik, mire van a leginkább
szüksége. Megkérdezhetjük azt is, h ogy ha a gyermek valamit megváltoztathatna
a családrajzon, akkor az mi lenne ( Vass, 1996 ).
5.5A családrajzok értelmezése
A családrajzok értelmezésére is érvényesek mindazok az alapelvek,
amelyeket a projektív rajzok értelmezésekor figyelembe kell venni. Ezek közül a
legfontosabbak az egyedi ismérvek (szótárszerű elemzés) helyett az ismérvek
konzisztens mintázatainak (egymást támogató grafikus jegyek) keresése, a
globális rajzi színvonal figyelembevétele, az elemzési kontextus kibővítése, az
összeha sonlító elemzés és az objektív mérések használata ( Vass, 2001 ).
Harsányi István a családrajz elemzéséről szólva megállapítja: „Az, hogy a
rajzoló saját magát melyik családtaghoz rajzolja közelebb vagy távolabb, ki felé
fordul, kinek fordít hátat, kivel te remt testi kontaktust, kit ruház fel pozitív, szép
vonásokkal, színekkel, ruhadarabokkal, hogy kit rajzol aránytalanul kisebb vagy
nagyobb méretekben, nagy szájjal vagy száj nélkül, mind jól értékelhető
mozzanat.”
A családrajz -elemzéseknek természetesen me gvannak a maga
megfigyelési és elemzési szempontjai.
Vannak általánosan pozitív szempontok, például ha az ábrázolt
családtagok egy -két sorban helyezkednek el, ha az alakok egészek, minden

70testrészük megvan, a rajzoló színes ceruzát használ és a rajzoló hel ye az utolsó a
sorban.
Negatív szempontok, amik aggodalomra adhatnak okot egy családrajz
kapcsán, ha az alakok rendezetlenül, áthúzva, átfirkálva jelennek meg, esetleg
törzs nélkül, ha összezsugorítottak, vagy felnagyítottak, a rajz egyszínű vagy
kevés sz ínt használ, illetve ha a rajzon fenyegető kifejezés vagy mozdulat látható.
A családrajzokat a legkülönbözőbb szempontok alapján szokták értékelni,
melyeket két nagy csoportba oszthatjuk: a látvány alapján, valamint a megfigyelés
alapján a családrajzok ért elmezésének szempontjai.
A látvány alapján a családrajzok értékelésének szempontjai a következők:
·Színvonal
·A rajzlap felületének felhasználása
·Az elrendezés térhatása
·Térköz a figurák között
·Díszítettség, színezés
·Sorrend
·Méretbeli viszonyok
·Hasonlóság
·Emberrajz jellemzői
Az első szempont a rajz általános színvonalának megfigyelése. Megfelel -e
életkori sajátosságainak? Van -e jelentős színvonalcsökkenés valamelyik figura
esetében? Az életkori átlagtól való eltérés pozitív illetve negatív irányba történt?
Arajzlap felületének felhasználása esetén arra figyelünk, hogy mekkora
részt használt fel a megadott felületből. A kevés (1/2, 1/4) felhasznált terület az az
én kisebbítés jegye lehet. A felületen a vízszintes dimenziókat figyelve a balra
tolódott rajz eset én az anyai hatások dominanciájára következtethetünk, míg a
jobbra tolódott rajz esetén az apai hatások dominanciájára. (Jobb oldal ⇒apai; Bal
oldal⇒anyai oldal. Kötődések és konfliktusok tükröződése.)
Azelrendezés térhatása : zilált vagy rendezett, széte sett vagy ritmusos,
egyenetlen vagy harmonikus. Ezek jelzik a probléma mélységét, súlyosságát.

71A rajzon megjelenő személyek térbeli elhelyezésénél figyelembe kell
vegyük, hogy mekkora a térköz az egyes figurák között, vannak -e a családtagok
elválasztására utaló vonalak vagy vonalhálózatok, kit ki mellé, esetleg kit ki fölé
rajzolt, önmagát hova helyezte el, ki ki felé fordul, ki kivel érintkezik.
A családtagok elrendezése általában több mint egyszerű komponálási
megoldás. A rajzoló önmagát a középpontba hel yezheti vagy egy sarokba szorítva
izolálhatja a többiektől. Ha a kompozíció diagonális elrendezésű, ennek
súlypontjában rendszerint a konfliktus –figura áll: az elkényeztetett testvér, rideg
anya vagy erőszakos apa.
Globálisan pozitívnak mondható a család rajz, ha a családtagok egy vagy
két sorban helyezkednek el. Ha két sorban rajzolják a családtagokat, a felső sorba
általában a többre értékelt családtagok szoktak kerülni. Ha a saját alakot a
papírlapon feljebb helyezi el, mint másokat, ezzel a dominancia igényét vagy a
fokozott figyelem vágyát jelzi. Ha más személyt rajzol feljebb, az az adott
személy dominanciáját reprezentálja.
Egyes családtagok lehagyása mindig minősítő értékű. Általában az
emocionális problémák jelzése, az egyes konkrét esetekben a kih agyott személy
felé irányuló, manifesztációjában letiltott agressziót mutathatja (gyakran
figyelhető ez meg az újszülött testvérnél). A saját alak kihagyása
kisebbértékűségi érzéseket, negatív énképet, a gyermek periferiális családi
pozícióját jelzi.
Más, kívülálló egyének vagy állatok, esetleg tárgyak családtagnak kijáró
helyen történő szerepeltetése az illető ember vagy tárgy különleges kiemelését
jelenti.
A saját alak közel rajzolása másik személyhez azt mutatja, hogy a gyermek
szereti a reprezentált családtagot, szeretne közelebb kerülni hozzá, v agy több
figyelmet igényel tőle. Amikor a gyermek közel rajzolja magát a szülőhöz, ezzel a
rá irányuló figyelem és elfogadás igényét, valamint az identifikációt ábrázolja, a
távolság ezzel szemben az elszigete ltség és elutasítottság érzéseit jeleníti meg. A
saját alak és az anya között lévő bármilyen fizikai akadály az anyától való
pszichológiai távolságot reprezentálja.

72Negatívnak mondhatók azok a rajzok, ahol nem ismerhető fel határozottan
a családszerkezet. Össze -vissza állnak a szülők, a gyerekek át vannak húzva, ki
vannak radírozva.
Ha a többiek egy csoportban vannak, a saját alak pedig távolabb kerül a
csoporttól, akkor a gyermek olyannak észleli magát, mint aki nem tagja a
csoportnak, akit kihagynak a köz ös dolgokból. Együtt járhat ez érzelmi
elzárkózással, az önelfogadás hiányával, a család általi elutasítottság érzésével,
kialakulatlan társas készségekkel is. A két szülő közé rajzolt saját alak a túlzottan
védett vagy több szülői figyelmet igénylő gyerek eknél fordul elő. Az interakciók
hiánya (nem fordul egymás felé egyetlen alak sem, egymásnak oldalt vagy háttal
forduló alakok, izolált interakciót végző alakok) a családon belüli kommunikáció
szegényességére utal. Amikor a szülők nem lépnek interakcióba m ás alakokkal, a
gyermek a szülők általi elutasítottságot érezhet. A saját alak elforgatása a családi
beilleszkedés problémáit, az elutasítottság érzését vagy a figyelem igényét
mutatja.
Díszítettséggel, színezéssel a projektív tesztekben az érzelmeket hozz uk
összefüggésbe. A színek erős érzelmi -indulati felhívó jelleggel bírnak. Az
egészséges gyermekek rajzai sokféle színt tartalmaznak, és főként az élénk tiszta
színeket kedvelik: a pirosat, sárgát, a narancssárgát, az élénk kéket, a lilát és a
rózsaszínt. Negatívnak mondható az a családrajz, amely egyszínű vagy igen kevés
színt használ. Ez depresszió, oppozíció jele is lehet.
A gyermek a számára legpozitívabb, legkedvesebb alakot színezi ki, a
rajznak ezt a részét díszíti ki a legjobban. (Például az édesany a koronával a fején
szerepel.)
Feljegyzésre érdemes, milyen sorrend ben kerülnek papírra a figurák .
Rendszerint a domináns családtag portréja készül el először, és van aki végképp
lemarad a képről, mert annyira jelentéktelenek vagy ritkán látja őket (sajnos a
nagyszülők ezért szerepelnek ritkán a képeken), vagy azért mert ábrázolása
önmagában is félelmet kelt.
Az elsőnek megrajzolt figura a legdöntőbb a gyerek életében . Dale B.
Harris arra is utal, hogy a gyermek által elsőként rajzolt emberfigurájának neme

73megfelel annak a képnek, amit a rajzoló tart a nemi identitásról, tehát rajzolási
sorrendje azt is elmondja, hová sorolja magát nemi identitását illetően. (Óvodás
korban önmagát rajzolja először, iskolásnál a nemi azonosítása dönt: apa -fiú,
anya -lány.)
A családtagok lerajzolási sorrendje általában az életkori sorrendet követi,
ahol az emberalak mérete az életkorral együtt nő, az ettől eltérő sorrend a
reprezentált sz emély relatív fontosságát jelzi.
Az első két helyet leggyakrabban a szülők foglalják el. Utána következnek
a családtagok az életkornak megfelelő sorrendben. Először a nagyobb testvérek,
és így tovább. Akkor pozitív a családrajz, hogyha a gyerek saját magát vagy a
korban megfelelő két testvére közé állítja be, vagy pedig a sor legvégére. Gyakori,
hogy a gyerek a jellegzetes foglalkozást űző szülőt foglalkozás közben rajzolja
meg. Általában a számára legpozitívabb személyt rajzolja legelsőnek maga mellé.
Améretek és az arányok sokat elárulnak arról, hogy mennyire érzi magát
biztonságban a kép alkotója a családban. Elsősorban azt érdemes megfigyelnünk,
hogy a többiekhez viszonyítva mekkora lesz a saját képmás. A gyermek, akár a
mindenható varázsló a rajzban arra is képes, hogy összezsugorítsa, apró
baktériumnak ábrázolja azt a családtagot, akitől fél, akit a valóságban
hatalmaskodónak érez.
A családtagok egymáshoz viszonyított magassága a családtagok szubjektív
fontosságának vagy pszichológiai hatásának mutat ója (a nagy méret együtt jár a
nagyobb fontossággal). Ha a gyermek magát aránytalanul kisebbnek ábrázolja a
többi családtagnál, ezzel kisebbértékűségi érzéseit, negatív énképét vetíti a
papírlapra. Ha azonban nagyobbnak rajzolja magát, ezzel nem csak
önért ékeléséről (túlzott méretkülönbség esetén túlkompenzációról), de
agressziójáról is árulkodhat. A megnövelt figurák (például dobozokra helyezve)
rivalizációt, dominanciaigényt jeleznek. Ha magát rajzolja nagyobbra a gyermek,
ezzel gyakran azt a vágyát is ki fejezésre juttatja, hogy idősebb szeretne lenni.
Megfigyelve, hogy ki -kire hasonlít a rajzon választ kapunk, hogy kit érez
közel magához, hogy kivel van egy státuszban. Fontos megfigyelni az egyes
alakoknál produkált vonalvezetés közötti különbségeket.

74Amikor a saját alakot másik figurához hasonlónak (ruha, irányok,
arckifejezés, formai jellemzők) ábrázolja a gyermek, akkor ezzel a másik személy
fontosságát, a vele való identifikációt mutatja meg (anya -gyermek rajzok is
megerősítenek).
Az emberrajz jellemző inél figyelembe vesszük a testrészek
hangsúlyozottságát, az egyes figurák arckifejezését, ruházatát, mozdulatokat, az
alakon egyes testrészek váratlan hiányát vagy indokolatlan kicsinyítését vagy
felnagyítását, egy -egy családtag különös, jellemző másoktól megkülönböztető
jegyeit, és azt, hogy van -e olyan családtag, aki „viccesen” van ábrázolva,
valamilyen feltűnő tulajdonság kiemelésével karikatúraszerűen hat.
A fogak, a különösen hegyesnek rajzolt ujjak vagy lábujjak agressziót
jelezhetnek. A nagyon hosszú karok a saját személy rajzában mások elutasítását,
az elzárkózás, a befelé fordulás igényét mutatják; ugyanez más alakokban a
gyermeket elutasítóként vagy félelmetesként reprezentált személyt jelöli. A két
személy között megjelenő, extrém hosszú karok a k ét személy rivalizálását
ábrázolják. Az átfirkált, satírozott vagy nagyon sűrűn árnyékolt figura az
emocionális problémák jelenlétét mutatja. Amikor ez a jellegzetesség egy
specifikus testrészen jelenik meg, az a testrész szimbolikus jelentéstartományával
kapcsolatos szorongást, fixációt fejezi ki. Az erős satírozás azonban az egymással
intenzív interakcióban lévő családtagokat is összekapcsolhatja; ha egy személyre
vagy tárgyra összpontosul, akkor az adott személy vagy tárgy katexisét, a vele
kapcsolatos s zorongásokat jelzi. A saját személyen az arc üresen hagyása alacsony
önértékelést jelez.
Amikor a gyermek minden alakot pálcikaemberként rajzol, fontos
megtudnunk, hogy kérésre kiegészíti -e a rajzot. Ha igen, akkor valószínűleg
tesztszorongás áll a válasz hátterében, ha nem, akkor a regresszióra, mint stressz
esetén preferált elhárító mechanizmusra gondolhatunk (vegyük azonban
figyelembe, hogy pálcikaember alacsony IQ esetén is megjelenhet). Ha csak egy –
egy személyt ábrázol pálcikaemberként a gyermek, az ne m specifikus jegyként
emocionális problémákat, specifikus értelemben pedig a reprezentált személlyel
kapcsolatos szorongást, védekezést, dacot, szegényes érzelmi kapcsolatot jelzi.

75A nem természetes alakok (robot, animalisztikus vonások) a
realitásvizsgála t gyengeségét, bizarr formában ábrázolva nagyobb gyermekeknél
és serdülőknél a gondolkodászavar, esetleg pszichózis lehetőségét vetik fel.
Az elrontott családrajzoknak különös megfigyelési szempontjai is vannak:
Kit ront el? Hányszor rontja el? Újra rajzol ja-e az elrontott figurát vagy kihagyja?
Az elrontás következtében honnan hová kerül a figura? Mi a különbség az
elrontott és a jól sikerült alak között?
A megfigyelések alapján a családrajz értelmezésének szempontjai:
·Az egész rajz összbenyomása (izgatottság, nyugalom, stb.)
·A családtagok közötti hierarchia.
·Saját szükségletek, vágyak.
·A családtagok és a rajzoló közötti rokon -, illetve ellenszenvek, indulatok.
·A családstruktúra a rajzoló szempontjából.
·Önértékelés.
A fent leírt értékelési szempontokat figyelembe véve az állatcsalád
értékelésekor még elemeznünk kell a választott szimbólumokat. Minden egyes
állatfigurának megvan a saját szimbolikus jelentése. Ha valamennyi családtag
azonos állatfigura alakjában jeleni k meg, annak két kapcsolódó, mégis egészen
különböző jelentése lehet. Az egyik: a családtagok összetartanak, az egység
élménye a leglényegesebb közlendő a családról. A másik: olyan erős a kontroll,
hogy egybeolvadnak a karakterek, a család tagjai, vagy az ifjú alkotó szerint
elveszítették egyéni sajátosságukat ( Gmelin,19 90,idézi Vass,2006 )
Akinetikus családrajzok elemzésénél a családrajz elemzésének
szempontjait figyelembe véve még elemeznünk kell a cselekvéseket. A kinetikus
családrajz cselekvéselemzése a zon a metaforán alapul, hogy az emberek között
egy közelebbről nem meghatározott „energiaáramlás” van. Ez az „energia” az
idegenek között gyenge intenzitású, a nagyon közeli emberek között viszont
erősebb intenzitású. Az „energia” összesűrűsödhet vagy szim bolizálódhat tárgyak
formájában, mint például a labdázásban; vagy invesztálhatjuk bizonyos dolgokba,
mint például a saját testbe (grafikus megjelenése a satírozás). Az „energia”

76áramlásának útjában azonban akadályok is állhatnak (rajzilag tárgyak, dolgok,
vonalak a két személy között).
Labda, labdázás. Az egyik leggyakoribb cselekvés a kinetikus
családrajzban a labdázás. A labdajátékok bizonyos esetekben rivalizálást vagy
agressziót fejezhetnek ki a labdával játszó vagy a labdával térben elválasztott
személ yek között. A labda nagy mérete ebben az értelemben lehet a versengés
igényének kifejezője. Burns és Kaufman (1972) értelmezése szerint amikor a
labda célzottan valaki felé irányul, a gyermek nem csak szeretne, de képes is
versenyezni a személlyel; ezzel s zemben ha elkerüli a célba vett személyt, a
testhez tapad vagy felfelé irányul, akkor a gyer­mek nem tartja képesnek magát a
versengésre. Amikor a rajzon mások játszanak, de a gyermek nem, féltékenységet
gyaníthatunk a többiekkel szemben, ha viszont csak ő labdázik magányosan,
akkor alkalmazkodási problémákra, szociális elszigeteltségre gondolhatunk. A
fejre rajzolt labda ugyancsak szociális gátlásokat fejezhet ki. Amikor az egész
család együtt labdázik, arra kaphatunk utalást, hogy a gyermek szívesen vesz részt
konstruktív, kompetitív tevékenységekben.
Az anya cselekvései közül a leggyakoribb a főzés ábrázolása, melynek
jelentése általában a gyermeket tápláló, szeretetét kifejező, a gyermek iránt
gondoskodóként reprezentált anya. A takarítás motívuma soksz or olyan anyát
ábrázol, akinek fontosabb a ház tisztasága, mint a családtagokkal való kapcsolat
(az ilyen rajz sokszor kényszeres vonásokkal rendelkező anyát ábrázol). Vasaló
anyát Burns és Kaufman (1972) tapasztalatai szerint a nagy szeretetigénnyel
rende lkező gyermekek rajzolnak; a vasalás az anyai melegséget jelképezi.
Dolgozó vagy autót vezető apát olyan gyermekek rajzában találhatunk,
akiknek az édesapja perifériálisan tartozik a családhoz, érzelmileg a gyermek nem
integrálja őt a családba. Az autorite r vagy „kasztráló” édesapák sokszor valamit
vágnak a rajzon (fűnyírás, favágás stb.). A magas aktivitási szintűnek (futás,
sportolás) ábrázolt apa a gyermek alacsony önértékelését jelezheti, míg a gyermek
felé forduló apa rajza a magasabb önértékelésű, szo ciálisan és a kortárscsoportban
jobban elfogadott gyermekek rajzában jelenik meg.

776.KUTATÁS
6.1.A kutatási probléma megfogalmazása
Folyamatosan keressük azokat az eszközöket, melyek seg ítségével
teljesebbé tehetjük a gyermekek megismerésének folyamatát. Régóta ismert tény,
hogy többek között a rajzok ebben jelentős segítséget nyújt hatnak, ajátékokon és
rajzokon keresztül is próbáljuk megérteni a gyermekekben zajló belső
folyamatokat. A gyermekek a tárgyak által keltett érzelmi leg gazdag
benyomásokat jelenítik meg rajzaikban különböző vonalhálózatok segítségével.
Nem azt rajzolják, ami a valóság, hanem a szubjektív élményeken átszűrt
valóságot, a lelki érvényességet viszik át a rajzaikba.
Alkotásaikban megjelennek, alkalmanként akaratlanul is a felszínre törnek
a vágyaik, fantáziáik, félelmeik, az őket aktuálisan foglalkoztató gondolatok,
melyeket gyakran nem tudnak, vagy nem akarnak szóban megfogalmazni. A
motoros szint nehezebben kontrollálható, mint a verbális, így az ellenáll ások
könnyebben tetten érhetőek. Következtethetünk a gyermekben zajló intenzív
emocionális folyamatokra, és lehetőségünk nyílhat azok at a felszínre hozni. A
rajzok sajátosságaiban kitűnően követhetők az értelmi, pszichikai fejlődés fázisai.
Arajzdiagnosztikában minden gyermek rajzát az értelmi és pszichés
fejlettségi szintjén, személyiségének tükrében, szociális, kulturális környezetében
kell értelmezni. Helyes, sablonoktól mentes értékelést csak a gyermekkel a rajzról
történő explorációs besz élgetéssel, illetve a gyermekről szerzett további
információkkal kiegészítve kaphatun k.
Minden óvodapedagógus szinte naponta rajzoltat a csoportjaival szabadon
vagy megadott témákat, és azokból valóban nagyon sok fontos információhoz
juthat, melyek hozzásegíthetik a gyerekek mélyebb, pontosabb megismeréséhez.
Izgalmas végignézni az óvodások képzeleti -játékok után született rajzait (Gőbel
2003), velük szárnyal a mi fantáziánk i s, de közben ismétel ten figyelnü nk kell
arra, hogy mindig óvatosan bán junk a rajzok kapcsán felmerülő gondolatokkal,
megérzésekkel.
A kutatás alapvető problémáját képezi annak a kutatása, mi lyen módon
használhatók a nevelő munkában a gyermekrajzok révén szerzett információk.

786.2.A kutatás célja
Kutatásom célja a gyermekek személyiségének, szociális hátterének,
környezetének minél alaposabb megismerése, ezáltal úgy alakítva az oktató –
nevelő munkámat, hogy annak minden mozzanatával a gyermekek lehető
legteljesebb testi -lelki fejlődését szolgáljam.
Ezt a célomat a gyermekrajzok folyamatos megfigyelésével, valamit
projektív rajzelemzési tesztek alkalmazásával valósítom meg.
Azt vizsgálom, hogy a gyermek személyisége, a családjához,
környezetéhez való viszonya tükröződik -e a rajzain. Ezen vizsgálatok eredményei
segítségemre lehetnek a pedagógusi munkám tervezésében, végzésében, általuk
feltárhatom , könnyebben megérthetem egy -egy gyermek viselkedésének o kát,
szociális hátterét. Célom a rejtett családi hierarchiák feltárása, az általam vizsgált
gyermekek rajzainak elemzésével .
6.3.A kutatás hipotézisei
A gyermekek személyiségének és kapcsolatainak vizsgálatában a
szabadrajzokra, és projektív rajzokra alapozva a következő feltételezéseket
fogalmaztam meg:
·a projektív tesztek során készített ház -, fa-és emberrajz színvonala
eltér a szabadon raj zolt ház -, fa-és embe rrajzok színvonalától
·a családrajzokon az egyke, testvér nélküli gyermekek saját
magukat magasabbra helyezik, míg a többgyermekes családok
esetében a hagyományos –apa, anya, gyerekek –hierarchia
érvényesül
·a családrajzokon a gyermek a számára legpozitíva bb személyt
elsőként rajzolja le, és ezt az alakot színezi, díszíti ki a legjobban

79·az 5 évesek családrajzaikon kevesebb színt használnak mint a 6
éves gyerekek
6.4.Vizsgálati személyek
Kutatásaimat az általam kiscsoporttól tanított gyermekek körében
végeztem.
24 gyermek rajzainak megfigyelése van a kutatási anyagomban. Megfigyelésük
folyamatos volt óvodába lépésük időpontjától. A 24 gyermekből 10 lány és 14 fiú
van.
Életkor szerit a következőképp oszla nak meg: -5 éves –4 gyermek
-6 éves -20 gyermek
Családi helyzet alapján: – ép család -22
-elvált szülők -2
Családtagok száma alapján: 3 tagú -6 család
4 tagú -14 család
5 tagú -3 család
6 tagú -1 család
A gyermekek minden esetben szülőkkel élnek együtt, 13 esetben egy udvaron a
nagyszülőkk el, de külön háztartásban.
A gyermekek névsora kódokkal, életkorral, családi jel lemzőkkel megtalálható a 6 –
os számú mellékletben.

806.5.Használt módszerek
A gyermek lelkivilágának rajzokon keresztüli megismerése érdekében
kutatásom során tematikus rajzvizsgálati módszereket alkalmaztam, valamint
összehasonlításokat végeztem a gyermekek által készített szabadrajzok és a
projektív rajzok között. A következő projektív r ajzteszteket alkalmaztam:
·Goodenogh -féle emberrajz teszt (DAP)
·Ház-, fa-, emberrajz teszt (HTP)
·Hulse -féle családrajz (DAF)
·Állatcsaládrajz ( AFD)
·Kinetikus c saládrajz(KFD)
Mivel minden teszt a gyermek lelkivilágának más -más területét világítja
meg, így remélem a lehető legtöbb információt sikerül megszereznem
segítségükkel a megfigyelt gyermekekről.
A rajzok különböző időpontban részben csoportos, részben egyéni
helyzetben készültek, kiegészülve a rajzolás körülményeinek a lejegyzésével, a
rajzoló rajzo lás közbeni viselkedésének megfigyelésével, valamint az utótesztek
elvégzésével. A rajzolás legfontosabb moderátor -változóit figyelembe véve
elemezhetők csak a gyermekrajzok, így gazdagabb, mélyebb információt
olvashatunk ki belőlük.
A fokozatosság elvét betartva, a projektív tesztek esetében a rajzok
sorrendjét úgy állítottam be, hogy a semleges, egyszerűbb instrukciókat a
komplexebb, specifikusabbak kövessék (szabadrajz, ház, fa, ember, család,
állatcsalád) –a rajzok a 7 -es számú mellékletben láthatók.
Aprojektív rajzok esetében közepes keménységű színes ceruzát, valamint
B vagy 2B jelzésű grafit ceruzát, A4 -es illetve A5 -ös méretű jó minőségű fehér
vonalazatlan papírlapot biztosítottam a gyermekek számára.
A lapot annak függvényében, hogy mit kellett ra jzolni álló vagy fekvő pozícióba
tettem a gyermek elé, ha elfordította azt a rajzlap hátuljára fel jegyeztem.

81Mivel a projektív tesztek érzékenyek az instrukció legkisebb változásaira
is, ezért az instrukcióimat egyszerűen fogalmaztam meg, hogy a rajzi tar talmak ne
változzanak ennek következtében. A rajzolás folyamán lejegyeztem a sorrendet, a
verbális és nonverbális jelzéseket.
A tesztek felvételi módja:
Goodenough -féle emberrajz teszt (DAP):
-Instrukció: „Szeretném, ha rajzolnál erre a papírra egy embert, olyan
szépet, amilyet csak tudsz!”
-Eszközök: ceruza, A4 -es lap állítva
Hulse -féle családrajz (DAF)
-Instrukció: „Rajzold le a családodat!”
-Eszközök: színes és grafit ceruza, A4 -es lap fektetve
Állatcsaládrajz (AFD)
-Instrukció: „Rajzold le a családodat állatok ként!”
-Eszközök: közepes keménységű színes ceruza, A4 -es lap fektetve
Kinetikus családrajz(KFD)
-Instrukció: „Rajzold le a családodat úgy, hogy mindenki csináljon
valamit!”
-Eszközök: ceruza, A4 -es fehér lap, radír
Ház-, fa-, emberrajz -teszt (HTP)
-Instrukció:1. „Rajzolj egy házat!”, 2.„Rajzolj egy fát!”,3. „Rajzolj egy
embert!”
-Eszközök: kihegyezett B vagy 2B jelzésű grafitceruza, 3 darab A5 -ös
méretű lap, a házrajznál fektetve, a fa és emberrajznál állítva
Aszabadrajzok esetében A5 -ös méretű lapot adok a gyermekeknek, a lap
hátuljára a gyermek által adott rajzcímet írom fel.
Szóbeli utóteszt :

82A rajz elkészülte után a rajzvizsgálatot utóteszttel egészítem ki, melybe a
gyermekkel a rajzáról beszélgetünk. Célom általa minél jobban meg érteni az
ábrázoltakat, mire gondolt a gyermek mialatt készítette a rajzot. A rajz
megbeszéléséhez kellemes hangulatot teremtek, bátorító és elfogadó a
magatartásom, hogy a gyermek lehető legtöbbet „áruljon” el a rajzáról.
Alapvető szabálya az utótesztnek, hogy mindenre rá kell kérdezni amit a rajzon
nem értünk, de ezen kívül a házrajz esetében ilyeneket kérdezek, hogy: ki lakik a
házban, kinek a háza, miből készült ez a ház, hány szintes ház, melyik szobájában
laknál szívesen. A házrajznál engedélyeztem a színes cer uza használatá t,
szerettem volna azt is látni, szín ek szempontjából, milyen érzések az otthonhoz.
A farajz esetében ilyen kérdéseket tettem fel, hogy: milyen fa, hány éves fa,
milyen évszakban van a fa, hol van a fa, bántotta -e valaki ezt a fát.
Az emberrajznál megkérdezem kit ra jzolt le, mit érez ez az ember, hol van most,
mit csinál.
A családrajz esetében megkérdeztem ki a legkedvesebb ebben a családban, ki a
legkevésbé kedves, ki a legboldogabb, ki a legkevésbé boldog, ki lenne a
legszíves ebben a lerajzolt családban, ha valamit megváltoztathatna mi lenne az,
szívesen él -e ebben a családban .
A rajzokat a következő szempontok szerint értékelem:
-az emberra jzot Goodenough szempontjai alapján (lásd 2. számú melléklet)
-a családrajzokat a dolgozat ban leírt elemzési szempontok alapján, valamint
a Vass Zoltán féle hétlépéses rajzelemző módszer segítségével.( lásd 5.
számú melléklet)
-a ház -,fa-,emberrajzot a hétlépéses rajzelemző módszer, valamint a
utóteszt kérdései alapján
-a szabadrajzokat a dolgoza tban leírt szempontrendszer szerint

836.6.Az eredmények bemutatása és értelmezése
Aelső hipotézisem szerint a projektív ház -, fa-és emberrajz tesztek során rajzolt
ház, fa és ember színvonala eltér a szabadon rajzolt ház -, fa-és emberrajz
színvonalától. A feltételezésemet arra alapoztam, hogy a gyermekekben akárcsak
a felnőttben van egy megfelelni vág yás, hogy a legjobbat mutassák magukból.
Ezért arra gondoltam, hogy a projektív rajzok esetében részletesebb, több rajzi
jegyet tartalmazó rajzokkal fogok találkozni, mint a szabadrajzok esetében. Azért,
hogy a felmérést elvégezhessem, nagyon sok szabadraj zot kellett megfigyelnem,
begyűjtenem, de így is a fa rajzok esetében előfordul, hogy ninc s viszonyítási
alapom, mivel nem találtam a gyermek rajzai között fát. Az egyik fő szempontom,
hogy olyan szabad rajzokat válasszak, melyek a projektív tesztek rajzolás ához
minél közelebbi időpontban voltak rajzolva. A rajzok elemzésénél formai, tartalmi
és fejlődéslélektani szempontokat vettem figyelembe. (lásd 5.1)
A megfigyeléseim alapján a következő megállapításokat fogalmazhattam
meg:
Afarajzok esetében négy gyerek szabadrajzai között nem találtam farajzot
mellyel összehasonlítást végezhettem volna, ezért a megfigyeléseim és százalékos
számításaim arra a húsz eset re vonatkoznak, amelyeket elemezni tudtam.
(Részletes eredmények a 10 -es számú mellékletben )
Az eredmények így alakultak:
részletesebb
projektív farajzrészletesebb
szabadon
rajzolt farajzhasonló
színvonalúnincs szabad
farajz
esetek száma 11 3 6 4
arány % -ban 55 15 30 –

84Házrajzot minden gyermek szabadrajzában találtam, van aki szívesen
rajzol há zat, több házrajza is van, ilyen esetben a projektív rajz felvételének
idejéhez, időben legközelebb készült rajzot vettem viszonyítási alapul.
A házrajzok összehasonlítása során a következő következtetéséket vontam le:
részletesebb
projektív házrajzrészletesebb
szabadon rajzolt
házrajzhasonló színvonalú
házrajz
esetek száma 17 3 4
arány % -ban 70,83 12,5 16,66
Az emberrajzok megfigyelésénél volt a „legkönnyebb” dolgom, hiszen az
óvodáskorú gyermek leggyakrabban embert rajzol , így volt mivel összehasonlítani
az emberrajzot. Ebben az estben is a projektív rajz keletkezéséhez időben
legközelebb készült szabadrajzot választottam.
Az emberrajzok megfigyelésének eredményei:
részletesebb
projektív
emberrajzrészletesebb
szabadon rajzolt
emberrajzhasonló
színvonalú
emberrajz
esetek száma 17 3 4
arányok % -ban 70,83 12,5 16,66
A fenti eredményeket elemezve arra a megállapításra jutottam, hogy a
projektív tesztek során, mind a fa -, ház -és emberrajz esetében a gyermekek több
mint 60% -nál megfigyelhető a formai és tartalmi szempontból színvonalasabb
rajz, fejlődéslélektani szempontból mivel rövid a két összehasonlított rajz között
eltelt idő nem be szélhetünk számottevő eltérésről.
Úgy gondolom, a felhívásra való megfelelés i génye érezhető a projektív
rajzokon a gyermekek jobban figyelnek, hogyan rajzolnak fát, há zat vagy embert.
Ezért az első feltételezésemet beigazolódni látom. Ezt mutatja az alábbi diagram
is:

851.diagram :Projektív és szabadrajzok színvonalának összehasonlítása
A gyermekrajzokon a családtagok nagysága alapján tükröződik a családon
belüli hierarchia: a legmagasabbra elhelyezett, a legnagyobbra rajzolt családtag a
dominanciát reprezentálja.
A családrajzok vizsgálatával képet kaphatunk a családi viszonyrendszerről,
a gyermek egyes családtagokhoz fűződő viszonyáról , saját pszichikus állapotáról
és önmagához való viszonyáról. Ez a megfigyelésem a családtagok méretéről és a
rajzlapon való elhelyezéséről szól, mivel ez tükrözi a leginkább, hogy a gyermek
kit tart a család vezetőjének . A családtagok egymáshoz viszonyított magassága a
családtagok szubjektív fonto sságának vagy pszichológiai hatásának mutatója (a
nagy méret együtt jár a nagyobb fontossággal).
Azmásodik hipotézisemben feltételeztem, hogy a családrajzokon az
egyedüli, testvér nélküli gyermekek a családrajzokon saját magukat helyezik
magasabbra ,míg a többgyermekes családok estében (2,3,4gyermek) a
hagyományos hierarchia érvényesül, azaz az apa, anya, gyerekek sorrend.
Acsaládrajzok végigelemzése, valamint az adatok összesítése után a
következőket állapítottam meg . (Az adatok részletes feldolgozását táblázatba
foglaltam össze, amely megtalálható a 8. számú mellékletben.)01020304050607080
részletesebb projektív
rajz
részletesebb szabadrajz
hasonló színvonalú
rajzok

86legmagasabbra
rajzolta (gyermekszám)apát anyát rajzoló t mást
egyke gyermekek (6) 5 1
egy testvé r(14) 6 4 1 3
két testvér (3) 2 1
három testvér (1) 1
Családvezető % 58,33 20,8 8,33 12,5
1-a magát legmagasabb pozícióba rajzoló egyke gyermek
Az alábbi diagramok szemléltetik a család hierarchikus elrendeződését:
2.. diagram A cs alád hierarchikus elrendeződése az egy és többgyermekes
családokban
piros szín az eg ygyermekes családok hierarchiáját jelzi
kék szín a többgyermekes családok hierarchiáját jelzi
3.diagram A család hierarchikus elrendeződése % -os elosztásban
01234567899
20,88,33
86legmagasabbra
rajzolta (gyermekszám)apát anyát rajzoló t mást
egyke gyermekek (6) 5 1
egy testvé r(14) 6 4 1 3
két testvér (3) 2 1
három testvér (1) 1
Családvezető % 58,33 20,8 8,33 12,5
1-a magát legmagasabb pozícióba rajzoló egyke gyermek
Az alábbi diagramok szemléltetik a család hierarchikus elrendeződését:
2.. diagram A cs alád hierarchikus elrendeződése az egy és többgyermekes
családokban
piros szín az eg ygyermekes családok hierarchiáját jelzi
kék szín a többgyermekes családok hierarchiáját jelzi
3.diagram A család hierarchikus elrendeződése % -os elosztásban
apa anya rajzoló más9
5
135
01
58,33 20,812,5.Családvezető
apa
anya
rajzoló
más
86legmagasabbra
rajzolta (gyermekszám)apát anyát rajzoló t mást
egyke gyermekek (6) 5 1
egy testvé r(14) 6 4 1 3
két testvér (3) 2 1
három testvér (1) 1
Családvezető % 58,33 20,8 8,33 12,5
1-a magát legmagasabb pozícióba rajzoló egyke gyermek
Az alábbi diagramok szemléltetik a család hierarchikus elrendeződését:
2.. diagram A cs alád hierarchikus elrendeződése az egy és többgyermekes
családokban
piros szín az eg ygyermekes családok hierarchiáját jelzi
kék szín a többgyermekes családok hierarchiáját jelzi
3.diagram A család hierarchikus elrendeződése % -os elosztásban

87Harmadik feltételezésem az, hogy a családrajzokon a gyermek a számára
legpozitívabb személyt rajzolja le elsőként és ezt az alakot színezi, díszíti ki a
legjobban.
A feltételezés első pontjának megválaszolásában segített az, hogy a gyermekek
mialatt rajzoltak megjegyeztem ki kit rajzol elsőként a lapra, viszont a rajzlapon
látható sorrend nem feltétlenül tükrözi a rajzolási sorrendet. A rajzolási sorrend 10
gyermek esetében megegyezik a lapon látható sorrenddel, ők balról jobbra
rajzolták a családtagjaikat. Egy esetben a rajzoló mivel a la p jobb oldalán nem
maradt hely, a legkisebb testvért, ki a sor végére nem fért el, a b aloldalra rajzolta.
7 gyerek jobbról balra rajzolta a családját, tehát ez esetben a rajzolási sorrend
éppen a fordítottja a lapon látható sorrendnek. 7 gyerek a lap közepére rajzolta
elsőként a számára legfontosabb személyt és utána rendszerint jobbra, majd balra
rajzolta a többi családtagot. A megfigyelésem arra is irányult, vajon az elsőként
rajzolt személy -e a legkidolgozottabb, legszínesebb? A rögzített adato k tükrében a
legpozitívabb személy:
Családtagok anya apa rajzoló testvér
I-ként rajzolta 12 7 3 2
(%)
50 29,16 12,5 8,33
Hogy megkapjam a választ arra kérdésre, hogy a fent látható legpozitívabb
személy -e a legkidolgozottabb, összehasonlítottam az adott személyt a család
többi tagjával, megfigyeltem az adott személy megrajzolására szánt időt, a
vonalvezetést, a rajzi jegyeke t és a színezés milyenségét. Kutatásomban a
következőket figyeltem meg: 19 esetben az elsőként lerajzolt személy a
legkidolgozottabb, míg 5 esetben találtam eltérést 2 rajzoló saját maga
megrajzolásánál jobban figyelt a részletekre, míg 4 esetben látok cse rélődést:
anyát, testvért rajzolta elsőnek, de az apa kidolgozottabb vagy fordítva. Továbbra
is az anya lett a család legkidolgozottabb tagja, mely arra enged következtetni,
hogy a családban az érzelmi egyensúly az anya biztosítja. (Részletes
összehasonlít ás a 9. számú mellékletben

884. diagram -a legpozitívabb és legkidolgozottabb személy viszonya
Negyedik hipotézisem ,hogy az 5 éves gyermekek család rajzaikon
kevesebb színt használnak, mint a 6 évesek. Ennek a feltevésemnek az igazolá sára
acsaládrajzok színezését vizsgáltam , keresve arra is a választ, hogy a családi
hangulat megmutatkozik -e a családrajzokon használt színek milyenségében,
mennyiségében. (A színhasználat szerepéről a dolgozat 5.1 fejezetében már
írtam. )A családrajzok színezésének részletes vizsgálata a 13 -as számú
mellékletben látható.
A vizsgálataim során az alábbi eredményekre jutottam:
életkor
(gyermekszám)összesen használt
színmennyiségegy gyermekre jutó
színmennyiség
5 évesek (4) 24 6
6 évesek (20) 88 4,4
05101520253035404550
anya apaanya apa rajzoló testvér
legkidolgozottabb 12 6 5 1
% 50 25 20,83 4,16
884. diagram -a legpozitívabb és legkidolgozottabb személy viszonya
Negyedik hipotézisem ,hogy az 5 éves gyermekek család rajzaikon
kevesebb színt használnak, mint a 6 évesek. Ennek a feltevésemnek az igazolá sára
acsaládrajzok színezését vizsgáltam , keresve arra is a választ, hogy a családi
hangulat megmutatkozik -e a családrajzokon használt színek milyenségében,
mennyiségében. (A színhasználat szerepéről a dolgozat 5.1 fejezetében már
írtam. )A családrajzok színezésének részletes vizsgálata a 13 -as számú
mellékletben látható.
A vizsgálataim során az alábbi eredményekre jutottam:
életkor
(gyermekszám)összesen használt
színmennyiségegy gyermekre jutó
színmennyiség
5 évesek (4) 24 6
6 évesek (20) 88 4,4
apa rajzoló testvérlegpozitívabb
legkidolgozottabbanya apa rajzoló testvér
legkidolgozottabb 12 6 5 1
% 50 25 20,83 4,16
884. diagram -a legpozitívabb és legkidolgozottabb személy viszonya
Negyedik hipotézisem ,hogy az 5 éves gyermekek család rajzaikon
kevesebb színt használnak, mint a 6 évesek. Ennek a feltevésemnek az igazolá sára
acsaládrajzok színezését vizsgáltam , keresve arra is a választ, hogy a családi
hangulat megmutatkozik -e a családrajzokon használt színek milyenségében,
mennyiségében. (A színhasználat szerepéről a dolgozat 5.1 fejezetében már
írtam. )A családrajzok színezésének részletes vizsgálata a 13 -as számú
mellékletben látható.
A vizsgálataim során az alábbi eredményekre jutottam:
életkor
(gyermekszám)összesen használt
színmennyiségegy gyermekre jutó
színmennyiség
5 évesek (4) 24 6
6 évesek (20) 88 4,4legkidolgozottabbanya apa rajzoló testvér
legkidolgozottabb 12 6 5 1
% 50 25 20,83 4,16

89A családrajzok színezését tekintve megállapítható, hogy a gyermekek
életkori sajátosságaiknak megfelelően az élénk színeket kedvelik: kéket, pirosat,
narancssárgát, zöldet, viszont olyan gyermek is van, aki egyáltalán nem színezte a
családrajzát, egyikük azt a választ adta, hogy nincs kedve a másik meg azt, hogy
belefáradt a rajzolásba olyan sokan vannak ,és már nem akar színezni .A
színhasználat szegényessége a rideg családi hangulatra utalhat.
6.7.A gyermekek intellektuális és érzelmi impulzusainak vizsgálata
Di Leo( 1983) szerint a gyermekek intellektuális impulzusaikat
mozgósítják emberrajz esetén, míg családrajz esetében érzelmi impulzusaikat,
relációikat mozgósítják Vajda(1999). Tehát amikor „csak” egy emberalakot kell
lerajzoljanak a „Rajzolj egy embert!” felszólí tásra, akkor kidolgozottabb
emberrajz születik, mint a családrajzok esetében.
Kíváncsi voltam a fenti állítás érvényességére, és hogy a rajzkvóciensek
valóban tükrözik -e a gyermekek intellektuális képességeit. A gyermekek
emberrajzait és a családrajzaikon legkidolgozottabb személyt, a Goodenough
módszerrel értékeltem. Mivel a módszer olyan teljesítményeket értékel, melyek az
emberalak analízisét, a részletek helyes rendezését és struktúráját feltételezik
segítségével az intelligenciaszint is megállapítható. Atesztet has ználva a
családrajzban értékelt legkidolgozottabb alak szintje is alacsonyabb szintet
kellenemutasson , mivel a családrajznál az érzelmi impulzusokat mozgósítják a
gyermekek. A gyermekek rajzainak értékelését és a rajzkvócienseket táblázat ba
foglaltam.

90A teszt részletes eredményei a 11 és 12 -es számú mellékletben megtalálhatók.
5. diagram Goodenaugh -módszerrel vizsgált emberrajz és legkidolgozottabb családtag
rajzkvóciensei
A fenti diagram is tükrözi, hogy számottevő különbség nincs a két
emberalak –a „Rajzolj egy embert!” emberalakja és a legkidol gozottabb családtag
emberalakja –között, a különbség mindössze 9,2%. A különbségek a testrészek
kihagyásában mutatkoznak leginkább: szemöldök, szempilla, orr lehagyás vagy a
ruházat m egrajzolásánál. Ezek a különbségek adódhatnak a gyermekek pillanatnyi
lelkiál lapotának eredményeként, azonban ami meglepett, hogy jó képességű
gyermekeknek lett alacsony a rajzkvóciense , de szabadrajzaikban szereplő
emberrajzokat vizsgálva megállapítottam, hogy vannak magasabb rajzkvóciensű
rajzai , így valószínű, hogy pillanatnyi lelkiállapotnak tudható be az alacsonyabb
szintű rajz.
6.8.A rajzok értelmezése, esettanulmányok
A vizsgálati csoportból az alábbiakban két gyermek rajzait értelmezem
részletesen.020406080100120140160180
Rajzkvóciens 1
Rajzkvóciens 2

916.8.1.K.A. vizsgálati személy rajzainak elemzése
Az alábbiakban K .A. vizsgálati személy rajzainak részletes elemzését
mutatom be.
Anamnisztikus adatai:
K.A. nagycsoportos óvodás ,5 éves és 6 hónapos, egészséges normál testalkatú,
közepe stermetű fiú , a szülők nem tervezték a terhességet, első(és egyetlen)
gyermek, sima szüléssel időben született, azonnal felsírt, 2hónapos koráig
táplálták anyatejjel.
Tartása egyenes, járása gyors , jobbkezes.
Családi helyzetét te kintve a szülők munkájuk miatt keveset vannak a gyermekkel,
legtöbbet a nagymama felügyelete alatt van. Családi légk ör a stresszes életmód
következtében sokszor feszült, a kisfiúval szembeni magatartásukat az
engedékenység és következetlenség jellemzi.
Kognitív működését dezorien táció jellemzi.
A kisfiú intenzív érzelmi életet él, impulzív, nyugtalan, szokatlanul gyors, hangos
és bő beszéd ű.
Tesztviselkedése: szívesen vállalta a rajzolást, az instrukciót 6 -7 másodpercnyi
kezdeti reakcióidő követi, melyet korához képest hosszabb ra jzolási idő követ,
rajzolás közben sem tud a feladatra összpontosítani, mindegyre feláll,
elkalandozik a gondolata, más témáról kezd beszélni. A rajzlapot nem fordítja el.
Pszichomotoros jellemzője a gyors, hirtelen mozdulatok a rajzolás során, stílusa
geometrizált, vonalvezetése elnagyolt, kidolgozatlan, zárt forma jellemzi.
Az első rajza a projektív emberrajz . Az édesapját rajzolta le, elmondása szerint
szakállas, nem volt ideje megborotválkozni, ideges mert kell menjen munkába ,de
késik el.

92Ezt a rajzot értékelem a Goodenough –
skála szempontjaival. A következő
rajzi jegyek kaptak pontot az
értékelésnél: van feje, van lába, van
karja, van törzse, a törzs hosszabb,
mint szélesebb, van nyaka, van szeme,
van orra, van szája, a haj
felismerhető, ujjai vannak a kéznek,
az ujjak száma helyes, a kézfej az
ujjaktól és a kartól
megkülönböztethető,a fej nem
nagyobb mint a törzs fele de legalább1/10 -e, a
láb legalább olyan hosszú mint a törz s, de nem hosszabb mint a törzs kétszerese, a
lábfej hossza nagyobb mint szélessége, mind a négy végtag kétdimenziós.. Ezek
alapján 17 pontot kapott, a rajzkvóciense 121 lett mely életk orának megfelelő. A
rajza a lap középpontjától bal irányba tolódó, masc ulin mivoltát a szakáll jelzi .
Tesztviselkedése: szívesen vállalta a rajzolást, az instrukciót 6 -7 másodpercnyi
kezdeti reakcióidő követi, melyet korához képest hosszabb rajzolási idő követ,
rajzolás közben sem tud a feladatra összpontosítani, mindegyre fe láll,
elkalandozik a gondolata, más témáról kezd beszélni. A rajzlapot nem fordítja
el.Pszichomotoros jellemzője a gyors, hirtelen mozdulatok a rajzolás során, stílusa
geometrizált, vonalvezetése elnagyolt, kidolgozatlan, zárt forma jellemzi.
Megtalálható k rajta az emberrajz
eszenciális részletei.
A tény, hogy az emberrajzát lábbal kezdi,
érzelmi vagy társas alkalmazkodási zavart,
intrapszichésen instabil személyiséget,
támogatás iránti igényt jelez.( Vass,2006 ).
Afarajza a térkitöltést tekintve az
egész lapot kitölti . Az utótesztben a
következőket mondta a fáról: „ –Ez egy
mérgező fa, mert a virágaiban mérgező8.rajzK.A. emberrajza
9.rajzK.A.-farajza
92Ezt a rajzot értékelem a Goodenough –
skála szempontjaival. A következő
rajzi jegyek kaptak pontot az
értékelésnél: van feje, van lába, van
karja, van törzse, a törzs hosszabb,
mint szélesebb, van nyaka, van szeme,
van orra, van szája, a haj
felismerhető, ujjai vannak a kéznek,
az ujjak száma helyes, a kézfej az
ujjaktól és a kartól
megkülönböztethető,a fej nem
nagyobb mint a törzs fele de legalább1/10 -e, a
láb legalább olyan hosszú mint a törz s, de nem hosszabb mint a törzs kétszerese, a
lábfej hossza nagyobb mint szélessége, mind a négy végtag kétdimenziós.. Ezek
alapján 17 pontot kapott, a rajzkvóciense 121 lett mely életk orának megfelelő. A
rajza a lap középpontjától bal irányba tolódó, masc ulin mivoltát a szakáll jelzi .
Tesztviselkedése: szívesen vállalta a rajzolást, az instrukciót 6 -7 másodpercnyi
kezdeti reakcióidő követi, melyet korához képest hosszabb rajzolási idő követ,
rajzolás közben sem tud a feladatra összpontosítani, mindegyre fe láll,
elkalandozik a gondolata, más témáról kezd beszélni. A rajzlapot nem fordítja
el.Pszichomotoros jellemzője a gyors, hirtelen mozdulatok a rajzolás során, stílusa
geometrizált, vonalvezetése elnagyolt, kidolgozatlan, zárt forma jellemzi.
Megtalálható k rajta az emberrajz
eszenciális részletei.
A tény, hogy az emberrajzát lábbal kezdi,
érzelmi vagy társas alkalmazkodási zavart,
intrapszichésen instabil személyiséget,
támogatás iránti igényt jelez.( Vass,2006 ).
Afarajza a térkitöltést tekintve az
egész lapot kitölti . Az utótesztben a
következőket mondta a fáról: „ –Ez egy
mérgező fa, mert a virágaiban mérgező8.rajzK.A. emberrajza
9.rajzK.A.-farajza
92Ezt a rajzot értékelem a Goodenough –
skála szempontjaival. A következő
rajzi jegyek kaptak pontot az
értékelésnél: van feje, van lába, van
karja, van törzse, a törzs hosszabb,
mint szélesebb, van nyaka, van szeme,
van orra, van szája, a haj
felismerhető, ujjai vannak a kéznek,
az ujjak száma helyes, a kézfej az
ujjaktól és a kartól
megkülönböztethető,a fej nem
nagyobb mint a törzs fele de legalább1/10 -e, a
láb legalább olyan hosszú mint a törz s, de nem hosszabb mint a törzs kétszerese, a
lábfej hossza nagyobb mint szélessége, mind a négy végtag kétdimenziós.. Ezek
alapján 17 pontot kapott, a rajzkvóciense 121 lett mely életk orának megfelelő. A
rajza a lap középpontjától bal irányba tolódó, masc ulin mivoltát a szakáll jelzi .
Tesztviselkedése: szívesen vállalta a rajzolást, az instrukciót 6 -7 másodpercnyi
kezdeti reakcióidő követi, melyet korához képest hosszabb rajzolási idő követ,
rajzolás közben sem tud a feladatra összpontosítani, mindegyre fe láll,
elkalandozik a gondolata, más témáról kezd beszélni. A rajzlapot nem fordítja
el.Pszichomotoros jellemzője a gyors, hirtelen mozdulatok a rajzolás során, stílusa
geometrizált, vonalvezetése elnagyolt, kidolgozatlan, zárt forma jellemzi.
Megtalálható k rajta az emberrajz
eszenciális részletei.
A tény, hogy az emberrajzát lábbal kezdi,
érzelmi vagy társas alkalmazkodási zavart,
intrapszichésen instabil személyiséget,
támogatás iránti igényt jelez.( Vass,2006 ).
Afarajza a térkitöltést tekintve az
egész lapot kitölti . Az utótesztben a
következőket mondta a fáról: „ –Ez egy
mérgező fa, mert a virágaiban mérgező8.rajzK.A. emberrajza
9.rajzK.A.-farajza

93széndioxid van. Az esőerdőben él, máshol nem, ne félj tőle, ha látsz egy ilyet ne
érj hozzá csupasz kézze l. Ez egészséges, erős fa. Megeszi a kisebb állatokat, azzal
táplálkozik.”A farajza egészleges jellemzője az erő benyomását kelti, a túlzottan
nagyméretű fatörzs kisebb méretű lombkoronáján virágok és levelek egyaránt
megtalálhatók. Az odú nincs satírozva.
Speciális jelzések, mint madár vagy fészek nincsenek a rajzon. A farajza vidám
érzelmi hangulati tónusú. Az utótesztben adott válaszai élénk fantázia, képzelőerő
működését feltételezik.
A házrajzán saját házukat rajzolta
le,érdekessége, hogy bár jobbkezes, a
házrajzán saját házukat rajzolta le,
kéményt mégis balra rajzolta,a füst pedig
jobbra száll, a rajz a lap bal oldal irányába
van eltolva mely az anyához való kötődést
jelentheti. A projektív háztesztek esetében
a ház az o tthont, a családon belüli
kapcsolatokat, az otthonnal kapcsolatos
attitűdöt, a szülőkkel való kapcsolatot
fejezi ki. A kéményből felszálló füst a
családias meleg otthont szimbolizálja, ebben az esetben túlságosan sűrű a felszálló
füst, az ajtót magasr a hel yezte, a kilincs utal arra, hogy a rajzoló nyitott
termé szetű , engedi, hogy megismerjék, a küszöb az ajtó alatt vastagon van
megrajzolva, talán a megismerés akadályokba ütközését jelzi , az ablak
keskenysége és rácsozottsága a mérsékelt kif ele, világ fele fordulásra utal. A
házrajz megfelel a megfigyelt személy életkori sajátosságainak a vonalvezetés
kuszasága utal impulzív magatartására.
A vizsgált személy kapcsolatainak vizsgálatához családrajzokat
rajzoltattam. Az első családrajza a hagyományos családrajz . A rajzon balról
jobbra haladva az alakok a következők: apa, anya, rajzoló. A rajzolási sorrend
megegyezik a lapon látható sorrenddel: elsőként az apát, másodiknak az anyát,
míg harmadikként saját magát rajzolta. A rajz színvonala megfelel az él etkori
sajátosságoknak, mivel a családtagok egy sorban helyezkednek el, így globálisan
10. rajz, K.A. Házrajza

94pozitívnak mondható. A rajzlap majdnem egész felületét kitölt i rajz. A
családtagok közötti
távolság nem egyforma, a
rajzoló magát a rajz jobb
szélére szorítja, testi
kapcsolat van a családtagok
között az anya bal keze az
apa lábába lóg bele, míg a
jobbkeze
természetellenesen hosszú
–a rajzoló majdnem minden
emberrajzán megfigyelhető, hogy a jobb kar hosszabb a balnál ,–mintegy távol
tartja magától a gyermekét, a középső ujjába rajzolta bele a rajzoló a bal kezét. A
rajzoló helyzete a családrajzon arra utalhat, hogy a rajzoló olyannak észleli magát,
mint aki nem tagja a csoportnak , akit kihagytak a közös dolgokbó l, mely együtt
járhat az érzelmi elzárkózással, a család általi elutasítottság érésével, kialakulatlan
társas készségekkel.
A rajz színezettsége, diszítése szegényes, mindössze a lábakat színezte ki, négy
színt használ, többnyire alapszíneket , ez érzelmileg szegényes családi életre utal.
A tény, hogy elsőként az apát rajzolta és őt helyezte a legmagasabbra arra enged
következtetni, hogy számára ő a legfontosabb családtag, a dominancia
megtestesítője, de arra is következtethetünk hova sorolja magá t nemi identitást
illetően, mivel az elsőként rajzolt figura neme megfelel annak a képnek, amit a
rajzoló tart a nemi identitásról.
A méretek szerint megfigyelhető, hogy a rajzoló alig alacsonyabb mint a szülők –
akik majdnem egyforma magasak -, ez a dominanc ia ígényét, önértékelési
túlkompenzáióját jelzi, de agressziójáról is árulkodhat.
A családrajz emberrajzait figyelembe véve a kezek túlzott hangsúlyosottságát,
indokolatlan felnagyítását és természetellenes kapcsolódását figyelhetjük meg, az
anya hosszú kar ja a gyermeket elutasítóként, félelmetes személyként is
értelmezhető , az apa bal karja a két láb között „nőtt” ki .A figurák arckifejezése
nem egyértelműen nevezhető vidámnak, a mosolyuk erőltetettnek tünik . A rajz a11.rajz-K.A.-hagyományos családrajza
94pozitívnak mondható. A rajzlap majdnem egész felületét kitölt i rajz. A
családtagok közötti
távolság nem egyforma, a
rajzoló magát a rajz jobb
szélére szorítja, testi
kapcsolat van a családtagok
között az anya bal keze az
apa lábába lóg bele, míg a
jobbkeze
természetellenesen hosszú
–a rajzoló majdnem minden
emberrajzán megfigyelhető, hogy a jobb kar hosszabb a balnál ,–mintegy távol
tartja magától a gyermekét, a középső ujjába rajzolta bele a rajzoló a bal kezét. A
rajzoló helyzete a családrajzon arra utalhat, hogy a rajzoló olyannak észleli magát,
mint aki nem tagja a csoportnak , akit kihagytak a közös dolgokbó l, mely együtt
járhat az érzelmi elzárkózással, a család általi elutasítottság érésével, kialakulatlan
társas készségekkel.
A rajz színezettsége, diszítése szegényes, mindössze a lábakat színezte ki, négy
színt használ, többnyire alapszíneket , ez érzelmileg szegényes családi életre utal.
A tény, hogy elsőként az apát rajzolta és őt helyezte a legmagasabbra arra enged
következtetni, hogy számára ő a legfontosabb családtag, a dominancia
megtestesítője, de arra is következtethetünk hova sorolja magá t nemi identitást
illetően, mivel az elsőként rajzolt figura neme megfelel annak a képnek, amit a
rajzoló tart a nemi identitásról.
A méretek szerint megfigyelhető, hogy a rajzoló alig alacsonyabb mint a szülők –
akik majdnem egyforma magasak -, ez a dominanc ia ígényét, önértékelési
túlkompenzáióját jelzi, de agressziójáról is árulkodhat.
A családrajz emberrajzait figyelembe véve a kezek túlzott hangsúlyosottságát,
indokolatlan felnagyítását és természetellenes kapcsolódását figyelhetjük meg, az
anya hosszú kar ja a gyermeket elutasítóként, félelmetes személyként is
értelmezhető , az apa bal karja a két láb között „nőtt” ki .A figurák arckifejezése
nem egyértelműen nevezhető vidámnak, a mosolyuk erőltetettnek tünik . A rajz a
11.rajz-K.A.-hagyományos családrajza
94pozitívnak mondható. A rajzlap majdnem egész felületét kitölt i rajz. A
családtagok közötti
távolság nem egyforma, a
rajzoló magát a rajz jobb
szélére szorítja, testi
kapcsolat van a családtagok
között az anya bal keze az
apa lábába lóg bele, míg a
jobbkeze
természetellenesen hosszú
–a rajzoló majdnem minden
emberrajzán megfigyelhető, hogy a jobb kar hosszabb a balnál ,–mintegy távol
tartja magától a gyermekét, a középső ujjába rajzolta bele a rajzoló a bal kezét. A
rajzoló helyzete a családrajzon arra utalhat, hogy a rajzoló olyannak észleli magát,
mint aki nem tagja a csoportnak , akit kihagytak a közös dolgokbó l, mely együtt
járhat az érzelmi elzárkózással, a család általi elutasítottság érésével, kialakulatlan
társas készségekkel.
A rajz színezettsége, diszítése szegényes, mindössze a lábakat színezte ki, négy
színt használ, többnyire alapszíneket , ez érzelmileg szegényes családi életre utal.
A tény, hogy elsőként az apát rajzolta és őt helyezte a legmagasabbra arra enged
következtetni, hogy számára ő a legfontosabb családtag, a dominancia
megtestesítője, de arra is következtethetünk hova sorolja magá t nemi identitást
illetően, mivel az elsőként rajzolt figura neme megfelel annak a képnek, amit a
rajzoló tart a nemi identitásról.
A méretek szerint megfigyelhető, hogy a rajzoló alig alacsonyabb mint a szülők –
akik majdnem egyforma magasak -, ez a dominanc ia ígényét, önértékelési
túlkompenzáióját jelzi, de agressziójáról is árulkodhat.
A családrajz emberrajzait figyelembe véve a kezek túlzott hangsúlyosottságát,
indokolatlan felnagyítását és természetellenes kapcsolódását figyelhetjük meg, az
anya hosszú kar ja a gyermeket elutasítóként, félelmetes személyként is
értelmezhető , az apa bal karja a két láb között „nőtt” ki .A figurák arckifejezése
nem egyértelműen nevezhető vidámnak, a mosolyuk erőltetettnek tünik . A rajz a
11.rajz-K.A.-hagyományos családrajza

95csoportban egyetlen elrontott családra jz, a rajzlap bal alsó sarkánál az apa lábánál
hiányzik a lapból egy 2×1 cm -es darab, ki szerette volna javítani, mert elmon dása
szerint elrontotta a lábát , de csak így sikerült , hogy kiszakított belőle a súrolással,
tehát a javítás után nem lett jobb a rajz.
A következő rajza az állatcsaládrajz , ebből kettőt is rajzol, egyszer gyorsan
lerajzolja magukat, mint kacsacsőrű emlősök , apa a lap tetején, a nya alatta, míg
rajzoló a lap bal oldalán ,a lap egészét
kitölti a rajz.
Nem színezte, madárszerű alakokként
vannak ábrázolva, a tény, hogy a
családtagok azonos állatfigurákban
jelennek meg két különböző
jellentéssel is bírhat , hogy: a
családtagok összetartanak, az egység élménye a legl ényegesebb közlendő a
családról, vagy olyan erős a kontroll, hogy a karakterek egybeolvadnak,
elveszítették sajátosságukat. Megfigyelhe tőa rajzon a rendezetlenség, a vonalak,
kuszasága, az anya és a raj zoló esetében a gyenge nyomaték bizonytalanságra
utal.
A rajzoló félretette a rajzot és kérdezte rajzolhat -e másikat, mert szeretné
megmutatni milyen jó struccot tud rajzolni. A következő sorrendben rajzol ta a
lapra balról jobbra:
anya -strucc, apa-strucc, rajzoló –
keselyű. Az figurák
kidolgozottsága szegényes, de fejlődéslélektani szempontból korának megfelelő12.rajz. K.A.-állatcsaládrajza (kacsacsőrű
emlősök)
13.rajz. K.A.-2. állatcsaládrajza (anya -strucc, apa –
strucc, rajzoló -keselyű)
95csoportban egyetlen elrontott családra jz, a rajzlap bal alsó sarkánál az apa lábánál
hiányzik a lapból egy 2×1 cm -es darab, ki szerette volna javítani, mert elmon dása
szerint elrontotta a lábát , de csak így sikerült , hogy kiszakított belőle a súrolással,
tehát a javítás után nem lett jobb a rajz.
A következő rajza az állatcsaládrajz , ebből kettőt is rajzol, egyszer gyorsan
lerajzolja magukat, mint kacsacsőrű emlősök , apa a lap tetején, a nya alatta, míg
rajzoló a lap bal oldalán ,a lap egészét
kitölti a rajz.
Nem színezte, madárszerű alakokként
vannak ábrázolva, a tény, hogy a
családtagok azonos állatfigurákban
jelennek meg két különböző
jellentéssel is bírhat , hogy: a
családtagok összetartanak, az egység élménye a legl ényegesebb közlendő a
családról, vagy olyan erős a kontroll, hogy a karakterek egybeolvadnak,
elveszítették sajátosságukat. Megfigyelhe tőa rajzon a rendezetlenség, a vonalak,
kuszasága, az anya és a raj zoló esetében a gyenge nyomaték bizonytalanságra
utal.
A rajzoló félretette a rajzot és kérdezte rajzolhat -e másikat, mert szeretné
megmutatni milyen jó struccot tud rajzolni. A következő sorrendben rajzol ta a
lapra balról jobbra:
anya -strucc, apa-strucc, rajzoló –
keselyű. Az figurák
kidolgozottsága szegényes, de fejlődéslélektani szempontból korának megfelelő
12.rajz. K.A.-állatcsaládrajza (kacsacsőrű
emlősök)
13.rajz. K.A.-2. állatcsaládrajza (anya -strucc, apa –
strucc, rajzoló -keselyű)
95csoportban egyetlen elrontott családra jz, a rajzlap bal alsó sarkánál az apa lábánál
hiányzik a lapból egy 2×1 cm -es darab, ki szerette volna javítani, mert elmon dása
szerint elrontotta a lábát , de csak így sikerült , hogy kiszakított belőle a súrolással,
tehát a javítás után nem lett jobb a rajz.
A következő rajza az állatcsaládrajz , ebből kettőt is rajzol, egyszer gyorsan
lerajzolja magukat, mint kacsacsőrű emlősök , apa a lap tetején, a nya alatta, míg
rajzoló a lap bal oldalán ,a lap egészét
kitölti a rajz.
Nem színezte, madárszerű alakokként
vannak ábrázolva, a tény, hogy a
családtagok azonos állatfigurákban
jelennek meg két különböző
jellentéssel is bírhat , hogy: a
családtagok összetartanak, az egység élménye a legl ényegesebb közlendő a
családról, vagy olyan erős a kontroll, hogy a karakterek egybeolvadnak,
elveszítették sajátosságukat. Megfigyelhe tőa rajzon a rendezetlenség, a vonalak,
kuszasága, az anya és a raj zoló esetében a gyenge nyomaték bizonytalanságra
utal.
A rajzoló félretette a rajzot és kérdezte rajzolhat -e másikat, mert szeretné
megmutatni milyen jó struccot tud rajzolni. A következő sorrendben rajzol ta a
lapra balról jobbra:
anya -strucc, apa-strucc, rajzoló –
keselyű. Az figurák
kidolgozottsága szegényes, de fejlődéslélektani szempontból korának megfelelő
12.rajz. K.A.-állatcsaládrajza (kacsacsőrű
emlősök)
13.rajz. K.A.-2. állatcsaládrajza (anya -strucc, apa –
strucc, rajzoló -keselyű)

96szintű .Ezt a rajzot sem akarta színezni, mely érzelmileg szegénye s családi életre
utal, de jelzi a rajzolónak azt a tulajdonságát, hogy hosszabb ideig nem tud egy
adott feladatra összpo ntosítan i.Ez a rajz a családtagok hierarchikus elrendeződését
tekintve, eltér a hagyományos családrajztól, itt a rajzoló a szülők fölé helyezi
személyét, egy ragadozó madár személyében, míg a szülők földhözragadt,
röpképtelen madarak, ezzelis jelezve önértékelési túlkompenzációját. A rajzoló az
anyához rajzolta magát közelebb mindenik családrajzon, ez a tény utalhat arra,
hogy szeretne közelebb kerülni az anyához, több figyelmet ígényel tőle .
A következő rajza a kinetikus családrajz . Balról jobbra a következők apa –
ágyban fekszik, tévét néz,
karja a feje alatt van, anya –
mosogatott, éppen most
fejezte be, rajzoló -az
udvaron sárkányrepülőzik.
A rajz általános színvonalát
tekintve elmarad a rajzol ó
eddigi rajzaitól, az alakok
színvonala alacsonyabb,
végtagok hiányoznak vagy
csak egydimenziósak. Megállapítha tó az érzékszervek hiánya az apánál, részleges
hiány az anyánál és rajzolónál.
A rajzlap egész felületét kihasználja, de ebben az esetben is megállapítható az
enyhe balra tolódás. A rajz zilált, egyenlő tlen.
Acsaládtagokat függőleges vonalakkal szeparálja, így nem valósulhat meg a
kinetikus családrajzoknál a családtagok között m egfigyelhető „energia” áramlása,
az interakció hiánya a családon belüli kommunikáció szegényességére, a családi
egység hiányára uta l. A hangsúlyos erős nyomatékú függőleges vonal, mely az
anyától elválasztja jelezheti az anyától való pszichológiai távolságot.14 .rajz: K.A. -kinetikus családrajza, apa -tévét néz, anya –
mosogat, rajzoló -sárkányrepülőzik
96szintű .Ezt a rajzot sem akarta színezni, mely érzelmileg szegénye s családi életre
utal, de jelzi a rajzolónak azt a tulajdonságát, hogy hosszabb ideig nem tud egy
adott feladatra összpo ntosítan i.Ez a rajz a családtagok hierarchikus elrendeződését
tekintve, eltér a hagyományos családrajztól, itt a rajzoló a szülők fölé helyezi
személyét, egy ragadozó madár személyében, míg a szülők földhözragadt,
röpképtelen madarak, ezzelis jelezve önértékelési túlkompenzációját. A rajzoló az
anyához rajzolta magát közelebb mindenik családrajzon, ez a tény utalhat arra,
hogy szeretne közelebb kerülni az anyához, több figyelmet ígényel tőle .
A következő rajza a kinetikus családrajz . Balról jobbra a következők apa –
ágyban fekszik, tévét néz,
karja a feje alatt van, anya –
mosogatott, éppen most
fejezte be, rajzoló -az
udvaron sárkányrepülőzik.
A rajz általános színvonalát
tekintve elmarad a rajzol ó
eddigi rajzaitól, az alakok
színvonala alacsonyabb,
végtagok hiányoznak vagy
csak egydimenziósak. Megállapítha tó az érzékszervek hiánya az apánál, részleges
hiány az anyánál és rajzolónál.
A rajzlap egész felületét kihasználja, de ebben az esetben is megállapítható az
enyhe balra tolódás. A rajz zilált, egyenlő tlen.
Acsaládtagokat függőleges vonalakkal szeparálja, így nem valósulhat meg a
kinetikus családrajzoknál a családtagok között m egfigyelhető „energia” áramlása,
az interakció hiánya a családon belüli kommunikáció szegényességére, a családi
egység hiányára uta l. A hangsúlyos erős nyomatékú függőleges vonal, mely az
anyától elválasztja jelezheti az anyától való pszichológiai távolságot.
14 .rajz: K.A. -kinetikus családrajza, apa -tévét néz, anya –
mosogat, rajzoló -sárkányrepülőzik
96szintű .Ezt a rajzot sem akarta színezni, mely érzelmileg szegénye s családi életre
utal, de jelzi a rajzolónak azt a tulajdonságát, hogy hosszabb ideig nem tud egy
adott feladatra összpo ntosítan i.Ez a rajz a családtagok hierarchikus elrendeződését
tekintve, eltér a hagyományos családrajztól, itt a rajzoló a szülők fölé helyezi
személyét, egy ragadozó madár személyében, míg a szülők földhözragadt,
röpképtelen madarak, ezzelis jelezve önértékelési túlkompenzációját. A rajzoló az
anyához rajzolta magát közelebb mindenik családrajzon, ez a tény utalhat arra,
hogy szeretne közelebb kerülni az anyához, több figyelmet ígényel tőle .
A következő rajza a kinetikus családrajz . Balról jobbra a következők apa –
ágyban fekszik, tévét néz,
karja a feje alatt van, anya –
mosogatott, éppen most
fejezte be, rajzoló -az
udvaron sárkányrepülőzik.
A rajz általános színvonalát
tekintve elmarad a rajzol ó
eddigi rajzaitól, az alakok
színvonala alacsonyabb,
végtagok hiányoznak vagy
csak egydimenziósak. Megállapítha tó az érzékszervek hiánya az apánál, részleges
hiány az anyánál és rajzolónál.
A rajzlap egész felületét kihasználja, de ebben az esetben is megállapítható az
enyhe balra tolódás. A rajz zilált, egyenlő tlen.
Acsaládtagokat függőleges vonalakkal szeparálja, így nem valósulhat meg a
kinetikus családrajzoknál a családtagok között m egfigyelhető „energia” áramlása,
az interakció hiánya a családon belüli kommunikáció szegényességére, a családi
egység hiányára uta l. A hangsúlyos erős nyomatékú függőleges vonal, mely az
anyától elválasztja jelezheti az anyától való pszichológiai távolságot.
14 .rajz: K.A. -kinetikus családrajza, apa -tévét néz, anya –
mosogat, rajzoló -sárkányrepülőzik

97Szabadrajzának azt a címet
adta: „Apu szántani megy” –
a rajzon az apa traktorban
ül, ekét vontat a traktor
után. A rajzoló a
rendelkezésre álló teret
teljes egészében
kihasználta, a rajz betölti az
egész lap felületét ami
fejlett önbizalomra utal. A
néző spontán figyelm e az apa személyére irányul, profil ábrázolást indít a rajzoló,
denem tudja még kivitelezni, két szemet rajzol a fejre. A rajz természetes
formafejlődés eredményeként értelmezhető, a tartalom és kifejezés formája
összefügg. Valószínű pozitív élmény közlés e a rajz. A színek intenzív érzelmekre
utalnak. A házrajzon is látható sűrű lengőfirka füst itt is megjelenik , a kusza
vonalvezetése impulzív magatartásra utal.
K.A. vizsgálati személy rajzait megfigyelve, elemezve a következőket
következtethetjük:
-értelmi szintje megfelel korának
-kognitív működését dezorientáltság jellemzi
-a rajzlap felületének kihasználtsága pozitív önértékelésre utal
-a gyenge és erős vonalnyomaték váltakozásából impulzív magatartásra
következtethetünk
-saját személyének rajzlapon való e lhelyezése önértékelési
túlkompenzációjára utal
-a családrajzokon megfigyelhető szociális háttér magyarázatot adhat a
szociális kompetenciáinak fejletlenségére, a kialakulatlan társas
készségekre.
15. rajz:K.A.-szabadrajza

986.8.2.F. B. vizsgálati személy rajzainak elemzése
Az alábbiakban F.B. vizsgálati személy rajzainak elemzését mutatom be.
Anamnisztikus adatok: F.B. közepes termetű, 5 éves és 9 hónapos kislány, ép
család első gyermeke, öccse 2 évvel fiatalabb, a szülők tervezték a terhességet,
sima szüléssel időben született, 10 hónapig szopott. A szülők elítélik a testi
fenyítést.
A kislány gazdag érzelmi életet él , halk beszéd és la ssú, kényelmes járás mint
expresszív mozgás jellemzi.
Családi élete harmonikus, nyugodt, szeretetteljes légkörben nevelkedik.
Kognitív működését magas értelmi színvonal jellemzi.
Verbális és nonverbális viselkedésére egyaránt nyugodtság, megfontoltság
jellemző.
Tesztviselkedését fokozott figyelmi bevonódás, szimpatikus aktiváció jellemzi.
Az instrukciót 4 –5 mp -nyi gondolkodási idő után korának megfelelő rajzolási idő
követ. A rajzolási sorrendet betartja, a papírlapot nem forgatja el, radírt ritkán
használ, a radírozást javulás követi. Rajzaiba vetített érzelmek, gondolatok
esetében családiasság, otthonosság projekciója figyelhető meg.
A rajzokra boldog, vidám érzelmi hangulati tónus jellemző . Rajzait határozott,
szabályozott mozgáshangsúly és eredeti formah angsúly jellemzi.
Az élénk, vidám, tiszta színeket kedveli, leginkább azokat használja. Stílusa
realisztikus, rajzai normál méretűek.
Vonalminősége: erős nyomaték, hosszú megszakítatlan vonások, határozott,
biztos, gyors vonalak jellemzik. Rajzai transzpa rensek (átlátszó ruházat, átlátszó
ház), részletesek (részletek ismétlése a szabályosság megőrzésével).
Első rajza az emberrajz, elmondása szerint az édesanyját rajzolta le, egyik
kezében tulipánt, a másikban e sernyőt tart, örül mert áll el az eső, kisütöt t a nap.
A fején koronát visel, mi gyakori jellemzője ezen kor kislányrajzainak.

99Azemberrajza Goodenough -skála szempontjai szerint a következő rajzi jegyekre
kapott pontszámot : van feje ; van
lába; van karja; van törzse; atörzs
hosszabb, mint szélesebb ;mind a
négy végtag összefügg a törz zsel;a
karok és lábak megfelelő helyen
függnek össze a törz zsel; van
nyaka ;a nyak vonala átmegy a
törzs vonalába ; van szeme; van
orra; van szája; a haj felismerhet ő;
a haj több mint eg y vonal a fej
körül, jobb mint firkálás ; van
ruházata ; ujjai vannak a kéznek; az ujjak száma helyes; az ujjak kétdimenziósak,
hosszúságuk nagyobb mint szélességük, a szélsőujjak által alkotott szög nem
nagyobb 180 foknál ; a hüvelykujj elkülönül a többit ől;a fej nem nagyobb mint a
törzs kétszerese, de legalább 1/10-e; a kar a törzs hosszának megfelel ő, vagy egy
kicsit hosszabb annál, de a térdet ne érje el, vékonyabb a törzsnél ;a láb legalább
olyan hosszú mint a törzs,de nem hosszabb, mint a törzs kétszerese ; mind a négy
végtag kétdimenziós ; van sarok, illetve cip ősarok ; a szembe -rajznál két fül van
feltüntetve ; a szem részletezése. szemöldök, szempilla vagy mindkett ő;
szemrészlet: pupilla ; a szem vízszintes
mérete nagyobb, mint függőlegesé. A
fenti jegyeket összeadva 28 pontot
kapott a rajzára, a rajzkvóciense 162
lett, mi kiemelkedően magas szám
korához képest.
A következő rajza a farajz volt,
elmondása szerint az udvarukon lévő
almafát rajzolta le, rajta van a kis
madárház mit együtt készítettek, a
madárka bement a házikóba, alma is15. rajz.F.B.-emberrajza
16.rajz:F.B.-farajza
99Azemberrajza Goodenough -skála szempontjai szerint a következő rajzi jegyekre
kapott pontszámot : van feje ; van
lába; van karja; van törzse; atörzs
hosszabb, mint szélesebb ;mind a
négy végtag összefügg a törz zsel;a
karok és lábak megfelelő helyen
függnek össze a törz zsel; van
nyaka ;a nyak vonala átmegy a
törzs vonalába ; van szeme; van
orra; van szája; a haj felismerhet ő;
a haj több mint eg y vonal a fej
körül, jobb mint firkálás ; van
ruházata ; ujjai vannak a kéznek; az ujjak száma helyes; az ujjak kétdimenziósak,
hosszúságuk nagyobb mint szélességük, a szélsőujjak által alkotott szög nem
nagyobb 180 foknál ; a hüvelykujj elkülönül a többit ől;a fej nem nagyobb mint a
törzs kétszerese, de legalább 1/10-e; a kar a törzs hosszának megfelel ő, vagy egy
kicsit hosszabb annál, de a térdet ne érje el, vékonyabb a törzsnél ;a láb legalább
olyan hosszú mint a törzs,de nem hosszabb, mint a törzs kétszerese ; mind a négy
végtag kétdimenziós ; van sarok, illetve cip ősarok ; a szembe -rajznál két fül van
feltüntetve ; a szem részletezése. szemöldök, szempilla vagy mindkett ő;
szemrészlet: pupilla ; a szem vízszintes
mérete nagyobb, mint függőlegesé. A
fenti jegyeket összeadva 28 pontot
kapott a rajzára, a rajzkvóciense 162
lett, mi kiemelkedően magas szám
korához képest.
A következő rajza a farajz volt,
elmondása szerint az udvarukon lévő
almafát rajzolta le, rajta van a kis
madárház mit együtt készítettek, a
madárka bement a házikóba, alma is
15. rajz.F.B.-emberrajza
16.rajz:F.B.-farajza
99Azemberrajza Goodenough -skála szempontjai szerint a következő rajzi jegyekre
kapott pontszámot : van feje ; van
lába; van karja; van törzse; atörzs
hosszabb, mint szélesebb ;mind a
négy végtag összefügg a törz zsel;a
karok és lábak megfelelő helyen
függnek össze a törz zsel; van
nyaka ;a nyak vonala átmegy a
törzs vonalába ; van szeme; van
orra; van szája; a haj felismerhet ő;
a haj több mint eg y vonal a fej
körül, jobb mint firkálás ; van
ruházata ; ujjai vannak a kéznek; az ujjak száma helyes; az ujjak kétdimenziósak,
hosszúságuk nagyobb mint szélességük, a szélsőujjak által alkotott szög nem
nagyobb 180 foknál ; a hüvelykujj elkülönül a többit ől;a fej nem nagyobb mint a
törzs kétszerese, de legalább 1/10-e; a kar a törzs hosszának megfelel ő, vagy egy
kicsit hosszabb annál, de a térdet ne érje el, vékonyabb a törzsnél ;a láb legalább
olyan hosszú mint a törzs,de nem hosszabb, mint a törzs kétszerese ; mind a négy
végtag kétdimenziós ; van sarok, illetve cip ősarok ; a szembe -rajznál két fül van
feltüntetve ; a szem részletezése. szemöldök, szempilla vagy mindkett ő;
szemrészlet: pupilla ; a szem vízszintes
mérete nagyobb, mint függőlegesé. A
fenti jegyeket összeadva 28 pontot
kapott a rajzára, a rajzkvóciense 162
lett, mi kiemelkedően magas szám
korához képest.
A következő rajza a farajz volt,
elmondása szerint az udvarukon lévő
almafát rajzolta le, rajta van a kis
madárház mit együtt készítettek, a
madárka bement a házikóba, alma is
15. rajz.F.B.-emberrajza
16.rajz:F.B.-farajza

100van a fán, amelyik körön szár van az az alma, a szár nélküli pedig a levél.
Fejlődéslélektani szempontból farajza korához ké pest fejlett, a főbb ágakhoz
másod-és harmadrangú ágakat kapcsol.
A teljes rajzlapot betölti a rajz ami kiforrott énképre, önbizalomra utal. A fara jzon
nyár van, ami a vitális életerő optimális tapasztalásához kapcsolódik. A
lombkorona a szellemi szférát jelképezi, kidolgozottsága utal a rajzoló fejlődési
törekvéseire, akaratára, intellektusára. A törzs vastagsága a stabil hétköznapi élet,
az érzelme k biztosságára utal. A bal oldalra rajzolt madár és madárház múltbéli
kedves emlék felidézéseként értelmezhető.
A következő rajza a házrajz, járulékos elemeket figyelhetünk meg rajta, többet
rajzolt, mint amit az utasítás szerint kellett volna. Elmondása szerint ez az ő
házuk, kerítéssel, kapuval, a kapun kilinccsel, megfigyelhető a ház átlátszósága, a
balszobában anyuka számítógépezik, a job b oldali szobában rajzoló tévét néz, az
apa és a testvér nem
szerepel a rajzon. A
rajzoló szoros anyai
kötődését jelzi az, hogy
kettejüket rajzolja a
házrajzukra, egyforma
rajzi jegyekkel rajzolja
meg és egyformára
színezi, mely az anyával
való azonosulás igényét
jelzi. A rajzon 10 színt
használ, mely intenzív, érzelmekben gazdag családi életre utal. Ezt erősíti meg a
színes kéményből felszálló felhőgomolyag -szerű füst is. A ház tetején a kereszten
elhelyezett virág archetipikus és kulturális szimbólumnak t ekinthető. Az ablakok
kicsik, magasra helyezettek, ami a be fele család felé való fordulás jele lehet.
A kerítés a mozgáslehetőség korlátaira utalhat, de a kilincs mind a kapun, mind
az ajtókon külön -külön utal arra, hogy a rajzoló engedi, hogy megközelíts ék,
megismerjék.17.rajzF.B.-házrajza
100van a fán, amelyik körön szár van az az alma, a szár nélküli pedig a levél.
Fejlődéslélektani szempontból farajza korához ké pest fejlett, a főbb ágakhoz
másod-és harmadrangú ágakat kapcsol.
A teljes rajzlapot betölti a rajz ami kiforrott énképre, önbizalomra utal. A fara jzon
nyár van, ami a vitális életerő optimális tapasztalásához kapcsolódik. A
lombkorona a szellemi szférát jelképezi, kidolgozottsága utal a rajzoló fejlődési
törekvéseire, akaratára, intellektusára. A törzs vastagsága a stabil hétköznapi élet,
az érzelme k biztosságára utal. A bal oldalra rajzolt madár és madárház múltbéli
kedves emlék felidézéseként értelmezhető.
A következő rajza a házrajz, járulékos elemeket figyelhetünk meg rajta, többet
rajzolt, mint amit az utasítás szerint kellett volna. Elmondása szerint ez az ő
házuk, kerítéssel, kapuval, a kapun kilinccsel, megfigyelhető a ház átlátszósága, a
balszobában anyuka számítógépezik, a job b oldali szobában rajzoló tévét néz, az
apa és a testvér nem
szerepel a rajzon. A
rajzoló szoros anyai
kötődését jelzi az, hogy
kettejüket rajzolja a
házrajzukra, egyforma
rajzi jegyekkel rajzolja
meg és egyformára
színezi, mely az anyával
való azonosulás igényét
jelzi. A rajzon 10 színt
használ, mely intenzív, érzelmekben gazdag családi életre utal. Ezt erősíti meg a
színes kéményből felszálló felhőgomolyag -szerű füst is. A ház tetején a kereszten
elhelyezett virág archetipikus és kulturális szimbólumnak t ekinthető. Az ablakok
kicsik, magasra helyezettek, ami a be fele család felé való fordulás jele lehet.
A kerítés a mozgáslehetőség korlátaira utalhat, de a kilincs mind a kapun, mind
az ajtókon külön -külön utal arra, hogy a rajzoló engedi, hogy megközelíts ék,
megismerjék.
17.rajzF.B.-házrajza
100van a fán, amelyik körön szár van az az alma, a szár nélküli pedig a levél.
Fejlődéslélektani szempontból farajza korához ké pest fejlett, a főbb ágakhoz
másod-és harmadrangú ágakat kapcsol.
A teljes rajzlapot betölti a rajz ami kiforrott énképre, önbizalomra utal. A fara jzon
nyár van, ami a vitális életerő optimális tapasztalásához kapcsolódik. A
lombkorona a szellemi szférát jelképezi, kidolgozottsága utal a rajzoló fejlődési
törekvéseire, akaratára, intellektusára. A törzs vastagsága a stabil hétköznapi élet,
az érzelme k biztosságára utal. A bal oldalra rajzolt madár és madárház múltbéli
kedves emlék felidézéseként értelmezhető.
A következő rajza a házrajz, járulékos elemeket figyelhetünk meg rajta, többet
rajzolt, mint amit az utasítás szerint kellett volna. Elmondása szerint ez az ő
házuk, kerítéssel, kapuval, a kapun kilinccsel, megfigyelhető a ház átlátszósága, a
balszobában anyuka számítógépezik, a job b oldali szobában rajzoló tévét néz, az
apa és a testvér nem
szerepel a rajzon. A
rajzoló szoros anyai
kötődését jelzi az, hogy
kettejüket rajzolja a
házrajzukra, egyforma
rajzi jegyekkel rajzolja
meg és egyformára
színezi, mely az anyával
való azonosulás igényét
jelzi. A rajzon 10 színt
használ, mely intenzív, érzelmekben gazdag családi életre utal. Ezt erősíti meg a
színes kéményből felszálló felhőgomolyag -szerű füst is. A ház tetején a kereszten
elhelyezett virág archetipikus és kulturális szimbólumnak t ekinthető. Az ablakok
kicsik, magasra helyezettek, ami a be fele család felé való fordulás jele lehet.
A kerítés a mozgáslehetőség korlátaira utalhat, de a kilincs mind a kapun, mind
az ajtókon külön -külön utal arra, hogy a rajzoló engedi, hogy megközelíts ék,
megismerjék.
17.rajzF.B.-házrajza

101A következő rajza a hagyományos családrajz . Balról jobbra így következnek:
testvér, apa, anya, rajzoló. A rajzolási sorrend nem egyezik a képen látható
sorrenddel, mert elsőként az anyát rajzolta, majd következtek apa, testvér és végül
rajzoló. Az egész rajz a rajzlap bal területén helyezkedik el, hangsúlyozva ezzel is
a szoros anyai kötődést. Az
anyukát nemcsak, hogy
elsőnek rajzolta, de az ő
ruhája a legkid olgozottabb,
virággal dí szített, és a legtöbb
színt az anya színezésénél
használja, mindez az előbbi
feltevést erősíti. Fizikai
kontaktus is szintén csak
kettejük között van ,az anya
keze a rajzoló haját érinti , mely utal a rá irányuló figyelem és elfogadás igényére,
valamint a ve le való identifikációt ábrázolja. A részletekben szegényebb
testvérrajz utalhat testvérféltékenységre (a testvérnek nincs keze, lábfeje, míg a
többi családtagnak van). Az anyát rajzolja a legmagasabbra (alig magasabb az
apánál), őt tekinti a család fejének , a családtagok közti távolság körülbelül
ugyanakkora, a testvért helyezi távolabbra, mely szintén lehet féltékenység jele. A
tény, hogy az apa és anya magasabbra van helyezve, mint rajzoló és testvére jelzi,
hogy a rajzoló őket tartja a „fontos” személyek nek.
A rajzon kilenc színt használ, nemcsak alap, hanem kevert színeket: rózsaszínt,
lilát–ami érzelmekben gazdag családi életre utal.
Azzal, hogy anyukáját rajzolta elsőként megtudhatjuk hová sorolja magát a
rajzoló nemi identitását illetően.
A rajzoló helyzetét, méretét, a többi családtaghoz való viszonyát tekintve a
családrajzon megállapítható, hogy egészséges énképpel és kiegyensúlyozott
szociális háttérrel és kapcsolatokkal rendelkezik.
Azállatcsaládrajzot szívesen készítette el. Póni -rajzoló, nyuszi -anya, tehén –
testvér, vaddisznó -apa. Itt is az anyukáját rajzolta elsőnek, majd testvér, rajzoló és
apa következtek. Mindannyian növényevő állatok. Az apát magasra helyezi ezen18.rajz F.B.-hagyományos családrajza
101A következő rajza a hagyományos családrajz . Balról jobbra így következnek:
testvér, apa, anya, rajzoló. A rajzolási sorrend nem egyezik a képen látható
sorrenddel, mert elsőként az anyát rajzolta, majd következtek apa, testvér és végül
rajzoló. Az egész rajz a rajzlap bal területén helyezkedik el, hangsúlyozva ezzel is
a szoros anyai kötődést. Az
anyukát nemcsak, hogy
elsőnek rajzolta, de az ő
ruhája a legkid olgozottabb,
virággal dí szített, és a legtöbb
színt az anya színezésénél
használja, mindez az előbbi
feltevést erősíti. Fizikai
kontaktus is szintén csak
kettejük között van ,az anya
keze a rajzoló haját érinti , mely utal a rá irányuló figyelem és elfogadás igényére,
valamint a ve le való identifikációt ábrázolja. A részletekben szegényebb
testvérrajz utalhat testvérféltékenységre (a testvérnek nincs keze, lábfeje, míg a
többi családtagnak van). Az anyát rajzolja a legmagasabbra (alig magasabb az
apánál), őt tekinti a család fejének , a családtagok közti távolság körülbelül
ugyanakkora, a testvért helyezi távolabbra, mely szintén lehet féltékenység jele. A
tény, hogy az apa és anya magasabbra van helyezve, mint rajzoló és testvére jelzi,
hogy a rajzoló őket tartja a „fontos” személyek nek.
A rajzon kilenc színt használ, nemcsak alap, hanem kevert színeket: rózsaszínt,
lilát–ami érzelmekben gazdag családi életre utal.
Azzal, hogy anyukáját rajzolta elsőként megtudhatjuk hová sorolja magát a
rajzoló nemi identitását illetően.
A rajzoló helyzetét, méretét, a többi családtaghoz való viszonyát tekintve a
családrajzon megállapítható, hogy egészséges énképpel és kiegyensúlyozott
szociális háttérrel és kapcsolatokkal rendelkezik.
Azállatcsaládrajzot szívesen készítette el. Póni -rajzoló, nyuszi -anya, tehén –
testvér, vaddisznó -apa. Itt is az anyukáját rajzolta elsőnek, majd testvér, rajzoló és
apa következtek. Mindannyian növényevő állatok. Az apát magasra helyezi ezen
18.rajz F.B.-hagyományos családrajza
101A következő rajza a hagyományos családrajz . Balról jobbra így következnek:
testvér, apa, anya, rajzoló. A rajzolási sorrend nem egyezik a képen látható
sorrenddel, mert elsőként az anyát rajzolta, majd következtek apa, testvér és végül
rajzoló. Az egész rajz a rajzlap bal területén helyezkedik el, hangsúlyozva ezzel is
a szoros anyai kötődést. Az
anyukát nemcsak, hogy
elsőnek rajzolta, de az ő
ruhája a legkid olgozottabb,
virággal dí szített, és a legtöbb
színt az anya színezésénél
használja, mindez az előbbi
feltevést erősíti. Fizikai
kontaktus is szintén csak
kettejük között van ,az anya
keze a rajzoló haját érinti , mely utal a rá irányuló figyelem és elfogadás igényére,
valamint a ve le való identifikációt ábrázolja. A részletekben szegényebb
testvérrajz utalhat testvérféltékenységre (a testvérnek nincs keze, lábfeje, míg a
többi családtagnak van). Az anyát rajzolja a legmagasabbra (alig magasabb az
apánál), őt tekinti a család fejének , a családtagok közti távolság körülbelül
ugyanakkora, a testvért helyezi távolabbra, mely szintén lehet féltékenység jele. A
tény, hogy az apa és anya magasabbra van helyezve, mint rajzoló és testvére jelzi,
hogy a rajzoló őket tartja a „fontos” személyek nek.
A rajzon kilenc színt használ, nemcsak alap, hanem kevert színeket: rózsaszínt,
lilát–ami érzelmekben gazdag családi életre utal.
Azzal, hogy anyukáját rajzolta elsőként megtudhatjuk hová sorolja magát a
rajzoló nemi identitását illetően.
A rajzoló helyzetét, méretét, a többi családtaghoz való viszonyát tekintve a
családrajzon megállapítható, hogy egészséges énképpel és kiegyensúlyozott
szociális háttérrel és kapcsolatokkal rendelkezik.
Azállatcsaládrajzot szívesen készítette el. Póni -rajzoló, nyuszi -anya, tehén –
testvér, vaddisznó -apa. Itt is az anyukáját rajzolta elsőnek, majd testvér, rajzoló és
apa következtek. Mindannyian növényevő állatok. Az apát magasra helyezi ezen
18.rajz F.B.-hagyományos családrajza

102a rajzon egyértelműen ő áll a családi hierarchia csúcsán, az hogy ő az egyetlen
vadállat még önmagában nem
értelmezhető negatívan. A többi
rajzot is figyelembe véve itt az apa
nem mint negatív félelmet keltő
személy, sokkal inkább mint őrző –
védő, a család biztonságát
felügyelő személyként jelenik
meg. Sem a mozdulata, s em az
„arca” nem félelmetes. A
rajzoló póni, amit kedves,
imádnivaló állatnak tart, ő is az anya -nyuszi is mosolyognak, vidámak, az egész
rajznak van egy különös bája. A tehén (testvér) orrát kétszer rajzolja meg egyszer
rövidebbre, majd nagyobbra rajzolja, így túlságosan hosszúnak tűnik az orra, de
azt mondja jól van így, nem akarja radírozni. Az alakok kidolgozásánál (a
szemek etleszámítva), színezésénél a rajzol ó az apához hasonlít, míg a testvér az
anyához, ez a fajta azonosítási mód a hagyományos családrajzon is felfedezhető.
Az azonosulás , azonosítás tükrözheti a rajzoló véleményét, érzéseit a családi
kapcsolatokról.
A kinetikus családrajzán a
testvére -kalapál az udvaron,
rajzoló -cicával játszik, anya –
padlizsánt süt, apa -traktort vezet.
Akárcsak eddigi rajzain itt is az
anyához való szoros kötődés
feltételezhető, az anya a lap
közepén „uralja” a rajzot, mérete
is jelz i fontosságát a rajzoló
számára. Az anya tevékenysége, a
gyermekeiről gondoskodó anyát
reprezentálja, mely a szeretet
kifejezése lehet. Az apa a családtól távolabb kap helyet, perifériálisan van
ábrázolva amint traktort vezet, ez a szerep utalhat arra, hog y a rajzoló érzelmileg19.rajzF.B.-állatcsaládrajza: póni-rajzoló, apa -vaddisznó,
anya-nyuszi, tehén -testvér
20. rajz: F.B. kinetikus családrajza
102a rajzon egyértelműen ő áll a családi hierarchia csúcsán, az hogy ő az egyetlen
vadállat még önmagában nem
értelmezhető negatívan. A többi
rajzot is figyelembe véve itt az apa
nem mint negatív félelmet keltő
személy, sokkal inkább mint őrző –
védő, a család biztonságát
felügyelő személyként jelenik
meg. Sem a mozdulata, s em az
„arca” nem félelmetes. A
rajzoló póni, amit kedves,
imádnivaló állatnak tart, ő is az anya -nyuszi is mosolyognak, vidámak, az egész
rajznak van egy különös bája. A tehén (testvér) orrát kétszer rajzolja meg egyszer
rövidebbre, majd nagyobbra rajzolja, így túlságosan hosszúnak tűnik az orra, de
azt mondja jól van így, nem akarja radírozni. Az alakok kidolgozásánál (a
szemek etleszámítva), színezésénél a rajzol ó az apához hasonlít, míg a testvér az
anyához, ez a fajta azonosítási mód a hagyományos családrajzon is felfedezhető.
Az azonosulás , azonosítás tükrözheti a rajzoló véleményét, érzéseit a családi
kapcsolatokról.
A kinetikus családrajzán a
testvére -kalapál az udvaron,
rajzoló -cicával játszik, anya –
padlizsánt süt, apa -traktort vezet.
Akárcsak eddigi rajzain itt is az
anyához való szoros kötődés
feltételezhető, az anya a lap
közepén „uralja” a rajzot, mérete
is jelz i fontosságát a rajzoló
számára. Az anya tevékenysége, a
gyermekeiről gondoskodó anyát
reprezentálja, mely a szeretet
kifejezése lehet. Az apa a családtól távolabb kap helyet, perifériálisan van
ábrázolva amint traktort vezet, ez a szerep utalhat arra, hog y a rajzoló érzelmileg
19.rajzF.B.-állatcsaládrajza: póni-rajzoló, apa -vaddisznó,
anya-nyuszi, tehén -testvér
20. rajz: F.B. kinetikus családrajza
102a rajzon egyértelműen ő áll a családi hierarchia csúcsán, az hogy ő az egyetlen
vadállat még önmagában nem
értelmezhető negatívan. A többi
rajzot is figyelembe véve itt az apa
nem mint negatív félelmet keltő
személy, sokkal inkább mint őrző –
védő, a család biztonságát
felügyelő személyként jelenik
meg. Sem a mozdulata, s em az
„arca” nem félelmetes. A
rajzoló póni, amit kedves,
imádnivaló állatnak tart, ő is az anya -nyuszi is mosolyognak, vidámak, az egész
rajznak van egy különös bája. A tehén (testvér) orrát kétszer rajzolja meg egyszer
rövidebbre, majd nagyobbra rajzolja, így túlságosan hosszúnak tűnik az orra, de
azt mondja jól van így, nem akarja radírozni. Az alakok kidolgozásánál (a
szemek etleszámítva), színezésénél a rajzol ó az apához hasonlít, míg a testvér az
anyához, ez a fajta azonosítási mód a hagyományos családrajzon is felfedezhető.
Az azonosulás , azonosítás tükrözheti a rajzoló véleményét, érzéseit a családi
kapcsolatokról.
A kinetikus családrajzán a
testvére -kalapál az udvaron,
rajzoló -cicával játszik, anya –
padlizsánt süt, apa -traktort vezet.
Akárcsak eddigi rajzain itt is az
anyához való szoros kötődés
feltételezhető, az anya a lap
közepén „uralja” a rajzot, mérete
is jelz i fontosságát a rajzoló
számára. Az anya tevékenysége, a
gyermekeiről gondoskodó anyát
reprezentálja, mely a szeretet
kifejezése lehet. Az apa a családtól távolabb kap helyet, perifériálisan van
ábrázolva amint traktort vezet, ez a szerep utalhat arra, hog y a rajzoló érzelmileg
19.rajzF.B.-állatcsaládrajza: póni-rajzoló, apa -vaddisznó,
anya-nyuszi, tehén -testvér
20. rajz: F.B. kinetikus családrajza

103nem integrálja ő t a családba. A rajzoló tevékenysége, hogy cicával játszik, róla
gondoskodik, empatikus érzések kialakulását feltételezi a rajzolóban.
Aszabadrajzának azt a
címet adta, hogy: Az erdő
Elmondása szerint nagyon szeret
az erdőben sétálni, egy ilyen
élményét örökítette meg, az
anyukájával sétálnak az erdőben.
Tehát megfigyelhető a tartalom és a forma egysége, pozitív
élménymaradványának a megfogalmazása a rajz. Ateljes rajzlapot betölti ,az
emberalakok a rajz bal oldalán helyezkednek, ez szintén az anyához való szoros
kötődés jeleként értelmezhető. A kép közepén, magasan a napra irányul a néző
figyelme. a nap mosolygós, vidám hangulatot áraszt. A fák formái inkább
sablonosnak tekinthetők, de ha a tartalommal párosítjuk, hogy egy erdőt akart
ábrázolni, akkor megértjük a sablon használatát. A színek –főként a két
emberalak színezése –használata örömet, vidámságot, pozitív érzelmi állapotot
jelez. Vágyát, az anyával való együttlétet, direkt módon fejezi ki. A rajz
ismételten a rajzoló -anya kapcsolat köré épül. Bár az emberalakok
kidolgozottsága elmarad a rajzoló emberrajzaitól, itt nem az intellektuális, sokkal
inkább érzelmi kapcsolatai kerülnek előtérbe.
F.B vizsgálati személy rajzait megfigyelve, elemezve a következőket
következtethetjük:
-kognit ív működését fejlett értelmi szí nvonal jellemzi
-gazdag érzelmi életet él
-a rajzlap felületének kihasználtsága érett én -képre, önbizalomra utal
-a vonalnyomatéka közepes intenzitású, vonalai folyton osak, határozottak,
mely kiegyensúlyozott személyiségre utal
-saját személyének rajzlapon való elhelyezése helyes önértékelésre utal
-a fenti személyiségjegyek bizt onságos, stabil szociális hátteret és
kapcsolatokat feltételeznek
21. rajz F.B. -szabadrajza

1046.9. Következtetések a hipotézisek mentén
Az óvodáskorúak körében végzett kutatásom eredményei tükrözik , hogy
gyermekrajzokon keresztül képet kaphatunk a családi viszonyrendszerről, a
gyermek egyes családtagokhoz való viszonyáról, saját pszichikus állapotáról,
önmagához való vi szonyulásáról.
Az első feltételezésem, miszerint a gyermekekben is működik a megfelelni
vágyás, és projektív rajzaik elkészítésénél jobban figyelnek a részletekre, a
kidolgozásra, mint a szabadrajzaik esetében beigazolódni látszik. Felméréseim
bizonyítják, hogy a projektív tesztek során, mind a fa -, ház -és emberrajz esetében
a gyermekek több mint 60% -nál megfigyelhető a formai és tartalmi szempontból
színvonalasabb rajz, fejlődéslélektani szempontból mivel rövid a két
összehasonlított rajz között eltelt id ő nem beszélhetünk számottevő eltérésről.
Úgy gondolom, a felhívásra való megfelelés igénye érezhető a projektív
rajzokon a gyermekek jobban figyelnek, hogyan r ajzolnak fát, házat vagy embert,
ezért elmondhatjuk, hogy a szabadrajzokban a gyermekek őszintéb b
megnyilvánulásai érhetők nyomon.
A második feltételezésemre, hogy az egyke gyermekek családrajzaikon
személyüket a többi családtag fölé helyezik, rácáfoltak a családrajzok. Egy
kislány kivételével, minden egyke gyermeknél, akárcsak a többgyermekes
család ok esetében ,az apa a családi rangsorban legmagasabb helyen álló személy.
Ebből következik, hogy az apa családfenntartó, irányító szerepe mai napig
megmaradt, dacára a családi viszonyok, kapcsolatok, kötődések egyre lazábbá
válásának. Az apa után a családi rangsorban az anya következik, majd a testvér
vagy más egyének (nagyszülők), kik a családi életben fontos szerepet játszanak.
A harmadik hipotézisem megfogalmazásával arra kerestem a választ, vajon a
legelsőnek rajzolt személy -e a legkidolgozottabb a családrajzokon. Ezzel a
feltételezéssel a gyermek családi viszonyrendszeréről szerettem volna pontosabb
képet kapni. A megfigyeléseim igazo lják feltevésemet a gyermekek 79,16 %-a azt
a személyt dolgozta ki, díszítette ki leginkább akit elsőként rajzolt le. Ez a

105személy az estek felénél(50 %) az édesanya, a második az apa(25 %), és érdekes
módon a harmadik a rajzoló (20,83%), míg testvér egy estben(4,16%).
Arra következtethetünk, hogy a gyermekek érzelmileg jobban kötődnek az
édesanyjukhoz,a családban ő biztosítja az érzelmi egyensúlyt.
A családrajzokban a legkidolgozottabb személy az anyuka, míg a családi
rangsorban az élen álló személy az apuka, a család szerkezeti felépítését és
működését vizsgálva az apa családfenntartó szerepet tölt be, az anya a védelmet,
óvást, gondoskodást reprezentálja.
Negyedik feltevésemet, mely szerint az 5 évesek családrajzaikon kevesebb színt
használnak mint a 6 évesek, megcáfolták a családrajzok. Az 5 évesek által
használt színmennyiség több volt, mint a 6 éves ek által használt mennyiség, így az
egy főre eső színmennyiség az 5 évesek esetében 6, míg a 6 évesek es etében 4,4
volt. Az érzelmek egyik megjelenítési formája a színhasználat, így ebben az
esetben a család érzelmi hangulatáról kaphatunk képet általa.
7.A gyermekrajzok felhasználási lehetőségei a nevelési
gyakorlatban
A gyermekrajz segítséget nyújt a pedagógusnak, hogy megismerje a
gyermek lelki világát, érzéseit, a családban elfoglalt helyét. A rajzok segítségével
teljesebbé tehetjük a gyermek megismerés ét, hiszen utalnak a gyermek
tulajdonságaira, személyiségére, szociális kapcsolataira.
A rajzok elemzése során feltárhatók a képességek, készségek, önértékelés,
az én -érzet, a szülők felé vonzódás, az akarati élet, az érzelmek, a motivációk, a
félelmek, az agresszív tendenciák.
A pedagógus ezek felismerésével, szükség szerinti megerősítésükkel vagy
éppen kordában tartásával alakíthatja a gyermek személyiségét . Úgy kell
terveznie, szerveznie az oktató -nevelő tevékenységet, hogy az zal a gyermekek
minél telje sebb körű fejlődését szolgálja.

106A rajzokból következtethet a gyermekek tér-orientációs fejlettségi
szintjére, ha a gyermek betöltötte a négy évet és a rajzain még mindig nem
különül el e lent, a fent, a vízszintes, függőleges iránya, akkor térorientációs
játékok segítségével fejleszthető a gyermek térérzéke. Ilyen játékok az : Érintő
játék, Zsákbamacska, Emberfestés, Szoborfigura, Labirintus (játékok leírása 15.
mellékletben) .
Ha a rajzokon agresszivitásra utaló jeleket fedez fel, mint az éles karmok,
hosszú, hegyes fogak és a gyermek viselkedése is alátámasztja megfigyelését, a
kiváltó okra kell fényt deríteni, mivel ok nélkül, „csak úgy” egyetlen gyermek
sem agresszív. Ha lehe tséges az okot kell megszüntetni, ha meg nem az óvoda és
környezete a kiváltó ok, akkor feszültségcsökkentő játékokkal próbálja lekötni a
gyermek figyelmét. Ilyen játékok a: Találkozás, Újágon a csapat vagy Földrengés.
Ha a gyermek rajzai „elvesznek” a lap on, a méretük a laphoz képest kicsi,
akkor feltételezhetjük, hogy alacsony az önértékelése, kevés az önbizalma ebben
az esetben a legelemibb feladata a pedagógusnak a pozitív megerősítés, a dicséret,
biztatás. Önbizalom fejlesztő játékokkal, ismert vagy ak ár kitalált mese
dramatizálásával –ahol jelmezbe bújva szabadabban kifejezheti érzéseit –
alakítható, fejleszthető a gyermekek önértékelése, önbizalma.
A rajzokból kiolvasható a gyermek önmagával, környezetével kialakított
kapcsolata. A családrajzokból kiolv asható a családban rejlő problémák,
hierarchikus viszonyok, esetleges vágyak. Az elrontott, sikertelen, majd korrigált
rajzok a mindennapi életben általában nem közölhető, elfojtott érzelmeket,
indulatokat, vágyakat tartalmaznak. Egy családtag lehagyása mi nősítő értékű a
pedagógus számára, emocionális problémákat jelez, a kihagyott személy fele
irányuló, manifesztációjában letiltott agressziót mutathatja. A saját alak lehagyása
negatív én -képet jelent. H aagyermek rajzai megbomlott családszerkezetre
utalna k a pedagógus kötelessége családlátogatást tenni, beszélnie kell a szülőkkel,
akár megmutatni a rajzot, véleményüket kérni, ők mit gondolnak róla és
családterápiás programokba bevonni őket.
A rajzokon megjelenő színek intenzitása, telítettsége a gyermek ér zelmi
hangulatát jeleníti meg. A telt erős színek dúló érzelmekre, a pasztell színek lelki
érzékenységre utalnak. Az ellentétes színek használata a gyermek impulzivitását

107is mutatják, ahogyan érzelmeit viharosan kinyilvánítja. Ha sötét színeket használ:
szürkét, feketét az érzelmi problémára, szomorúságra utal, jelezve, hogy valami
történt a gyermekkel, amit nem tud feldolgozni. A pedagógus feladata
„kinyomozni” mi az ,ami a gyermeket bántja, negatívan érinti, és ha szükséges
szakember véleményét, segítségé t kérni.
A rajz jótékonyan visszahat a rajzolóra, aki megkönnyebbül, ha kirajzolja
magából, ami szívét nyomja, tehát hagyjuk és megfelelő eszközök biztosításával
ösztönözzük a gyermeket, hogy mindazt az örömöt, szorongást esetleg bánatot
okoz, vagy ami fog lalkoztatja kirajzolja magából.

108ÖSSZEGZÉS
Azóvodapedagógus feladata, hogy biztosítsa a gyermekek minél teljesebb
testi-lelki fejlődését. Ez a feladat akkor valósulhat meg, ha a pedagógus minél
teljesebben ismeri a gyermeket. A gyermek megismerése nagyon összetett
folyamat, és e megismerés sokféle eszköz és módszer segítségével
megvalósítható. A dolgozatomban arra próbáltam rávilágítani, hogy a rajz is egy
lehetőség, egy eszköz a gyermek megismerésében.
Óvónői pályafutásom alatt a gyerme ki alkotások megértése együtt haladt
személyes fejlődésemmel. Mindig újra és újra lenyűgözött és meglepett, amit a
gyermekek rajzaikkal elmeséltek, rengeteget tanultam róluk alkotásaikon
keresztül. Ezen szerencsés alkalmak során felfedeztem, hogy a rajzok olyan
hatékony eszközt kínálnak az óvónőknek, pedagógusoknak, amelynek
segítségével megértik a kicsik gondolatait, érzéseit, fantáziáit, konfliktusait és
aggodalmait, illetve reakcióit a környezetükre és gondolataikat a körülöttük levő
világról.
Egy óvónő számára sokat mond egy firka rajz, még többet egy emberalak
vagy egy családrajz ábrázolás. Például az emberalak -ábrázolás összefüggést mutat
az intelligencia fejlettségével, míg a családrajzban inkább az érzelmi viszonyok
jelennek meg.
Fontos azonban, hog y egyetlen vizsgálat alapján semmiféle megbízható
következtetést nem lehet levonni. Ismernünk kell a gyermeket, é letkörülményeit,
fejlődését, más területeken megfigyelhető jellemzőit. Egy rajzból való vak
diagnózistól kifejezetten óvni szeretnék mindenkit. Ugyanis, az életkorban
várhatónál gyengébb emberrajz még nem biztos, hogy az általános értelmi szint
csökkenését jelenti. Előfordulhat, hogy a kevéssé esztétikus, sivár, alacsony szintű
rajzos megfogalmazás éppen az érzelmi sérülés jele. Vagyis nem az int ellektuális
képességek elsődleges elmaradásáról van szó, hanem például a fokozott szorongás
miatt a gyermeknek egyszerűen nincs kedve, motivációja rajzolni. Nagyon
összetett, nehéz dolog a gyermekrajz -elemzés.

109Kutatásom eredményei tükrözik, hogy a gyermek rajzokon keresztül képet
kaphatunk a családi viszonyrendszerről, a gyermek egyes családtagokhoz való
viszonyáról, saját pszichikus állapotáról, önmagához való viszonyulásáról. Azt
tapasztaltam, hogy igenis fontos figyelnünk a rajzokra, mert minden rajzzal a
gyermeke kvalamit közölnek, valamit üzennek, olyan dolgokat, amik a lelkük
mélyén van, amit nem tudnak elmondani. Minél több rajzot vizsgálunk meg, annál
átfogóbb és tisztább képet kapunk a gyermek életétől. Minden pedagógusnak
ajánlom, hogy ismerkedjen meg a rajzok csodálatos világával, melyet ha egyszer
megismert többet nem válik meg tőlük.

110Szakirodalom
1.Bagdy Emőke (1992): A Machover -Baltrusch -féle alakrajz teszt. In: Mérei
Ferenc, Szakács Ferenc (szerk): Pszichodiagnosztikai Vademecum II.
Bölcsészettudományi Karok. Tankönyvkiadó, Budapest.
2.Balázsné Szűcs Judit (2005): A gyermekközpontú vizuális nevelés. Szort Bt.,
Budapest.
3.Barabási Tünde (2007 ):Óvodai és iskolai pedagógia .Tanulmányi útmutató,
Babeș –Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár .
4.Benkőné Zsemlye Erzsébet (1995): Adatok 4 -8 éves gyermekek személyiség –
vizsgálatához a gyermekrajzokban .In: Kárpáti Andrea (szerk.): Vizuális
képességek fejlődése . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest .
5.Carver, Ch., Scheier, M. (1998). Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó,
Budapest.
6.Cole, M., Cole, S. R. (1998): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest.
7.Dr. Geréb György (1976, szerk.): Pszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest.
8.Falus Iván (1993): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe . Keraban Kiadó,
Budapest.
9.Feuer Mária (1995): „Elrontott” családrajzok szerepe a gyermek –
pszichodiagnosztikában. In: Kárpáti Andrea (szerk.): Vizuális képességek
fejlődése . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest .
10.Feuer Mária (2000): A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémiai Kiadó.
Budapest.
11.Feuer Mária (2002): A firka lélektana. Akadémiai Kiadó, Budapest.
12.Gerő Zsuzsa (2003): A gyermekrajzok esztétikuma . Flaccus Kiadó, Budapest.
13.Gerő Zsuzsa (2005): Érzelem, fantázia, gondolkodás óvodáskorban . Flaccus
Kiadó, Budapest.
14.Halász, A. (1993). A családrajz jelentősége a gyermekterápiában. In: A gyermek –
pszichoterápia elmélete és gyakorlata III. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
15.Hárdi István (2002): Dinamikus rajzvizsgálat (DRV), Medicina Könyvkiadó Rt.,
Budapest.
16.Harsányi István (1965): Iskolások családrajza, mint a családi relációk és az
önértékelés feltárásának eszköze. In: Pszichológiai Tanulmányok, VIII.,

111Akadémiai Kiadó, Bp.
17.Harsányi István (1971): A tanulók megismerése . Tankönyvkiadó, Budapest.
18.Hegedűs Jolán: Családi konfliktusok megjelenése az óvodások viselkedésében,
rajzaiban .http://kerikata.hu/publikaciok/text/!kek/pedmuhel/nter2213.htm 2007.
08. 12
19.Horváth Jud it, Horváthné Csapucha Klára, Dr. Rónáné Falus Júlia (2002): Amit az
óvónőnek észre kell vennie. Szort Bt, Budapest.
20.http://zoltanvass.freeweb.hu/html/kfdcikk.htm 2008 . 01.15.
21.Jourdan -Iones cu, Coulette (2005/2000): Desenul familiei . Profex, București.
22.Karda Csilla(1993): Gyermekrajzok világa. Közoktatás. 4.
23.Kárpáti Andrea (1995): Epizódok a „gyermekrajzfejlődés” kutatásának
történetéből. In: Kárpáti Andrea (szerk.): Vizuális képességek fejlődése . Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest.
24.Kárpáti Andrea (1997): A Clark rajzi képességek teszt. In: Farkas András
(szerk.): Művészetpszichológia II . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
25.Kárpáti Andrea (2001): Firkák, formák, figurák . Dialog Kampus Kiadó, Budapest.
26.Kozma Katalin (1995): Óvodások rajzainak alkotáspszichológiai értelmezése. In:
Kárpáti Andrea (szerk.): Vizuális képességek fejlődése . Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest.
27.Malchiodi, C. (2003): A gyermekrajzok megértése . Animula Kiadó, Budape st.
28.Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes (1995): A gyermekrajz. In: Kárpáti Andrea
(szerk.): Vizuális képességek fejlődése. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
29.Mérei Ferenc, V. Binét Ágnes (1998): Gyermeklélektan . Medicina Rt., Budapest.
30.Molnár V. József (1995): A Na p arca. In: Kárpáti Andrea (szerk.): Vizuális
képességek fejlődése. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
31.N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak . Osiris
Kiadó, Budapest.
32.Nagy László (1995): Fejezetek a gyermekrajzok lélektanábó l. In: Kárpáti Andrea
(szerk.): Vizuális képességek fejlődése . Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
33.Oláh Attila (2006): Pszichológiai alapismeretek . Bölcsész Konzorcium, Budapest.
34.Paál Ákos (1995): A gyermekrajzok fejlődésének motivációi a 6 -10. év között. In:
Kárpáti Andrea (szerk.): Vizuális képességek fejlődése . Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest.
35.Porkolábné Dr. Balogh Katalin, Balázsné Szűcs Judit, Szaitzné Gregorits Anna

112(2004): Komplex prevenciós óvodai program, Trefort Kiadó, Budapest.
36.Rudolf Arnheim (1979) :A vizuális élmény. Az alkotó látás pszichológiája .
Gondolat Kiadó, Budapest.
37.Sándor Éva (1995): Művészetterápiáról pedagógusoknak. In: Kárpáti Andrea
(szerk.): Vizuális képességek fejlődése. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
38.Szappanos István (1988): Rajzo lás, festés, tárgyalakítás . Tankönyvkiadó,
Budapest.
39.Torda Ágnes, Darvas Ágnes (1998): Példatár az emberalak -ábrázolás és a vizuo –
motoros koordináció diagnosztikus értékeléséhez . Graf -Ica BT., Budapest.
40.Vajda Zsuzsa (1999): A gyermek pszichológiai fejlődése . Helikon Kiadó,
Budapest.
41.Vass Zoltán (2001): A kinetikus családrajz (Kinetic Family Drawings)
alkalmazása a pszichodiagnosztikában. Magyar Pszichológiai Szemle. 56.
42.Vass Zoltán (2007): Formai -szerkezeti rajzelemzés . Flaccus Kiadó, Budapest.
43.Vass Zoltán (2oo6): A rajzvizsgálat pszichodiagnosztikai alapjai . Flaccus Kiadó,
Budapest.
44.Vékony Györgyi: Gyermekrajzok üzenete
www.grafomagazin.hu/index.php?menu=13&rovat=&id=18 2008 . 05. 02
45.Völgyi Péterné: A grafológia alkalmazása a pedagógiában .
www.osztalyfonok.hu/print.php?id=208 2008. 05. 15
46.Wolfgang Sehringer: A gyermekrajzok kommunikálnak. Egy hasznos paradigma?
www.grafomagazin.hu/index.php?menu=22&rovat=1&id=125&cikkNev=QSBne
WVybWVrcmFqem9rIGtvbW11bmlr4WxuYWsuIEVneSBoY XN6bm9zIHBhcm
FkaWdtYT8 =
47.www.csaladikor.co.yu/pages/2006/0420_16/friss/rendelo.htm 2007. 12. 13
48.www.romapage.hu/uploads/ media/csagyi0505beothy_csaladrajz.doc 2008 02. 15
49.www.tabulas.hu/cedrus/1999/02/szakmas.html 2007. 12. 16
50.www.zassa.hu/index.php/magazin/cikk/71/Gyermekrajzoka%20grafológus%20sz
emével 2007. 11. 12
51.Zsáki István (1995): A környezet tükröződése a gyermekrajzokban .In: Kárpáti
Andrea (szerk.): Vizuális képességek fejlődése . Nemzeti Tankönyvkiadó,
Budapest .